Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. október 1. Mi módosul a Polgári Törvénykönyvben ? A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfon­tosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacso­nyabb színtű jogszabályokkal rendezett ilyen vi­szonyok alapvető előírásai is a módosított PTK- ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabá­lyozásával a társadalmi tu­lajdon minden formájának to­vábbi erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a sze­mélyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a ter­melés, a forgalmazás és el­osztás szocialista elvei érvé­nyesítésének erősítését, kife­jezésre juttatja az állampol­gárok alkotmányos jogvédel­mének sokoldalú követelmé­nyét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. HELYETT 14. ÉLETÉV Az emberre, mint jogalany­ra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cse­lekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező álta­lános iskolai oktatás ugyan­csak a gyermekek 14. élet­évéig tart. A Munka Tör­vénykönyve a 14. életév be­töltése után teszi lehetőyé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvénykönyv a bün­tethetőséget is ettől az élet­kortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár megha­tározásánál közös alapon nyugszanak: a személy meg­felelő értelmi és erkölcsi ké­pességét kívánják meg. ALAPVETŐ EMBERI JOGOK Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségé­nek szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesí­tését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető em­beri jogokat sértő magatar­tás, ami a személyes szabad­ság jogellenes korlátozásával, vagy a lelkiismereti szabad­sághoz, az élethez, a testi ép­séghez, az egészséghez, vala­mint a becsülethez és az em­beri méltósághoz váló jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a név­viseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel já­ró tevékenység körében a fel­vett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással, és hangfelvétel­lel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a njagántitok, az üzemi és az üzleti titok • konkrétabb megfogalmazása is. A KÁRTÉRÍTÉS KITERJESZTÉSE A közel két évtizedig ér­vényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, pél­dául a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fi­zetni akkor, ha a sérült sze­mélyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájá­ban. A módosított PTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat ki­fejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. MEGVÁLTHATÓ A HASZONÉLVEZET Az öröklési jogban a ha­szonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyerme­kei örököltek, az özvegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is hasz­nálhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszesezte. A kisparaszti gazdálkodás kö­rülményei között a haszonél­vezet tárgya gyakran kizáró­lagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastárs­nak. Ma már a hagyaték tár­gyai egyre inkább a házingat­lanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tár­gyak egy idő után elhaszná­lódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jo­got jelenti. A merev szabályozás fel­oldása a házastárs és a gyer­mekek érdekében is szüksé­ges volt. A haszonélvezet megváltása a módosítás sze­rint — olyan lehetőséget je­lent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne ta­lálható felszerelés kivételé­vel az egyéb vagyonra (au­tó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megvál­tását, amely természetben vagy pénzben egyaránt tör­ténhet, és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint le­származó örökös egyébként is megkapna. ÖRÖKLÉS ÖRÖKBEFOGADÁSNÁL Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti születés után is. Miszerint tit­kos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefo­gadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat, vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. Nem titkos örökbefogadás esetén az öröklésre változatlanul a jelenlegi előírások érvénye­sek. A most elfogadott módosí­tott Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz á változásokhoz, amelyek ha­zánkban az elmúlt 20 eszten­dőben lezajlottak. Előírásai biztosítékot szolgálnak arra, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építése során a pol­gári jogi vonatkozású viták­hoz megfelelő eligazítást nyújtsanak. SZÖRMEKABÁT TÉLRE. Import műszőrből ké­szít belföldi megrendelésre bundakabátot a Nyíregyhá­zi Divat Ruházati Vállalat. Felvételünkön Suhajda Mi- hályné a kész termékek árazását végzi. □ híradók erdőket, épületeket áthidalva összekötettést teremte­nek a munkásőrök között. Minden gyakorlatnál, meg­mozdulásnál elsőként, érkéz, nek a helyszínre és utolsóként távoznak. A modern rádióte­lefont éppoly biztonsággal kezelik, mint a hagyomá­nyosnak mondható tábori te­lefont. A nyíregyházi városi munkásőregységhez tartoz­nak, többségük a TITÁSZ- nál dolgozik. Az áramszolgáltató pártiro­dája tele van emléklapokkal, kitüntetésekkel, a híradó raj­ra büszke az egész vállalat. Két kitüntetésre ez van ír­va: „A területi parancsnok­ság (megye) legjobb híradó szakalegysége”. A rajparancsnok Páll Fe­renc, civilben villanyszerelő. Nagyfeszültségű kábelekkel dolgozik, mint mondja, a raj öt tagja felelős Nyíregyháza áramellátásáért. Fiatal a raj- parancsnok. mégis a legma­gasabb kitüntetés látható zubbonyán: a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozata. Sokan joggal teszik fel a kérdést: az alig har­mincéves fiatalember mi­lyen kiemelkedő szolgálatott tett a hazának? A válasz: több éven át si­keresen szerepelt a raj. a 60. évforduló tiszteletére rende­zett vetélkedőt is megnyer­te a nyíregyházi egységnél. Az egyik határőr őrs építésé­ben kiemelkedő társadalmi munkát végeztek, munkáju­kért. fegyverbaráti cseleke­detükért négyőjüket Kiváló határőr kitüntetésben része­sítették. A raj egyik tagja LIstván József, a nyíregyházi do­hánygyár karbantartó vil­lanyszerelője. Az egység győztes rajának tagjaként készülődik a 60. évforduló tiszteletére rendezett megyei döntőre, a Barátság három évtizede című könyvet buz­gón forgatja. A vállalatnál A híradó w Épül a beton­siló Megyénk legna­gyobb gabonatá­roló betonsilója épül Mátészalkán. A 23 ezer tonna befogadóképessé­gű építmény csú­szózsaluzással ké-- szül. Legmagasabb pontja eléri a 64 métert. Jelenleg a 20 méter magas­ságnál tartanak az építők. (Hammel József felvétele) MEGVALÓSÍTOTT JAVASLATOK A közérdekű bejelentések sorsa Újfehértón Sokat segíthet maga a la­kosság is egy-egy település szociális, kommunális ellátá­sának javításában. Bár a többség nem vállakozik ön­kéntes munkára, az is sokat jelent. ha felhívják a taná­csok figyelmét a hiányossá­gokra. A tapasztalatok ked­vezőek: az emberek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Üjfehértón az elmúlt egy év alatt 63 közérdekű beje­lentést,- javaslatot, panaszt tettek a nagyközségi taná­cson. Ezek nagyobb része az építés, a közlekedés és a víz­ügy területére korlátozódott. Nem nehéz levonni a követ­keztetést: ezek szorulnak leg­inkább fejlesztésre a nagy­községben. A számok tanúsá­ga szerint az utak. járdák ál­lapotával és építésével nem kevesebb, mint 28 bejelentés foglalkozott. A csapadékelve­zetést és a közlekedést 4—4, az egészségügyi és ivóvízellá­tást. a közvilágítást és a vil­lanyhálózat bővítését 2—3 ja­vaslat. panasz tette szóvá. A tanács feladata ezek aiap_ ján elbírálni aztán megvaló­sítani a legfontosabb kérdé­seket — a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek szerint. Az Űjfehértói Nagyközségi Tanácshoz érkezett 63 beje­lentés közül ötöt még az idén teljesítenek. Tizennégy sor­sa az elutasítás lett. A többi — szám szerint 21 — évek múlva: 1985-ig valósulhat meg. Az öt teljesíthető bejelen­tés közül 1 millió 200 ezer fo­rintos költséggel elkészült három úttörőszoba. A 2-es. a 3-as, és a 4-es általános isko­la gyarapodott így egy-egy helyiséggel. Részben megol­dották a Szamuely és a Bocs­kai úton a csapadékvíz elve­zetésének gondját. A Nyírsé­gi Vízgazdálkodási Vállalat kövezte le a felületet. Az út­padka kialakításához a MÁV pályaépítők — társadalmi munkában — 6 ezer köbmé­ter föld kiszállítását vállal­ták. Ezzel mintegy 20 utcá­ban oldják meg a csapadék­Battonyától Vásárosnaményig terjed karbantartó tevékeny­sége. szabad idejében gya­korlatra jár, őrszolgálatot teljesít, a híradóeszközök fenntartása, üzemeltetése pluszként jelentkezik. % □ nyíregyházi UNIVERSIL Üvegtechnikai Vállalat anyaggazdálkodója Mo- rauszky István is pluszt vál­lal magára, amikor ez év ja­nuárjában letette a munkás, őr esküt. A nyurga fiataléin, bér eredeti szakmája villany- szerelő. a Zrínyi gimnázium­ban érettségizett, ahol a po­litechnikai előadásokon a rá­dióműszerész szakma alapja­it sajátította el— ezért ka­pott helyet a jó hírű híradó rajban. N. L. víz elvezetését Üjfehértón. Rövidesen megkezdik a csa­torna építését a Vöröshadse­reg úton is. Régi óhaja a helyi lakos, ságnak egy óvoda és egy tár­sasház építése. A tanács Ígé­rete szerint hamarosan kije­lölik az épület helyét. A száz személyes gyermekintézmény és a 12 lakásos ház kivitele­zését így a jövő év elején el­kezdhetik. Minderről a vérgehajtó bi­zottság szeptemberi ülésén hangzott el tájékoztató. A téma annál is fontosabb, mi­vel az idén törvény jelent meg a közérdekű bejelenté­sek, panaszok pontosabb el­bírálásáról. megvalósításáról. A beszámoló végén szigorú mondat figyelmeztet: az ed­digieknél nagyobb gondot kell fordítani a válaszadásra és intézkedésekre! Stadion a világűrben A Szovjetunió októberi számából A Szovjetunió 1977. 10. szá­mában a többi között Biha­ri József Állami-díjas akadé­mikus, a magyar és az ösz- szehasonlító államjog prob­lematikájának jeles magyar professzora, az új szovjet al­kotmány tervezetének kidol­gozásáról nyilatkozik. Meg­tudhatjuk, hogy az új szov­jet alapokmánynál hogyan alkalmazták a szocialista or­szágok — így Magyarország — alkotmányozási tapaszta­latait. A dagesztáni nép történel­mét, gazdasági, kereskedel­mi, kulturális életét képes riport mutatja be. A lézert már a légi közle­kedésben is alkalmazzák. Se­gítségével a rossz látási vi­szonyok idején biztonsággal „hozható le” a repülőgép. A légifolyosót bevilágító új el­járásról, az úgynevezett Glis­száda-rendszerről érdekes ri­portot olvashatunk a lap­ban. ‘ ‘ Az orvosi rovat a szívtá­ji panaszok egyik okával, a porckorong-fájdalmakkal foglalkozik. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter interjúban számol be az elmúlt harminc év magyar—szovjet gyógyá­szati együttműködéséről. A lap mellékletében Sta­dion a világűrben címmel A. Leonov űrhajós pilóta nyi­latkozik a sport szerepéről az erőnlét fokozásában. Az egész szovjet sporttörténet legjele­sebbjeit Tíz nagy címmel idézi fel a lap. A Szovjet­unió orosz nyelvű társalgá­sa az Iskolarádió „Olvas­tad?” című sorozatából az 1980-as olimpia előkészüle­teiről, továbbá az időjárás­előrejelzésről szól. Mattioni Eszter festőművész kiállítása a nyírbátori múzeumban * Mattioni Eszter festőmű­vész, a „hímeskő” mestere a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyulánál tanult, de erősebben hatott kibontako­zó művészetére Aba Novák Vilmos stílusa. Művészi pá­lyájának jellegzetes műfaja az úgynevezett „hímeskő”, mely dekoratív hatása miatt monumentális épületdíszí­tési feladatok megoldására is alkalmas. Kísérletező kedvű művész, aki ezzel a zseniális találmánnyal a ma építésze­tében új helyet küzdött ki a képi ábrázolásnak. A „hímeskő” technikája ro­kona az ókori és bizánci mo­zaikénak, de az aranyba ra­kott apró, színes üvegrészecs­kék helyett, a mai korszerű anyagba, a cementbe ágyaz­za a sokféle, kisebb-nagyobb kövecskéket, fajansz lapokat, üveghasábokat, márvány és féldrágakő részecskéket. Az eljárás viszonylag olcsó, az új modern épületek külső­,belső díszítésére rendkívül alkalmas. Számos ilyen tech­nikájú műve került elhelye­zésre (debreceni építőgépész technikum, Rókus-kápolna stb.). Mattioni Eszter olaj- és temperaképeit, grafikáit, mű­köveit tartalmilag a táj és a természet szeretete jellemzi. Művei őszinték, egyszerűek, művészete elválaszthatatlan az őt körülvevő világ való­ságától. Piktúrájának kolo- rizmusa élénk, tüzes, de a formái megoldásában lá- gyabb, gazdagabb, árnyal­tabb hangulatokat tolmácsol. Hangvételében, színvilágá­ban mindig visszatérnek az otthoni, tolnai tájak ízei bár­melyik kompozíciójában. A kiállítást a Nemzeti Ga­léria és a nyírbátori múze­um rendezi, dr. Pogány ö. Gábor, a galéria főigazgató­ja nyitja meg október 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor. Dr. Szalontai Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom