Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
1977. október 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Munkavédelem M egyénk üzemeiben az idei háromnegyed, évben eddig 17 halálos és 12 maradandó testi fogyatékosságot okozó súlyos baleset történt. Az em. béri tragédiák mellett nem hanyagolhatok el az üzemi balesetekből eredő különbö. ző anyagi veszteségek sem. Az elmúlt évben például 121278 munkanap esett ki a termelésből. Naponta mintegy 450 dolgozó hiányzott a munkahelyéről üzemi baleset következtében. Az ezekből eredő termelési értékveszteség 120 millió forintra tehető. Az éves gazdasági tervek teljesítése a IV. negyedévben döntő szakaszé, ba lép. mely mind a gaz. dasági vezetőket, mind a dolgozó kollektívákat intenzívebb munkára készteti. Ez nagyobb szellemi és fizikai megterheléssel jár. Hasonló a helyzet a mező- gazdasági üzemek terüle. tén is. ahol ezt a megterhelést az őszi betakarítás jelenti. A dolgozók egészségének, testi épségének védelmére, megóvására, az üzemi balesetek megelőzésére a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat_ már megyei Tanácsa elnöksége 1977. IV. negyedévét munkavédelmi negyedévvé nyilvánítja. Ennek alkalmából Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban munkavédelmi kiállítás nyílik október 1- én délelőtt H órakor. A látogatók megismerkedhetnek a megye munkavédelmének fejlődésével, megtekinthetik a legjellegzetesebb munkavédelmi eszközöket, tájékozódhatnak a munka- védelmi propaganda fontosságáról. A kiállítás idején munka, védelmi szakmai napokat is tartanak. Október 4-én előadás hangzik el a munkavédelmi propaganda jelentőségéről. Ötödikén a gépipar munkavédelmi kérdéseit elemzik. Hatodikén A korszerű biztonságtechnika szerepe a termelésben címmel szerveznek megbeszélést. Másnap a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársai a Munka- védelem és a közlekedésbiztonság tárnából adnak ismertetőt. Az érdeklődők a kiállítást október 9-ig tekinthetik meg. Október 3. és 22. között az SZMT munkavédelmi osztálya a szakszervezeti bizottságok társadalmi munkavédelmi felügyelői részére háromhetes tanfolyamot szervez. A szakmai megyei bizottságok a munkavédelmi negyedév során a szakmák sajátosságainak megfelelően munkavédelmi rendezvényeket tartanak, melyet folyamatos ellenőrzés. \ sei párosítanak. Október 22-én az ifjú- munk ísok. 29-én pedig a szakmunkástanulók mun. kavédelmi vetélkedőjének megyei döntőit bonyolítják S z SZMT felhívásában többek között az áll. hogy a munkavédelmi negyedév sikeres végrehajtására a munkahelyeken határozottabban követeljék meg a munkavédelmi, technológiai előírások megtartását. A szakszervezeti bizalmiak, a szocialista brigádok, a munkavédelmi őrök és aktivisták járjanak élen, mutassanak példát a munkavédelmi előírások betartásában. Erre neveljék dolgozó társaikat is. S. 1. Javuló gazdálkodási fegyelem Beszélgetés dr. Zs. Nagy Imre területi igazgatóval A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodását különböző elszámolási, pénzügyi szabályozók határozzák meg. Ennek alapján teljesítik fizetési kötelezettségeiket, képezik a fejlesztési és részesedési alapokat, emelhetnek bért. A gazdálkodási fegyelem állami ellenőrzését a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága végzi. A Szabolcs-Szatmár megyei vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatairól kértünk felvilágosítást dr. Zs. Nagy Imrétől, a debreceni területi igazgatóság vezetőjétől. többletet állapítottunk meg. Egy — azóta már egyesült ÁFÉSZ — a bérfejlesztést számolta rosszul, jogtalanul fizetett ki jubileumi jutalmat. Az egyik kereskedelmi vállalat kétszer képezett árkockázati alapot, 132 ezer forint értékben. Az említett példák sajnos nem egyedi jelenségek, hiszen még lehetne sorolni néhány gazdálkodó szervet, ahol hasonló hibát tártak fel a vizsgálatok. — A hivatal azt vizsgálja, hogy a gazdálkodó egységek helyesen állapították-e meg nyereségüket, megfelelően teljesítették-e az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. Eközben megnézzük, hogy milyen a számviteli rend, a bizonylati fegyelem, hogyan történik átz okmányok kezelése, az eszközök értékelése, az árbevétel elszámolása. — Milyenek a vizsgálatok eredményei? — Ebben az évben például július végéig három megyében, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyékben 229 ellenőrzést fejeztünk be. Ebből 28 esetben jegyzőkönyvet sem kellett felvenni, vagyis egészen apró hiányosságok voltak a gazdálkodásban. A vállalatok, szövetkezetek által készített mérlegeknél 99 millió forinttal kellett a kimutatott eredményt csökkenteni, a rossz elszámolás miatt viszont 98 millióval növeltük az eredményt. Adóhiány 48 millió forint volt a gazdálkodó egységeknél, de olyan is volt, ahol többletbevallásra került sor. Hogy néhány példát említsek: az egyik szatmári tsz-ben kétszer szerepeltették az árbevételben az eladott 69 szarvasmarha értékét, nem létező diófarönköt számláztak. A cipőiparban az egyik egység 1500 pár szandálnál 167 ezer forinttal kevesebbre értékelte a készletet, mondván, hogy hulladékból készültek a szandálok. — A revizorok általában kétévenként végeznek részletes vizsgálatot egy-egy vállalatnál, szövetkezetnél. A következő vizsgálat mu- tat-e javulást? — Általában igen. de erre sajnos nincs kialakult recept. Előfordul, hogy a legjobbak kényelmesednek el, követnek el több hibát, míg a rosszak kiküszöbölik a feltárt hibákat. A korábbi, fehérgyarmati székhelyű Sza- mosmenti Állami Gazdaságban például sok hiányosságot állapítottunk meg a vizsgálatoknál, most az egyesült mátészalkai tangazdaságban — mely a legjobbak között volt — érződik az átvett gazdaság néhány hibája. Egyébként a feltárt hibáktól függ, hogy a vizsgálatot milyen felelősségre vonás követi. A birság mértéke 32—35 százalék között van, de egyre többször javaslunk személyes felelősségre vonást is — különösen, ha ismétlődő hibákkal találkozunk. — Említene néhány „típushibát”, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő? — Megesik, hogy az árváltozásokat a készletek értékelésénél nem veszik figyelembe. Egy másik hiba, amikor egy szövetkezetnél egy év alatt elhasználódottnak nyilvánították a gyártó szerszámot, s ezért a műanyag figurák árában ezt a gyorsított kopást szerepeltették. Az egyik vállalat a nyírbátori telepén végzett munkára már akkor átutalta a pénzt, amikor azt az építők még el sem végezték. Egy nyírségi tsz- ben viszont a jövedelemadó helytelen kiszámítása miatt közel 900 ezer forint adó— Az előbbi példák tanulságul szolgálhatnak azoknak, akik megsértik a gazdálkodási fegyelmet. Mégis összességében milyen tapasztalatokat szűrhetnek le a bevételi igazgatóság revizorai a vállalatok, szövetkezetek munkájáról? — Tíz éve áll fenn ez az ellenőrzési rendszer. Azóta jóval kisebb a hibák száma, ami egyértelműen a gazdálkodási fegyelem javulását mutatja. Ennek ellenére sehol sem lehet megállni, hiszen a változó élethez igazodnak a pénzügyi jogszabályok, a szabályozók, amelyek módosításaival is tisztában kell lenni minden gazdálkodó szervnél. Mi a magunk eszközeivel — továbbképzések szervezésével, tájékoztató előadások tartásával, tanácsadással — igyekszünk a vállalatok, szövetkezetek segítségére sietni, hogy elszámolásaik mindig a fennálló jogszabályok szerint történjenek. L. B. A Bujtoson alakítják ki a nyíregyházi városligetet. A tereprendezési munka nyomán a mesterségesen feltöltött szigethez eddig 28 ezer köbméter törmelékanyagot hordtak. Felvételünkön a SZAÉV gépkocsijai a törmelékanyagot, földet szállítják a szigethez. LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdeztünk meg sorozatunkban szocialista brigádvezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Hajdú Mihályné, a HUNNI ACOOP Baromfi- feldolgozó Vállalat kisvár- dai üzeme Petőfi Sándor szocialista brigádjának vezetője. — Hadd kezdjem talán azzal, hogy alig több, mint egy hónapja az egész vállalat életében fontos esemény történt. Az igényeknek megfelelően a feldolgozásnál áttértünk a kétmű- szakos termelésre. A műszaki átszervezés következtében változás történt a brigád összetételében is. Üj dolgozókat kapott a brigádunk. Bizonyos mértékben ez problémát is jelentett. Mégis megértettük: az ebből adódó többletmunkát — történetesen az új dolgozók betanítását — nekünk is vállalni kell, s az eddigieknél is jobb összefogásra van szükség. A mi brigádunk létszáma például tizennyolc, ebből öt az új dolgozó. A jobb munka feltétele: mindent elkövetni, hogy a kollektíva újra egységes legyen. — A jobb, hatékonyabb munka érdekében már tettünk egy pár javaslatot. Ilyen volt például a csúz- da, amely már működik is. Azelőtt kézzel végeztük az átfüggesztést, egész nap belefáradt az ember. Most feleannyi erővel és — természetesen — gyorsabban is megy. / — Igazán nem panaszkodhatunk. Amit kérünk, ami indokolt, azt soron kívül megadják, vagy elvégzik. De van olyan dolog, amit kérni sem kéne, amit lehetne anélkül is jobban csinálni. Például a gépek beállítását, ellenőrzését. A rosszul beállított gép töri a csontot, s abból már csak csökkentett értékű áru lesz, kevesebb a vállalati árbevétel. Kár mindenképpen. A vállalatnak, az itt dolgozóknak és a népgazdaságnak is, Aki válaszol: HAJDÚ MIHÁLYNÉ szocialista brigádvezető hiszen jelentős az exportunk és oda csak első osztályú árut küldhetünk. — Mi a zsigerelésnél dolgozunk, vagyis a belszervet bontjuk. Itt is lehet még javítani a munkán. Jobban vigyázni, hogy minél kevesebb belszerv — zúza, máj — menjen veszendőbe. Nemcsak érték, hanem kevés is van belőle. A megrendeléseknek — úgy tudom — nem is tudunk eleget tenni. Már csak ezért sem mindegy, hogy a boltba kerül, vagy hulladékba. — Termelékenyebben is dolgozhatnánk, ha a kézi vágóeszközök cseréje gyorsabb lenne. Sajnos nekünk kell elmenni, kicserélni a megkopott élű ollókat, késeket és ez munkakiesést jelent. Úgy gondolom, kifizetődne a vállalatnak is, ha erre "külön embert alkalmaznának. Például egy nyugdíjast, aki sorbajárná a zsigerelőket és kézbe adná a megélezett szerszámokat. — Mindannyian tudjuk, hogy az üzemben most feltűnően sok a táppénzes beteg és azt is, hogy miért. Itt van az őszi betakarítás ideje. A feltöltött létszám ellenére is üzemen belüli munkaerőhiány van. Különösen probléma ez, amikor a készárut nem tudják becsomagolni. Következik a kényszerhűtés, ami plusz munka és költség. Jó lenne, ha — más gyárakhoz hasonlóan — a mi vállalatunknál is nagyobb gondot fordítanának a táppénzen lévők ellenőrzésére. Tudom, hogy ez nem népszerű feladat, de nem is megértés kérdése, hanem a zavartalan termelés feltétele. A z őszi nap gyümölcsöt érlelő sugarai hegyesszögben sütnek még a földre. Nem ostorként csapnak, mint nyáron, simogatnak inkább. Néhány lépésre a Holt-Sza- mostól, derékra nőtt szomorúfűz mögött — amiből annyi van Tunyogma- t olcson —, áll egy porta. Az udvar porát vizes nyolcasok kötik sötét vonalakká; nyírfaseprő gallyainak nyomát őrzi a föld. Generációk keze munkáját dicséri a ház; példásan illeszkednek egymáshoz a toldalék- épületek: elöl a legöregebb, végül a legifjabb testvér. A ház falán kőtábla hirdeti: Zalka Máté született ott, egy mestergerendás szobában. Szép és nevezetes házban lakik hát özvegy Illés Gézáné. Emlékhely az övé. Egy ház, amiben valaki, aki történelmet formált, született, él egy öregasszony, aki „csak” megélte a történelmet. Így egészítik ki egymást. — Az uram jó barátja volt, együtt voltak katonák is az első világháborúban. Láttam a Zalka Mátéról szóló filmet és abban is van egy jelenet: katonának mennek a legények. Én nagylány voltam akkor, és ahogy néztem a képeket, elsírtam magam. Nagyon jól emlékszem mindenre, eszembe jutott, mennyi ember pusztult el akkor... Arcán táncba kezdenek a ráncok, Az emlékház öregasszonya szemüvege gyanúsan csillog, ha sírna sem lenne csoda, nyolcvan esztendő elég okot adna rá. — Nem feledem, tizenöt éves voltam, amikor egy hónapot szolgáltam 15 kiló lisztért. Árpakenyeret ettünk, ami szúrta a torkunkat. Tudja, any- nyira szeretem a szépet, a jót, de ha a régire gondolok, ordíthatnék. Amikor férjhez mentem, egy rokonunktól kaptunk ötven kiló lisztet, hogy ne éhezéssel kezdjük az új életet. És amennyit betegeskedtem... De a házra mindig vigyáztam... egyszer, amikor kijöttem a kórházból, tizenhat kocsi földet hoztam, sarat csináltam, egy kis cigánylány hordta hozzá a vizet, úgy tapasztottam ki a falakat. Akkor még erősebb voltam ... — Ezt a házat még nagyapám vette meg Zalkáéktól. Szorgos ember volt a nagyapám, tellett neki, de apám — Isten nyugosztalja — erősen italos volt, elúszott mindenünk. Azóta vagyok megkeseredve. A ház belülről is szép. Fürdőszoba folyóvízzel és kazánnal, takaros szobák, dolgos kezeket dicsér minden; nem is a pénzről, sokkal inkább szeretetről, otthonteremtő erőről beszélnek a falak. Persze, ahol három bika hízik, és négy disznó visít az ólban, anyagiakban sincs hiány. — Sokat dolgozunk, én is, a menyem is — mutat a mosógépnél hajlongó középkorú asszonyra. — De van három fiúnk, mármint unokám. Segítenek mindenben. Távol élnek, de ha csak tehetik, itthon vannak. Olyanok ők, akik maguk sem tudják, mit szeretnek jobban, a szakmájukat, vagy a földet. Egyik pincér a „Bikában”, a másik művezető, a harmadik motorszerelő. Dolgos, derék emberek... A nap lassan merőlegesen küldi sugarait. A ráncos arcú öregasszony kilép az udvarra. Vödröt ragad, vizet ereszt a kútból; míg megtelik, szeme a távolba kalandozik. A teli vödröt megemeli, segítséget nem fogad el. „Amíg bírom, addig élek” — mondja, s a nehéz vödörrel az ólak felé indul. Egyenes derékkal megy, hátulról nézve hihetetlen, hogy nyolcvan éves. Speidl Zoltán t*-
