Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 9. Barátainkat köszöntjiik T avasz az őszben — Bulgáriában gyakran említik így 1944. szeptember 9-ét. Ezen a harminchárom év előtti őszi napon teljesedett be az évszázadokon át idegen hódítóktól gyötört, reakciós földesúri-burzsoá klikkek által kizsákmányolt bolgár nép álma. Ezen napon söpörte el a népi felkelés az országot a katasztrófába vezető fasiszta rezsimet, amelynek sorsa a felszabadító szovjet hadsereg előrenyomulásával ekkor már végleg megpecsételődött. Az áldozatkész, nehézségeket nem ismerő, szorgos munka történelmileg rövid idő, alig több mint három évtized alatt virágzó, erős szocialista államot teremtett a Duna és a Fekete-tenger „szögletében”. A dinamikusan,, kiegyensúlyozottan fejlődő gazdaságban ma már az ipar a nemzeti jövedelem fő forrása. Az egykori nagybirtokok és elmaradott kisgazdaságok helyét modern mezőgazdasági nagyüzemek foglalták el. A bolgár párt és állam nagy erőfeszítéseket tett és tesz a lakosság szociális viszonyainak, kulturális színvonalának emeléséért, a lakáskérdés végleges megoldásáért. A hetvenes évek közepén Bulgária már újabb korszakába lépett: megkezdődött a fejlett szocialista társadalom építésének szakasza. A szocialista Bulgária dolgozói jogosan büszkék a megtett, évszázadok mulasztásait pótló útra. Jól tudják, az új feladatokat, a még nagyobb eredményeket csak céltudatos, lelkes munkával végezhetik, érhetik el. Nemzeti ünnepükön ehhez kívánunk további sikereket bolgár barátainknak. ★ 2 9 évvel ezelőtt, 1948. szeptember 9-én kiáltották ki a koreai nép első önálló és szabad államát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Korea népe hosszú történelme során évszázadokig tartó küzdelmet folytatott az idegen hódítók ellen. Csak Századunkban, a szovjet hadsereg második világháborús győzelme tette lehetővé, hogy a nép lerázza a négyévtizedes japán igát. A 38. szélességi foktól délre az amerikai, ettől északra a szovjet csapatok feladata volt a japán megszállók lefegyverzése és a felszabadított országban az élet újraindításának segítése. Amíg azonban a Vörös Hadsereg, feladatát befejezve, kivonult az országból, az amerikaiak reakciós fordulatot segítettek elő délen, kettészakították az országot és létrehozták a szöuli bábrezsimet. A fiatal állam azonban nem sokáig fejlődhetett zavartalanul. Az imperialisták nem nyugodtak bele kudarcukba és alig két évvel később, 1950 júniusában kiprovokálták a három évig tartó gyilkos háborút. A koreai nép a kommunista párt vezetésével szembeszállt az ag- resszorokkal, s a szocialista országok anyagi és erkölcsi segítségével visszavonulásra kényszerítette az amerikai betolakodókat és csatlósaikat. A feudális örökség, a gyarmati elmaradottság terhét viselő állam tulajdonképpen csak ettől az időtől kezdhette el békés fejlődését, aminek első jelentős állomása a lerombolt ország újjáépítése volt. A koreai nép imponálóan rövid idő alatt végezte el ezt a nagy feladatot, s indult el a fejlődés útján. Az elmúlt évtizedek alatt a KNDK korszerű ipart teremtett, ami ma már a nemzeti jövedelemnek több mint háromnegyedét adja. Mezőgazdaságát is a modern, gépesített nagyüzemi gazdálkodás jellemzi. A szocialista Korea kulturális felemelkedésének is tanúi lehettünk az eltelt évek alatt. Az új feladatokhoz a nemzeti ünnep alkalmából dolgozó népünk további sikereket kíván a szocializmust építő testvéri koreai népnek. Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa elnökének; SZTANKO TODOROV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének SZÓFIA Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, Valamint az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri bolgár népnek nemzeti ünnepük, Bulgária felszabadulásának 33. évfordulóján. Örülünk és elismeréssel adózunk azoknak a kimagasló eredményeknek, amelyeket a bolgár nép, kipróbált vezetőjével, a Bolgár Kommunista Párttal az élen elért a fejlett szocialista társadalom építésében, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén. Nagyra értékeljük azt a következetes harcot, amelyet a Bolgár Népköztársaság, a Bolgár Kommunista Párt a-testvéri szocialista országok közössége együttműködésének erősítése, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége érdekében folytat. Mindezt az egész világon nagy megbecsülés és elismerés övezi. őszintén örülünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátsága napról napra mélyül, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt kapcsolatai szüntelenül bővülnek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Kapcsolataink fejlődéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá országaink vezetőinek rendszeres találkozói. Testvéri barátságunk és együttműködésünk az élet minden területén jól szolgálja országaink és népeink érdekeit, elősegíti a szocialista közösség erejének gyarapodását, erősíti összeforrottságát. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk önöknek és a testvéri bolgár népnek, hogy hazájuk további felvirágoztatását, a fejlett szocialista társadalom építését újabb, nagy sikerek koronázzák. Budapest, 1977. szeptember 9. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt „ Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte dr. Vladimir Bonevet, a bolgár nemzetgyűlés elnökét; a SZOT elnöksége, a KISZ KB, a Hazafias Népfront elnöksége, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa pedig bolgár partnerszervezetét. Üdvözlő távirat a KNDK nemzeti ünnepe alkalmából KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének; PAK SZONG CSOL elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsa elnökének, PHENJAN Kedves elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 29. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük önöket és önökön keresztül a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsát, a testvéri koreai népet. A koreai nép, a Koreai Munkapárt vezetésével szilárd léptekkel halad a szocialista társadalom építésének útján, és jelentős eredményeket ért el hazája nemzetközi tekintélyének erősítése terén. Biztosíthatjuk önöket, hogy pártunk, kormányunk, a magyar nép továbbra is támogatja a koreai népnek hazája demokratikus alapokon történő békés egyesítéséért, a Dél-Kore- ában állomásozó külföldi csapatok haladéktalan kivonásáért vívott igazságos harcát. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink hagyományos testvéri barátsága és együttműködése a jövőben tovább erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1977. szeptember 9. ' KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Táviratban köszöntötte koreai partnerét Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldött partnerszervezetének a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Béketanács, a SZOT, a KISZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa is. Több évszázadnyi út ft SZOVJET HÉPSftZDftSQG AUÖflLflPJftl A szovjet nép alkotó munkájának történelmébe ragyogó lapokkal íródott be minden ötéves terv. Jelentőségüket méltatva L. I. Brezs- nyev a következőket mondta: „Minden ötéves terv fontos mérföldkő hazánk történelmében. Közülük mindegyik sajátosan emlékezetes, magán viseli az akkori idő ismétel- hetetlen varázsát, és mindegyik örökre bevésődött a nép emlékezetébe. Ugyanakkor elválaszthatatlanok egymástól. Egy hatalmas könyv híres fejezetei ezek, amelyek népünknek a szocializmus és kommunizmus nevében végzett hősies munkájáról tanúskodnak.” A szovjethatalom súlyos örökséget kapott. A cári Oroszországra a kultúra és a termelőerők alacsony színvonala, a kisparaszti mezőgazdaság túlsúlya volt jellemző. A világháború, a polgárháború és a külföldi intervenció csaknem teljesen szétzilálta az amúgy is elmaradott gazdaságot. A szovjet gazdaság tudo- A GOELRO-TERV 1913. A villamos erőművek kapacitása (millió kW) 0,2 Villamosenergia-termelés (milliárd kWó) 2,0 Széntermelés (millió tonna) 29,2 Kőolaj (millió tonna) 10,3 Acél (millió tonna) 4,3 mányosan megalapozott, tervszerű fejlesztése „Oroszország Villamosításának Állami Terveivel, a GOELRO-val vette kezdetét. Ezt az ország — de az egész világ — gyakorlatában is első, a népgazdaság fejlesztésének egységes állami tervét a polgárháború tü- zében, Lenin kezdeményezése alapján és aktív részvételével 1920-ban dolgozták ki. FÖ FELADATAI 1930. A GOELRO terve A GOELRO- terv végrehajtásának éve 0,35 1,75 1931. 0,5 8,8 1931. 8,7 62,3 1932. 3,9 11,8—16,4 1929—1930. 0,19 6,5 1933. sára szánták. Alapvető láncszeme a nehézipar megteremtése volt. Ez alatt az időszak alatt 1500 új ipari vállalat kezdte meg a működését. Újjászerveztek olyan ágazatokat, mint a gépkocsigyártás, traktor- és gépgyártás, teljesen új alapokat hoztak létre a vegyiparban, kohászatban és a nehézipar több más ágazatában. Ekkor épült a vízi erőmű a Dnyeperen, a harkovi traktorgyár, » moszkvai, a gorkiji autógyár, a szara- tovi kombájnüzem. Először csapoltak acélt a magnyito- gorszki és koznyecki kohászati kombinátokban, létrehozták az urál-kuznyecki kombinátot, felépült a transzszibériai vasútvonal. A mezőgazdaságban a szocialista szektor meghatározó lett. „A Szovjetunió a kisüzemi és tömeggazdaságokkal rendelkező országból a világ legnagyobb földművelő országává vált” — hangsúlyozta a XVII. pártkonferencia. A második ötéves terv fő gazdasági feladata a népgazdaság technikai rekonstrukciójának befejezése volt. Alapvető politikai feladatként a párt XVII. kongresz- szusa (1934) a kizsákmányoló osztályok, a kizsákmányolás feltételeinek teljes megszüntetését állította. Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) Munkatársaink külföldön Találkozás Törökországgal Gondolatainkban egyre formálódnak azok a képek amelyeket az ezerarcú városról, a Márvány-tengerről, a mecsetekről eddig elképzeltünk. Első találkozásunk minden eddigi elképzelést felülmúlt. Alig 20 kilométerre jártunk Isztambultól. A kétszer kétsávos úttesten a törökök négy sávban hajtottak a város felé, minket is magukkal sodorva. Az autók majdnem egymásba értek, mindezt harsány dudaszóval kísérték. Kis járgányainkat féltve állandóan azt lestük, mikor koccantják oldalba, vagy hátba valamelyik autót. A forgalomban tizenkét kocsink úgy szétszóródott, mint zsák borsóban a konkoly. Egy magyar kamionvezető nyilatkozatát olvasva most értettem meg, mit jelent itt közlekedni. A sebesség felső határa általában annyi, amennyit a török pilóta ki tud venni kocsijából. Záróvonal, piros lámpa, tiltó tábla, mintha nem is lenne, senki nem tartja be. Végül is mindnyájan szerencsésen megérkeztünk néhány órás időkülönbséggel a Hotel Tebrizhez, vagy ahogy később elneveztük, a „tejbegrízhez”. Igaz, ez a becenév még átvitt értelemben sem találó a szálloda belső jellegére. Hol a világítás szünetelt, — sztrájkoltak az erőműben — hol vízhiányban szenvedtek a fürdőszobák, arfól nem is szólva, hogy ha volt, akkor is teljesen ihatatlan a csapból folyó víz, annyira klóros. Isztambul, a világ egyetlen városa, amelyen belül két földrész, Európa és Ázsia találkozik. Egymástól a Boszporusz és az Aranyszarv öböl három különálló részre tagolja szét. Mondhatnánk azt is, hogy három világ ez. Ezerarcú város. Innen indultak hódító útjukra a török seregek, innen irányították 150 éven át Magyarország közigazgatását. — Itt kapott menedéket II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Sok szál, az utóbbi évtizedekben a barátság szálai kötik össze a két országot, a két népet. A jóindulat jeléül visszakaptuk azokat a legszebb Corvinákat, amelyeket a régi törökök raboltak el. Bartók Béla is többször felkereste ezt a földrészt népzenegyűjtő útjain. Isztambul Törökország legnagyobb városa, de nem a főváros. Négymillió lakosa a nyári főszezonban az idegenforgalom révén nagyban megnövekszik. Kép és szöveg: Elek Emil Következik: Isztambuli mozaikok. Török nők vásárlás közben Isztambul utcáján. A GOELRO megvalósítását 10—15 évben jelölték meg. A terv része volt az ipari termelés helyreállítása és 1,8— 8,2-szeresére való növelése is — az első világháború előtti utolsó békeév adataihoz mérten. A gazdaság állapotát mutatja, hogy az előbbi ipari termelési terv 13—14-szeres növekedést jelentett 1920-hoz képest. A terv középpontjában az iparosítás ^lapját képező 30 nagy villamos erőmű létesítésének abban az időben grandiózus — programja volt. A szovjet nép áldozatos munkájával rövid idő alatt megtörtént a népgazdaság helyreállítása. A GOELRO célkitűzéseinek megfelelően új üzemeket, gyárakat, bányákat, vasútvonalakat, lakóházakat, iskolákat, kórházakat építettek. Sikeresen végrehajtották az ország villamosításának lenini programját. Az 1918—1928 közötti nehéz időszakban, az első ötéves terv kezdetéig 2200 nagy állami vállalatot állítottak helyre, vagy építettek fel. A GOELRO elveinek folytatásaként és továbbfejlesztéseként, a XV. pártkongresszus direktívái alapján dolgozták ki az első ötéves tervet, melynek előirányzatai jelentősen meghaladták a GOELRO-ét. A tervet 4 év és 3 hónap alatt teljesítették. Az első ötéves tervet a szocialista gazdaság alapjainak létrehozá-
