Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

BEFEJEZŐDÖTT IZ ELŐKÉSZÍTŐ IINÍCSKOZtS Októberben kezdődik a belgrádi találkozó Kereszt­metszet A társadalmi tervezés ma újra napirend­re került. Az irá­nyítás minden szintjén, a gyárakban, vállalatoknál is megjelennek a társa­dalomkutatók; a pszicho­lógusok, szociológusok, hi­szen szakismereteik, vizs­gálataik, adataik nélkül elképzelhetetlen a társa­dalmi folyamatok reális figyelembe vétele az irá­nyításban. Mindenekelőtt alaposan elemezni kell a vállalat dolgozóinak társadalmi helyzetével, problémáival összefüggő kérdéseket. En­nek az átvilágításnak ki kell terjednie a kollektíva szerkezetére, összetételé­re, a szakmai—minősítési és funkcionális struktúrá­ra, a ki- és belépések, va­lamint az átminősítések eredményeképpen jelent­kező változásokra. Vizs­gálni kell azokat az anya­gi és nem anyagi jellegű adottságokat, amelyek kö­zött a közösség tagjai él­nek és dolgoznak. Megfe­lelő összehasonlításokkal be lehet és be is kell mér­ni a vállalaton belüli szo­ciális juttatások szintjét, s azok változási irányát, s figyelmet kell fordítani az üzemen belüli társadalmi •tevékenység (párt- és tö­megszervezeti munka, bri­gádmozgalom, munkaver­seny) analízisére is. Végül lényeges az üzemi közvé­leménykutatás ; mind a makrotársadaimi, mind az üzemen belüli kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalá­sok előrejelzése, ill. visz- szacsatolása. A vállalati társadalom- kutatás feladata kettős. Egyrészt közreműködése nélkülözhetetlen a közös­ség társadalmi szűk ke­resztmetszeteinek bemé­résénél, másrészt a vizs­gálatok eredményeként feladatként jelentkezik a vezetés számára a társa­dalompolitikai információ optimalizálása is. Az egyik érdekes, Cse- . pelen készült munka az üzem- és művezetők hely­zetével, szerepével foglal­kozik. A kutatás kísérle­tet tett a közvetlen terme­lésirányítók helyzetének, önértékelésének elemzésé­re, a vezető—beosztott vi­szony, az üzem- és műve­zetők, valamint a műve­zetők és a fizikai dolgo­zók kapcsolatának, és a beosztottak „elvárásainak” feltérképezésére.' Egy másik kutatás — ugyancsak Csepelen — a sokgyermekes családok, csonkacsaládok és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő családok helyzetét választotta tár­gyául. A z ilyen komplex ku- \ tató csoportok sza­porodása nagyvál­lalatainknál fontos hozzá­járulás lehet a munkahely nevelő, közösség- és em­berformáló funkcióinak tudatos kiterjesztéséhez, bővítéséhez. X. P. Pénteken befejeződött Belgrádban a helsinki záró­okmány pontjainak megvita­tására hivatott találkozó elő­készítő szakasza. Az előkészítő tanácskozáson az európai országok, az USA és Kanada képviselői megál­lapodtak a határozatok meg­fogalmazásában. E szerint a belgrádi találkozó összehívá­sának napja 1977. október negyediké. A találkozó befejezését de­cember végére tervezik, de amennyiben erre a dátumra nem sikerülne megállapodni a záródokumentum szövegé­ben, az ülést januártól feb­ruárig folytatják. A megnyitó ülésen valószí­nűleg részt vesz az ENSZ fő­titkára, a delegációk kifejtik a Helsinki után kialakult helyzetről való általános ér­tékeléseiket is. Az ülésre Javult a termelő és a kül­kereskedelmi vállalatok együttműködése a külföldi partnerekkel az év első felé­ben nagyobb arányokban jöt­tek létre magánjogi szerződé­sek, mint tavaly ilyenkor — mondotta külgazdasági kap­csolataink kérdéseit taglaló pénteki sajtótájékoztatóján Bíró József külkereskedelmi miniszter. A rubelelszámolású partne­rekkel lényegében már egész évi forgalmunkat, a nem ru­bel elszámolásúakkal pedig a forgalom 85 százalékát kötöt­ték le eddig. Az első fél év­ben a szocialista országokba 20 százalékkal több árut szállítottunk; s onnan csak­nem 25 százalékkal többet importáltunk, mint egy évvel meghívják a földközi-ten- ger-melléki országok megbí­zottait is, amelyek nem vet­tek részt az európai biztonsá­gi értekezleten. A találkozón beható eszmecserét folytat­nak a záróokmány rendelke­zésének megvalósításáról, az értekezlet által meghatáro­zott feladatok végrehajtásá­ról, s az enyhülés folyamatá­nak továbbfejlesztéséről. Az őszi találkozón megvizsgálják a további találkozók megren­dezésének szükségességét és formáit is. A találkozó fő munkaformája a plenáris ülés, amelynek tevékenységét öt munkászerv — a biztonsá­gi, a gazdasági és műszaki együttműködési, a földközi- tengeri biztonsági, a humani­tárius területen való együtt­működésük és a találkozót követő intézkedéseket tárgya­ló — segíti majd. ezelőtt. A tőkés valutáhan el­számolt export 18, az import pedig több mint 28 százalék­kal nőtt egy év alatt. A világpiaci folyamatok nem kedvezőek. A fejlett tő­késországokban a beruházá­sok bizonytalanok, a fellen­dülés továbbra is várat ma­gára. Az árak többségükben nem kedveznek nyersanyag- importőr vállalatainknak, de azoknak a cégeknek sem, amelyek a hagyományos ma­gyar termékeket kínálják tő­kés valutával fizető vevőik­nek. A cserearányok alakulá­sának kilátásai romlottak a múlt év októberéhez, novem­beréhez, tehát ahhoz az idő­szakhoz képest, amikor meg­tervezték 1977-es feladatain­kat. FÉLÉVI MÉRLEG Több áru exportra Biró József sajtótájékoztatója Ivan Prmov látogatása Szabolcs-Szatmárban A bolgár vendég (előtérben) a vajai Rákóczi Tsz almás­kertjében. Ivan Prmov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára ma­gyarországi látogatása során felkereste Szabolcs-Szatmár megyét. A vendéget csütörtö­kön este a megyei pártszék­házban dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke fogadták. A bolgár pártvezetőt dr. Tar Imre tájékoztatta megyénk politikai, gazdasági és kultu­rális helyzetéről. A bolgár KB titkára pén­teken megyei körúton ismer­kedett Szabolcs-Szatmár me­zőgazdaságával. A délelőtti órákban Ivan Prmov, dr. Tar Imre és Hriszto Markov, , a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének taná­csosa kíséretében a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezetbe látogatott, ahol a vendégeket Danes József, a mátészalkai járási pártbi­zottság első titkára, Iklódi László, a tsz elnöke és Suba Károly, a tsz pártvezetősé­gének titkára fogadták. A termelőszövetkezet elnö­ke a tsz székházában tájé­koztatta a vendégeket a gaz­daság fejlődéséről, az idei ki­látásokról és a következő évek terveiről. Többek kö­zött ismertette a gyümölcs­termelési üzemág és a háztá­ji termelés szervezését, a több száz vagon almatermés tervszerű értékesítését. A vendégek külön érdeklődésé­re részletesen szólt a NYlR- KERT gyümölcstermesztési társulás szerepéről, tevékeny­ségéről. A 31 termelőszövet­kezet gyümölcstermelését át­fogó rendszer 6200 hektár al­másterületet ölel fel. A rend­szer gesztora a vajai tsz. A termelőszövetkezet mellett működő 12 tagú szakember- gárda segítséget nyújt a rendszerbe tömörült gazdasá­goknak a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás, a gyü- mólcsrekonstrukció, az uj ül­tetvények telepítése szerve­zésében, kivitelezésében. A következő évtől megszervezik a gyümölcsfeldolgozást és értékesítést is. A tájékoztató után a ven­dégek határszemlére indul­tak. Megtekintettek több ter­mőgyümölcsöst és egy 70 hektáros, három éves, kor­szerűen telepített sövényül­tetvényt. Ivan Prmov a termelőszö­vetkezetben szerzett tapasz­talatait a következő szavak­kal summázta: „Ebben a ter­melőszövetkezetben jól szer­vezett, tudományos alapokon nyugvó munkával ismerked­tünk meg. Ilyen magasszintű gyümölcstermelést csak jó szakemberekkel és kulturált munkásokkal lehet elérni, a gyümölcstermelés nem tűri a hozzá nem értést. Nagyon elégedett vagyok, hogy a Központi Bizottság részemre ide szervezett programot. Szép határt, gyönyörű almá­sokat láttam és mindezt az itt élő, megelégedett, szor­galmas emberek építették ilyenné. Gazdag tapasztalato­kat szereztem az önök tér-, meló szövetkezetében, szíve­sen mutatnánk meg mi is önöknek a mi kertészeti kul­túráinkat. Kívánom, hogy pártjaink kapcsolata segítse önöket is szép sikereik to- vábbfokozására. Mi haszno­sítani fogjuk az itt látotta­kat.” A vendégek Vajáról Máté­szalkára, a Szamos menti Ál­lami Tangazdaságba láto­gattak, ahol Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja, a gazdaság igazgatója ismer­tette a gazdaság működését. Délután a tuzséri HUNGA- ROFRUCT átvevőtelepen Kiss István igazgató tájékoztatta az ott folyó munkáról a ven­dégeket. Mindkét helyen a gyümölcstermeléssel, feldol­gozással és értékesítéssel is­merkedtek. Ivan Prmov pénteken dél­után elutazott megyénkből. Százezrekkel főbb a borítékban Fizetik a műszakpótlékot a szabolcsi üzemekben Július elsejével a kormány bérpolitikai intézke­déseket léptetett életbe. Ennek alapján az augusztusi bérfizetések idején gyáraink, üzemeink, vállalataink zömében először fizetnek műszakpótlékot. Ez az ösz- szeg az első műszaknál húsz, a második műszaknál negyven százalék. A folyamatosan termelő üzemek­nél ez az összeg még magasabb. Nyíregyházán, a tejipari vállalatnál ez év elején már tíz. illetve húsz százalékkal bevezették a műszakpótlékot. A kormány által megszabott magasabb összegre itt is júli­us elsejével tértek át. Mű­szakpótlék a vállalat 950 dol­gozója közül 350 több mű­szakba járó munkást érint. A vállalatnak a megnövekedett bérfizetésére egymillió-négy­százezer forint áll rendelke­zésére. Ez dolgozónkét éven­te mintegy 4 ezer forint jö­vedelemtöbbletet jelent. Most, az első teljes összegű bérfize­téskor 140 ezer forinttal több bért fizetnek ki, mint az elő­ző hónapban. Ez azt jelenti, hogy a két és három műszak­ban dolgozók borítékjában munkájuktól függően átlago. san 350 forinttal lesz több pénz. A vas- és fémipari szövet­kezetnél a kormányrendelet megjelenése előtt már mint­egy tízszázalékos műszak- pótlékot fizettek. A szövetke­zetnek 620 tagja van és 150- en dolgoznak két műszakban. A július elsején életbe lépett rendelet alapján így 107 ezer forintot kellett biztosítani a féléves bértöbletre. Ezzel a két műszakban dolgozók ke­resete havonta átlagosan két­száz forinttal emelkedik. A Taurus Gumigyárban Nyíregyházán a keresetet lé­nyegesen nővelő műszakpót­lékra a második fél évben Negyvenfős romániai ifjú­sági küldöttség érkezett teg­nap délután megyénkbe, a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának vendége­ként. A szomszédos Szatmár megye kommunista ifjúsági szövetségének tagjai a ma­gyar fiatalok korábbi, né­hány héttel ezelőtti látogatá­sát viszonozzák. Mint ahogy ezt a szabolcsi fiatalok is tették Romániá­ban. a vendégek tanulmá­nyozzák majd az ifjúság rész­vételét a gazdasági építő­munkában. s a szabad idő hasznos eltöltését. Pénteken a sóstói KlSZ-tá- borban Nagy László, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára fogadta, majd tájékoz­tatta a vendégeket a magyar fiatalok életéről, feladatairól, ezután pedig Nyíregyháza ne­egymillió 200 ezer forintot használnak fel. Ez havonta mintegy 200 ezer forinttal nö­veli a gumigyárban a máso­dik és a harmadik műszakban dolgozók keresetét. így ha­vonta átlagban 200 forinttal több bért vihetnek haza. A Taurusban a munkások hat­van százaléka dolgozik két, illetve három műszakban. (Sigér) vezetességeivel ismerkedett meg a küldöttség. Ma vidéki út szerepel a programban. Mátészalkán megtekintik a MOM gyárát, ahol találkoznak a gyár mun­kásfiataljaival. Vásárosna- ményban a művelődési ház­ban közös rendezvényen vesz­nek részt a járási székhely kiszeseivel. Délután Bereget tekintik meg, ahol többek kö­zött ellátogatnak Tákosra és Csarodára. Vasárnap a nyírbátori fia­talok látják vendégül őket, s megismerkednek a város történelmi múltjával, neveze­tességeivel. A háromnapos baráti látogatás vasárnap es­te fejeződik be, amikor a KISZ KB Vörös Vándorzász­lajával kitüntetett nyírbogáti KISZ-szervezet tagjaival ta­lálkoznak. Román ifjúsági küldöttség érkezett megyénkbe XXXIV. évfolyam, 184. szám ARA: 80 FILLER 1977. augusztus 6., szombat Műszakonként 270 férfizakót készít szovjet exportra a nyír egyházi VOR 28-as munkaszalagja. (Gaál Béla felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom