Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 6. Készül az „Adél” ülőgar­nitúra a Nyír­egyházi Kárpi­tos- és Üveges­ipari Szövetke­zet Dózsa György utcai üzemében. Fel­vételünkön Csekk Erzsébet a már elkészült fotelt műanyag fóliába csoma­golja. (Császár Csaba) EMBERHEZ MÉLTÓAN ÉLNI 120 forintért lakáskulcs Tizenegy családfenntartó ci­gány a Gávavencsellői Nagy­községi Tanácson kölcsön­szerződést írt alá. ők tizen­egyen hozzátartozóikkal még a tél beállta előtt elhagyhatják a vályogviskókat. A megyei ta­nács. az OTP és a járási hi­vatal képviselőjét kísérjük el a Tisza-parti községbe. Nagy segítség a családoknak, hogy nem kell beutazniuk Nyíregy­házára, a takarékpénztár kép­viselője az előkészített akta­csomókat hely behozza aláírás véget. Az aláírás után nyom­ban megkezdik a C-lakások építését, fokozatosan eltűnte­tik a szégyenfoltot, a telepet. 280 helyett csak 108 Ütközben élénk beszélgetés alakul ki közöttünk: hol tart, hogy áll a C-lakásépítés Sza- bolcs-Szatmár megyében? Bi­zony elég gyengén áll. a je­lentős anyagi áldozatok elle­nére. Tizenkét évvel ezelőtt, 1965-ben született meg a ren­delet a telepek felszámolásá­ra. Egy sor egyedi kedvez­ményt kapnak a cigányok, hogy lakáshoz jussanak. A kedvezmények ellenére nem a kívánt ütemben számolják fel a telepeket. Lakatos Béla, a megyei tanács főelőadója sokatmondó számokat sora­koztat : — Tavaly 280 lakás épülhe­tett volna a megyében, de a cigányok passzivitása miatt csak 108 épült. A maradékot áthoztuk erre az évre, így idén a tervezett 350 helyett 522 lakás épülhet, hangsúlyo­zom, épülhet. — Mit jelent a passzivitás? — Sokan a kedvezményes feltételeknek sem tudnak megfelelni. A kérelmezőnek ugyanis igazolni kell legalább egyéves folyamatos munkavi­szonyt. Szükséges egy bizo­nyos, nevezetesen tízszázalé­kos előtakarékosság, ami 12 ezer forintot jelent. Az össze­get építőanyagban is elfogad­juk, sőt a vállalt és teljesített segédmunkát is betudjuk az előtakarékosságba. Hiába fo­gunk össze az illetékesekkel, ha a kérelmezők a csekély feltételeknek sem felelnek meg. Berceli turpisság A megyei tanács illetékes osztálya már a vállalatok se­gítségét is kérte: adjanak ci­gány dolgozóiknak 12 ezer fo­rint kölcsönt. Nem adtak, mert a kollektív szerződések többsége szigorúan, de igaz­ságosan előírja, hogy csak a törzsgárdatagok (legalább öt­éves munkaviszonnyal ren­delkezők) lakásépítését lehet támogatni. László József, az OTP osz­tályvezető-helyettese : — A tiszaberceli telep fel­számolását például az OTP „Takarékosság” nevű szocia­lista brigádja patronálja. Sok segítséget kaptak tőlünk a szóban forgó cigányok, egyi­kük mégis becsapott bennün­ket. illetve a kivitelező kis­iparost: a kitűzött és kiásott alapot éjszaka egy méterrel meghosszabította, hogy na­gyobb háza legyen. A turpis­ságot csak későn vette észre a kisiparos ... A gávavencsellői tanácson a szerződések felén az aláírás­rovatba kereszt kerül. A ke­resztet tevők is vál­lalják. legalábbis ígérik, hogy a következő évtizedekben be­csületesen dolgoznak és fo­lyamatosan törlesztik a köl­csönt. Az osztályvezető-he­lyettes magyarázza: most azért nem kell előtakarékos- ságot felmutatni, mert az it­teni telepet belvízkárosultnak nyilvánították. A szerződést kötők kivételesen 130 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt kapnak 25 éves törlesztésre. Az aláírás után csupán 120 forint biztosítási díjat kell befizetniük, aztán az ősz vé­gén vehetik a kulcsot, be­költözhetnek szoba--konyhás lakásba. Soron kívül Az egyik aláíró Bakos Ti­bor. Mint mondja, régóta a fővárosi csatornaműveknél dolgozik. Lánya is aláírja a szerződést, aki négyéves munkaviszonnyal rendelkezik. Fogadkoznak, hogy továbbra is becsületesen dolgoznak, de kapjon nagyobb lakást népes családjuk. Az ügyintéző vá­lasza biztató: ha hiánytala­nul törlesztik az adóságot. két-három év múlva újabb Kétszáz tagja van a kis- várdai Ady Endre Művelődé­si Központ nyugdíjas klubjá­nak. A gazdag program egyik eseményeként nyitották meg a napokban a klub „Fürge ujjak” című kézimun­ka-kiállítását. A klubban gyakori vendégek a város párt- és tanácsi vezetői, akik időszerű kérdésekről tájékoz­tatják az idős embereket. Jo­gi előadás és ankét, az öreg­kori betegségekről szóló or­vosi előadás — és a helyszí­nen receptfelírás — filmvetí­tés, első segélynyújtó csoport A Nyíregyházi Nyár kulturális rendezvénysorozat keretében au­gusztus 8-án, este 8 órakor a nyíregyházi szabadtéri színpadon mutatja be műsorát a Szabolcs- Volán táncegyüttes. A program­ban közreműködik a Vasas Köz­ponti Művészegyüttes két szólis­tája, Bíró József és Nánási János, továbbá Hankóczy Gyula hang­kölcsönt kaphatnak és ebből egy szobával megtoldhatják az épületet. Délután meglátogatjuk a siralmas cigánytelepet. Töb­ben kérnek, követelőznek. Furcsa módon egyikük sem kérdezi meg: „Az építkezésen kell valamit dolgoznunk?” Egyébként nem kell, mert a helyi tanács költségvetési üzeme mindent elvégez. A község három telkén már el is kezdték az alapozást. Az üzemvezető ezt mondja: — A tizenegy lakást terven felül és soron kívül vállaltuk. Az üzemben két olyan cigány­dolgozó van, aki tízéves törzsgárdatagsággal rendel­kezik. Példát vehetnének ró­luk azok, akiknek a házak épülnek. Nincs mindenütt költség- vetési üzem, de jó tudni: a C-lakást építő kisiparosok adókedvezményt kapnak. A telepeken lakó cigánycsalá­doknak 1?0 ezer forint köl­csönt ad az állam az építke­zésre. Mint említettük, a te­lepek felszámolására nem használják ki a lehetőségeket. Ezért szükséges, hogy meg­változzon a szemléletük. Ha nem változik, változtassuk meg: pedagógiával, egyéb intézkedésekkel. A többi te­lepek lakói ne várják meg, hogy viskójukat belvizesnek nyilvánítsák. Dolgozzanak, takarékoskodjanak, ne a kis­kapukat keressék, hanem az emberhez méltóbb életet... Nábrádi Lajos létrehozása, közös kirándu­lás, a városban pótmamaszol­gálat megszervezése — és több érdekes program kapott helyet a kisvárdai nyugdíjas­klub műsorában. Tervezik a magányos, gon­dozásra szoruló idős emberek felkutatását is. Nyugdíjasok­ból környezetvédelmi csopor­tot alakítanak, akik részt vesznek a „Tiszta, virágos Kisvárdáért” mozgalomban. Még ebben a hónapban be­teglátogató csoport is alakul, akik rendszeresen megláto­gatják az ágyban fekvő klub­tagokat. szeres szólista, a népművészet if­jú mestere, valamint a városma­jori citerazenekar és az Igrice együttes. A befejező műsorszá­mot, a Hajlikázót azokkal az idős nagycserkeszi, érpataki és gesz- terédi táncosokkal együtt adják elő, akik a tánc anyagának gyűj- Hésében, összeállításában részt vettek. Felkutatják a magányos öregeket Kiállítás, filmvetítés, környezetvédelmi csoport a nyugdíjasklubban Néptáneműsor a szabadtérin Veszélyeztetett gyermekek POLGÁRJOGOT NYERT évek óta a kifejezés: veszé­lyeztetett gyermek. A be nem avatottak — akik nem találkoznak közvetlenül gyer­mekvédelmi problémákkal — kevésbé tudják, tulajdonkép­pen kik és miért veszélyez­tetik a gyermeket. S miért vált annyira fontossá, társa­dalmi üggyé megmentésük. A közös gond országos jellegé­re utal, hogy a kormány 1969-ben intézkedett a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka továbbfejlesztéséről. A kö­zelmúltban a Minisztertanács értékelte az azóta tett intéz­kedéseket és felhívta a fi­gyelmet a megoldatlan fela­datokra. Megyénkben a sajátos gaz­dasági és szociális helyzet miatt az átlagosnál súlyosab­bak a gyermekvédelmi tenni­valók. A tanulóifjúság több mint 1,2 százaléka, — 2870 gyermek — részesül állami gondozásban. Ezzel a magas számmal Pest megye után, a második helyen áll Szabolcs- Szatmár. A megye hat neve­lőotthonában kilencszáz gyer­mek él mind jobb körülmé­nyek között. Ehhez hozzájá­rultak az utóbbi időszak bő­vítési munkálatai: a megyei gyermek- és ifjúságvédő in­tézet, a tiszadobi gyermek- város 30 millió forintos re­konstrukciója. Berkeszen új iskola kezdte meg munkáját a gyermekotthonban. Nem csak az elhelyezési feltételek javultak, a megyében meg­kezdhették a gyermekek élet­kori sajátosságaihoz igazodó, differenciált otthonhálózat kiépítését is. Ebben az évben Nyírbátorban adnak át ren­deltetésének új gyermekott­hont. DE KI PÓTOLJA a csalá­di otthon melegét a lelkileg, érzelmileg sérült gyermekek sokaságának? .Az igazi szü­lők helyett — akik elhagyták gyermeküket, vagy züllött, iszákos, garázda, munkakerü­lő magatartásuk miatt nem törődnek gyermekükkel — ne­velőszülőkről kell gondos­kodni. A megyében 1017 ál­lami gondozott gyermek él 572 nevelőszülőnél. Ez jóval magasabb arány az országos átlagnál, s nem csupán az in­dokolja, hogy a kívántnál ke­vesebb a hely a gyermekott­honokban. Az ötéves terv időszakában mintegy 800— 1000 új nevelőotthoni hely létesítésére lenne szükség. A nevelőszülői hálózat fejlesz­tése a gyermek érdeke; a legideálisabb gyermekottho­ni környezet sem képes pó­tolni a családot. De amennyire fontos újabb és újabb nevelőszülőket meg­nyerni — egyben az ő életü­ket is boldogabbá, színesebbé tenni — annyira érthető a gyermekvédelmi felügyelet igényessége, szigorúsága, hogy csak. azok fogadhassanak ál­lami gondozott gyermeket, akik megfelelő körülmények között élnek, s a gyermekek testi, szellemi, érzelmi fejlő­dése megalapozott. A társadalom nem kis anyagi erőfeszítéssel igyek­szik mindent megtenni a gyermekek számára veszé­lyessé vált családi körülmé­nyek után — testi és lelki talpraállításukért. A megyé­ben minden állami gondozott gyermek eltartása — akik nevelőszülőknél vannak — havonta 10—11 ezer forintba kerül az államnak. Ezenkí­vül — éppen a kormány ál­tal hozott intézkedések nyo­mán — a megyében 659 gyer­mek után fizetnek havonta 380 ezer forintot a sokgyer­mekes szülőknek. Ezek a gyermekek nem szorulnak állami gondozásra, de ilyen mértékű szociális támogatás­ra annál inkább. így a gyer­mekek a családban marad­nak. KICSIT IJESZTŐ SZÁM, hogy a megyében hatezerre tehető a veszélyeztetett gyer­mekek száma, s a róluk való gondoskodás nem csupán a tanácsok, gyámhatóságok és gyermekvédelmi szervek fela­data. A 18 éves korát betöl­tő volt állami gondozott fia­talt munkába álláskor „kiru­házzák” — 2500 forint érték­ben — és az első fizetés meg­érkezéséig 400 forint zseb­pénzzel engedik ki az élet­be. Hogyan állnak helyt? Rajtuk múlik, de nem kevés­bé a hivatásos és társadalmi pártfogókon, de még inkább a munkahelyi kollektívákon, szocialista brigádokon. S ezt nem lehet rendelettel megol­dani. Páll Géza FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT 1974-ben határoztuk el a terület rendezését. Telekala­kítás és útkorrekció során szinte új utcát nyitottunk, hiszen a régi lakóházak közül összesen kettő maradt meg. A rendezés során szüksé­gessé vált a nyitott csapa­dékvíz-elvezető árok meg­szüntetése és zárt csatorna építése. Erre a munkára pénzügyi fedezet az V. ötéves terv első két évében állt, il­letve áll rendelkezésre. 1976- ban megépítettük a Kákástó utcai és a József Attila utcai szakaszt és ebben az évben építik meg a Labanc utcai és a Víz utcai szakaszt. Sajnos, a koratavaszi rendkívül csa­padékos időjárás hatására a belvíz szintje annyira tartó­san magas volt, hogy nem lehetett csatornafektetési munkálatokat végezni. A Felsőszabolcsi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat elnökének tájékoztatása szerint augusztus első nap­jaiban megkezdik a csapa­dékvíz-csatorna építési mun­kálatokat. A Kelet-Magyarország 1977. július 23-i számában „Vízben a Víz utcai házak" című újságcikkben foglaltak­kal kapcsolatban az alábbi választ adom: Kisvárdán a Víz utca, Ká­kástó utca térsége egy na­gyon mély fekvésű terület. A város dél-nyugati és nyugati területeiről a csapadékvíz a Víz utca mentén húzódó nyílt csapadékvíz-elvezető árkon keresztül folyt el. A mocsa­ras, mély fekvésű területen 1975-ig összesen 4—5 lakás volt a Víz utcában. Az újság­cikkben is szereplő egyik pa­naszos mintegy 10—15 évvel ezelőtt a mocsaras terület kellős közepében építette fel családi lakóházát. A lakásépítők sok esetben saját maguknak okoztak kárt azzal, hogy a vizesárkot épí­tőanyaggal berakták, vagy más módon eltömték a vízfo­lyás útját. A rendkívül sok csapadékvíz lefolyását így az Frankó Sándor, Császárszállás utca lakói vagy leendő lakói is akadályozták, pedig a csa­tornarendszer zárt szakaszán a régi, eliszaposodott, helyen­ként beszakadt csatornafalak egyébként is nagy gondot okoztak. Márciusban szivattyúzással is segítettük a víz eltávolítá­sát. Az ivóvízvezeték a Víz utca mindkét végében kiépí­tett. A SZAVICSAV-nál ren­lyozták az ivóvízvezeték-épí­tési munkálatokat. A szabálytalan közterület­foglalókat köteleztük az aka­dályok eltávolítására. így re­méljük, hogy ebben az évben a SZAVICSAV még megépíti a vízvezetéket. Dienes Károly a városi tanács osztályvezetője A CSASZARSZALLASI gulyások VALASZ CIKKÜNKRE „Vízben a Víz utcai házak“ deltük meg a Víz utcai ivó- vízvezeték tervezési és építési munkálatait. A tervek még 1976-ban elkészültek, az épí­tést is befejezték volna, de az építtetők a vezeték tervezett nyomvonalában építőanyago­két (homokoskavics, tégla, betonelemek) tároltak és így nem tudták a munkát elvé­gezni. Az utca leendő és már ott élő lakói is ezzel akadá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom