Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 31. Tanévnyitó: szeptember 5. Szabad szombat az alsó tagozatban Néhány nap múlva benépesülnek az iskolák, megkezdődik az új tanév. Az 1977 '78- as tanév az általános és a középiskolákban szeptember 5-én, hétfőn, a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Az első tanítási nap:, szeptember 6., kedd. A rendtartások intézkednek az iskolai szünetekről is. A téli szünet az általános és a középiskolákban december 22-től január első vasárnapjáig tart, a tanítás tehát január 2-án, hétfőn kezdődik. A tavaszi szünet első napja április 5., utolsó napja április 13-a. A korábbi évekhez hasonlóan szünetel á tanítás az iskolákban november 7-én. március 15-én, március 21- én, április 4-én, húsvéthétfőd és május 1-én. Az oktatási miniszter felhívja a figyelmet arra, hogy azokban az iskolákban, ahol a feltételek adottak és még nem vezették be a 11 napos ciklust, az alsó tagozatokban éljenek ezzel a lehetőséggel. Az 1977—1978-as tanévtől az általános iskolákban országszerte megszervezik az egyéves időtartamú iskolaelőkészítő foglalkozásokat az első osztályba lépő és óvodába nem járó gyermekeknek. A foglalkozások október 1-én kezdődnek és május 7l-ig befejeződnek. A leendő elsősök összesen 192 óra alatt kapnak felkészítést. Új termékek az ISG-ből Két új termék — a gő^nyo- máscsökkentő és a nagyméretű szelepek — sorozatgyártása kezdődött el az Ipari Szerelvény Gyár mátészalkai gyáregységében. Ugyanakkor a harmadik új termék — a visszacsapó szelepek — nullszériájának készítése is elkezdődött. Ezt a terméket a nemzetközi piacon Univám néven hozzák forgalomba és még ebben az évben 20-25 ezer készül belőle NSZK megrendelésre. Nyíregyháza nagy gondja: Sok gyerek - kevés óvoda Megoldják a jogos kérelmeket Szükség esetén átirányítás Korábban beszámoltunk arról, hogy Nyíregyházán a gyorsan fejlődő új városrészekben sokkal több óvodáskorú gyermeket kell elhelyezni, mint amennyi hely az óvodákban van. A városi tanács művelődési osztálya több lehetőséget vizsgált meg az elhelyezés megnyugtató megoldására. Hozzáláttak a jósavárosi ifjúsági ház és letéti könyvtár helyiségeinek átalakításához — óvoda céljára. Szóba került a gyermekek utaztatása is — olyan óvodákba, amelyek még tudnának fogadni gyermekeket. Ezt azonban elvetették, mert gyermeknek, szülőnek egyaránt sok kényelmetlenséget okozna, mivel a Volán csak reggel 8 után vállalná külön buszokkal a gyermekek utaztatását. Fodor Géza, a városi tanács osztályvezetője arról adott tájékoztatást, hogy a megyeszékhelyen jelenleg 5100 óvodás korú — 3—6 éves — gyermek van. Ez év szeptemberétől 4760 gyermek Lakásépítés önerőből (1.) Ki épít ma társasházat? Egyre másra fulladnak kudarcba a magánerőből építendő OTP-társasházak a megyeszékhelyen. A város belterületén a „foghíjak” száma nő, a drága pénzekért szanált régi lakások helye üresen tátong, sok már évek óta. Kivitelezőre várnak a jövendő lakástulajdonosok, de ahogy az évek telnek, egyre reménytelenebbek. Elveszettnek hiszik a lakásuk építésébe eddig befektetett százezreket, mert saját ügyükben már mindent megpróbáltak, eredménytelenül. Telkük van, lakásuk nincs és nem is tudják mikor lesz. Mióta a lakásépítéshez kezdtek, kiábrándult emberek lettek, s nem értik, miért találkoznak annyiféle elutasítással, amikor a párt- és kormányhatározatok minden lehetséges eszközzel támogatják a magánlakás-építést? A miértre kerestünk választ akkor, amikor sorbaj ár- tuk az önerőből történő épí_ tés útvesztőit a kezdeti lépésektől sajnos nem a befejezésig. Tagok kerestetnek A társasház építésére tár- sulandók leggyakrabban az ügyvédi munkaközösség hirdetéseire jelentkeznek. Nem a legfiatalabbak, de nem is az idősebb emberek. Orvosok, jogászok, pedagógusok, segédmunkások, szakmunkások, pincérek, adminisztratív dolgozók. Egy-két kivételtől eltekintve közepes keresetűek. Egy-háromgyermekes családok, amelyek az anyósnál és albérletben élnek, vagy a családtagok ingáznak 10-15 éve nyíregyházi munkahelyeikre. Olyanok, akik más módon nemigen kaphatnának lakást, ezért pénzzé teszik mindenüket, egy lapra, a felépülő lakásra. így történt ez a Színház utcai 8 és ' a Kossuth utcai 18 lakás ese. tében is. A két házat tulajdonosaiktól megvették, aztán lebontották a régi épületet. A tervezőkkel másfél-, két-, két és fél, 3 szobás összkomfortos lakást terveztettek, szépet és kényelmeset. Az építési engedélyek megszerzésével általában nem volt problémájuk. Előfor. dúlt, hogy a tanács kisebb módosításokat kért, végül is jóváhagyta a terveket, melyek hagyományos építési technológiával készülő lakásokra vonatkoztak, mivel a foghíjbeépítéseknél más nemigen jöhet számításba. (Mint a későbbiekben kiderült, ez a hagyományos technológia az indokoltnál jobban vetett gátat a kivitelezés megvalósításának.) Hajsza a kivitelezőért A tervdokumentációk. az építési engedélyek birtoké, ban az építtetők az hitték, ezzel túl vannak a dolog nehezén. Azonban a kálvária akkor kezdődött el igazán, amikor megindult a hajsza a kivitelező után. Az ügyvédi munkaközösség ugyanis kivitelezőt nem tudott szerezni, ezért a tagok „felosztották” egymás között a megyét és maguk keresték fel a vállalatokat, a szövetkezeteket. Hogy milyen fogadtatásban részesültek, azt Szőnyi Mihály, a Kossuth utcai társasház közös képviselője mondja el. — írásban és személyesen is megkerestük a kivitelezőket, de leveleinkre nem válaszoltak. Ha egyáltalán fogadtak bennünket, elutasító választ kaptunk, mondván, nem nekik való munka, erejüket meghaladja, nem kifizetődő. nincs megfelelő felszerelésük. Hagyományos módon nem építik fel, terveztessük át korszerűbb technológiára. Azt mondtuk rendben van — pedig az áttervezés újabb tízezrekbe került volna — de még így sem mondták, hogy felépítik. A legtöbb helyen először a társak nevei iránt érdeklődtek, mintha ez garanciát adott volna a vállaláshoz. Szállítsák a dolgozókat Kaptak olyan ajánlatot is, mely szerint jön a szövetkezet, de a dolgozóit Tiszavas- váriból reggelente szállítsák a megyeszékhelyre és vissza!, a költségeket természetesen a tagok fedezzék. Visszautasították őket azzal, hogy kicsi a felvonulási terület, nincs a vállalatnak daruja, de ha lenne sem tudna megfordulni, és így tovább. Indokokat az elutasításra bőven találtak. Következik: Mi lesz a foghíjtelkekkel? Balogh Júlia óvodai elhelyezését kérték. A többiekre a gyesen lévő anyák, nagymamák, idősebb gyermekek vigyáznak. Az osztályvezető elmondta, hogy Nyíregyháza 24 óvodája melynek fenntartása az óvodai alkalmazottak bérével együtt évente 45—50 millió forint — igen zsúfolt. Az egy óvodai csoport ideális létszáma 25 gyermek lenne, azon ban a szorító gondok miatt ezt a létszámot kénytelenek 46—48-ra emelni. Az óvodai elhelyezést nehezítik az aránytalanságok is, ugyanis az óvodáskorú gyermekek többsége a város északi főként a jósavárosi —részén található. A 4760 óvodás közül 2600 a város északi negyedében lakik, ahol azonban csak 1450 gyermek elhelyezését lehet — így is túl zsúfol tan — megoldani. Mi hát a megoldás? Az óvodákban 270 olyan gyermeK is van jelenleg, akiknél az anya gyermekgon dozási szabadságon van, tehát a gyermek nem jogosult az óvodai elhelyezésre. A felmérések szerint közülük 92- en az év közepén munkába állnak, így a gyermekek elhelyezése jogossá válik. A városi tanács művelődési osztályának intézkedése szerint a gyesen lévők gyermekeit a Jósavárosból átirá nyitják a Csillag, a László, a Család utcai, a Kert közi és Vécsey közi óvodába. Tehát a jelenleg óvodai elhelyezésre nem jogosultak is maradnak a gyermekközösségben, de egy másik óvodába kell menniük. Az átirányítást a városi tanács művelődési osztályának munkatársai végzik, a szülőnek közvetlenül od^ kell fordulniuk, nem az óvodákhoz. Felülvizsgálták a jogtalan igényeket, melyek szerint 230 gyermeknél megoldható az otthoni gondozás, mert legalább az egyik szülő otthon tartózkodik, nincs munkaviszonya, vagy más felnőtt vigyázhat a gyermekre. A fel szabaduló helyeket azokkal töltik be, akiknél mindkéf szülő dolgozik, nagyobb gyermek vagy nagyszülő nincs a családban. Az átirányítással, a nem indokolt el helyezések megszüntetésével és a megkapott ifjúsági ház és letéti könyvtár helyiségeinek óvoda céljára való átalakításával elérik, hogy valamennyi gyermek — még a gyesen lévőké is — helyet kapjon az óvodákban. Természetesen a tanácsi szervek továbbra sem tudják minden esetben megoldani, hogy a gyermek a lakáshoz legközelebbi óvodába járjon. Gondoskodnak azonban iskolaelőkészítőről azok számára, akik ideiglenesen nem járhatnak óvodába. Az ötéves korú gyermekeknek egyéves iskola-előkészítő tanfolyamot szerveznek a város különböző iskoláiban. (P. g ) RÁDIÓ MELLETT A rádióhallgatóknak, tévénézőknek sem ismeretlen Bárány Tamás regénye, a Város esti fényben, amely csaknem tíz évvel ezelőtt jelent meg először. Azóta rádió- és tévéadaptáció egyaránt készült belőle, sőt a rádió a múlt héten már ismételte is a műből dramatizált epizódokat. Azok a kérdések, amelyeket a regény feszeget — a visszatekintés biztosabb talajáról vizsgálva állapíthatjuk meg — nemcsak hogy jól mutatják a mű születése idejének (tehát egy jó tíz évvel ezelőtti szakasznak) és az ábrázolt várostípusnak, az ott élő embereknek néhány jellemző, de már akkor is általánosítható problémáit; hanem néhány vonatkozásukban ma is érvényesek. Éppen ezért kötötték le a figyelmet a rádióadaptációban sűrített gondolatok most is. Élvezettel hallgattam. Ugyanezt viszont nem mondhatom el a vasárnap déltájban a Petőfi adón sugárzott Kabarékeverék ’77 című összeállításról, amelyet — az alcím és a bevezető magyarázata szerint a Rádió Kabarészínházának 1977-ben el nem hangzott (de szalagon őrzött) műsorszámaiból válogatott össze Sinkó Péter szerkesztő és Marton Frigyes rendező. Nem azt mondom, hogy jobb lett volna az egészet a szalagtárban pihenni hagyni, de az alaposabb válogatás csak javára vált volna a műsornak, mindenekelőtt pedig a Rádió Kabarészínházának. Maradéktalan örömöt okozott Áprily Lajos verses tragédiája rádióváltozatának, az ldahegyi pásztoroknak az ismétlése. A verssorok kellemes zenéjének nem pusztán esztétikai (itt: szépészeti) szerepe van ebben a műben, hanem dramaturgiai funkciót is betölt. Mintegy szűrőként segít kiemelni a hallgató számára azt a valóságot, de egyben (és részben) pszichikai távolságot, amely a hegyi pásztorokait a Trója síkján tíz éve dúló harctól elválasztja, de amelyhez mégis — egyikük, Agelos fogadott, talált fia, Alexandros (Pá- ris) révén — szoros közük van. Gál István rendező vezetésével a színészek, Men- sáros László, Bihari József, Nagy Attila, Horváth József, Tordy Géza, nem csupán irodalmi, hanem zenei élményben is részesítették a hallgatót. Seregi István A KÉPERNYŐ ELŐTT A hét vége tévéműsorai között most végre jó mozifilmet is láthattunk, az eddig is előnyösen ismert Stanley Kramer (az Aki szelet vet, az ítélet Nürnberg- ben, a Zorba és más filmek amerikai rendezője) Santa Vittoria titka című olasz— amerikai koprodukciós filmjét. Ha a jelképpé emelt egység, a népi összefogás mindent lebíró ereje bemutatása kedvéért elfogadtuk — márpedig miért ne tettük volna? — azt a fikciót, hogy a bor-rekviráló német alakulatnak a városba érkezését napra, órára jóval előre lehetett tudni, akkor zavartalanul adhattuk át magunkat a Santa Vittoria élelmes, túlélni akaró népe iránti tiszteletünknek, mesterien fokozott izgalmainknak, értük szurkolásunknak. (A valóságban talán a nép ősi háborús tapasztalata sugallhatja a féltett értékek idejekorán való elrejtését a rabló hódítók elől — de ebben az esetben hol lenne a drámai sűrítés, s a lázas versenyfutás a szorító idővel?) A film nemcsak minden pátosztól (a valóditól is!) mentesen, hanem komédiába hajló életszerűséggel mutatta meg ezt a ravaszdi hősiességet — ami semmi t sem von le a történet tanulságaiból, A nehéz körülményekben igazi népi hőssé nemesedett botcsinálta polgármester, a lumpen Bom- bolini, a városka nyughatatlan „bohóca” emlékezetes figurájának metamorfózisa ragyogóan szervesült az alaptörténettel: a közösség borának elrejtésével és a titok megőrzésével. Bomboli- ninek a feladatokhoz való felnövése hitelesen motiválta megromlott házasságának a helyreállását is. A fiatalok szerelmi története azonban inkább csak kimódolt „töltelékanyagnak” tűnt, de azt is jószívvel . elviselhettük. A felejthetetlen Zorba- alakítása után Anthony Quinn Bomboliniként is emlékezetes marad, s Anna Magnani Rosaja is mélyen belénk vésődött. Stílusosan fejezte be Ruttkai Éva egyik szerepe, Somerset Maugham Színház c. darabja Júliájának, a pályája csúcsán lévő érett színésznőnek a szavaival a „Parancsolj velem, Tündérkirálynő” című előadóestjét a IV-es Stúdió pódiumán: „Csak a színpad a valóság, a többi mind hamis ...” Mi lehet fontosabb, valóságosabb a színész számára, mint a játék, a szerep, a mesterség gyakorlása? Ruttkai a saját egyszemélyes színpadán az ő rendkívül gazdag valóságát, sokoldalú — a sanzonokat és a klasz- szikus szerepeket, a polgári drámahősnőket és Osztrigás Micit egyaránt magába foglaló — művészetét sűrítette a vasárnap késő esti egy órába. Rokonszenves szerénységgel előadott történeteivel, mozgástechnikai illusztrálásával a tévénézők millióinak még „személyesebb” ismerősévé vált. Merkovszky Pál Hz Imbiszben Közkedvelt étkezőhely lett rövid időn belül Nyíregyházán az „Imbisz Grill”. Az üzem minden terméke a bolt mögött lévő konyhán készül. Reggel 5 órakor már serényen dolgoznak az alkalmazottak, hogy a munkába indulók kulturált körülmények között fogyaszthassák a korszerű táplálkozásnak megfelelő melegkonyhai készítményeiket. Amit a vendégek nem láthatnak: készülnek a hidegkonyhai termékek. Amit látnak: csúcsforgalom az „Imbisz”-ben. (Fotó: Mikita Viktor)
