Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

1977. augusztus 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Összhang nélkül Mátészalkán a tervezettől egy évvel hamarabb készült el a Budapesti Finomkötött­árugyár üzeme. Ujfehértón ugyancsak hamarabb lesz kész a szövőüzem. Pedig az építkezés gondolatának meg­születésétől a kivitelezés be­fejezéséig mindkét helyen alig 3—4 év telt el. Nyíregy­házán viszont a megyei mű­velődési központ felépítésé­nek határidői évről fvre ki­tolódnak, a kivitelezés csiga- lassúsággal halad. A Rákó- czi utcai munkáslakásoknál sem az eredetileg tervezett ütem szerint halad az építés. A kivitelezést az említett he­lyeken a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vég­zi. Miért említettük az előbbi példákat? ___ Mert rámutatnak a beru­házásoknál egy alapvető do­logra: nem egyedül a kivite­lezőn múlik, hogy egy léte­sítmény jól, időben elkészül-e vagy sem. Népi szólással él­ve: a végén csattan az ostor. Általában á kivitelezőt hi­báztatják, ha nem a terve­zett időre épül meg a ház, vagy dicsérik, ha a munka ütemesen halad. Pedig a be­ruházások útja jóval hosz- szabb: kezdődik az elhatáro­zással, az anyagi lehetőségek megteremtésével, majd kö­vetkezik az építési terület előkészítése, a tervezés, a hatósági engedélyek beszer­zése, s csak ezután jöhet a kivitelező vállalat. Ami pedig igazán pénzbe kerül, az éppen maga az épí­tés. Ráadásul a többletkölt­ségek éppen akkor merülnek fel, ha rossz az előkészítés, nem eléggé átgondolt a ter­vezés, ha sok a változtatás menet közben. Ezért érdemes nagyon odafigyelni, hogy mi­lyen összhang alakul ki a beruházásban résztvevők kö­zött. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi időben igen sokat javult az előkészítés színvonala. A ja­vulás viszont még nem egyenértékű azzal, hogy ezt a tevékenységet jónak is minő­sítsük. Különösen, ha hozzá­vesszük, hogy kisebb-na- gyobb feszültségek vannak, általában sem a tervezői, sem az építőipari kapacitás, vagy annak összetétele nem egyezik meg az igényekkel. Ha minősíteni kell a beru­házásokat, akkor találhatók olyanok, amelyekben a hibá­kat, késedelmeket a részt ve­vő szervezetek felkészületlen­ségére lehet visszavezetni. Példa erre a lakásépítő szö­vetkezet házainak építése Nyíegyházán, a Kert közben, ahol egyszerre birkóztak a közművek építésével, a gyen­ge tervek miatt a módosítá­sokkal, a rosszul megválasz­tott építési technológiával, a terület előkészítésének hi­ányosságaival. A lebonyolítá­sért felelős szövetkezet külö­nösen a kezdeti időszakban sem anyagilag, sem munka­társainak felkészültségét ille­tően nem állt olyan szinten, hogy ismerje egy ilyen, több száz lakásos tömb építésének szervezését. Olyan is akad. hogy az építtető csak „kibicel” a mun­káknál, azt gondolja, a meg­bízás leadásával, mondjuk a beruházási vállalat kijelölé­sével ró több munka nem vár. Tanácsaink között volt néhánv, amely közömbösen szemlélte, hogy a tervekben előírt lakásokból, óvodából vagy iskolákból mi valósul meg határidőre, s, mi késik. Ugyanígy lehet említeni né­hány vízmű kivitelezését, ahol sokkal többet beszélnek, mint amennyire gyakorlati­lag elősegítik a munkavég­zést. Végül meg kell említeni azokat a beruházásokat is, ahol kimondottan a hanyag­ság, a rossz munka miatt késtek az átadással, bosszan­kodtak a minőségre. Szeren­csére ezekből akad a legke^ vesebb példa, ám negatív ha­tásuk miatt néha nagyobb a hírük, mint a jól lebonyolí­tott beruházásoknak. Hogy példát is említsünk: Kisvár­dán a vízmű átadásakor de­rült ki, hogy akad olyan ut­ca, ahol nincsenek összekötve a csövek, „elfelejtették” le­fektetni a vezetéket. A beruházásokban részt ve­vő szervezetek között gyako­ri a vita. Ha ezek azért tör­ténnek, hogy előrébb vigyék az ügyet, akkor jó, hogy van­nak. De ha csak a felelőssé­get akarja az egyik átháríta­ni a másikra, akkor többet ártanak vele, mint használ­nak. A mind több jó példa azt bizonyítja, hogy csak az összhang megteremtésével, az együttes érdekeltséggel le­het sikereket elérni. Ha meg­felelő az előkészítés, gyorsan reagálnak a menet közben adódó hiányosságokra, akkor gyors és szervezett lesz a ki­vitelezés is. Ennek haszna a költségekben, az építőipari kapacitás jobb kihasználásá­ban nyilvánulhat meg. Ha üzemről van szó, akkor ha­marabb léphet be a terme­lésbe, hozhat hasznot a vál­lalatnak és a népgazdaság­nak. Ha iskoláról, lakásról, vízműről beszélnük, akkor a jobb életkörülmények meg­teremtésével, az emberek közérzetének javításával lép­hetünk egyet a fejlődés út­ján. Lányi Botond A MEZŐGÉP nyírteleki gyáregységében Refler Miklós fedőporos automata hegesztőgéppel a DETK-tartáiykocsik hegesztését végzi. Az első lépések Munkakezdés érettségi után Csupasz csirkék lógnak az akasztókon, fut a görgőkön a sor. fürgén jár a fehér sapkás fiatalember keze. Vizsgálgat- ja a csirkéket, nincs-e hibá­juk, mely netán átvételre al­kalmatlanná tenné valamelyi­ket. — Alig több, mint egy hó­napja dolgozom itt. a barom­fifeldolgozóban. Kisvárdai va­gyok így hát helyben keres­tem munkát érettségi után. Nagy Gyula a Kisvárdai Császy Gimnázium osztályá­ba járt négy éven át. Le­érettségizett — és most osz­tályozó a csirkék között. Nincs itt ellentmondás? — Szerintem nincs. Ez is munka, méghozzá nem is túl könnyű, hiszen naponta csir­kék ezrei futnak el előttem, és nekem kell eldönteni, mi­nőségileg megfelelők-e. Ha sokat hibázok, azzal jelentős kárt okozhatok! Van tehát felelőssége is áz osztályozó- nak. Négyes körüli tanulmá­nyi eredményem volt általá­ban, mégsem akartam to­vábbtanulni. . . Mindenkép­pen dolgozni akartam már! Fiú a csirkesoron Pedig a továbbtanulásra van példa a családban : egyik nővére tanárképző főiskolát végzett, bátyja pedig elektro­mérnök. A négy testvér közül a legkisebbnek azonban már nem volt kedve továbbtanul­ni. Szülei ugyan szerették volna — de végül természete­sen neki kellett dönteni. Munkába állt. Azt találta-e a munkahelyen, amit várt? Nem csalódott? — Egy csöppet sem csalód­tam! Nagyon jó közösségbe kerültem, sok fiatal közé. Igaz, alig vagyunk fiúk, zöm­mel nők dolgoznak itt. de jó a társaság. Felvételemet kér­E lterjedt a környékün­kön. hogy a sarki ön- kiszolgáló bolt vezető­je megálmodta A vásárlók kötelmei és viselkedési nor­matívái XY 1/1977. számú rendeletet és annak végre­hajtási utasítását. Megelőzően a sarki önki- szolgálóban több kellemetlen esemény történt. Az újságban olvasói levél jelent meg a bolt dolgozóinak durva magatar­tásáról, minek következtében a két legszelídebb eladó azon­nali hatállyal felmondott. Ké­sőbb a boltvezető megmoto­zott egy gyanúsnak látszó ve­vőt, aki — miután eldugott árut nem sikerült nála talál­ni — dagadtra verte a derék boltvezetőt egy vízmértékkel, ami éppen nála volt. Ráadá­sul ellenőrök érkeztek és lel­tárt csináltak aminek végén meglepően nagy hiány mutat, kozott, noha — mint szó volt róla — a boltvezető a gyanús vevőnél nem talált semmit. A kiált izgalmak után a boltvezetőnek hosszú, mély álma volt, és sikerült mind a rendeletet, mind a végrehaj­tási utasítást, kidolgoznia, mi­előtt felébredt volna. Többek­nek elmondta részletesen az egészet, én itt csak a végre­hajtási utasításból idézek, lé­vén. hogy ez közérthető ma­gyarázatokkal szolgál, s elvi szempontokra is kitér. így kezdődik: „A rendelet (lásd: 1., 2., 3., 4. §) egyértelműen kimond­ja, hogy a Kedves Vevő (to­vábbiakban vevő) a kereske­delmi egységekben köteles az ott dolgozóknak, beosztásukra való tekintet nélkül, előre kö­tem a KISZ-szervezetbe is. Ezt lényegesnek tartom ah­hoz, hogy valóban beillesz­kedhessek ... Garat Éva. a Nyíregyházi Konzervgyár bérelszámolója már nem ilyen vidáman nyi­latkozott. ő a r'"ár bérosztá­lyára került három héttel ez­előtt, és munkatársai mind idősebbek nála. — Sajnos, nincs velem egy­korú fiatal, így hát nehezebb a beilleszkedés. A szükséges segítséget megkapom a mun­kámhoz — bár ebben sem mindenki egyforma ... Min­denesetre nem az az életcé­lom. hogy egy irodában dol­gozzak. Egyébként is pusztán helyettesítésre vettek föl. ősszel szeretnék képesítés nélküli óvónőként elhelyez­kedni. Számok helyett gyerekek Régi terve Évának, hogy óvónő lesz. Érettségi után je­lentkezett is, de nem vették fel helyhiány miatt. így hát megkísérli a nehezebb utat: munka mellett képesítést sze­rezni. — Tudom, hogy nem lesz könnyű, de... nagyon szere­tem a gyerekeket, és szívesen foglalkozom velük. Szíveseb­ben, mint a számokkal — bár persze elvégzem, amit rám bíznak. És nagyon mér­ges tudok lenni, ha valami nem sikerül... Mert azért eb­be sem könnyű beletanulni. Csak ez a bezártság — ezt nehéz megszokni az első munkahelyen. Kerecsen Marikának nin­csenek efféle panaszai — igaz. az ő munkája más jel­legű: a konzervgyár nyers- áruátvevője. Július hatodikán éjszaka kezdett dolgozni. — Éjszaka, mert először a főzeléküzembe vettek fel. s ott három műszak van. Aztán szönni. Nem tér ki a rendelet arra. hogy a vevő köszönését a nevezett egységek dolgozói­nak fogadni kellene. Követ­kezik ebből, hogy köszönési kötelezettsége csak a vevőnek van. A rendelet ezzel régi, avíttnak mondható vitában teremt rendet. Az érvényes illemszabályok szerint min­dig az köteles először köszön­ni, aki valahová belép, vagy aki valahonnét távozik, és a kereskedelmi egységekben ez mindig a vevő. Nem köteles azonban az egység dolgozója a köszönést viszonozni, abból a közérdekű megfontolásból, hogy ez munkája közben za­varná.” Az utasítás ezután súlyo­sabb problémákra tér: „Jelen rendelet kimondja (lásd. 5. §-tól 29. §-ig), hogy az egységek úgynevezett ke­hamarosan átkerültem a nyersáruátvételhez. Hárman jöttünk együtt ide: három volt osztálytárs. A nyíregyházi mezőgazda- sági szakközépiskolában vég­zett, érettségije mellett szak­munkás-bizonyítványa is van tehát. Mint elmondta, több munkahelyet is megnéztek Nyíregyházán — a MÉK-et, a vetőmagtermeltetőt — de az­tán itt kötöttek ki a konzerv­gyárban. Szakmájától nem szakadt el. hiszen a beérkező mezőgazdasági terményekkel foglalkozik — ugyanakkor en­nél többet szeretne. Tanulni ezufán is — Az, hogy most érettségi után nem tanultam tovább, nem jelenti, hogy lemondtam róla. Ha egy mód van rá, jö­vőre szeretnék jelentkezni a konzervipari főiskolára. Ha esetleg nem sikerülne, akkor is feltétlenül le akarom majd tenni két év múlva a techni­kusi minősítő vizsgát! Érdekes véletlen: náluk is, mint Nagy Gyuláéknál, négy testvér van. Csakhogy itt for­dított a sorrend, Marika a legidősebb. Nyírgyulajban él. nek a szülei, testvérei, ő al­bérletben lakik Nyíregyhá­zán. Mint elmondta, töpren­gett a hazatérésen — hiszen több osztálytársa a saját fa- lujabeli téeszben dolgozik azóta —, aztán mégiscsak a város mellett döntött. — Itt, ahol dolgozom, sok a fiatal, nagyon jól érzem magam. Szinte nem is jelen­tett gondot az átállás a kö­zépiskolai közösségből ebbe a munkahelyi közösségbe. Pe­dig azért mégsem ugyanaz... De jó munkatársakkal min­den könnyebben megy! Tarnavölgyi György reskedelmi autonóm terület­nek tekintendők, ahol az al­kalmazottaknak hatósági jog­körük van. Legfontosabb itt a 6. § (a., b. és c. pont), amely arról rendelkezik, hogy a ve­vő az egység területén, az egység bármely dolgozójának intézkedését, illetve utasítá­sát köteles haladéktalanul, el­lentmondás nélkül tudomásul venni. Vonatkozhat ez a zár­óra betartására, de a vevők kiszolgálásának sorrendjére is, amelyekről jog szerint, mindig az egység dolgozója dönt.” T ovábbi új bekezdés: „Ugyancsak a 6. § (cs., d.. e.. f. és d. pont) szolgál alapul a közérdeket védő motozásoknak. Az egy­ségek jelenleg — anyagi és személyi feltételek híján — nem rendelkeznek korszerű lehetőségekkel, hogy minden vevőt megfelelően átvizsgál­janak, mint ahogyan az meg­nyugtató volna. Az egységek dolgozói ezért szúrópróbasze­rű vizsgálatokat végeznek. Ez a jövőben nem függ a vevő egységben tanúsított maga­tartásától. Bárkire kiterjed­hetnek, s ezzel elvesztik ed­digi gyanúsító, sértő jellegü­ket.” És a folytatás: „A rendelet ugyancsak vi­tás területet érint (lásd: 30. §-tól 40. §-ig), amikor felül­vizsgálja a régi. elavult sza­bályt, hogy pénztártól távozás után reklamációnak helye nincs. Egyszerűsít, amikor kimondja: egyáltalán nincs helye reklamációnak.” Majd a boltvezető — bizo­jfB| HP A z átlagosnál jobb volt a fűtermés. Nem egy gazdaság már az első kaszálásból fedezte a tervezett szá- lastakarmány-szüks ég­let 60—70 százalékát. Kedvez az időjárás a második, harmadik — pillangósok esetében a negyedik — sarjadáshoz is, így jók a lehetőségek ahhoz, hogy megyei szinten a 200 ezer szá­mosállatnak szükséges 24 ezer vagon széna megteremjen. Az eddigi termés tehát jó, a további kilátások biztatóak, de az érték- megőrzés nem minde­nütt megfelelő. Sokfelé a megyében kaszálókon, de jobbára az utak és vízfolyások mellett a lekaszált anyaszénát boglyákba rakva lugoz- za, rothasztja az eső. Nagy értékek mennek így veszendőbe, romlik a minőség, csökken a táp­érték. Tény, hogy a legna­gyobb nyári munka, az aratás sok erőt, nagy gépi kapacitást köt le. A gabona raktárba juttatá­sa elsődleges dolog, ám ez nem jelentheti azt. hogy más, halaszthatat­lan tennivalóról megfe­ledkezzünk. Járművet, fogatot és embert a szé­na behordására. kazla- zására is állítani kell. Külön gonddal kell arra is ügyelni, hogy a ház­táji széna is a portákra kerüljön — ezekből van kint a legtöbb — mert sok ott a jószág, szüksé­ges a háztáji termelés. Egyébként is: ami megtermett, amiért már megdolgoztak, nagy kár lenne annak ebül vesz­nie. S. E. nyára — másik oldalára for­dult: „Jelen rendelet ereje a vá­sárló viselkedését szabályzó (41. §-tól 89. §-ig terjedő) részben van. Tisztázza, hogy a vevő köteles kész elhatáro­zással lépni az egységekbe (53. §), s ott vásárlási szán­dékán már nem változtathat. Kivételt képez, ha az általa keresett áru nem kapható, ez esetben lehetősége van (73. §) vásárlási szándéka megvál­toztatására.” I tt a vonatkozó paragra­fusok részletes elem­zése következik. Ebből csak mutatóba: „Tilos az egy­ség dolgozóit (77. §) kérde- zősködéssel zavarni, továbbá a polcok rendjét az áru leve- vésével és szakszerűtlen visz- szahelyezésével (81. §) meg­bontani.” Fontosabb a befejező rész: „Elvi jelentőségű a rendel­kezés 99. §-a (I., II.. III. és IV. cikkely), amely kimondja, hogy elavult az a tétel, mi­szerint nevezett egységek dolgozói vannak a vevőkért. Leszögezi, hogy éppen fordít­va igaz: a vevők vannak a nevezett egységek dolgozóiért. Mert ezen egységek dolgozói nélkül vevők nem volnának, nem lehetnének. Ellenben, vevők nélkül egész jól elbol­dogulnának a nevezett egy­ségek dolgozói, lévén, hogy fizetésüket nélkülük is meg­kapnák ...” Ennél a pontnál boltveze­tőnk felébredt. Hatalmasat nyújtózkodott, de mint mond­ja. álmát azóta 3em képes el­felejteni! D. Kiss János ÁLOM­KOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom