Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 15. „Jó érzés megdolgozni a pénzért“ EMELIK A BÉREKET Kevés a szakképzett Kismamatalálkozó Diákok nyári munkán Mikó Jancsi a Strand büfében A Csemege Áruház vegyi osztályán dolgozik, mint kisegítő Kovács Zsolti általános iskolás kisfiú. A pult mögött serényen ügyködik. Üvegeket hord a helyére, árut adogat az eladónak. — Édesanyám bolti elárusító. Tőle láttam, milyen jó a kereskedelemben dolgozni. Szüleimmel nyaralni megyünk, oda kell egy kis költőpénz. Azonkívül jó érzés az. ha az embernek saját pénze van, amiért ő dolgozott meg. Nyár, vakáció. A diákok egy része nyaral, napfürdőzik, élvezi a strandok hűs vizét. Másik részük — és egyre többen vannak ilyenek — munkával tölti a nyarat. Építőtáborban dolgozik, vagy — mint alább is — vállalatoknál vállal munkát, hogy besegítsen a családnak, megkeresse a pénzt az áhított üdülésre. káLkodik. Vajda Tibor és Gulyás Géza most végezték el a 7. osztályt. Vajda Tibi mondja: — Hasznos időtöltés a diákoknak a nyári munka. Nemcsak azért, mert pénzt keresünk vele, hanem így jobban tudjuk becsülni szüléink munkáját is. A munka nem is olyan nehéz, csak az a kellemetlen benne, hogy reggel hat órára kell járni. Ha nem akarok elkésni, ötkor kell felkelnem. — Mit kezdtek a keresettel? — Miskolcra megyek nyaralni keresztanyámékhoz. A többiből ruhát veszek, meg szeretnék egy akváriumot díszhalakkal. Mikó Jancsi most volt nyolcadik osztályos. Sóstón, a Strand étteremben tölti vakációjának egy részét, mint pohárleszedő. Az üzemvezető elmondta, hogy Jancsi árva gyerek, nagymamájával él együtt. — Jelentkezem a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézetbe, ahova fel is vettek. Minden vágyam, hogy pincér legyek. — Milyen a munka itt Sóstón? — Jó időben nagyon nagy a forgalom, ilyenkor a konyhán is segítek. — A keresettel mit fogsz esi* nálni? — Nagymamámnak adom. Legalább ennyivel szeretnék hozzájárulni a sok kiadáshoz. A Mező utcán hosszú árok temista. Görög Csaba és Kerülő Ottó most érettségiztek. Mindketten izgatottan várják felvételijük eredményét. Mutatják a brigádnaplót. Nagy betűkkel ez áll rajta: „Hajrá, Fradi brigád!” — Elég keményen kell dolgozni, de jól megfizetik. Egy köbméter föld megmozgatásáért 34 forintot fizet a SZA- VICSAV. Naponta 4-5 köbméter földet hányunk ki, az 150- 170 forint. — Célok? — Augusztusban az NDK- ba szeretnénk menni 3-4 hétre. Mikita Viktor képriportja Rendezik a parkot Torna a napköziben Sóstón a strandon sok kisgyerek tornázik három fiatal lány körül. A városi sportiskola szervezésében működő sportnapközi nevelői tanárképző főiskolások. Tarnavöl- gyi Judit, Jeles Ágnes és Szkokén Pálné nagy szeretettel foglalkoznak a kicsikkel. A tornagyakorlatok után úszni viszik őket. — Hasznos ez a munka, mert már főiskolás korunkban betekintést nyerünk leendő hivatásunk világába — mondják. — A sportiskolától még honoráriumot is kapunk érte. De nem a pénz a fontos. hanem az, hogy gyerekekkel lehetünk. A temető parkjában néhány gyerek gondozza a füvet és a virágokat. Két fiú különös szorgalommal munhúzódik. Az árokban három fiú ás. Fejüktől a lábukig csurog a veríték, de vidáman dolgoznak. A brigádvezető Bak Tibor harmadéves egyeKovács Zoli árut ad ki ápolónő Kevés a szakképzett ápolónő a mátészalkai kórházban — olvastam az egyik jelentésben. Tizennyolc meghirdetett állásra mindössze heten jelentkeztek. A megyében bizonyára vannak ennél jobb, de rosszabb helyzetben lévő egészségügyi intézmények is. Tény, hogy az elmúlt év decemberi adatai alapján Szabolcs-Szatmárban 1622 állandó főfoglalkozású, szakképzett ápolónőre lenne szükség, az üres helyek száma 78. Ez az ötszázalékos hiány nem tűnik soknak, de úgy már „rosszabb" a statisztika, ha tudjuk: sok szakképzett ápolónő gyermekgondozási szabadságon van, őket szakképzetlenekkel tudják csak pótolni. A változás a munka minőségének rovására megy. Állások üresen A legjobb a helyzet a 224. körzetben — itt csak 6 állás volt betöltetlen — a bölcsődék 15 ápolónőt keresnek a megyében. A kisléta—mán- doki egészségügyi gyermek- otthonban 19 állás van üresen, s nagyon nehezen találnak ápolót a más intézményben végzendő munkánál jóval többet kívánó ottanija. Sajnos, nemcsak ez az intézmény kap nehezen ápolónőt, hanem a kórházakban is gyakori a vándorlás és a hiány a több munkát követelő osztályokon. A megyei Jósa András Kórházban a baleseti sebészet és a koraszülött osztály küzd évek óta a legtöbb problémával. Sokszor a magasabb pótlék sem könnyít a helyzetükön. Képzés két helyen A betöltetlen állások megszüntetésének módjai közül a legfontosabbak többek között a képzendők számának növelése, és az egészségügyi dolgozók bérének emelése. Ami a képzést illeti, a megyében 2 szakközépiskolában — Mátészalkán és Nyíregyházán — van egészségügyi képzés egy- egy osztályban. A fiatalok általános asszisztensi és gyermekápolási képesítést kapnak. Az iskola után további 10 hónapos képzéssel szerezhetnek ápolónői képesítést. Igaz, a tanulás végén nem mindenki választja az egészségügyi pályát, de a szakma jobb megszerettetésével, az egészségügyi intézményekkel történő szorosabb kapcsolat révén jobb eredményt tudnának elérni. 300 jelentkező 80 helyre A nyíregyházi egészségügyi szakiskolában az idén 150 ápolónő kapott képesítést. Olyanok, akik munka mellett tanultak. Nappali tagozaton az új hároméves képzési rendszer miatt csak ^ következő évben végez két 40-es létszámú osztály. A korábbi kétéves képzésről való áttérés a háromévesre kis mértékben ugyan, de szere pet játszott abban, hogy ta valy és az idén nagyobb az ápolónőhiány. Az iskolába az idén 300-an jelentkeztek, de csak 80 diákot vettek fel nappali tagozatra. A szakiskola tanteremgondjai azonban pár év múlva megszűnnek és akkor emelhetik a felvehe tők számát. Ami a béreket illeti, az idén október 1-én a megyében 2507, három műszakban dolgozó egészségügyi szakember és 2713 szakmunkás kisegítő dolgozó alapbérét emelik. Növekedik az ügyeleti készenléti szolgálat díja is. Balogh Júlia Madarászok Nyíregyházán A Kelet-Magyarországban megjelent írás után, amely a nyíregyházi ornitológusokkal foglalkozott, az addig külön- külön dolgozó madarászok csoportba tömörültek. A ti- szavasvári Herman Ottó madarász szakcsoporthoz kapcsolódóan végzik munkájukat. Jelenleg a Nagyvadas tó környékén térképezik fel a madárvilágot, gyűrűznek. Megfigyelőt is építenek, hogy a vonulásokat nyomon kövessék. A nyíregyházi madarászok július végén Tiszavasvári határában tábort ütnek, és a Vízivilág állatait figyelik meg, Munkájukat meghatározott program szerint végzik, kapcsolódva ahhoz a munkához, amelyet a Magyar Ornitológiái Társaság határoz meg T ágranyílt szemű, a gyári sürgés-forgásra figyelő, meg kocsiban játszadozó gyerekek és anyukáik élénkítették a napokban a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárának az életét. Kismamatalálkozóra invitálta őket a gyárvezetés. A fogadásukra berendezett teremben és az előtérben egymást régebben látott, gyerekeikkel büszkélkedő fiatalasszonyok borultak egymás nyakába. Csupa kacaj, zsivaj a gyár e meghitt zuga. A teremben az asztalok roskadoztak a hűsítőktől, az édességektől, a sós süteményektől. A gyülekező gyerekhad mein is kérette magát. A gyár vezetői érkezési sorrendben köszöntötték ideiglenesen nélkülözött munkatársaikat, ismerkedtek a csöppségekkel. Ez itt a Bóni- ban régi hagyomány. Ma is több család van, ahonnan három generáció dolgozik a gyárban. A szülési szabadságon és gyesen lévő kismamák száma 39. ★ Ennyien voltak jelen a ta- ■ lálkozón is. A termet az alkalomhoz illően az itt gyártott dísztyertyákkai világították meg. Orosz Miklós igazgató igazán a gyerekek türelméhez szabta az eredményeiket, gondjaikat ismertető beszámolót, de az apróságok így is közbe-közbe szóltak. De ez csak fokozta a meghitt hangulatot. A kismamákra meglepetés is várt. Gyári kollégáik borítékban pénzzel, tasakokban pedig az általuk gyártott mosószerrel kedveskedtek az ideiglenesén távollévő kismamáknak. ★ A gyerekek közben egyre otthonosabban érezték magukat. A témák is egyre bővültek. Egyesekért kollégáik érkeztek meg a műhelyekből, a laborból. Másokat, a bejárókat a busz menetrendje késztetett az indulásra. A gyerekek kézbe vettek még egy szendvicset, bekortyoltak egy kólát. Megkezdődött a búcsúzkodás. A gyár élte tovább mindennapi életét. A kismamák pedig még soká emlékeznek erre a napra. Sigér Imre Hétszázötvenhét könyvtár Százezer olvasó a megyében Munkában a „Fradi-brigád” Szabolcs-Szatmár megyében 757 könyvtár van, melyek többsége, 359 tanácsi, 329 iskolai és 69 szakszervezeti fenntartású. A tanácsi könyvtárak közül egy megyei, hét helyi és járási feladatkört lát el. Az utóbbi öt évben az olvasók száma 5,7 százalékkal, a kölcsönzési forgalom 10,7 százalékkal növekedett. Országosan a könyvtári olvasók száma csökken, a megyében, ha nem is nagy mértékben, de fokozatosan emelkedik. A megye könyvtári olvasóinak száma megközelítette a 100 ezret, a munkásolvasók aránya 17,2 százalék, lassan emelkedő. Az új megyei könyvtár szolgáltatásainak bővítésével, széles körű szervező és irányító munkával fokozatosan megvalósul a jó könyvtárközi együttműködés a kölcsönzésben és a gyűjtőkörök elhatárolásában. A szolgáltatások közé tartoznak a könyvtárakban rendezett iskolai foglalkozások, kiscsoportok és rétegfoglalkozások, különböző pályázatok meghirdetése, zenehallgatás. Jój segítik a megye könyvtárai a honismereti-helytörténeti munkát is. Évente a megyében 120— 140 író-olvasó találkozót tartanak és mind több az olvasótábor is. Kecskére a káposztát... A bátorligeti Búzakalász Tsz-ben Markovics Sándor üzemágvezető kezelte az abrakraktár kulcsait és ő adta ki az állatgondozóknak naponta a szükséges mennyiséget. Az üzemágvezető 1977. május 12-én 2 nap szabadságot vett ki, ekkor ideiglenesen Hájer Sándor éjjeliőrnek átadta a raktár kulcsait, hogy azt őrizze, illetve a szükséges takarmányokat távollétében adja ki. Hájer Sándor e bizalmat „üzletelésre” használta fel és már az első napon Lőrincz István állatgondozóval összebeszélve elloptak 2 zsák tápot 580 Ft értékben, amit az istálló mellett eldugtak. Ezután szóltak Virág József egyénileg dolgozó földművesnek, aki egylo- vas szekerével behajtott a tsz telepére és 300 Ft ellenében elvitte a kikészített 2 zsák takarmányt zsákokkal együtt. A gyanúsítottak az első „sikeren” felbuzdulva másnap 3 zsák tápot dugtak el az istálló környékén 870 Ft értékben és Tóth József egyénileg dolgozó földművesnek szóltak, aki szintén saját fogatával vitte el a lopott tápot a telepről 450 Ft ellenében. \ A tsz-ben rövid idő alatt rájöttek a lopásra, megtették a feljelentést és megindult a rendőri nyomozás. A nyomozás során a tettesek és bűntársaik beismerték a cselekmény elkövetését, de már a lopott takarmányt a rendőrség nem tudta lefoglalni, mert azt feletették. Virág József és Tóth József a lopott takarmány árát a tsz-nek megtérítette, így a bűncselekményei okozott kár megtérült. Az ügyészség Hájer Sándor és Lőrincz István ellen lopás vétsége miatt emelt vádat, mint tettesek, míg Virág József és Tóth József ellen, mint bűnsegédek ellen. A Nyírbátori Járásbíróság Hájer Sándor, Lőrincz István és Virág József vádlottakat 3—3000, míg Tóth József vádlottat 3500 Ft pénz főbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A tsz-ben is levonták az ügy tanulságát és a bizalommal visszaélő Hájer Sándor és Lőrincz István tsz-ta- gokat beosztásukból leváltották és fegyelmi büntetésként olyan területre helyezték át, ahol kevésbé lesz módjuk a közös vagyon dézsmálására. Dr. Pálfy Ferenc ügyész
