Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 13. i»tz elég írószer és köpeny Engedményes füzet vásár A Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet nagykállói üzemében 160 ezer darab divatos női táskát gyártanak szovjet exportmeg­rendelésre. Képünkön: Gelsi Lászlóné szalagvezető, Pertyi Eta tűzőnővel egy táska varrási feladatát beszéli meg. (Elek Emil felvétele) MINTAVÉTEL ÓRÁNKÉNT Tiszta vizet — a medencébe A 10 filléresen lévő számot el lehet olvasni akkor is, ha az érme a 2 méter 30 centi mély sóstói úszómedence leg­alján fekszik. Ezt az átlátszó­ságot a vízvisszaforgató-be- rendezés teszi lehetővé amelynek 'kettős szűrőjén a negyedmilliméternél nagyobb szennyeződések nem halad­hatnak át. A szűrt víz átlát­szóbb a kút vízénél. Napjában négyszer a medence vizének minden cseppje áthalad a tisztítóberendezésen. Ugyan­akkor bizonyos mennyiségű friss vizet is adnak a meglé­vőhöz, így tíznaponként ki­cserélődik az uszoda vize anélkül, hogy azt le kellene engedni, és újra feltölteni. Kisvárdán is lesz szűrés egyelőre nincs visszaforgató­berendezésük. A SZAVICSAV dolgozói fo­kozni kívánják a víz tisztasá­gát. Kikísérletezték például, hogy a vízbe éjszaka juttatott tisztítószerek hosszabb ideig fejtsék ki hatásukat. A sóstói tó vízcseréje ja­vított korábbi állapotán. Jól mutatja a változást, ha ösz- szehasonlítjuk a tófürdő vizét a csónakázótóéval, amelyet nem töltöttek fel tiszta vízzel. A víz szennyezettségét mu­tatja, ha nagy a .folyadék oxigénfogyasztása, vagyis sok benne a szerves anyag. Június 9-én például a fürdő vizének oxigénfogyasztása 33,6, ugyan­akkor a csónakázóé 112 milli­gramm literenként. A tófür­dő állapota esztétikailag is jobb lett, mivel az iszap egy Csúcsforgalomra készülődnek a megyei írószerboltok. Mint ko­rábban, most is az új tanév meg­kezdése előtti hetekre várható a legnagyobb érdeklődés. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 7 millió forint értékű árut rendelt a szezonra. Az író­szerek, rajzeszközök, füzetek, táskák és a szükséges tanügyi nyomtatványok nagy része közel ötmillió forint értékben — már megérkezett a boltokba. Hagyomány szerint ez évben is megrendezik a PIÉRT Kereske­delmi Vállalattal közösen az en­gedményes füzetvásárt. Az ár- leszállítás csaknem mindenfajta füzetre érvényes. Idén július 18- tól augusztus 6-ig tart az akció. A papír-írószer boltokban már készülnek a füzetcsomagok: az általános és középiskolásokat több tízezer várja majd az üzle­tekben. A megyei iparcikk válla­lat kezdeményezése, hogy kék csomagolópapírt, kézimunka- és uzsonnacsomagot is helyeznek a füzetek mellé. Korábban sok gondot okozott, hogy kevés volt a rajzlap, a vo­nalzó, nem jött elég irón és szí­nes ceruza. Az idén e cikkekből is sikerült elegendőt beszerezni. Széles választékot kínálnak toll­tartókból, táskákból is a szak­boltok. Tolltartóból 10 ezer dara­bot biztosít 25 féle választékban a PIÉRT megyénknek. Iskolatás­kából 13 ezer jött. Sok köztük a színes betétes, fényvisszaverő macskaszemmel ellátott, háton és kézben egyaránt hordható típus. Idén 41 féle iskolatáska között válogathatunk. A gimnazistákat 1500 irattáska várja, de jött ezer óvodástáska és 800 tornazsák is. részét leszivatták. Sürgető feladat a tó környékének csa­tornázása, hogy a szennyezett víz ne jusson a mederbe. Jobb az országosnál A medencék vizének álla­potát a SZAVICSAV dolgozói rendszeresen ellenőrzik. Má­tészalkán félóránként, Nyír­egyházán óránként végeznek méréseket, ugyanakkor bioló­giai és kémiai laboratóriumi ellenőrzéseket két-három ha- vpnta tartanak. Ekkor több mint tízféle szempontból vizsgálják a vízmintát. Ezek alapján megállapították, hogy bakteriológiai és átlátszósági szempontokból a szabolcs- szatmári fürdővizek minősége az országos átlag felett van. Kántor Éva Egy-egy szakbolt 5—6 teherko­csi árut vesz át ezekben a na­pokban. Néhány helyen kevés­nek bizonyulnak a meglévő rak­tárak. Ezért — például a nyír­egyházi Széchenyi utcai írószer­bolt részére — ideiglenes raktá­rát kellett nyitni. Megkezdődött az áruk kipakolása is. így a jú­lius 18-án kezdődő árleszállítás­nál már telített polcokkal vár­ják az érdeklődőket. A füzetvásárlással párhuzamo­san az iskolaköpenyek értékesí­tésére is fölkészültek megyén!?* ben. Ez évre 60 ezer darabot igé­nyeltek, melynek nagy része már az üzletekben van. A divatirány­zatnak megfelelően a fiatal lá­nyok részére hosszított vonalú modelleket készítettek mind a Váci Kötöttárugyárban, mind a Szegedi Ruhagyárban. A legtöbb köpeny fiúknak és lányoknak egyaránt — korszerű, praktilon alapanyagból készült. A szabol­csi boltokban mindenki ízlése szerint válogathat: a kötöttáras olcsó, és a divatosabb, drágább darabok között. (házi) Nyári koncert a sóstói KISZ-táborban Szombaton délután fél 5 órakor jól sikerült hangverseny színhe­lye volt a sóstói KISZ-tábor nagyterme. Nyíregyháza lengyel testvérvárosa, Rzeszów filharmo­nikus zenekara jött el hozzánk, hogy cserehangverseny keretében mélyítsék el a két város testvéri kapcsolatát. Rzeszównak nagy létszámú, kitűnő hivatásos fil­harmonikus zenekara van, s eb­ből a zenekarból egy 40 tagú együttes jött el baráti kapcsolatok felvétele, ismerkedés és tapaszta­latcsere céljából. Augusztus 20-án az ifjú zenebarátok városi kóru­sa Gebri József vezetésével és a városi piüvelődési központ Ze­nith beatzenekara adja vissza a látogatást, természetesen hangver­seny keretében. A rzeszówi zenekar karmeste­re, Andrzej Rozmarynowicz fő­zeneigazgató, az ottani zenei fő­iskola igazgatója, kitűnő muzsi­kus, kemény kézzel fogta össze a „kiránduló” zenekart, stílusosan szólaltatta meg Kuprinski, Rozyc- ki, Bartók, Moniuszkó műveit és kísérte a kiváló szólistákat. Wieniawski: d-moll hegedűver­senyét Wieslaw Kwasny fiatal he­gedűművész játszotta, aki négy­szer kapott már díjat nemzetkö­zi hegedűversenyeken (Olaszor­szágban, Portugáliában és két­szer Amerikában). Kiváló olasz mesterhegedűjének hangja, játé­kának magávalragadó lendülete nagy élmény volt. Rossini: Sevillai borbély c. operájából Rozina áriáját Anto­nina Kowtunow-Wysoczanska, a poznani opera magánénekesnője énekelte. Hogy a kevésbé igényes hallgatóságnak is kedvébe járja­nak, műsoron volt még J. Strauss: Tavaszi hangok és a Denevér c. operettből Adele áriája a művész­nő előadásában. A fiatal hallga­tóság szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a kedves vendégeket. Vikár Sándor Ugyanilyen berendezés tisz­títja a mátészalkai és a sós­tói sokszögletű medence vi­zét is. Még ebben az ötéves tervben a kisvárdai strandon iz üzembe helyeznek egy szű­rőberendezést. Sokan azt gondolják, a ter­málvíz azért olyan sötét szí­nű, mert nem tiszta. Ez azon­ban nem így van. A hévíznek sajátos színe van. Megyénk­ben az országban elsők között kezdték meg a termálvíz tisz­títását. A gyógyhatást ez nem befolyásolja, csupán bakté­riummentessé és átlátszóbbá teszi a vizet. A sóstói meleg vizű medence sötétebb színét az okozza még, hogy a me­dence alja — szemben a kék színű uszodáéval — szürkére van festve, s ezért nem lát­szik olyan tisztának vize, ho­lott ugyanolyan, mint a hideg vizű medencéé. Mennyi oxigén kell a tónak?-4» Az emberek által bevitt szennyeződéseket a vízbe ada­golt klór bontja le, ugyanak­kor a levegőből a vízbe kerü­lőket — mivel azok a felszí­nen maradnak — a víz egy részével együtt leengedik. Nem lehetünk elégedettek viszont a kisvárdai és nyír­bátori medencék vízének tisz­taságával, ezeknek ugyanis Robi Ártyekbe megy Amikor Nagy Róbert, a ti­zenhárom éves zongoratehet­ség ez év április 2-án a tv Ki mit tud vetélkedőjének or­szágos döntőjén elnyerte a II. helyezést és a zsűri elnöke átadta az ezzel járó díjat és egy külföldi jutalomüdülésre szóló meghívást Ártyekbe, még nem tudta, hogy hol is van ez a hely. Azóta már tudja, hogy hol fogja tölteni azt a felejthetetlen 35 napot, sőt szó szerint betanulta a könyvtárból kapott útikönyv nyomtatott betűit, mint egy zenei alkotást. Találkozásunkkor még szó­hoz sem hagyott jutni a kö­szönés után, egyből elkezdte mondani: — Végre tengert is fogok látni, mert Artyek a Fekete­tenger partján húzódik, mint egy 7 kilométeren és évente 7000 úttörő üdül itt különböző országokból, és most mi is gyönyörködhetünk a szép táj­ban. — Látni fogjuk Moszkvát is, mert július 16-án a Feri­hegyi repülőtérről egyenesen oda repülünk, ahol a nemzet­közi gyermekfesztivált, a „Le. gyen mindig napfény” címűt ünnepélyesen megnyitják. — Artyekben gazdag műsor- programunk lesz. A sok közül egyet jegyeztem meg; július 28-án lesz a művészetek nap­ja, „A boldog ifjúságért a bé­kés világban”. Ezen a napon mi is fellépünk és én, aki a magam műfajában a magyar színeket is képviselem, nem akarok lemaradni. Említettem, hogy az 1977-es év nagyon szerencsés volt szá­mára. Komolyan néz rám, szinte szigorúságot sugároz fekete szeme: * — A szerencse sem pottyan az égből, ahhoz igen nagy szorgalomra van szükség. Igaz. Ez év április 6-án Nyíregyházán megrendezett I. országos zeneiskolai tanulók versenyén, amikor Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas, a Zeneakadémia tanszékvezető professzora, a zsűri elnöke át­nyújtotta az I. díjat, ez sem a szerencsén múlott. — A szerencse talán abban játszott itt közre, hogy vi­szontláthattam június 23-án önmágam a televízió képer­nyőjén lakásunkban együtt szüleimmel. De ez is tanulsá­gos volt számomra: még töb­bet, még jobban. Legutóbb Nagy Robival, a nyíregyházi zeneiskola he­tedik, és az általános iskola hatodik osztályos tanulójával a TIT-ben találkoztam, ahol már három ízben lépett fel. Legutóbb a fiatal értelmiségi klub tagjait ajándékozta meg zongorakoncertjével, inter­pretálva azokat az alkotáso­kat is, amivel majd Artyek­ben lép fel. Kecskovszki József JKÉPERNYŐ ELŐTT Az a műsor, amely a hé­ten témájával kiemelkedett a többi közül, a „Nem azért a húsz fillérért..címet viselte, de valójában nem pénzről (a legkevésbé ar­ról!) volt szó benne. Nap­jaink és a jövő megkerül­hetetlen, igen fontos politi­kai kérdése — szűkebben véve: a szakszervezeti bi­zalmi jogköre, tágabban, nagyobb összefüggésben: az üzemi, a szocialista demok­rácia értelmezése és gya­korlása — volt a témája en­nek a vitaműsornak. Mint az adásból kiderült, a tele­vízió mem ok nélkül rende­zett vitát erről a kérdésről. Ha valakinek kétségei let­tek volna eddig afelől, hogy a régi gyakorlat, a régi és a mai, a helytelen értelmezés mekkora gátat jelent az idejénvaló és jó határoza­tok, rendeletek megvalósí­tásának útjában, annak most eloszolhattak az ilyen kétségei. Nem a vita reprodukálása a célom, azonban néhány téveszme mellett nem lehet megjegyzés nélkül elsikla- ni. Ezek is azt igazolják, hogy időszerű és szükséges a szocialista demokráciáról beszélni, de még inkább tenni érte. Mert bár „csak” a műsor alapjául szolgáló eredeti jegyzőkönyv emle­geti lázítóként a dolgozók jogos érdekeiért és a bizal­mi jogkörének érvényesíté­séért (igaz: helytelen mó­don) küzdő bizalmit, de a vitában részt vevő egyik gazdasági vezető többször is kifejezte rosszallását a szakszervezeti bizalmiak jogkörének bővítése miatt, mondván, hogy abból sem­mi. jó nem fog kisülni, ha „már az utolsó portás is be­le fog szólni” abba, miként döntsön a művezető, vagy a termelés egyéb irányítója. Ez a felfogás nemcsak a le­hetséges partnert tagadja a bizalmi személyében, ha­nem szükségtelennek', sőt károsnak tartja a szocialista demokrácia erősítését, mondván, hogy „a de­mokratizmus a fegyelem (munkafegyelem) rovására megy”. Mindezt azért soroltam ilyen hosszan, hogy jól látsszék: indokolt és okos tett volt vitaműsort rendez­ni a szakszervezeti bizalmi jogköréről, s benne megfo­galmazni: milyen tulajdon­ságok, képességek és isme­retek szükségesek e jogkör érdembeli gyakorlásához. A Nemzetközi stúdió pén­teki adását az emberi jo­goknak szentelték a ‘ szer­kesztők. Érdeke® és időn­ként feszült vitának lehet­tünk szem- és fültanyi szo­cialista és kapitalista orszá­gok újságírói, publicistái között. Ez a téma is éppoly időszerű, mint a másik vita­műsoré volt. Kitűnő ötlet a Nemzetközi stúdió, ezt már az előző adások alkalmával is megállapíthattuk mi né­zők. Még jobb, hogy nem­csak időszerűek, hanem lé­nyegesek és izgalmasak azok a kérdések, amelyek­ről vitáznak. A beszélgetés, a vitá vezetése nemcsak szilárd politikai alapállást, tisztánlátást és az ehhez szükséges széles körű isme­reteket kívánja meg, hanem a tapintatot és önmérsékle- letet is. (Ez utóbbiról egy­két alkalommal elfeledke­zett e mostani vita vezetője is, nemcsak egy-két résztve­vő.) S még valami nagyon kell: az hogy a vita irányí­tója (de legalább a szink­ron tolmács!) képes legyen a kérdés vagy a válasz cím­zettjének sajátos (az illető nép gondolkodására jellem­ző) fogalmaival, gondolat- menetével kifejezni magát, mert különben félreértik vagy nem értik meg őt, mint ahogy ez alkalommal is megtörtént néhányszor. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Aligha van nehezebb, de egyben szebb feladatuk az irodalmi műsorok készítői­nek, mint a ma már kevés­sé olvasott művek közelho- zása a ma emberéhez, még­pedig minden erőltetett mo­dernizálás nélkül, megőriz­ve a nyelv eredeti ízeit-za- matait, sugározva az adott kor levegőjét, tükrözve az alkotók és hőseik gondolko­dásmódját. S mindezt úgy, hogy élvezetes produkció le­gyen. A tavalyi Régi ma­gyar irodalom heteinek si­keres áttörése nyomán most szombaton és vasárnap A magyar felvilágosodás iro­dalmának hetei nagyszabá­sú — több mint 50 műsort magába foglaló! — sorozat első adását hallhattuk. Ra­gyogó indítás volt, Besse­nyei György Tariménes utazása című regénye ki­válóan sikerült korábbi rá­dióváltozatának (Ambrus Tibor adaptálásában) újbóli műsorra tűzésével. A Tariménes utazása sza­tirikus államregény, Besse­nyei utolsó alkotói korsza­kának mélyen filozofikus terméke, melyben nagy írónk 3 közjó, a közboldog­ság megteremtésének felté­teleit és lehetőségeit vizs­gálja, éles kritikáját adva a korabeli osztálytársada­lomnak. Olvasmánynak sem könnyű. A rádióváltozat a terjedelmes mű csomópont­jait röviden jelenetezve — a Mesélő, Bitskey Tibor „át­kötéseivel” — Bessenyeinek a törvényalkotásról, a job­bágyfelszabadításról vallott felvilágosult eszméit és a szenvedélyes antiklerika- lizmusát emelte ki, s ügye­sen kiaknázva a cselekmé- nyesebb elemeket (Artemis királynő kerti ünnepélye, országgyűlés, Tariménes és Tomiris szerelme), mindvé­gig figyelemlekötő volt. A regény kb. egyhatodának ez a rádiós tolmácsolása az egésznek az emelkedett gondolati lényegét, hangu­latát, lírai báját volt képes érzékeltetni. A rádióra alkalmazó Ambrus Tibor és Csajági János rendező érdemei mel­lett ez néhány színészi re­meklésnek is köszönhető. Egy apró észrevétel: az alig több mint egyórás műsort kár volt két részre osztottan sugározni. Merkovszky Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom