Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
1977. július 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ne csak divat legyen Beszélgetés a szervezéstudományi nyári akadémia társelnökével Egy hétig Nyíregyháza adott otthont a IV. Szervezéstudományi Nyári Akadémiának, amely a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rangos országos rendezvénye. Az akadémia zárórendezvénye után beszélgettünk Valkó Mártonnal, az SZVT főtitkárával és Hegedűs Tiborral, a nyári akadémia társelnökével. — Milyen helyet foglal el a nyíregyházi rendezvénysorozat a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság programjában? Hegedűs Tibor: —Az SZVT hasonló rendezvényei közül országosan az első olyan kitűnő kezdeményezés, amely a szervezők egyik felsőfokú továbbképzését jelenti; hasonló intézményes jellegű rendezvény nincs, munkáját nagyra értékeljük. Az idei — sorrendben negyedik — szervezéstudományi nyári akadémia jelentős előrelépést jelentett a korábbiakkal összehasonlítva : lényegesen nagyobb teret kapott a gyakorlati tapasztalatok ismertetése. Az előadók kivétel nélkül nagy tapasztalattal rendelkező szervezők, vezetők voltak, akik az új tudományág, a szervezés gondjaira, buktatóira is fel tudták hívni a figyelmet. Valkó Márton: — Szabolcs-Szatmárban jó talajra talált az SZVT, a megye vezetői segítik a tudományos társaság munkáját, ezért is adhat otthont már negyedik éve — fokozódó sikerrel — a megyei szervezet nyári akadémiának, amellyel országos rendezvény alapjait vetették meg. Számunkra különösen öröm, hogy a korszerű oktatási eszközök (film, dia, tabló stb.) teljes seregét jó teljesítménnyel mutathatták be a tanárképző főiskola létesítményében. Általános a vélemény, hogy az ország legkülönbözőbb részéről érkezett hallgatók gazdagon hasznosítható, új ismeret- anyaggal utazhattak el Sza- bolcs-Szatmárból. — A szervezés, a szervező munka manapság szinte divatos fogalom, ám a legkülönbözőbb példák azt bizonyítják: nem recept és nem old meg egy csapásra mindent. Hogyan értékelik mindezt a szervezéssel foglalkozó szakemberek? Hegedűs Tibor: — A szervezés nem öncél és önmagában semmit sem old meg. Eredményes szervező munkát csak ott lehet végezni, ahol ez a tevékenység a vezetés elképzeléseit realizálja, tehát alapvető, hogy a vezetőknek határozott elképzelésük legyen. Ahol nincs konkrét cél, ott a legjobb szervező is csak szélmalomharcot vívhat. Másrészt a szervezés ott hozhat valódi eredményeket, ahol a nyereséghányad kicsi, mert a szervezés ott olyan tartalékokat tud feltárni, amelyek számottevőek. Ellenkező esetben, ahol néhány százalék termelésnövekedés több vállalati eredményt jelent, ott a szervezés jelenleg még nem vívhatja ki azt az elismerést, ami megilletné, de távlatban előbb-utóbb ezeken a helyeken sem nélkülözhetik a tudományos módszerekkel dolgozó szervezőt. Valkó Márton: — A szervezés csak esetenként hoz egyszerre látványos eredményeket, általában hosszabb távon fejti ki hatását. Figyelemre méltó például a Nyíregyházán rendezett nyári akadémiák esetében is: azonos témákra rendszeresen visszatérnek, s a tudományos alapossággal dolgozó szakemberek gyakran aprónak tűnő részletek felderítésére és a fejlődést gátló vagy elősegítő tényezőkre is nagy figyelmet fordítanak. Ezek azt is jelzik, hogy általánosságban csak „divatból” nem érdemes a szervezés kérdéseivel foglalkozni — pedig erre is sok példa van. Viszont aki komolyan veszi a munka- és üzem- szervezést, annak mindenekelőtt világos célokat kell megfogalmaznia a termelésben, s ehhez kérni a, pluszt, a szervezők speciális szakismereteit. — A népes nyíregyházi részt vevő gárdán kívül kik és hogyan ismerhetik meg a nyári akadémia tapasztalatait, s vannak-e már elképzelések a következő esztendőre? Hegedűs Tibor: — Sok nagyvállalat képviselői jelen voltak Nyíregyházán, mint a Beloiannisz, a Chinoin, a Dunai Vasmű, az Elzett, a Metróépítők, az Ikarus, hogy csak a legismertebbeket említsem; természetesen a megye nagy- vállalatainak képviselői mellett. E vállalatok többségénél közismerten nagyra tartják a szervező munkát, s a tapasztalatok az illetékesekhez kerülnek. Egy jellemző példát is mondanék: az akadémia nem egyoldalú volt, a hallgatók véleménye sokrétűen gazdagította az előadók elemzését, sőt volt olyan eset is, hogy az előadó (országos nagyvállalat vezérigazgatóhelyettese) már a konzultáció közben megjegyezte, hogy az egyik hallgató által elmondott tapasztalatokat bizonyos módosításokkal, de késedelem nélkül bevezetik. Valkó Márton: — Természetesen körvonalaztuk a jövő évi programot is. Egyik súlyponti témakör a Sza- bolcs-Szatmárban is érdeklődésre számot tartó előadássorozat lesz: a vidéki ipartelepítés szervezési problémái, különösképpen a nagyvállalatok decentralizált részlegeinek szervezési, vezetési, ösztönzési és egyéb tapasztalatai, amely ebben a megyében különösen jól tanulmányozható. Örömmel mondhatom el azt is, hogy a Szabolcs-Szatmár- ban rendezett nyári akadémia példájára jövőre hasonló rendezvénysorozatokat terveznek Baranya és Zala megyében is. Marik Sándor Kétmilliárdos árbevétel Új üzemrész a papírgyárban Hatalmas tartópillérek, oszlopok sorakoznak új épületszárnyat mintázva a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának udvarán. A „régi” csarnok mögött javában formálódnak a papírzsákgyártó üzem körvonalai. Nem mindennapi beruházás ez. összege — az épülettel és a gépekkel együtt — negyedmilliárd forint. Tavaly ősszel kezdték meg itt a földmunkákat a Köny- nyűipari Tervező Intézet tervei alapján a SZÁÉV dolgozói. Azóta már a tetőelemek összeillesztésénél tartanak. A munka gördülékenyen halad: várhatóan év végére tető alá kerül az épület. Akkorra várják a berendezéseket is. A több egységből álló hüvely- és szelepzsák- gyártó gépsor az NSZK-ból érkezik. Helyet kap itt egy nyomdai négyszínnyomós készülék. Segítségével a zsákok fedőrétegét készíthetik el. A gépsor végén egy automata pántoló- és csomagológépet állítanak föl. A nehéz fizikai munka alól korszerű, emelőpofás targoncák mentesítik majd a dolgozókat. Ezeket Angliából vásárolja a gyár. A gépek beszerelése ez év végén veszi kezdetét. Nem sokkal később: 1978. március végén indul a próbaüzem. Javában tart a munkaerők toborzása is. A vállalati hagyományokhoz híven érettségizett, papírfeldolgozó-ipari szakembereket várnak — fizikai munkára. A próbaüzemelésig 60 új dolgozót vesznek föl. Az új papírzsákgyártó üzemből Bélapátfalvára, a szintén most épülő cementgyárba szállítják majd a termékeket. A készülő 50 kilogrammos zsákokat töltés után nem kell leragasztani vagy átkötni. A biztonságos rögzítést korszerűbben, szelepek segítségével oldják meg. A csepeli papírgyárból érkező alapanyagból évente 50—60 millió zsák készítését tervezik. A csarnokban — ha sikeres a próbaüzem — 2—3 hónap alatt valósul meg a fölfutás. 1978 második felére teljes kapacitással üzemelnek majd. Az új üzemrész átadásával jelentősen megnő a nyíregyházi gyár kapacitása, termelékenysége. Jelenlegi árbevételi tervük 1 milliárd 600 millió forint. A fölfutás után 400 milliós növekedésre számítanak. Így terv szerint az árbevétel eléri az évi 2 milliárd forintot. (h. ZS.) Alekszandr Hort Egy feleség levele A mikor kiküldetésben vagy, állandóan csak rád gondolok, kedvesem, unatkozom és szenvedek nélküled. Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, hisz amig együtt jártunk drágám, any- nyira megszoktuk egymást, hogy egyesek véleménye szerint külsőleg is hasonlókká lettünk. El tudod képzelni ezt a képtelenséget, édesem? Feltételezted, hogy bennünk valami közös is lehet külsőleg? Ha csak azt nézzük, hogy nekem klasszikus sasorrom van, míg neked orr helyett valami krumpli díszeleg az arcodon. Dús fekete hajam tetszetősen omlik a vállamra, míg a te, ritka hajszálacskáidat lassan már csak mikroszkóppal lehet észrevenni. Hatalmas kék szemeim, hosszú szempilláim mindig elbűvölik a mellettem elhaladókat, míg a te egérke szemeid halálra tudnak ijeszteni bárkit is. És mégis sokan kitartanak amellett, hogy hasonlítunk egymásra. Bizonyára a nagy szerelem tesz bennünket hasonlóvá, szívem. Fordította: Laczik Mária Járku József: „Szerintem a pártmegbízatásoknál figyelembe kell venni a követelményeket.” Simoni Sándor: „Ki gondolta volna, hogy Balogh Gábor, a szivattyúház kezelője önként jelentkezik, s munkát kér? Mi úgy gondoltuk, míg tanul, mentesítjük. Meglepett bennünket.” Bezerédi Antal: „Igyekszünk mindenkit képességeinek megfelelően foglalkoztatni. Én például „örökös” termelési felelős vagyok.” Szerkesztőségi kerekasztal a TITÁSZ-nál H pártmegbízatásokról A pártmunka egyet jelent a párthoz való tartozással. Nem lehet közömbös: van-e minden kommunistának megbízatása? Azt végzi-e, amit szívásén csinál? Figyelembe veszik-e képességét, rátermettségét? Ügyelnek-e az emberek terhelésére? Ezekről tartottunk kerekasztal-be- szélgetést a TITÁSZ-nál. Partnereink a következők voltak: Bezerédi Antal igazgatóhelyettes, a pártvezetőség tagja, Járku József szervező titkár, Nagy József, az üzemi KISZ-bizottság titkára, Simoni Sándor, az I-es alapszervezet titkára és Végső László, az alapszervezet vezetőségének. tagja. Aránytalanságok Nyíregyházán, az üzem- igazgatóság 5 alapszervezetében 80 párttag tevékenykedik. Kiderült a tagkönyvcse- rét megelőző beszélgetéseken, hogy aránytalanságok vannak. Egyesek túl voltak terhelve, mások alig végeztek munkát. Járku József elmondta, hogy Tarcsa Bálint például lejárhatta a lábát, kitehette a szívét, feláldozhatta összes szabad idejét, akkor sem volt képes mindennel végezni. Titkárként irányította az MHSZ-lövész- klubot. Helytállt, propagandistaként. Futott az esti egyetemre tanulni, s néha-néha még az üzemekben is feltűnt, mint a Kossuth könyvterjesztője. Legalább tizenöten panaszkodtak túlterhelésük miatt... Simoni arról is szólt, hogy korábban egyik-másik párttagnak a pártszervezetben is és a szakszervezetben is volt tisztsége. Ezeket az átfedéseket, a túlterheléseket felülvizsgálták, s a személyes beszélgetések után kinek-ki- nek „testre” szabott, képességéhez, képzettségének megfelelő megbízatást adtak. Bizonyítás Legfontosabb pártmunka a termelésben való helytállás. Ezt most különösen alkalma van bizonyítani a nyolcvan párttagnak. A nyíregyházi hőerőmű bővítésének beruházása közelíti a 370 milliót. Legutóbb már az öt alapszervezet taggyűlései értékelték, ki hogyan állt helyt, teljesítette-e pártmegbízatását. Ugyanis korábban határozat született, hogy az erőmű beruházását segítik és ellenőrzik a kommunisták. Valójában a TITÁSZ pártvezetőségének a védnöksége alatt valósul meg ez a városnak is oly fontos létesítmény. Lényegében a megbízatások most ezt a nagy célt szolgálják. Járku az elektrikusok munkáját segíti, részt vesz ezeknek a fiataloknak a képzésében. Bezerédi, az igazgatóhelyettes — termelési felelős — legutóbb a hőerőmű bővítésében közreműködő osztályok együttműködését, tervszerűségét ellenőrizte, s erről számolt be a taggyűlésnek. Értékelte az építkezést, a költségek alakulását/ tartják-e a határidőket. Ez az ő pártmegbízatása. Nagy József: „Én most a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsát segítem. Ez a plusz megbízatásom amellett, hogy pártvezetőségi tag is vagyok. Legalább ötven műszaki értelmiségi fiatalt foglal magában az FMKT a megyébőL Ennek is a hőerőmű beruházását kell támogatni most. Ezt segítik a fiatalok dolgozatai. Tavaly ötből négyet fogadtak el, s egy már a termelés javára van. Hornyák László fiatal párttag, villamosipari technikus felkereste a pártvezetőséget, s megbízatást kért. „Nagyon jól jártunk vele — említi a KISZ-bizottság titkára. — Érti a dolgát, s ma már több tapasztalt szakember segíti az FMKT munkáját. Végső László közbevetette: „Igaz, hogy mi nem írtunk szakdolgozatot. Erre nincs időnk, de a megbízatásaink nyomán fellendült az újítómozgalom, s ez segíti a hőerőművi beruházást. Tavaly Simoni Sándorral egy 750 ezer forint megtakarítást eredményező újítást adtunk be. Alkalmazzák is. Jelenleg a csoportban 4—5 újításon dolgoznak.” „Önkéntesek" Szóltak egy figyelemre érdemes jelenségről is. Simoni Sándor: „Vannak, akik önként kérnek megbízatást. Balogh Gábor, amikor a vállalathoz került, beszélgettünk vele. Elmondtuk, ha helyt akar állni, tanulnia kell. Korábban fűtő volt, s mi szi- vattyúház-kezelőt akartunk belőle csinálni. Ügy gondoltuk, míg tanul, nem terheljük. Egyszer megjelent a pártvezetőségnél, s kérte, hadd dolgozzon, nem bírja a tétlenkedést. így lett belőle információfelelős. Becsülettel végzi azóta is ezt a munkát.” Nagy József: „Mi Fábián Lacival, a nyíregyházi kirendeltségünk szerelőjével voltunk hasonlóan, önként jelentkezett. Kaptunk rajta, rátermett, értelmes fiatal. A KISZ-szervezet segítésével bíztuk meg., Egy év múlva munkásőr l^tt.” Másutt elkallódnak a pártiskolát végzett fiatalok. Itt nem. Pivar- nyik András, amikor elvégezte a politikai iskolát, jelentkezett propagandistának. A fiatal tervezési és fejlesztési osztályvezető hasonló ko- rúakat tanít tömegpolitikára. Balogh Antallal, a csoportvezetővel is jól járt a pártszervezet. Képzett propagandistára talált benne. Simoni Sándor arról szól, hogy a fizikai munkás párttagoktól a termelésben való helytállást kérik elsősorban. „A beruházásnál pedig azt, hogy fedjék fel a hibákat, szóljanak, ha a gép meghibásodik, figyelmeztessék a pártvezetőséget. És van egy nagyon fontos megbízatásuk. Az új és a fiatal dolgozók betanítása, nevelésük. Sok múlik kazángépészünkön, Múlik Józsefen, Acél István elektrikuson s még vagy kilenc tapasztalt párttagunkon, hogy az érkező fiatalok otthonra találjanak, s jó szakemberekké váljanak.” A párttaggá való nevelési terv és az ötéves káderfejlesztésí terv szinkronban van. A múlt évben 4 fiatal fizikai munkást neveltek párttagnak a KISZ-szervezetek és az „öregek” — akiknek ez volt a megbízatásuk. Farkas Kálmán Simoni Sándor Végső László Bezerédi Antal Járku József ' W m Nagy József
