Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 6. Szabolcsi fiatalok terep- gyakorlata a Feketetengeren J úlius 9-én a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 20 biológus hallgatója utazik a Szovjetunióba terepgyakorlatra. Az államközi szerződésben rögzített terepgyakorlat idejét az idén 3 hétre emelték és ebből 1 hetet főiskolásaink a Fekete-tenger partján töltenek. A növénytani és állattani terepmunka mellett a városok történelmi nevezetességeivel és gazdasági eredményekkei ismerkednek. Július 2-án a főiskola fogadta az Ungvári Állami Egyetem 20 hallgatóját, akik szintén terep- gyakorlatra érkeznek Magyarországra. Nyíregyháza és'a megye nevezetességein kívül megismerkednek majd Budapest és a Duna-karíyar nevezetességeivel, ellátogatnak a Balatonra és hidrobiológiái vizsgálatokat végeznek a Tiszán. (hanusz) Egyetemisták- főiskolások kőim ű velőd esi tábora Nyíregyházán A közművelődési párthatározat és törvényből az egyetemi és főiskolai KlSZ-szer- vezetekre háruló feladatok meghatározása és megvitatása a témája annak a szombatig tartó tábornak, melyet ma nyitottak meg a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Hazánk valamennyi felső- oktatási intézményéből mintegy 180 fiatal tanácskozik a közművelődés időszerű kérdéseiről s részesül módszertani felkészítésben. A plenáris és szekcióülések során a résztvevők feldolgozzák az amatőrművészeti mozgalom aktualitásait, megvitatják az ifjúsági klubmozgalom előtt álló tennivalókat és szó lesz megbeszéléseiken az intézményeken belüli kulturális nevelőmunka tartalmi, szervezeti teendőiről is. Az esemény zárásaként tájékoztató hangzik majd el az egyetemi és főiskolai kulturális napok 1977/78. évi rendezvényeiről. (kz) Űj típusú rotaméter gyártását kezdték meg a közelmúltban a nyíregyházi UNIVERSIL-ben. A folyadékok, gázok áramlását mérő műszert közvetlenül be lehet építeni a csővezetékekbe. Ezeket a termékeket eddig külföldről szerezték be a vállalatok; mostantól azonban az UNIVERSIL elégíti ki a hazai szükségletet. Felvételünkön: Tímár Péter bemérő technikus összeállítja a műszereket. (Gaál Béla felvétele) JÖN AZ OLASZ KAMION Évente tízezer nyúl exportra Tiszavasváriból Gyakori látvány olasz rendszámú kamion Tisza- vasváriban. Ilyenkor egy- egy szállítmány alkalmával megtelik a gépkocsi feneketlen gyomra házi- nyúllal, amit a helyi ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoportjának tagjai hizlaltak. A nyugati piacon keresett a magyar élő és vágott nyúl. Nincsen az a mennyiség, amit fel nem tudnának vásárolni és el nem tudnának fogyasztani az Appenin-félszigeten. Négy évvel ezelőtt tizenöt vállalkozó kedvű egyénnel kezdődött a szakcsoport működése Tiszavasváriban. Ma már negyvenöt tagja van és tavaly 9200 nyulat hizlaltak és értékesítettek 241 mázsa összsúlyban, kizárólag külföldre. A nyúltenyésztés nem igényel külön beruházást. A meglévő istállókba, fészerekbe csak a ketreceket kell beállítani és el is kezdődhet a nyúlhizlalás. A szakcsoport alapítói Gödöllőre utaztak a nyúltenyésztést tanulmányozni, valamint fajtiszta anyát és korszerű ketreceket is vásároltak. A tagok foglalkozás szerinti összetétele nagyon heterogén. Van közöttük termelőszövetkezeti tag, adminisztratív dolgozó, gyári munkás, akik szívesen rászánnak munka előtt és után naponta egy-két órát a nyu- lak gondozására. Nagy részben kaliforniai és új-zélandi fajtákat tenyésztenek. Az ÁFÉSZ díjmentes állatorvosi felügyeletet biztosít a szakcsoporttagoknak. Emellett segíti őket a takarmány- beszerzésben — nyúltáp, szálas takarmány — is. Igaz, tavaly probléma volt a takar- mányellátással, de saját kaszálással megoldották a nyúl- tartó gazdák. Felvetődhet a kérdés: érde- mes-e nyúlhizlalással foglalkozni? Egy anya évente 4—5- ször fial, hat-nyolc kis nyulat. A szakcsoport tagjainak az átlag értékesítési ár az elmúlt évben harmincnégy forint volt kilogrammonként. Ehhez még egy forint felárat is kaptak az ÁFÉSZ-től, akik éves szerődést kötnek. A vásárlók 2.5 kilogramm feletti súlyban veszik át a tapsifüleseket. Ezt négy-öt hónap alatt éri el, így nyulanként közel húszforintos nyeresége van a tartónak. Nem beszélve arról, hogy a saját húsellátását is biztosítja. Tavaly átlagosan húszezer forintos árbevétele volt egy szakcsoporttagnak, aminek 35—40 százaléka tiszta jövedelem. A szakcsoport ez évi tervében tízezer nyúl értékesítése szerepel. Eddig havonta 6—700 nyulat adtak át a termelők az ÁFÉSZ-nek, de a dömping kezdete szeptemberben várható, amikor a fiatal tavaszi nyulak vágásra érettek. A tiszavasvári nyúltenyésztő szakcsoport híre megyén kívülrfe is eljutott. Tavalyi eredményük alapján a Báldi Bálint-emlékérem bronz fokozatát kapták, a megyei kisállattenyésztők kiállításán pedig a díjak háromnegyed részét elnyerték. Ez év májusában házikiállítást rendeztek, ahol a Kisállattenyésztők Országos Egyesületét kérték fel bírálatra. A bíráló bizottság több anyát kiválasztott, amit a későbbi országos kiállításon fognak bemutatni. Nagy volt az érdeklődése a megye lakosságának a kiállítás iránt, érezhetően megnövekedett a tenyésztési kedv. Ezt szeretnék kiaknázni a Tiszavasvári ÁFÉSZ-nél, ahol továbbfejlesztik a szakcsoportot. (sípos) Klub a szenespincében Hogyan szórakozik, művelődik 2500 újfehértói fiatal ? Üjfehértón, a megye legnépesebb nagyközségében 2500 fiatal ^él, közülük 1200-an helyben dolgoznak, több százan ingáznak, a többi iskolai tanuló. Művelődésükkel, hasznos szórakozásukkal foglalkozott a közelmúltban a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Vendégek a szövőüzemből Megnyugtató-e az ifjúsági klubok helyzete Üjfehértón? Nem túlságosan — mondták ki többen a választ. Ugyanis, a munkahelyi klubok formálisak, munkájuk tervszerűtlen, alkalmi — s még tiszteletdíjas vezetője sincs mindegyiknek. A klubhelyzet igen tarka. A gyapjúszövő gyáregységben — ahol a legtöbb fiatal dolgozik — jelenleg sem tárgyi, sem a személyi feltételek nincsenek meg. Itt munkahelyi klubéletről nem is beszélnek, ellenben a nagyközségi, körzeti művelődési ház ifjúsági klubja eredményesen patronálja a szövőüzemi munkásfiatalokat. Helyük van, szívesen látott vendégek a művelődési házban. Több a semminél A helyi építőipari és faipari szövetkezetben megvannak a tárgyi feltételek, működési engedéllyel rendelkezik a klub, de jelenleg nincs vezetője. Alkalmanként tart nyitva a klub, programja nincs. Az itt dolgozó több mint 180 fiatal is a nagyközségi, körzeti művelődési házban talál „menedéket’’. Egyáltalán nincs ifjúsági klub a két tsz-ben, a Lenin és a Vörös Hajnal Tsz-ben, bár a fiatalok száma a két helyen eléri a kétszázat. A Vörös Hajnal Tsz-ben mégis valamivel több van a semminél: egy helyiség, amit a fiatalok alkalmanként igénybe vehetnek, ahol könyvek, folyóiratok is találhatók. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság újfehértói kerületében létezik ugyan klubszoba, — játékokkal, berendezésekkel — de hiányoznak a szervezett és hasznos ismereteket is nyújtó foglalkozások. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet — ahol 39 fiatal dolgozik — aránylag jól megoldotta a klubfeladatokat. Átmenetileg az ebédlő áll rendelkezésre, s a gazdaság éven. te pézzel támogatja a kubot. A helyi ÁFÉSZ-nél a fiatalok száma 76 — jelenleg nincs klubhelyiségük. Egy házon belüli átköltözéssel tervezik az állandó klubhelyiség kialakítását. De vezetőről is gondoskodni kellene... Legyen a munkahelyen A művelődési házban a beiratkozott tagok száma 46, de a „feljárók” száma ennél sokkal több, hiszen vendég- fogadó klubról van szó. A klub vezetősége közösen állítja össze a programot, a lemezlovas rendezvényeken rövid, önálló műsorról is gondoskodnak. A klubtagok nemrég a művelődési ház egyik szenes raktárából új helyiséget alakítottak ki maguknak. A tisztaság és a rend közös ügy. Helyesen fogalmaznak az újfehértói művelődési ház vezetői, amikor azt hangoztatják: mindenütt ki kell alakulnia a munkahelyi kluboknak, ahol a fiatalok nemcsak szórakozást, hanem baráti közösséget is keresnek. P. G. KÉPERNYŐ ELŐTT Mándy Iván Egyérintő című válogatott novellásköte- téből — melynek egyes darabjai a felszabadulásúnk utáni 30 év kiemelkedő irodalmi alkotásai között tartatnak számon — hármat láthattunk a csütörtök (túl késő) esti Nyitott könyv legújabb adásában. (Lány az uszodában.) A műsor alkalmas volt arra, hogy a beleérző megjelenítéssel bevezessen minket az író világába, érzékeltesse velünk az ő sajátosan kihagyásos (leginkább a filmsnittekre emlékeztető) szerkesztéstechnikáját, s a lényegi vonások erőteljes kihúzásával történő érzékletes jellemalkotását. Ez az ábrázolásmód jól érvényesült a képernyőn is, érdeklődést és állandó figyelmet tartva fenn szinte „kényszerített” a továbbgondolásra. Gaál Albert rendező a képernyőn a novellák különleges hangulatot árasztó környezetrajzát jóval köznapibbá téve inkább a mához közelített, a színészi játékstílus kialakításában viszont hű maradt Mándy Iván alakjainak mentalitásához. És ez volt a fontosabb. A Nyaralás (llosvay Katalin és Tomanek Gábor fh. szereplésével) kisebb igényű, s úgyszólván cselekmény nélküli írás tévés adaptációja legfeljebb hangulatteremtő lehetett csupán a fentiekben elmondottakhoz, ám a Mozi, reggel már teljes gazdagságában jelenítette meg a képernyőn Mándy világát, érzékeltette jellemalkotó erejét, érett írásművészetét. A „régi idők mozinézőjének” az ál-jólértesültsége, illúzió- kergetésében személyes viszonnyá hazudott naiv azonosulása a mozivásznon sztárjaival valóságos kórtünetet mutatott be, úgy is mint adalékot a kispolgár természetrajzához. Temessy Hédi és Gyenge Árpád alakítása színészi telitalálat volt. A harmadik, A siker .fényében című „tévésítés” hagyományosabb felépítésű novellára épült. Ebből az ironikus Mándyt ismerhettük meg, a fonák társadalmi jelenségek jószemű felismerőjét. Venczel Vera és Bálint András kettőse hatásosan tolmácsolta a mondanivalót. Szabó István filmrendező műsor végi baráti beszélgetése az íróval közvetlen hangvétellel, a fölösleges agyonmagyará- zást elkerülve nyújtott eligazítást a látottak alapján az egész életműről. A Nyitott könyv ezzel az adásával jól szolgálta a kortárs- szépirodalom propagálását. Merkovszky Pál □RÁDIÓ MELLETT A drámai alkotások hősei életük legnehezebb perceiben, óráiban, a mélyponton, másként kifejezve: a lehetséges fordulóponton, a lehetőségek közti mérlegeléskor, a döntés előtt szoktak önvizsgálatot tartani. Ha van bennük erre elegendő erkölcsi erő. Akkor, amikor úgy látszik, nincs kiút a zsákutcából, amikor mentségeket — legalábbis magyarázatot — kell találniuk tévedéseikre, a törvény tételei szerint el nem ítélhető, de az íratlan erkölccsel mégis szemben álló tetteikre, mulasztásaikra, hogy legalább önmaguk előtt igazolják magukat. A sikeres élet ritkán késztet önvizsgálatra, a sikerek valódi okainak felderítésére. A gondolkodó embert elsősorban a kudarcok ösztönzik önvizsgálatra. A sikerre könnyű magyarázatot találni, s az ember ilyenkor oly kevéssel beéri, csak a kudarcainkat, botlásainkat szoktuk (vagyunk hajlamosak) magyarázgatni. Karinthy Ferenc új hangjátékának, a Visszajátszásnak központi alakja — Miklós — kilátástalannak tűnő helyzetében végez önvizsgálatot. Az írói forma leleménye, hogy ez — egyet kivéve — képzeletbeli telefon- beszélgetésekben zajlik le. „Feltárcsázza” mindazokat a számára egykor fontos embereket, akikkel valami óknál fogva megszakadt a kapcsolata. Karinthy a „hívások” lelkiismereti indítékait lassan, sokszor a szavak első jelentéstartalma mögé rejtve bontja ki, egyes momentumoknál meg csak sejteti. Ennek az embernek az életében egy társadalmi réteg világlátása, magatartása és egy korszak atmoszférája is megérezhető, kitapintható. Talán az író erre való törekvése okozhatta, hogy bár a hangjáték nem sokkal hosszabb a szokásosnál, mégis hosz- szadalmasnak érezni. Túlrészletezi, túlvariálja á témát, sok a „bekapcsolt” figura, ezek végül is csökkentik a Miklós iránti figyelmünket. Az egyensúlyt Má- di Szabó Gábor billenti helyre Miklós megformálásával. A kilátástalanság, a kétségbeesés, a keserűség, a bánkódás, a szeretet, a „menjünk csak vissza, kezdjük elölről”, a „másképp akartam, de gyenge voltam” — mindez sok változatban. színben jelenik meg Mádi Szabó hangjában. A rádió Kabarészínházának különkiadását Szilágyi György írásaiból állították össze. Jeles humoristánkat az idén tüntették ki a Ka- rinthy-gyűrűvel. írásainak jellemző értéke, hogy nem csupán a felszíni vizeket „borzolgatja” bennük a szerző, hanem a lényegre is fényt vetít egy-egy pillanatra, éppen csak annyi időre, hogy elindítson egy gondolatot, vagy létrehozzon r egy eszmetársítást. Szombaton elhangzott önálló műsora — a Meggyűrűztek — tartalmas szórakozást nyújtott. Seregi István Nyolcmillió pár cipő Több mint 1500 női, férfi és gyermekcipőmodellt mutattak be a kereskedelmi szakembereknek a gyártók, a MABEOSZ-székházban kedden megnyílt cipőbörzén. Ezen a kereskedelmi akción a nagy- és kiskereskedelem mintegy 100 képviselője az 1978. tavaszi—nyári választékot állítja össze a börzén részt vevő hét gyár — az Alföldi, a Bonyhádi, a Duna, a Minőségi, a Sabaria, a Szabolcs és a Tisza Cipőgyár — í hat szövetkezet, és két tanácsi vállalat szakembereivel. A kereskedelem az elmúlt hetekben összesen nyolcmillió pár cipőt rendelt meg a cipőipari üzemektől jövő év első felére, most a formákban és a színekben állapodnak majd meg. A tárgyalásokon részt vesznek azok az ipari, illetve kereskedelmi partnervállalatok is, amelyek az alapanyagokat szállítják az üzemeknek.
