Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 1. A vásárosna- ményi forgács­lapot dolgozza fel a Szatmár Bútorgyár. A mátészalkai gyár műsza­konként 70—80 szekrénysor garnitúrát állít elő. (Hammel József felvéte­le) AZ ELSŐ HÁROM NAP ÉS A TÖBBI... Táppénz a nyereség terhére? Miért lassú az ügyintézés ? TÉRÍT A BIZTOSÍTÓ Tizenötmillió vízkárért Sok a „jeges nap“ megyénkben Az egyik dolgozónak 1976- ban négy munkahelye volt. Az idén 10 napig volt táp­pénzen. A megyei társada­lombiztosítási igazgatóság­ra május 23-án érkeztek be az orvosi papírjai, melyek betegségét igazolták. Táp­pénzét majd csak június vé­gén kapja meg. Miért? Mert korábbi munkahelyeiről kü­lön levelekben kellett a munkabérét és egyéb adato­kat megkérni. Ezenkívül az igazgatóság egy levelet kül­dött a dolgozónak, hogy táppénzét késve fogja meg­kapni és kettőben sürgette a régi vállalatokat, hogy kö­zöljék végre a kért adatokat. A táppénz összegének ellen­őrzése és postázása újabb na­pokba kerül. Az ilyen hosszú ügyintézés miatt méltán lehet ideges a volt beteg, de a táppénzeket számfejtő dolgozók is. Mert az igazgatóságon nagyon is tudják, mennyire szüksége van a volt betegnek táppén­zére. Mégis, minden igyekeze­tük ellenére sem tudnak rö- videbb idő alatt fizetni a példában említett dolgozó­nak. Több, mint a fizetés? A január 1-én életbe lé­pett módosított táppénz- rendszer értelmében nem a betegséget megelőző 3 hónap bére alapján számolják a táppénzt, hanem egy évi ke­reset után. Erre az intézke­désre a táppénzfegyelem erő­sítése miatt volt szükség. Hi­szen gyakran lehetett halla­ni olyan esetekről, hogy több táppénzt kapott valaki, mint a fizetése. Ez az eset előfor­dulhatott, mert vannak olyan foglalkozások, ahol a dolgo­zó egy kis összegű alapbért kap, de szezonban ennek a többszörösét is megkeresi, így jelenthetett a szezon utá­ni „betegség” az alapbérnél jóval magasabb táppénzt. A hosszabb ügyintézés ál­talában azokban <mz esetek­ben fordul elő, ha a dolgozó 1976- ban gyakran változtat­ta munkahelyét. Ha a MIL- lapon (munkavállalói igazo­lási lap) és az azt kiegészítő pótlapon feltüntették volna munkahelyenként a dolgozó keresetét az osztószámul szol­gáló napok számával együtt, a táppénz kifizetésének ide­je legalább a felére csökkent volna. A MIL-lap és a pót­lap pontos kitöltése azonban a rendelet hatályba lépésé­vel egyidejűleg kötelező, ezért a múlt évi adatok nem szerepelnek rajta. Az viszont már nagy felelőtlenség, ha az 1977- ben történő munkahely­változtatás után is hiányosan kitöltött MIL-lapok kerülnek az igazgatósághoz. Sajnos, ta­lálkoztak már ilyen esetek­kel. Hiányos adatok Az igazgatóság vezetőitől és táppénzzel foglalkozó dolgo­zóitól megtudtuk, hogy leg­alább egy év kell ahhoz, míg a jelenlegi rendszer . gyakor­lati megvalósítása mindenki megelégedésére történik. Ak­kor már saját dolgozóiknak sem kell hónapokig túlórázni­uk. De ehhez kell a vállalatok, az intézmények ügyintézői­nek alapos és fegyelmezett munkája is, hiszen a követ­kező évi táppénzeket az idei keresetek után állapítják meg. A meg nem értés, a fe­lületesség az oka annak is, ha a vállalat csak az orvosi papírokat küldi el az igaz­gatóságnak azzal á megjegy­zéssel, hogy ez a dolgozó már volt 1977-ben táppén­zen. Ilyenkor a keresetekre vonatkozó adatlapot is kül­deni kell a korábban már megállapított adatok feltün­tetésével! Szigorúbb vizsgálatok Szabolcs-Szatmár megyé­ben 137 ezer táppénzre jogo­sult van. 1975-ben 190 millió forint táppénzt fizettek ki, a tavalyiról pontos adatok még nincsenek. 1975-ben minden száz ember közül 6-7 volt táppénzen. Ez a szám az or­szágosnál magasabb. Itt a nagyobb arány érthető, hi­szen az országos átlagnál több gyerek születik, magasabb a veszélyeztetett terhesek szá­mára is. Vannak olyan üzemek, amelyeknél kimagaslóan sok a táppénzen lévők száma. Ilyen például a vásárosna- ményi ÉRDÉRT, a kisvárdai Vulkán — ahol nehéz fizikai munkát végeznek, gyakorib­bak az üzemi balesetek is, — a HÖDIKÖT üzemei, az Üj- pesti Gyapjúszövő — ahol sok nőt, kisgyermekes anyát foglalkoztatnak. Az új rendelet hatása már most érződik. Míg a múlt év áprilisában száz ember közül 7-en, addig az idén április­ban már csak 6-an voltak táppénzen. Megszűnt a táp­pénzrendszer kijátszása, a 3 napig tartó betegségek után a vállalatok részesedési alap­juk terhére fizetik a táppénzt — ami minden dolgozó zsebé­re megy — és a táppénzes fe­lülvizsgálatok a körzeti orvo­si rendelőkben is szigorúb­bak lettek. Balogh Júlia Egyik szakemberünk az el­múlt hónapok időjárásáról találóan így nyilatkozott: „Egy évszak, a tavasz elma­radt, helyette három nyarat és két telet értünk meg.” Ezt valamennyien éreztük, de a „frontok” bennünket csak megviseltek, a mezőgazdasá­gi termelést viszont jelen­tős károk érték. Az Állami Biztosító sta­tisztikája szerint a tavaszi vízkár — az 1976. évi 354 hektárral szemben — idén 12 468 hektár volt, végleges kármegállapítás 15 millió fo­rint térítéssel 7201 hektáron történt. A „tavaszi telek” ha­tására tizenkét fagyos napot jegyeztek fel (tavaly csak négy volt). Az okozott kár végleges megállapítása (főleg a gyümölcsösökben) a ter­més betakarításakor történik. Jeget is többet kaptunk az elmúlt évinél. Tavaly júniu­sig 2 napot, idén eddig tíz jeges napot jegyeztek fel. Megyénkben, sajnos, eléggé gyakoriak a jégesők, évi 40­Tízéves a megyei műve­lődési központ amatőrfilmes klubja. A magyar amatőrfil­mezés történetében kevés kollektíva büszkélkedhet ilyen hosszú, folyamatos te­vékenységgel. Ez idő alatt érdeklődő« serege fordult meg a szakkörben, amelynek jelenlegi húsz aktív tagja között ott találjuk az alapító tagok nagy részét. A hetenként egyszeri fog­lalkozásokon a technikai is­meretektől kezdve az esztéti­kai követelményekig a kis- filmkészítés fortélyait sajátít­ják el. A kezdeti kísérletek után nagyobb közönségnek szánt filmek készítését kezd­ték el. Ezek között megtalál­hatók a legkülönbözőbb té­maköröket feldolgozó riport-, portré- és dokumentumfil­mek. re, 50-re lehet számítani a vegetációs időszakban. Az elmúlt év kivétel volt: 24 volt a jeges nap, de sújtott helyette az aszály. Az eddigi tíz jégverés 5466 mezőgazda­ságilag művelt területet érintett. A számokban ki nem fe­jezhető nagy károk: a több­lettermelési költségek, a megkésett vetések, a kény­szerű vetésszerkezet-váltás az üzemeket érinti. Ilyen többek között, hogy a rossz talaj- adottságok miatt a tervezet­től kisebb területen vetettek cukorrépát, fajtalucernát és más fontos növényeket. Nem lebecsülve a károk nagyságát és nem túlbecsül­vén kilátásainkat elmond­hatjuk: a rossz tavasz elle­nére mezőgazdaságunk hely­zete jobb a tavalyitól. Amit elvitt a víz, elpusztított a fagy és a jég, pótolható. Egy­részt a meglévő mezőgazda- sági kultúrák gondos ápolá­sával, másrészt másodveté­sekkel, amelyhez most ked­vez az időjárás. Az utóbbi öt évben nevük­kel minden jelentős fesztivá­lon találkozni lehet. Sikeres szerepléseiket bizonyítja, hogy tizennyolc alkalommal nyertek díjat a különféle ha­zai és nemzetközi szemlé­ken. A magyar klubok ver­senyében 1972 óta felváltva 3—4. helyen állnak, az utób­bi két évben kétszer egymás után nyerték el a Népművelé­si Intézet nívódíját. A jubileum alkalmából módszertani kiadványt je­lentetett meg a művelődési központ, amellyel az újabb kluboknak nyújt ötleteket. A tíz év munkájából a nagy- közönségnek is ízelítőt adnak, július 2-án délelőtt a megyei könyvtár épületében rende­zendő vetítésen, ahol 16 díj­nyertes kisfilmet mutatnak be. TIT C sábít a szójáték: a tudás titka a TIT. Persze, in­kább a többlettudásé. Amit ráadásként, érdeklődés­ből, tudásvágyból, szorgalom­mal tanulunk, kitoldva és naprakészen tartva azt, amit az iskolában megalapoztunk. Mostanában napirenden van a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat munkája, el­sősorban azért, mert alkot­mányos tanácskozásai foly­nak, s érik el ma az országos közgyűlés legmagasabb szint­jét. Számadás ez a gyűlésso­rozat, önvizsgálat és tervek kovácsolása. Arról ad számot a TIT, mit tett eddig a tudás titkainak közkinccsé tételé­ért, s mit tervez tenni a jö­vőben. A TIT dolga fölfedni, meg­magyarázni, közkinccsé ten* ni a természet és a tudás megannyi titkát, hogy ter­jedjenek, meggyökeresedje­nek és lombosodjanak. Ezek a titkok, a természet és a tudás titkai, ha bölcsen, s emberségesen bánnak velük, mint a napfény, világítanak és egészségessé tesznek, gya- rapítanak és megeleveníte­nek. Nem is kérdés az, hogy kell-e a természet és a tu­dás titkait terjeszteni, leg­feljebb az: hogyan kell? Érdekesen és érthetően, természetesen. S úgy, hogy a résztvevő — valóban részt vegyen benne. Mostanában — túl a sajtó munkáján — sokszor esik szó a tv ver­senytársvoltáról, az ismeret- terjesztéssel kapcsolatosan is. Csakhogy a TIT munkájá­nak van egy fölbecsülhetet- len előnye a televíziózással szemben: személyes volta. A részvétel lehetősége. Az esz­mecsere többlete. S ezt a tudomány, a tudás titkaira épp úgy el lehet mon­dani, mint a művészetére. A művészet titkai is föl­tárhatok, föl is kell tárni őket. Ez is a TIT feladata. Hogy kiegészítse a sajtó és a tv kultúraterjesztő tevé­kenységét, hogy eszmecseré keretében tanítson meg a művek, a művészet élveze­tére. Hol kél a Jupiter? A Merkur a hó elején fél órával, hó végén egy órával nyugszik a Nap után az Ik­rek. majd a Rák, végül az Oroszlán csillagképben. Az esti szürkületben 18-án 6°-ra északra a Holdtól, 20-án a Szaturnusz közelében figyel­hető meg. A Vénusz a regge­li órákban a Bika csillag­képben tartózkodik, két és fél. három órával kel a Nap előtt mint hajnalcsillag. 12- én l°-ra északra a Holdtól, 30-án pedig a Jupiter szom­szédságában látható, A Mars a Kos, majd a Bika csillag­képben végzi mozgását éj­fél után a keleti égbolton. 10-én 2°-ra északra a Holdtól tartózkodik. A Jupiter szin­tén a Bika csillagképpel kel a hó elején egy, végén há­rom órával a Nap előtt. A hajnali órákban a keleti ég­bolton figyelhető meg, 13-án 4°-ra északra a Holdtól. A Szaturnusz a Rák, majd az Oroszlán csillagképben két, illetve egy órával nyugszik a Nap után. Az Uránusz a Mér­leg csillagképben végzi moz­gását, éjféli nyugvásáig az esti órákban figyelhető meg 24-én l°-ra délre a Holdtól. Hasonlóan a Neptunusz éj­fél körül nyugszik a Kígyó- tartó csillagképben, 26-án 3°-ra délre a Holdtól találha­tó. A nyíregyházi tanárképző főiskola csillagdája minden szerda este kedvező idő ese­tén távcsöves bemutatót tart. M. Takács Ferenc, TIT csili, szakoszt. elnök A tacskó Régi nevelők mesélik Berke­szen: jó tíz éve még vasárnapon­ként stráfkocsit kellett küldeni De- mecserbe. hogy az állami gondozot­tak látogatóit a gyermekotthonba szállítsák. Már jó ideje nincs erre szükség. Nem jön­nek a gyermekek­hez. ★ A falu főutcá­ján. a papiakon túl tűnt fel a kutya. Tacskóféle. Szá­jában kölyke. Üget a járdán. Szeme most nem huncut, nem érdeklődő. Csak aggódó. Ki­kerüli a szembejö­vőt. A kisbolt előtt álló két motoros­tól megijed. Min­den veszélyt vál­lalva kel át a né­gyesen. Kamionok, autók, motorok között. A padka utáni árkot nem ugorja át. Megke­rüli. Fejét magasan tartja, a kölyök nem ér a földhöz. Nyakizmai megfe­szülnek. Üget, egyforma tempó­ban. Újra vissza, tér az út másik ol­H. j.-nek, aki részese volt ennek az élménynek. dalára. Megfontol­tan. Aztán befor­dul az egykori kastély kapuján. Végigüget a gesz­tenyefák között. Átmegy a hűs, boltíves dureh- fahrton. Elkanya­rodik. Egy pilla­natra megáll. Kö­rülnéz. Majd a pincelejárón le- me«v. Mint egy akrobata. Szájá­ban kölyke bizton­ságosan utazik. Végre célba ér. A pince egyik sarká­ban vackot készí­tett. Itt leteszi a kölyköt. Felmegy az ud- várra. A csobogó mellől iszik. Sokat és sokáig. Lefe­tyelve. Aztán az árnyékba kocog. Eligazítja csecses hasát, elnyúlik. Liheg. Nyelve ró­zsaszínje hosszan kilóg fogai közül, Elalszik. Kutya­álommal. Riad minden neszre. Ilyenkor odafut a lépcsőlejárathoz. Figyel. Farka az égnek mered. Fü­lei mozognak. Lent a kölyök, azt vi­gyázza. Egy óra múltán újra indul. Köny- nyedén, futva, né­ha ügetve. A régi iskola felé visz az útja. Két kilomé­ternyi a futnivaló. Jó két óra telt el az előző út óta. Aztán újra megje­lent. Szájában a másik kölyök. Új­ra ijedt, izmai fe­szültek. óvatos, gyanakvó, tempója kimért. Gesztenye- sor, átjáró, pince. Aztán a víz és az árnyék. Nagyon fáradt. ★ A nyáron is ott­honban maradt, elhagyott gyerme­keknek a nevelő mesél. Arról, hogy vigyázzanak a ku­tyára. Meg a köly- keire. Mert még hoz egyet. Tudják: három van neki. A régi iskolából, amely most üres. és nincsen ott biz­tonság. S a kutya félti a kölykeit. Él benne az ösztön. Az anyai szeretet. A gyermekek nyitott szemmel hallgatják. Bürget Lajos DINNYEFÁK A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézetének munkatársai felfelé futtatják a dinnye indáit. így alakul ki a dinnyefa. Megfigyelések szerint ily módon korábban érik a gyümölcs és jobb a terméshozama. Képünkön: dinnyefák a vízfüggönyös sátor alatt. (MTI fotó — Várkonyi Péter.) JUBILÁLNAK AZ AMATŐRÖK Díjnyertes kisfilmek bemutatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom