Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

MA Táppénz ' a nyereség terhére? (2. oldal) Mosfo/ia- gyerek-e a közművelődés ? (3. oldal) XXXIV. évfolyam, 153. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. július L, péntek VÉGET ÉRT A NYÁRI ÜLÉSSZAK A vízgazdálkodás az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tar­totta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vitában felszólalt: dr. Cselőtei László, Vadkerti Miklósné, Radnóti László, Csörgits József, dr. Komó­csin Mihály, Palóczy Lajos­né, Szűcs János, Farkas Pál, Barcs Sándor. Dr. Vámosi Marietta kép­viselő felszólalása után dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Dr. Romány Pál beszéde A nagyhalászi Petőfi Tsz-ben Rácz Lajos növénytermesztési ágazatvezető kézi készülék segítségével, a helyszínen tud tá­jékozódni a szem nedvességéről. Ha szükséges, átirányítja a gépeket szárazabb területre. (Hammel József felvétele) NAPIRENDEN AZ IFJÚSÁG ÉS A NŐK HELYZETE Ülést tartott a megyei tanács A miniszter a terjedő ön­tözés jellemzésére elmondot­ta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mező- gazdaság, szemben a felsza­badulás előtti százmillió köb­méterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron ön­töznek, a megművelt mező- gazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azon­ban rohamosan tovább növe­kednek. Néhány üzem azon­ban még ma is csak „végve­szélyben" használja ki öntö­zőberendezéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet táplálója, fej­lesztője a növénytermelésnek. A kihasználatlan lehetősé­gekről szólva elmondotta a miniszter: az öntözést fej­lesztő munkában egyre na­gyobb szerepet kell kapnia a racionalitásnak, mindinkább előtérbe kerülnek a víztaka­rékos és beruházástakarékos öntözési megoldások, mint például a csepegtető öntözés. Az öntözőhálózat fejlesztését terveink szerint mind a Ti- sza-völgyben, mind más te­rületen tovább kell folytat­ni. Ahol a mezőgazdasági vízhasználat feltételei mái adottak, illetve könnyen meg­teremthetők, ott elsősorban az öntözővizet legjobban megháláló kultúrák termelé­sét kell bővíteni, s ennek megfelelően kell módosítani a termelési szerkezetet. A továbbiakban elmondot­ta a miniszter, hogy az el­múlt évtizedekben megtöbb­szöröződött az élelmiszeripar vízfelhasználása. A víz mi­nőségével szemben támasz­tott követelmények — a gyógyszeripar után — talán itt a legszigorúbbak, ezért a higiéniai követelményekre és a víztakarékos technológiák alkalmazására igen nagy gondot fordítanak. A mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar együttesen az iparhoz hasonló vízfogyasztó, közvet­lenül érdekelt tehát a víz­készletek növelésében is. Eb­ben a lehetőségek számotte­vőek. Jelenleg mintegy 300 mezőgazdasági víztároló van, 11 000 hektár területen. A (Folytatás a 4. oldalon) Az 0VH elnökének beszámolója Elmondotta, hogy a nép­gazdaság legnagyobb vízfel­használója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vál­lalatok jórészt saját vízter­melő létesítményeikkel gon­doskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyeré­si lehetőségeket úgy össze­hangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésük­höz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves terv­ben újabb egymillió fogyasz­tót kapcsolnak be a vezeté­kes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a la­kosság háromnegyedére. Kü­lön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszé­lyeztetett Kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíz- tisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagy városokat és az üdülőközpontokat, fő­ként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, ■ világvi­szonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország terü­letének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen lévő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A tölté­sek fele már kellő biztonsá­got ad, másik felének kiépí­tése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivé­telével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lénye­ges eleme a nemzetközi víz­ügyi, vízgazdálkodási együtt­működés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek el­leni védekezésre, a vizek A megyei tanács dr. Pén­zes János elnökletével csü­törtökön ülést tartott. A töb­bi között megtárgyalták és elfogadták az ifjúság- és nő­politikái határozatok végre­hajtásáról szóló jelentést; az 1976. évi tanácsi költségve­tési és fejlesztési gazdálko­dásról szóló előterjesztést; a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tevékenységéről szó­ló beszámolót, valamint a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttműködési megállapo­dását. Az ifjúság- és nőpolitikái határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztésben és a vi­tában a többi között megálla­pították: az ifjúsági törvény megjelenése óta az oktatási feltételek javításában, bőví­tésében számottevő eredmé­nyeket értünk el. Az óvodás­korúak 65 százaléka óvodai ellátásban részesül. Az isko­lába lépők 98 százaléka óvo­dai és iskolai előkészítésen vett részt 1976-ban. Az álta­lános iskolákban a tankötele­sek 98,2 százaléka vesz részt oktatásban. Tovább javult a szakrendszerű oktatásban résztvevők aránya. Különö­sen figyelemre méltó a szak­munkásképző intézetek háló­zatának korszerűsödése, nö­vekedése. A megye könnyűiparának fejlődése lehetővé tette, hogy a munkaképes korú nők 54,4 százaléka kereső tevékenysé­get folytat. Az iparban dol­gozó fizikai munkások 46 szá­zaléka nő, a fiatalok aránya 47 százalék. Az ifjúsági tör­vény megjelenése óta a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben mintegy 15 szá­zalékkal nőtt a fiatalok ará­nya. A nők szociális helyze­tét jelentősen javítja a gyes mellett a kisgyerme­kek utáni táppénz, a külön fizetett szabadnap, a köny- nyebb munkakörben, illetve egy műszakban való foglal­koztatásuk, a kismamaszala­gok és -üzemek létrehozása. Megyénk sajátos helyzetét figyelembe véve, ahol a lakó- népesség 50 százaléka 30 éven aluli, a nők aránya is maga­sabb az országosnál, a tanács­ülés kulcskérdésként jelölte meg többek között a tankö­telezettségi törvény eredmé­nyesebb végrehajtását, az if­júság eszmei, politikai, világ­nézeti nevelését, hogy élet­módjukban tovább erősödje­nek a szocialista vonások. Fejlődő iparunk és mezőgaz­daságunk számára bővíteni szükséges az ifjúság és a nők körében a szakmunkáskép­zést. Csak a szakképzettség megszerzésével lehetséges a nők bérarányának további javítása, illetve előrelépés beosztásukban. A megyei tanács utasította a végrehajtó bizottságot, hogy az ötödik ötéves terv hátralévő időszakára készít­sen új intézkedési tervet, mind az ifjúsági, mind a nő­politikái határozatok végre­hajtására. A tanácsülés a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentése alapján járási, városi NEB-tagok és tisztségviselők lemondásáról szóló előterjesztést fogadott el, illetve a Vásárosnaményi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökévé Roskó Já­nost, a Kisvárdai járási-vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettesévé Kótis Mihályt, ellenőrzési bizottsági taggá Jánvári Máriát és Gyi- mesi Csabát, a Nyíregyházi járási-városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság tagjává Szíjártó Ernőt megválasztotta. A tanácsülés interpelláció­ra adott válasszal ért véget. Tanácskozott az SZMT elnöksége Június 30-án tartotta so­ron következő ülését a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsának el­nöksége, amelyen tájékoztató jelentés hangzott el az 1976 —1980-ra kötött kollektív szerződések 1976. évi végre­hajtásáról és az 1977. évi módosításokról. Ezek után megvitatta az elnökség az 1976/77. évi szakszervezeti tisztségviselők oktatásának tapasztalatait, majd az álla­mi vállalatokról szóló tör­vénytervezetet tárgyalta meg. Szovjet küldöttség Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter meghívására Valen- tyin Karpovics Meszjac. a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének vezetésével ma küldöttség érkezett hazánk­ba. A küldöttség tagja M. V. Horundzsi. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági minisztere is. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Hammer József* és dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, és jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A látogatás célja köz­vetlen tárgyalások folytatása a két minisztérium közötti együttműködés további fej­lesztéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom