Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-03 / 129. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 3. ÚJ RENDELKEZÉSEK Munkaidő és munka- díjazás a termelő- szövetkezetekben Az állami vállalatokkal egy szinten Beregi kézimunka Szatmár falvaiban sokan foglalkoznak ma is kézimunkázással. A nyíregyházi háziipari szövetkezet Szatmárcsekén hozott létre bedolgozó részleget. A környező községekből jelenleg 54 taggal készítik a híres beregi kézimunkákat. 1. kép: Boné József né a kézimunkák átvevője. 2. kép: Túristvándiban Molnárék udvarán ketten is varrják a beregi mintákat. Elek Emil felvételei. Szabályozták a kisipari tevékenységet Százhuszonnyolc szakmában 3824 kisiparos megyénkben Csaknem húsz évvel ezelőtt szabályozták utoljára törvényerejű rendelettel a kisiparosok tevékenységét. Az azóta végbement társadalmi-gazdasági fejlődéssel együttjáró változások tették indokolttá a kisiparosok működésének felülvizsgálatát, átfogó, egységes szabályozását. A kisipar a szocialista szektorral összehangoltan, azt kiegészítve, változatlanul fontos szerepet tölt be a lakosság ellátásában. így van ez megyénkben is. Termelésük, illetve teljesítményük értéke 1976-ban megközelítette a 686 millió forintot. Jelentős a kisipar szolgáltató tevékenysége. Ennek összege az elmúlt évben csaknem 658 millió forint. Kisiparosaink 27 millió forintot meghaladó értékben állítottak elő termékeket, amelyekkel bővítették az áruválasztékot, illetve pótoltak hiánycikkeket. Néhány szakmában pedig kifejezetten meghatározó a kisipar szerepe. Ilyenek például az építőipari javítások, a hagyományos szolgáltatások közül többek között a ruha-, a cipőjavítás. A megye kisebb településeinek többségében a szolgáltatások csaknem teljes egészében a kisiparosokra hárulnak. Szabolcs-Szatmárban jelenleg 2873 főfoglalkozású, és további 721 munkaviszonyban álló, illetve 230 nyugdíjas kisiparos tevékenykedik. A kiadott iparigazolványok 128 szakmán osztozkodnak. A négy városban főfoglalkozásban 714-en, munkaviszony mellett 12Jj-an és nyugdíjasként 92-en űzik az ipart. Falvainkban 2159 főfoglalkozású, 593 munkaviszony melletti, és 138 nyugdíjas kisiparos tevékenykedik. A kisiparban végbemenő változásokat és a szolgáltatások iránt megnövekedett igényeket, vagyis a kisiparrral szemben támasztott követelményeket figyelembe véve kellett az ipargyakorlás fenntartásához és bővítéséhez megfelelő gazdasági és jogi feltételrendszert kialakítani. Az új jogszabály kimondja, hogy kisipari tevékenységet a jövőben is csak hatósági engedéllyel, — iparjogosítvánnyal — lehet gyakorolni. Ennek egyik formája az iparigazolvány, amely az adott ipar körébe tartozó valamennyi tevékenységre, így az árutermelésre is jogosít. A másik forma a kisipari működési engedély, amelynek birtokában kizárólag javító, karbantartó, vagy egyéb szolgáltató munkát lehet vállalni, végezni. Az új szabályozás — eltérően az eddigiektől — lehetőséget ad az iparhatóság számára, hogy az új kérelmet ne csak a kiadhatóság szempontjából vizsgálja, hanem azáltal, hogy mérlegelik iparigazolványt vagy működési engedélyt kaphat- e a kérelmező, egyben akisipar tevékenységének kereteit is meghatározzák. Ily módon tehát elsősorban a szolgáltatások ellátására kívánnak ösztönözni, nem csökkentve a reális társadalmi szükséglet kielégítését szolgáló kisipari árutermelés fenntartását. Lehetséges továbbá az is, hogy a kisiparos több szakma körébe tartozó, „vegyesjavító” tevékenységet folytasson, elsősorban olyan ellátatlan területeken, ahol a szolgáltatási igények kielégítése még nem megfelelően biztosított. A törvényerejű rendelet ez év július 1-én lép életbe. (sicér) A Magyar Közlöny 41. számában megjelent a mező- gazdasági éís élelmezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a tsz-ek kategorizálásáról, a tsz-ek dolgozóinak munkaidejéről. valamint munkadíjazási rendszeréről. Az új jogi szabályozás alapelve: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a társulásoknál dolgozó tagok és alkalmazottak munkadíjazása — váljék a lehető legnagyobb mértékben azonossá az állami vállalati dolgozók bérezésével. A jogszabály egyúttal a tsz-tagok és alkalmazottak munkadíjazásában mutatkozó különbségeket a minimálisra csökkenti. A munkadíj-szabályozás eddig a termelőszövetkezeti tagok esetében csak a vezetőkre és valamennyi alkalmazottra terjedt ki, nem érintette viszont a tagként dolgozó fizikai munkásokat, ügyintézőket és ügyviteli dolgozókat. Az új szabályozás már minden tsz-dolgozóra kiterjed. Korábban a tag-vezetők munkaidejének megállapításánál alkalmazott munkadíjtételek felső határa 5— 10 százalékkal volt magasabb, mint az állami vállalatok alkalmazotti munkabértételeinek felső határa. Ebben a tekintetben úgy sikerült megteremteni a teljes azonosságot, hogy az egyéb szektorok és a más népgazdasági ágakban dolgozók munkabérének megállapításánál alkalmazandó bértételek felső határát egy korábbi MüM-ren- delet már felemelte. A tsz-tagok eddig sérelmesnek találták, hogy eltérőek voltak a személyi munkadíj. illetve a személyi fizetés megállapításának szabályai (A tag-vezetők esetében a személyi munkadíj felső határa a munkadíjtétel felső határának 20 százalékkal, az alkalmazottaknál pedig 30 százalékkal növelt összege tása is. A továbbiakban azonos mértékű lesz a magasabb vezetői munkakört betöltő tsz-dolgozók részére kifizethető prémium azzal, mint amit a vállalati vezetőknek adhatnak. S- ezentúl a szövetkezetekben fizetett, az eredménytől függő részesedés is megfelel a vállalati nyereségrészesedésnek. A nem mezőgazdasági tevékenységet végző tagok és alkalmazottak (gépkocsivezetők. belkereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók stb.) munkadíjazásánál a jövőben az ágazati miniszterek által az állami vállalatokra kiadott hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a termelőszövetkezetekben is. A jogszabály egyebek között intézkedik a mezőgazda- sági tevékenységet folytató tsz-tagok és alkalmazottak éves munkaidejéről, ez túlórával együtt legfeljebb 3000 óra lehet. Ennél magasabb munkateljesítményt a termelőszövetkezeti dolgozóktól követelni nem lehet. Az új jogszabály szerint az állami vállalatokra általánosan elrendelt munkabesorolási kötelezettség a jövőben a tsz-ekre is kiterjed a munkák, illetőleg a munkát végző fizikai dolgozók besorolásánál az ágazati miniszterek által kiadott besorolási példatárakat kell alapul venni. A rendelet alapján 1978. január 1-től változik a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók premizálására vonatkozó központi előírás. A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók éves munkadíjuk 20 százalékát kaphatják a szövetkezet gazdálkodására jellemző mutatók előző hároméves átlagos szintjének javításáért. Az éves munkadíj további 20 százaléka tűzhető ki az állattenyésztés fejlesztéséért, a kertészeti főtevékenységgel fnelalknv.ó tsz-ekben a zöldvolt.) A rendelet most egységesen %az állami vállalati szabályok alkalmazását írja elő, s ezzel a megkülönböztetés megszűnt. Az új jogszabály alapján a besorolás alapját képező fizikai és nem fizikai munkadíjtételek az állami vállalati munkabértételekkel teljesen azonosak. Azonos előírások alapján történik a személyi munkadíj, illetőleg a személyi fizetés megállapíség-gyümölcs és szőlőtermelés fejlesztéséért, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezéséért, illetve egyéb kiemelt feladatok túlteljesítéséért. Az új rendelkezések a hatályos pénzügyminiszteri jogszabálynak megfelelően intézkednek a tsz-dolgozók részére adható szociális juttatásokról, az étkezési, üdültetési hozzájárulásról. Megszűnt a medicinák gyűjtögetése Bevált a gyógyszerforgalmazás új rendszere A lakosság és a szakemberek körében egyaránt nagy várakozás előzte meg a gyógyszerárrendszer egyszerűsítésére hozott intézkedést, amely január 1-én lépett életbe. Az első hónapok tapasztalatairól Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának helyettes vezetője nyilatkozott. — A tapasztalatok egyértelműen kedvezőek — mondotta. — A rendelkezés egyik fontos célja az volt, hogy egyszerűsödjön az orvosolt és a gyógyszerészek adminisztrációja, a gyógyszerek. vények elszámolási rendszere. A rendelkezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s ebben fontos szerepe volt annak. hogy a recept megszűnt pénzügyi bizonylat lenni. Csökkent a rendelők, főleg az üzemorvosi rendelők zsúfoltsága, az orvosok több időt fordíthatnak a betegekre, s ezáltal lehetővé vált a hatékonyabb gyógyító munka. A gyógyszerészek munkájáról nem lehet ilyen egyértelműen nyilatkozni. A betegek most sem várakoznak kevesebbet a patikákban, mint korábban, igaz, többet sem. — Az új rendelkezés kulcskérdése volt, hogyan alakul a lakosság gyógyszerfogyasztása? Könnyebben, egyszerűbben és olcsóbban lehet ugyanis hozzájutni a Gyógyszerekhez. Sokan, még szakkörökben is, attól tartottak, hogy megnő a gyógyszertárak forgalma. Mások, s ők voltak többen, úgy vélekedtek, hogy mivel ma már bárki hozzájuthat a medicinákhoz, kevésbé lesz „izgalmas” a gyógyszergyűjtögetés. Az első négy hónap tapasztalatai egyértelműen ez utóbbiakat igazolják. Az első negyedév forgalma — régi árakon számolva — 6 százalékkal haladta meg 1976 első negyedévének forgalmát. Korábban a negyedévi növekedések nem maradtak a tíz százalék alatt, az elmúlt tíz évben ilyen alacsony növekedés még soha nem volt. Különösképpen értékes ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy az idén sokan betegedtek meg influenzában is. Márciusban és áprilisban a gyógyszerforgalom abszolút mértékben is csökkent, erre viszont még nem volt példa. Nem volt felvásárlás a recept nélkül kapható gyógyszereknél sem. — Az Egészségügyi Minisztérium természetesen továbbra is figyelemmel kíséri az új gyógyszerárrendszer hatásait. Az év vége felé — kellő tapasztalatok birtokában — felülvizsgálja és ahol szükséges és indokolt, módosítja azt — mondotta a gyógyszerészeti főosztály helyettes vezetője. JEGYZET TANULJUNK EGYMÁSTÓL! A MÉM és a TOT ezzel a bevált, sok hasznot hajtó jelmondattal bocsátott útjára egy újabb tapasztalat- csere-füzetsorozatot: „Tanuljunk egymástól!” A magyar szövetkezeti mozgalomnak, az állami gazdaságok fejlődésének mindig nagy lendítője volt és ma is az az új utak, megoldások keresése, a nagyobb hozamok, az emberi kapcsolatok javítása, a demokrácia fejlesztése érdekében kifejtett kezdeményezőkészség. A mezőgazdasági nagyüzemek jól sáfárkodtak a törvényesen biztosított önállóságukkal, a helyi lehetőségek és kö-> rülmények között sok nehéz problémát oldottak meg. Nehéz lenne még csak utalni is arra a rengeteg vezetési, szervezési, tervezési, termelési tapasztalatra, amely a szövetkezetekben és állami gazdaságokban felhalmozódott. Ezek a tapasztalatok sokat érnek. A nyitott szemű, sokfelé megforduló szövetkezeti, állami gazdasági vezető észreveszi, feljegyzi, hasznosítja azt, amit bárhol véletlenül, vagy éppen tapasztalatcsere-látogatás, értekezlet keretében lát vagy hall. A füzet szerkesztői sorra kívánják venni a tsz- ek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok legidőszerűbb, lényeges kérdéseit, problémáit és velük kapcsolatban szót adnak a tapasztalt szövetkezeti és állami gazdasági vezetőknek. A most megjelent első számban a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői a jövedelemel- elosztásról és a premizálásról mondtak véleményt. Kombinált bérezésről például olyan neves szakember írt, mint Baksai Antal, a baksai Ezüst Kalász Tsz elnöke. Losonczi Mihály, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke a szövetkezetükben alkalmazott anyagi érdekeltségi módszert ismerteti. Rajtuk kívül még nyolc szövetkezeti és állami gazdasági vezető ismerteti a bérezés különböző kérdéseit. Például ilyen témákkal foglalkoznak: eredményességi és minőségi premizálás, műszaki fejlődés, norma, jövedelem, a végtermékbérezés a komplex brigádokban. A „Tanuljunk egymástól !” füzetsorozat első száma jó bemutatkozás. A MÉM és a TOT közös tájékoztatását mint mutatványszámot minden termelőszövetkezet és állami gazdaság megkapta. Reméljük, haszonnal forgatják és a további füzetek szerkesztéséhez a szabolcsi termelőszövetkezetek vezetői is hozzájárulnak javaslataikkal. (cs. b.) Pedagógusnap Nyírbátorban A pedagógusnap tiszteletére gazdag programot állítottak össze a nyírbátori járás pedagógusainak. Június 4-én a városi tanács nagytermében kitüntetik a ' törzsgárdatago- kat. Ötödikén a városi-járási művelődési központ rendezésében a pedagógus képzőmül vészeti stúdió kiállítást nyit a Báthori István Múzeumban. Június 6-án szakmai napot tartanak Nyírbátorban, amelyen magas rangú személyiségek tartanak előadásokat.
