Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 1. JEGYZET: Exporton felül Nagydíj, lemez, külföldi koncert A Luxus Áruházban nagy keletjük van a Racita vagy a Victória márkajelű női cipőknek. Mondhatnánk, hogy viszik, mint a cukrot. S áltálában az a baj, hogy a vevők közül csak azok kapnak, akik éppen akkor néznek be az áruházba, amikor megérkezett a szállítmány. A magyarázat egyszerű: az áruházba csak azok a cipők, szandálok jutnak el, amelyek az exportszállításon felül készültek, s már nem jutottak ki a nyugati megrendelőknek. A szép és tetszetős cipők, amelyek a legújabb divat szerint készülnek, az úgyneve zett biztonsági tartalékból kerülnek ki. Ez esetenként alig ötven pár cipőt jelent, de a legtöbb sem haladja meg a pár százat. Ha véletlenül szabolcsi is akad a vásárlók között, akkor elgondolkodik magában: miért nem lehet ezek közül a cipők közül vásárolni Nyíregyháza valamelyik áruházá ban, szaküzletében? A megyében dolgozó szövetkezeteknek nem érdekük, hogy helyben is megismerjék termékeiket? Évek óta tartó gond ez, mert a kereskedelem valahogy kevésbé rugalmas, hogy egy ilyen lehetőségei kihasználjon. A szövetkezetek ugyanis adnának cipőt Nyíregyházának is, ha kérnének. Ha éppen ezeknél a modelleknél betudnák azt, hogy az exporton felüli termelésből vannak, akkor tudják adni őket, amikor elment a külföldi szállítmány, s annyit adnak belőlük, amennyi felesleg van. Nem hinnénk, hogy egyetlen budapesti áruháznak nagyobb lenne a forgalma, mint a százezres megyeszékhelynek. De hogy rugalmasabb, a vevők kívánságához jobban alkalmazkodó üzletpolitikát folytatnak ebben az esetben, azt éppen a cipők példája bizonyítja. Igaz, hogy néhány éve — tanácsi kezdeményezéssel — történt olyan próbálkozás, amely szerette volna. hogy a megyében készített cipők közül több jusson a helyi ellátásba, azonban a közömbösség miatt ez a kezdeményezés megbukott. Ezért ha valaki jó szabolcsi cipőt akar venni, továbbra is egyet tehet: utazzon Budapestre. Vagy mégis van megoldás? (lányi) A Kraszna Áruház földszinti osztályain főleg az ajándék- és Műszaki osztályon mindennap nagy a forgalom NAGYÁRUHÁZ, ABC, ÚJ ÜZLETEK Városellátók Szatmárban A fogyasztási szövetkezet még tizennégy községről gondoskodik Jelentős feladata van Mátészalka város kereskedelmi ellátásában a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. Többek között ezt állapították meg a Hazafias Népfront 2-es számú körzetében, ahol hétfőn az ellátási és szolgáltatási tevékenység volt a fő téma. A Mátészalkán jelenlévő élelmiszer és iparcikk-kiskereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok és tsz-ek boltjai mellett az ÁFÉSZ-re hárul az ellátási tevékenység 70 százaléka a közel 16 ezer lakosú városban. Az utóbbi időben nagy előrelépés történt. Korszerűsítették a kis boltokat, új ABC-üzleteket nyitottak ahol az alapvető élelmiszer- és háztartási cikkek mellett zöldség-gyümölcs, hentes- és húsáru is kapható. Legnagyobb egységükben, a Kraszna Áruházban ebben az évben csaknem 170 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Sajnos több tartós fogyasztási cikkből itt is hiány jelentkezik, de e probléma megoldására is tettek intézkedéseket. A Mátészalkai ÁFÉSZ a város ellátása mellett még tizennégy község lakóinak ellátásáról is gondoskodik. Elek Emil képriportja Május középén nyitották meg az új barkácsboltot. A VASVÁRI 16. OSZTÁLYA Kevés középiskolai kórus büszkélkedhet azzal, hogy külföldi vendégszereplésre hívják. A nyíregyházi Vasvári gimnázium kórusának tagjait is meglepetésként érte a hír: meghívást kaptak az NDK-beli Zwickauból. a Käthe Kollwitz UNESCO-kö- zépiskolától, az iskolai kórus fennállásának 15. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra. Politikai rendezvények, viták és hangversenyek szerepeltek az ünnepi programban, ebben a sorban lépett fel önálló koncertjével a Vasvári énekkara. Hazaérkezésük után Belényesi Erzsébet tanárnőtől, a kórus vezetőjétől érdeklődtünk, hogy sikerült a bemutatkozás. s egyben arra is megkértük, mutassa be a hatvantagú, kilenc éve működő együttest. A tanárnő beszámolt arról, hogy a kóru's meghívását tanári delegációcsere előzte meg. előzetesen tanulmányozták az iskolák ének-zene oktatását, az énekkari foglalkozásokat. Azt tapasztalták, hogy a német iskolában alaposabb módszerrel tartják az énekkari foglalkozásokat, asszisztesek . korrepetitor és állandó zongorakísérő segíti a gyorsabb munkát. Meleg szívvel fogadták a zene nyíregyházi követeit, s az önálló koncert sikere a várakozásoknál is nagyobb volt. Két és fél órás műsorukban a Kodály- és Bartók-müveknek magyar nyelven is ugyanolyan sikerük volt. mint a Schumann-dalnak, amelyet a zwickauiak tiszteletére tanultak meg németül — itt született a zeneszerző. Számos itthoni siker előzte meg a német meghívást. Évek óta részt veszne^ az Éneklő ifjúság hangversenyein, kiemelkedő eredménnyel. Az első nagydíjat 1973-ban nyerték el, tavaly pedig bebizonyították, hogy az állandóan változó létszám, a régiek kiválása és az új kórustagok felvétele sem ártott a színvonalnak: ismét nagydíjasok lettek. Az első verseny öt nagydíjas kórusával hanglemez készült, a második lemez — a tavalyi verseny legsikerültebb produkcióival — szeptemberre készül el. Bevásárlás az ABC-boltban. Az áruház után a főtéren lévő ABC-kisáruház bonyolítja az üzletek között a legnagyobb forgalmat. A KÉPERNYŐ ELÜTI Kétségtelen, hogy Alizka állásfoglalásra késztette a nézőket. Ezt annál is inkább meg kellett tenniük, mert a dokumentumjáték írója és rendezője — Szemes Mariann — nem közli véleményét a nézővel arról, hogy helyesli-e vagy sem Alizka elhatározását a társadalmi megszokástól teljesen eltérő „vállalkozását". Mint tudjuk, Alizka már a harminc és a negyven feleútján jár és még nem ment férjhez. Talán válogatott, igényesebben, mint mások, talán szerencséje sem volt, talán körülményei sem kedveztek volna egy esetleges házasságnak : szívbeteg anyját ápolja hosszú évek óta. Ha eddig nem kötötte az életét senki férfiéhez, most már nemigen akarja, csak a rábeszélés és a konvenciók kényszerű követése fogadtatja el vele a látszólag egyetlen megoldást: férjhez menni ahhoz, akit anyja kiszemelt neki, egy idegennek érzett emberhez, és gyermekül fogadni annak gyermekét. Alizka azonban lázadó. Fellázad a konvenciók ellen, nem akar csak azért férjhez menni, hogy ne maradjon egyedül. Boldogságot akar. Önálló, saját, senkihez nem igazított életet. Nem akar egyedül élni, de alkalmazkodni se kíván senkihez, mert — mint ő mondja — eddigi élete csupa alkalmazkodás volt. Azonban Alizka nemcsak lázadó, hanem mélyen önző is. A tökéletes függetlenség iránti vágya úgyis csak illúzió marad. Hiszen leendő gyermekéhez is alkalmazkodnia ~kell majd. különösen az első években, amíg a kicsi teljesen önállótlan, de aztán is még sok-sok természetes lemondással, áldozatvállalással jár együtt a szülői öröm. Alizka — önzésével — az apától is megfosztja leendő gyermekét. A gyermek apjára nincs szüksége, egyedül akarja felnevelni. „Csonka családban”, mondanák a demográfusok, szociológusok. Nem gondol arra ez a feminista Alizka — és a többi Alizka —, hogy ezzel örök hiányt okoz gyermekének. Élő, valóságos történet Alizkáé. Ezt a dokumentumjátéknak a dokumentumrészében megszólalók is bizonyítják. E műfaj egyik követelménye a tények feltárása, de legalábbis a helyzet közlése. Ez itt tulajdonképpen megtörtént. Azonban ez édeskevés. A műnek, az alkotásnak ezenkívül még „mozgósítania” is kell a nézőt, orientálnia, irányítania. Ez a lelki mozgósítóerő a szerzői állásfoglalás révén érvényesül a nézőben. olvasóban. A mű csonka marad, ha a szerző üzenete hiányzik belőle, s ekkor a hatás is alatta van a szándéknak. Az nyilvánvaló, hogy az Alizkák életének megoldására nem lehet, nem szabad receptet adni. De nem helyes közzétenni olyan művet sem, amelyben nincs benne a szerző véleménye. Ha van neki ilyen. Ha pedig nincs, akkor addig ne adja át közlésre, amíg ki nem kerekedik a véleménye. Mert a művészetnek, sőt a film nyelvén való közírásnak is az a feladata, hogy mindig elmondjon valamit valamiről. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Egy színes csokorra való miniriportot gyűjtött össze ismét megyénkben — megyénkről Rapcsányi László, aki közismerten rendkívül széles körű rádiós és tévés tevékenysége közepette különösen előszeretettel foglalkozik sajátos szabolcs- szatmárí témákkal. (Úgy látszik, hogy valódi kincsesbányára lelt, mert gyakran vissza-visszatér ide. Bár többen is így tennék a műsorkészítők, szerkesztők, riporterek közül.) Ezúttal a hajdanvolt megyeszékhelyet. Kisvárdát mutatta be múlt hétfői műsorában. Az egykori Borsova határvármegye ispáni székhelyének múltját a feltárásában jelentős munkát végzett Németh Péter, a későbbi századok történetét Makai László foglalta össze példás tömörséggel a mikrofon előtt. A hangsúly azonban — okkal — a néhány éve, a várossá nyilvánítás óta felfelé ívelő szakaszra esett az összeállításban. A mai Kisvárda ipari üzemeiről, iskoláiról, kommunális és más fejlesztési terveiről szólt a riportok többsége. (A városi tanács elnökének egy megfogalmazása ide kívánkozik: készülnek az olimpiára is. hiszen ez az utolsó város a 4-es' úton a Szovjetunió felé. ..) Természetes frisseségével, szókimondó hevületével hívta fel magára többször is a figyelmet a vasárnap délutáni Azt beszélik, a fiatal újságírók, riporterek műsora — hogy az utánpótlásról se feledkezzünk el. A mostani összeállítás — Bolgár György „patronálásával" — a budapesti tömegközlekedés fejlesztési terveiről („... jobban előre kell látni az igényeket!”) bizonyára sokak figyelmét felkeltette, csakúgy mint Bedő'lván riportja arról, hogy veszélyesek-e az atomerőművek? (Mint megtudhattuk: a robbanásveszély fizikai képtelenség, mert az erőművekben teljesen más összetételű hasadóanyagot használnak. mint a bombákhoz, sugárzásveszély pedig a nyers üzemanyag szállításakor egyáltalán nincs, használat után meg megfelelő tárolással biztonságosan elkerülhető.) Hallottunk még a műsorban a Balaton-part idegen- forgalmi fejlesztési koncepciójának szerényebbé válásáról, további luxusszállók építése helyett üdülőházak, bungalók, panziók hálózatának kiépítéséről. És ami lényeges: ezek olcsóbban is igénybe vehetők lesznek. (Forró Evelin riportja). Gallic Mihály arra kapott választ — dr. Frenkl Róbert egyetemi tanárral beszélgetve —, hogy lehet-e manapság serkentőszerek nélkül sportrekordokat elérni? A kétféle dopping: az általános erősítésre való és a közvetlenül teljesítményfokozó egyaránt tilos a montreali olimpia óta. mert embertelen. veszélyes, tartós eredmények elérésére nem alkalmas, s helyébe a jobb tudományos felkészítésnek kell lépnie. Merkovszky Pál
