Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 1. JEGYZET: Exporton felül Nagydíj, lemez, külföldi koncert A Luxus Áruházban nagy keletjük van a Racita vagy a Victória márka­jelű női cipőknek. Mondhat­nánk, hogy viszik, mint a cukrot. S áltálában az a baj, hogy a vevők közül csak azok kapnak, akik éppen akkor néznek be az áruházba, ami­kor megérkezett a szállít­mány. A magyarázat egysze­rű: az áruházba csak azok a cipők, szandálok jutnak el, amelyek az exportszállításon felül készültek, s már nem jutottak ki a nyugati meg­rendelőknek. A szép és tetszetős cipők, amelyek a legújabb divat sze­rint készülnek, az úgyneve zett biztonsági tartalékból ke­rülnek ki. Ez esetenként alig ötven pár cipőt jelent, de a legtöbb sem haladja meg a pár százat. Ha véletlenül szabolcsi is akad a vásárlók között, akkor elgondolkodik magában: mi­ért nem lehet ezek közül a cipők közül vásárolni Nyír­egyháza valamelyik áruházá ban, szaküzletében? A megyé­ben dolgozó szövetkezeteknek nem érdekük, hogy helyben is megismerjék termékeiket? Évek óta tartó gond ez, mert a kereskedelem vala­hogy kevésbé rugalmas, hogy egy ilyen lehetőségei kihasz­náljon. A szövetkezetek ugyanis adnának cipőt Nyír­egyházának is, ha kérnének. Ha éppen ezeknél a model­leknél betudnák azt, hogy az exporton felüli termelésből vannak, akkor tudják adni őket, amikor elment a külföl­di szállítmány, s annyit ad­nak belőlük, amennyi felesleg van. Nem hinnénk, hogy egyet­len budapesti áruháznak na­gyobb lenne a forgalma, mint a százezres megyeszékhely­nek. De hogy rugalmasabb, a vevők kívánságához jobban alkalmazkodó üzletpolitikát folytatnak ebben az esetben, azt éppen a cipők példája bi­zonyítja. Igaz, hogy néhány éve — tanácsi kezdeménye­zéssel — történt olyan pró­bálkozás, amely szerette vol­na. hogy a megyében készí­tett cipők közül több jusson a helyi ellátásba, azonban a közömbösség miatt ez a kez­deményezés megbukott. Ezért ha valaki jó szabolcsi cipőt akar venni, továbbra is egyet tehet: utazzon Budapestre. Vagy mégis van megoldás? (lányi) A Kraszna Áruház földszinti osztályain főleg az ajándék- és Műszaki osztályon minden­nap nagy a forgalom NAGYÁRUHÁZ, ABC, ÚJ ÜZLETEK Városellátók Szatmárban A fogyasztási szövetkezet még tizennégy községről gondoskodik Jelentős feladata van Má­tészalka város kereskedelmi ellátásában a helyi fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetnek. Többek között ezt ál­lapították meg a Hazafias Népfront 2-es számú körze­tében, ahol hétfőn az ellátá­si és szolgáltatási tevékeny­ség volt a fő téma. A Mátészalkán jelenlévő élelmiszer és iparcikk-kiske­reskedelmi vállalatok, az ál­lami gazdaságok és tsz-ek boltjai mellett az ÁFÉSZ-re hárul az ellátási tevékenység 70 százaléka a közel 16 ezer lakosú városban. Az utóbbi időben nagy előrelépés tör­tént. Korszerűsítették a kis boltokat, új ABC-üzleteket nyitottak ahol az alapvető élelmiszer- és háztartási cik­kek mellett zöldség-gyümölcs, hentes- és húsáru is kapható. Legnagyobb egységükben, a Kraszna Áruházban ebben az évben csaknem 170 millió fo­rintos forgalmat bonyolítanak le. Sajnos több tartós fo­gyasztási cikkből itt is hiány jelentkezik, de e probléma megoldására is tettek intézke­déseket. A Mátészalkai ÁFÉSZ a város ellátása mel­lett még tizennégy község la­kóinak ellátásáról is gondos­kodik. Elek Emil képriportja Május középén nyitották meg az új barkácsboltot. A VASVÁRI 16. OSZTÁLYA Kevés középiskolai kórus büszkélkedhet azzal, hogy külföldi vendégszereplésre hívják. A nyíregyházi Vas­vári gimnázium kórusának tagjait is meglepetésként ér­te a hír: meghívást kaptak az NDK-beli Zwickauból. a Käthe Kollwitz UNESCO-kö- zépiskolától, az iskolai kórus fennállásának 15. évforduló­jára rendezett ünnepségsoro­zatra. Politikai rendezvények, viták és hangversenyek szere­peltek az ünnepi programban, ebben a sorban lépett fel ön­álló koncertjével a Vasvári énekkara. Hazaérkezésük után Belé­nyesi Erzsébet tanárnőtől, a kórus vezetőjétől érdeklőd­tünk, hogy sikerült a bemu­tatkozás. s egyben arra is megkértük, mutassa be a hatvantagú, kilenc éve mű­ködő együttest. A tanárnő beszámolt arról, hogy a kóru's meghívását ta­nári delegációcsere előzte meg. előzetesen tanulmá­nyozták az iskolák ének-zene oktatását, az énekkari fog­lalkozásokat. Azt tapasztal­ták, hogy a német iskolában alaposabb módszerrel tartják az énekkari foglalkozásokat, asszisztesek . korrepetitor és állandó zongorakísérő segíti a gyorsabb munkát. Meleg szív­vel fogadták a zene nyíregy­házi követeit, s az önálló koncert sikere a várakozá­soknál is nagyobb volt. Két és fél órás műsorukban a Kodály- és Bartók-müveknek magyar nyelven is ugyan­olyan sikerük volt. mint a Schumann-dalnak, amelyet a zwickauiak tiszteletére ta­nultak meg németül — itt született a zeneszerző. Számos itthoni siker előzte meg a német meghívást. Évek óta részt veszne^ az Éneklő ifjúság hangversenyein, ki­emelkedő eredménnyel. Az első nagydíjat 1973-ban nyer­ték el, tavaly pedig bebizo­nyították, hogy az állandóan változó létszám, a régiek ki­válása és az új kórustagok felvétele sem ártott a színvo­nalnak: ismét nagydíjasok lettek. Az első verseny öt nagydíjas kórusával hangle­mez készült, a második le­mez — a tavalyi verseny leg­sikerültebb produkcióival — szeptemberre készül el. Bevásárlás az ABC-boltban. Az áruház után a főtéren lévő ABC-kisáruház bonyolítja az üzletek között a legnagyobb forgalmat. A KÉPERNYŐ ELÜTI Kétségtelen, hogy Alizka állásfoglalásra késztette a nézőket. Ezt annál is in­kább meg kellett tenniük, mert a dokumentumjáték írója és rendezője — Szemes Mariann — nem közli véleményét a nézővel arról, hogy helyesli-e vagy sem Alizka elhatározását a társadalmi megszokástól teljesen eltérő „vállalkozá­sát". Mint tudjuk, Alizka már a harminc és a negy­ven feleútján jár és még nem ment férjhez. Talán válogatott, igényesebben, mint mások, talán szeren­cséje sem volt, talán kö­rülményei sem kedveztek volna egy esetleges házas­ságnak : szívbeteg anyját ápolja hosszú évek óta. Ha eddig nem kötötte az életét senki férfiéhez, most már nemigen akarja, csak a rá­beszélés és a konvenciók kényszerű követése fogad­tatja el vele a látszólag egyetlen megoldást: férjhez menni ahhoz, akit anyja kiszemelt neki, egy idegen­nek érzett emberhez, és gyermekül fogadni annak gyermekét. Alizka azonban lázadó. Fellázad a konvenciók el­len, nem akar csak azért férjhez menni, hogy ne ma­radjon egyedül. Boldogsá­got akar. Önálló, saját, sen­kihez nem igazított életet. Nem akar egyedül élni, de alkalmazkodni se kíván sen­kihez, mert — mint ő mondja — eddigi élete csu­pa alkalmazkodás volt. Azonban Alizka nemcsak lá­zadó, hanem mélyen önző is. A tökéletes függetlenség iránti vágya úgyis csak il­lúzió marad. Hiszen leendő gyermekéhez is alkalmaz­kodnia ~kell majd. különö­sen az első években, amíg a kicsi teljesen önállótlan, de aztán is még sok-sok ter­mészetes lemondással, áldo­zatvállalással jár együtt a szülői öröm. Alizka — önzé­sével — az apától is meg­fosztja leendő gyermekét. A gyermek apjára nincs szük­sége, egyedül akarja felne­velni. „Csonka családban”, mondanák a demográfusok, szociológusok. Nem gondol arra ez a feminista Alizka — és a többi Alizka —, hogy ezzel örök hiányt okoz gyermekének. Élő, valóságos történet Alizkáé. Ezt a dokumen­tumjátéknak a dokumen­tumrészében megszólalók is bizonyítják. E műfaj egyik követelménye a tények fel­tárása, de legalábbis a hely­zet közlése. Ez itt tulajdon­képpen megtörtént. Azon­ban ez édeskevés. A műnek, az alkotásnak ezenkívül még „mozgósítania” is kell a nézőt, orientálnia, irányí­tania. Ez a lelki mozgósító­erő a szerzői állásfoglalás révén érvényesül a néző­ben. olvasóban. A mű cson­ka marad, ha a szerző üze­nete hiányzik belőle, s ek­kor a hatás is alatta van a szándéknak. Az nyilvánva­ló, hogy az Alizkák életének megoldására nem lehet, nem szabad receptet adni. De nem helyes közzétenni olyan művet sem, amelyben nincs benne a szerző véle­ménye. Ha van neki ilyen. Ha pedig nincs, akkor ad­dig ne adja át közlésre, amíg ki nem kerekedik a véleménye. Mert a művé­szetnek, sőt a film nyelvén való közírásnak is az a fel­adata, hogy mindig elmond­jon valamit valamiről. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Egy színes csokorra való miniriportot gyűjtött össze ismét megyénkben — me­gyénkről Rapcsányi László, aki közismerten rendkívül széles körű rádiós és tévés tevékenysége közepette kü­lönösen előszeretettel fog­lalkozik sajátos szabolcs- szatmárí témákkal. (Úgy látszik, hogy valódi kin­csesbányára lelt, mert gyak­ran vissza-visszatér ide. Bár többen is így tennék a mű­sorkészítők, szerkesztők, ri­porterek közül.) Ezúttal a hajdanvolt megyeszékhe­lyet. Kisvárdát mutatta be múlt hétfői műsorában. Az egykori Borsova ha­tárvármegye ispáni székhe­lyének múltját a feltárásá­ban jelentős munkát vég­zett Németh Péter, a ké­sőbbi századok történetét Makai László foglalta össze példás tömörséggel a mik­rofon előtt. A hangsúly azonban — okkal — a né­hány éve, a várossá nyilvá­nítás óta felfelé ívelő sza­kaszra esett az összeállítás­ban. A mai Kisvárda ipari üzemeiről, iskoláiról, kom­munális és más fejlesztési terveiről szólt a riportok többsége. (A városi tanács elnökének egy megfogal­mazása ide kívánkozik: ké­szülnek az olimpiára is. hi­szen ez az utolsó város a 4-es' úton a Szovjetunió fe­lé. ..) Természetes frisseségével, szókimondó hevületével hív­ta fel magára többször is a figyelmet a vasárnap dél­utáni Azt beszélik, a fiatal újságírók, riporterek műsora — hogy az utánpótlásról se feledkezzünk el. A mostani összeállítás — Bolgár György „patronálásával" — a budapesti tömegközleke­dés fejlesztési terveiről („... jobban előre kell látni az igényeket!”) bizonyára sokak figyelmét felkeltette, csakúgy mint Bedő'lván ri­portja arról, hogy veszélye­sek-e az atomerőművek? (Mint megtudhattuk: a rob­banásveszély fizikai képte­lenség, mert az erőművek­ben teljesen más összetéte­lű hasadóanyagot használ­nak. mint a bombákhoz, su­gárzásveszély pedig a nyers üzemanyag szállításakor egyáltalán nincs, használat után meg megfelelő tárolás­sal biztonságosan elkerülhe­tő.) Hallottunk még a műsor­ban a Balaton-part idegen- forgalmi fejlesztési koncep­ciójának szerényebbé válá­sáról, további luxusszállók építése helyett üdülőházak, bungalók, panziók hálóza­tának kiépítéséről. És ami lényeges: ezek olcsóbban is igénybe vehetők lesznek. (Forró Evelin riportja). Ga­llic Mihály arra kapott vá­laszt — dr. Frenkl Róbert egyetemi tanárral beszél­getve —, hogy lehet-e ma­napság serkentőszerek nél­kül sportrekordokat elérni? A kétféle dopping: az álta­lános erősítésre való és a közvetlenül teljesítményfo­kozó egyaránt tilos a mont­reali olimpia óta. mert em­bertelen. veszélyes, tartós eredmények elérésére nem alkalmas, s helyébe a jobb tudományos felkészítésnek kell lépnie. Merkovszky Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom