Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 22. Évente félmillió terméket készít Bőrdíszműgyár épül Záhonyban Az idén kezdenek hozzá az építéshez, s 1979-ben már több, mint 400 emberrel termel a záhonyi bőrdíszműgyár. A fejlesztésről szóló megállapodást és hitelszerződést kedden Budapesten, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat központjában írta alá Paizs Gá- borné, a vállalat igazgatója és dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank ágazati igazgatója. A bank 88 millió forintos hosszú lejáratú hitellel támogatja a vállalatot, amely a saját fejlesztési alapját is felhasználja az új gyár építéséhez, valamint a meglévő üzemeinek gépi rekonstrukciójához. A záhonyi fejlesztés költségei közel 90 millió forintot tesznek ki. A bőrdíszműipar a szovjet—magyar államközi szerződések alapján fejlődik, hiszen az 1975. évi 12 millió rubeles exportot 1980-ra 23 millióra növelik. Ebben vesz részt a záhonyi gyár is. A beruházás lebonyolítását a megyei beruházási vállalat végzi, a tervek a NYIRTERV- nél születnek, míg a kivitelezést a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta. A több, mint 30 milliós építési és 23 milliós gépköltséggel egy teljesen korszerű üzemet hoznak létre a nagyközség nyugati részén. A termeléshez kizárólag nagy termelékenységű, modern gépeket helyeznek üzembe, felhasználva a korszerű termelésszervezési módszereket. így többek között mintegy 80 tűzőgépet, 10—15, többségében automata szegecselőgépet állítanak be, 30—35 lesz a különféle ragasztó-, zárazó- és egyéb célgépek száma. Az 1979-es próbaüzemelés és betanulás után 1980-ban már mintegy 76 millió forint értékben fognak termelni. Évente mintegy félmillió bőrdíszműipari termék — aktatáska, bevásárló- és városi táska —'kerül ki az új gyárból. Mivel az új gyártási technológia ismeretlen Szabolcsban, ezért a dolgozók felvételét és betanítását már az idén megkezdték. Jelenleg 12- en a szakszárdi gyárban, öten Budapesten sajátítják el a gyártás alapvető folyamatait. A betanítás munkabrigádokban történik és kiterjed a bőrdíszműgyártás valameny- nyi lényeges szakmai fogására, valamint a gyártásban alkalmazott gépek megismerésére és az ezekkel való munka elsajátítására. Ez év őszére a záhonyi Lenin Termelőszövetkezettől átvesznek és átalakítanak egy épületet, ahol már 50-re tudják növelni a létszámot a be- tanulóknál. Az új gyár üzemeléséhez viszont 450—500, javarészt nődolgozót fognak alkalmazni. (Ebben szerepel a megindítandó iparitanulóképzés is.) Az építéshez szükséges járulékos költségek között szerepel 4—5 lakás átvétele is a tanácstól, hogy a középvezetőknek, műszaki szakembereknek megteremtsék a letelepedés feltételeit. Ezenkívül a gyár hozzájárul a gyermekintézmények fejlesztéséhez, hogy a majdani kétmű- szakos termelésben részt tudjanak venni a gyermekes anyák is. Lányi Botond Bázis a lakáskarbantartás javítására A szerelő azonnal házhoz megy Jelentős javulás várható a lakáskarbantartói szolgáltatásban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága május 17-én a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetei bázisszövetkezetnek jelölte ki. A nyíregyházi szövetkezet 1980-ig fokozatosan átáll a „fogyasztói” szolgáltatásra. Termelésének döntő többségét a lakossági szolgáltatás teszi ki, valamint az egészségügyi, az oktatási és a kulturális intézmények fenntartása, javítása. Az átállás 34 millió forintos beruházással jár. Ebből az állami támogatás 16 millió, az OKISZ és a KI- SZÖV 9,5 millió forinttal támogatja a fejlesztést, a szövetkezet saját fejlesztési alapjából csaknem öt millió forintot költ az említett célra és 4 millió forint bankhitelt is felvesz. Az úgynevezett ipari háttér kiépítése folyamatban van, a város szélén már tető alatt áll egy 600 négyzetméteres műhelycsarnok és elkezdték építeni a modern szociális létesítményt is. Jövőre felszámolják a korszerűtlen Selyem utcai telepet és kiköltöznek az új telepre. A 34 millió forintból jelentős összeget költenek a technikai feltételek megteremtésére. Főleg szakipari gépeket és speciális gépeket vásárolnak. A személyi feltételekről is gondoskodnak. Tizenkét szakmában végeznek szolgáltató tevékenységet a szövetkezet dolgozói, a helyi ipari tanulók munkába állításával az utánpótlás is biztosítva lesz. Az intézkedés bizonyos létszámbővítéssel is jár. Ez év második felében új kirendeltséget nyit a szövetkezet a Jósavá- rosban. A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDŐJE Lakat alá került a naményi szélhámos December 12-e volt és este hét óra. Az encsencsi tanácselnök éppen befejezte a vacsorát, amikor kopogtattak. Jól öltözött megnyerő külsejű férfi lépett he egy diákkorú lánnyal. — Szerbusz! Nem ismersz meg? Én vagyok (— itt egy nevet mondott —) a vásárosnamé- nyi tanácselnök. Egy kis baráti szívességet szeretnék kérni: vigyél be bennünket Nyírbátorba. Lekéstük a buszt, a lányomnak pedig éjfélre a kollégiumban kell lenni. A házigazda tanácselnök a bemutatkozás után sem ismerte kollégáját, de hát nem egy járásba valók, így különösebben nem is foglalkoztatta a dolog. Kávéval kínálta őket, aztán felkészült az útra. A kocsiban beszélgettek tovább. Tanácselnök, vagy nyomozó? — Hány lakosa van Vásáros- naménynak? — kérdezte vezetés közben az elnök. — ötvenkétezer! — hangzott a válasz. Ez nagy meglepetés volt! Hogy lehet ennyi — gondolkodott a tanácselnök — hiszen Nyírbátor város, mégis mindössze 12 ezer ember él ott. Gyanús lett az új kolléga, így tovább kérdezett. — Mennyi az ügyfélforgalmatok? • Az ismeretlen elnök ismét mondott egy számot, de az is akkora volt, hogy az egész nyírbátori járásban nincs akkora forgalom. — Ekkor már végképp gyanús lett — mondja a tanácselnök — hát érdeklődni kezdtem: hol jártak? — Az erdészházban voltunk — hangzott a válasz, úgy eltöltöttük az időt, hogy lemaradtunk a buszról. A tanácselnök az erdész feleségének állapotáról kezdett érdeklődni, mert tudta, hogy beteg. Az ismeretlen azonban értetlenül hallgatta a kérdéseket és ez végképp gyanússá tette viselkedését. Ekkora beértek a nyírbátori állomáshoz. — Tudja mit! Maga nem tanácselnök — mondta neki az igazi elnök, ám az ismeretlen most is kivágta magát. — Tényleg nem vagyok az, nyomozó vagyok, csak nem akartam felfedni magam. Eddig 18 évet ült Az elnök elköszönt, ám néhány perc múlva rendőrökkel érkezett vissza. Az igazoltatás bebizonyította, hogy a gyanú alapos volt: a tanácselnökként, majd nyomozóként bemutatkozó férfi — Zsákai László 42 éves vá- sárosnaményi lakos — szélhámos! Később más, sokkal súlyosabb dolgok is kiderültek, amelyek — ha ismerjük Zsákai korábbi dolgait — már nem is számítanak meglepetésnek. 18 évet szabtak ki Zsákaira eddig a bíróságok. Még fiatalkorúként sikkasztásért, aztán külföldre szökés kísérletéért, önkényes eltávozásért, közokirat-hamisításért, izgatásért, tiltott határátlépésért, garázdaságért, többször lopásért és csalásért volt börtönben. Legutóbbi büntetését 1974. szeptemberében töltötte le, majd Vásárosnamény- ban telepedett le. Először az erdőgazdaság üzemében helyezkedett el és fondorlatos módon rövid idő alatt csoportvezető lett. Beférkőzött egy szocialista brigádba, aztán egymás ellen uszította az embereket, megbomlasztotta az addigi jó összhangot. Jól keresett, mégis kiépett, aztán egy-két hétig dolgozott csak egy-egy vállalatnál. Engedély nélkül hagyta ott sokszor a munkát, egyik alkalommal például hazament, megverte a feleségét, és sérült kézzel ment vissza dolgozni, a sérülést pedig üzemi balesetként akarta feltüntetni. Már nem dolgozott, amikor egyik reggel kiment Ilkre és beállított egy családhoz. „A Menyhért főnöke vagyok a ládagyárban” — mutatkozott be, s elmondta: milyen jól megértik egymást a fiúval. Aztán a mese következett. Építkezni akar, anyagot megy vásárolni, adjanak neki 700 forintot. Visszafelé jövet behozza, mert tartoznak neki, s abban a községben megkapja. A családnak 500 forintja volt. odaadták a „szimpatikus” embernek. Egy délelőtt Jándon állított be égy fuvaros feleségéhez. Illedelmesen köszönt, az asszonyt a nevén szólította, s mondta: „Jártam én már itt, nem tetszik megismerni?” Az asszony nem ismerte meg, de Zsákai hihető mesét adott elő. — A TÜZÉP-en beszéltem a férjével, kértem tőle 2500 forintot, de azt mondta: jöjjek ide mert nincs nála annyi pénz. Az asszony nyomban pénzért indult, Zsákai pedig látta, hogy innen többet is remélhet. Amikor átvette a pénzt, megszólalt: nem ennyit, hanem 3500_at kértem. Az asszony nyilván azt hitte hogy rosszul értette és visszament az újabb ezresért. Hitelbor Egy vásárosnaményi ember egyik reggel borral kínálta meg Zsákait, aki rendszeres vásárlója lett, de a borért nem fizetett. Majd egyben megadom — mondogatta — aztán a tartozás megadása helyett még kölcsön is kért, hogy a „gyerekek vissza tudjanak utazni”. A csaló szélhámos Zsákait a Vásárosnaményi Járási Bíróság két és fél év börtönre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, elrendelte szigorított őrizetét, valamint azt, hogy kény- szerelvonő kezelésnek vesse alá magát. Ezenkívül kötelezte, hoay a kicsalt pénzt fizesse vissza a károsultaknak. Zsákai — aki mindent tagadott — felmentésért fellebbezett. (balogh) Itt meg lehet majd rendelni a munkákat és néhány lakáskarbantartáshoz szükséges árucikk (kilincs, mész, tömítés, stb.) is megvásárolható lesz. Ugyancsak az év második felében a megyeszékhelyen bevezetik a gyorsszolgáltatást. A kirendeltségen néhány szakma képviselője ügyeletet tart és hívásra gépkocsin azonnal, vagy rövid idő alatt házhoz megy például vízcsapot, vagy fűtéshálózatot javítani. Mátészalkán és Kisvárdán 1980-ig a jósa- városihoz hasonló ki- rendeltséget hoznak létre a nyíregyháziak. Ezeken a helyeken egyelőre nem vezetik be a gyorsszolgáltatást, de a városlakók és a környékbeliek megrendelhetik azt a munkát, amelyet a Mátészalkai, illetve a Kis- várdai Építőipari Szövetkezet nem tud elvégezni. A két város kirendeltségén szintén lehet majd néhány lakáskarbantartáshoz szükséges árucikket vásárolni. A következő években a Nyíregyházi IKSZV-nek is jelentős segítséget nyújt a szövetkezet a sortatarozási és a felújítási munkákban. (n. 1.) A SZABOLCSBÁKAI FATORONY. (Hammel József felvétele) 27 KÖZSÉG 33 EZER LAKÓJÁNAK Javuló ellátás a megye szélén varon teraszt alakítanak ki, a pincében étterem kap majd helyet. Mindennek befejezésére 1980-ban kerülne sor. Az előző évi 1 million kívül még 700 ezer forint szerepel ennek megvalósítására. 1980- as terv egy közel kétmillió értékű felvásárlási raktár építése és — mint az ötéves terv minden évében — jelentős összeg marad gépek, felszerelések vásárlására, a Belkereskedelmi Minisztérium által támogatott hűtő- berendezések pályázat útján történő beszerzésére. Nem véletlen, hogy az új beruházások között két helyen is szerepelt felvásárlási raktár építése. A szövetkezet megnövekedett területén ugyanis tavaly a legnagyobb mértékben a felvásárlási tevékenység nőtt, s miután több termelőszövetkezet szünteti meg a háztájiban termelt gyümölcs felvásárlását, további növekedésre számít az ÁFÉSZ. Áru a szakcsoportoktól A fehérgyarmati, a penyi- gei, a kölesei és turistvándi mellett ebben az évben FO TÓPÁLYÁZ A TUNKRA ÉRKEZETT Beküldte: Mészáros Zoltán, Nyíregyháza. megkezdi működését a tisza- beesi nyúltenyésztő szakcsoport s év végére valószínű a fülesdi is. A szövetkezet tenyészállatok, nyúlketrecek kihelyezésével segít, s a kedvezményes árat is a szaporulatból fizetik ki a szakcsoportok tagjai. Nagy segítség az is, hogy a fehérgyarmati nyúl- és sertéstenyésztő szakcsoport tagjai állami területből kaptak 20 hold földet, amelynek felén lucernát, másik felén árpát termelnek. Penyigén, Nábrádon és Kölesén a múlt évben még gondot okozott a takarmánybeszerzés, ebben az évben ezt is megoldották. A penyigei és a nábrádi tsz négyszögölenként 3 forintért ad lucernaföldet, Kölesén a vízügyi igazgatóság segít szénával. A nyúltenyésztő szakcsoportok tavaly 453 mázsa nyulat adtak, a méhész szakcsoportok 600 mázsa mézet termeltek. Tizenhat taggal idén alakult a zöldségtermelői szakcsoport, akik a szövetkezettől 110 ezer palántát kaptak, a fólia államilag támogatott árához a szövetkezet újabb kedvezményt adott és a pótláshoz is 40 százalék a tagok kedvezménye. A szaklapok járatásától a szaktanácsadásig sok más kedvezményt is ad a szövetkezet, így joggal számítanak rá, hogy a hálózatfejlesztésre tett erőfeszítések mellett a 33 ezer ember ellátása is lényegesen jobb lesz. A feladat nem új, erre törekedett a szövetkezet az elmúlt ötéves tervben, amikor felépült a Szamos Hotel és 13 ABC-áruház, de a múlt év elejétől alaposan megnőtt a szövetkezet. A Kölesei ÁFÉSZ-szel történt egyesüléssel 11 községgel bővült a terület, és közigazgatási átszervezés folytán Olcsvaapáti is hozzájuk tartozik. Az átszervezés utáni első év jól sikerült: 463 millió volt az áruforgalom, erre az évre pedig 511 milliót terveztek. ABC — ezer négyzetméteren A feltételek javításához ebben az évben a tiszabecsi vegyesboltot bővítik és alakítják át önkiszolgáló rendszerűvé, központi raktárt alakítanak ki és másfél milliót költenek a húsüzem bővítésére. 1978-ban kezdenek hozzá a megye legnagyobb alap- területű szövetkezeti ABC- áruházának építéséhez, amely több, mint 12 millió forintba kerül. Az 1000 négyzetméteres ABC — amelyet az új szálloda-étterem mellé építenek — nem csak enyhíti, meg is szünteti a jelenlegi élelmiszerboltok zsúfoltságát. Ebben az évben építenek egy felvásárlási raktárt, amely a kiegyensúlyozott ellátás egyik alapvető feltételét teremti meg. A Május 14. téren új háztartási bolt épül. A kisebb települések közül Gyügye és Kömörő korszerűtlen vegyesboltjait bővítik és alakítják önkiszolgáló rendszerűvé a botpaládi, a tiszabecsi és a cégénydányádi mintájára. Emlékszoba, vendéglátóhely Ebben az évben Tiszakóró- <±on és Sonkádon, jövőre a gyügyei és kömörői mellett — ha találnak alkalmas épületet és telket — akkor Milo- tán is hasonló módszerrel korszerűsítik a lakosság ellátását és teszik kulturálttá a vendéglátást: 1979-ben mezőgazdasági szakbolt épül Fehérgyarmaton 3 millióért és komoly terveik vannak Szatmárcsekén is. Egy nagyobb épületet kívánnak az idegenforgalom növekedésének megfelelően átalakítani. Ebben helyet kaphatna a Kölcsey-emlék- szoba, a turisták étkezését is megoldó vendéglátóhely, s talán még három-négy vendégszobát is ki lehet majd alakítani. Olyan elképzelés is született, hogy a tágas udHuszonhét község 33 ezer lakójának ellátásáról kell gondoskodnia a Fehérgyarmati Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek. Ez nemcsak az áruellátás állandó javítását követeli meg a szövetkezettől, hanem olyan hálózat kialakítását is, amely Fehérgyarmaton a helyi és a vonzáskörzethez tartozó lakosság igényeit magas színvonalon elégíti ki, a kisebb településeken pedig javítja az alapellátást, kulturáltabbá teszi a vendéglátást.
