Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

2 KE LET-MAGYARORSZÁG 1977. május 13. Százötvenmillió döngicsólő Bérmunkába fogott méhek Tudományos kísérletek so­ra bizonyítja, hogy a méhek- nek milyen nagy jelentősége van a növények megporzásá- ban. Megyénkben, ahol közel 30 ezer hektár almás találha­tó, különösen nagy szerepet játszanak a virágok megter­mékenyítésében. Ezt felis­merve jutott arra az elhatá­rozásra a HUNGARONEK- TÁR Vállalat és a NYÍR­KERT, hogy az országban először, Szabolcs-Szatmár me­gyében hoznak létre egy köz­ponti megporzási telepet. Az ez év januárjában kö­tött szerződés alapján bizto­sítja a HUNGARONEKTÁR Vállalat a megporzási telep fenntartását^ s a méhészek­nek kedvezményes áron méh­családonként ív kilogramm cukrot. A szerződés értelmé­ben a NYÍRKERT segítséget nyújt a telep szervezési mun­kájában, s a méhek szállítá­sához díjmentesen gépkocsit és rakodókat ad. A fenti ked­vezményeken kívül a méhé­szek méhcsaládonként 100 forintot kapnak. A méhészek ezzel a lehetőséggel többszö­rösen jól jártak, hiszen a gaz­daságok amellett, hogy bizto­sítják a kaptárak őrzését, azt is vállalták, hogy míg a mé­hek a területükön dolgoznak, szüneteltetik a permetezést, vagy pedig olyan szert hasz­nálnak, ami nem ártalmas pa­rányi segítőikre. A Baktalórántháza melletti Flóratanyán működő meg­porzási telep az idén kezdte meg munkáját, s innen irá­nyítják a gazdaságok almás­kertjeinek méhekkel történő megporzását. A telep felada­tai az elkövetkező időkben jelentős mértékben bővülnek. A már megvásárolt épületek mellett bemutatótelepet hoz­nak létre, ahol a méhészek a legkorszerűbb termelési módszerekkel, s a gépesített rakodás új formáival ismer­kedhetnek meg. Ezeken kívül a tervek szerint különböző kísérleteket végeznek majd a megtermékenyítéssel kapcso­latban. Az idén 18 gazdaság 5000 méhcsaládot igényelt, melyek már meg is kezdték munká­jukat. A megye almáskertjei­ben jelenleg több, mint 150 millió méh szorgoskodik szer­vezett kereteken belül, a vé­letlenül idetévedt ' társaik mellett. A méhek ugyanis nem szeretik túlságosan az almavirágot, sokkal szíveseb­ben látogatják a harsányabb színű, édesebb virágokat. Most például az almafák leg' nagyobb vetélytársa a gyer­mekláncfű és az árvacsalán. Ezért is volt nagy jelentősé­ge, hogy a méhészek helyes időpontban telepítsék ki i gyümölcsösökbe a kaptára kát. Jelenleg a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­ben végeznek érdekes kísér­leteket. Több fát tüllhálóval borítottak le, hogy a méhek ne tudjanak a virágokhoz férkőzni. Ezzel vizsgálják, hogy a méhek látogatta fák mennyivel adnak nagyobb termést a csak szél porozta fáknál. Az elkövetkező időkben minél több méhcsaládot kí­vánnak hasznosítani, s az al­mafák mellett a repce, a nap­raforgó, a lucerna megporzá­sát is velük akarják meg­valósítani. Balogh Géza Dr. Popini Albert emléke Az a 20 év, amelyet dr. Po­pini Albert Nyíregyházán töl­tött, nemcsak hazánk, de Európa és az egész világ vál­ságos, vajúdó esztendei vol­tak. 1899-4)60 került a Kos­suth Lajos reálgimnáziumba tanárnak, s rövid időn belül szervező készségével, kiemel­kedő tudásával a legjobb tanárok között emlegették. Nem véletlen, hogy az 1917- ben induló evangélikus le­ánygimnázium vezetésével bízták meg. Nehéz időben vette át az iskola vezetését. Oktatási-ne­velési elképzeléseiről tár­gyilagos képet kapunk, ha je­lentéseit olvassuk. Azért fi­gyelemre méltóak ezek a je­lentések, mert benne kifeje­zésre jut pedagógiai-szaktár­gyi hozzáértése, valamint szemléletének korszerűsége. A gyakorlatiasság, a mun­kával való azonosulás, a fi­gyelem, a találékonyság, a gépies memorizálás helyett a lényeg megragadására való törekvés, a helyesen felfogott ismeretek önálló előadása, az iskola zártságának feloldása mind olyan követelmény, amely jóval megelőzi korát. A gimnáziumi továbbtanu­lás sikere érdekében java­solja, hogy az elemi iskolák­ban csökkentsék a könyvnél- küliztetést, inkább gondol­kodtassák a tanulókat, s en­nek érdekében növeljék a ta­nítói tapasztalatcseréket. Mindezek a megállapítások és kívánalmak dr. Popini Albert széles látóköréről, korszerű­ség és haladás iránti igényé­ről tanúskodnak. Az 1918/1919. tanév széles lehetőséget biz­tosított dr. Popini Albert szá­• Vasárnap leplezik le emléktáb­láját a Nyíregyházi Zrínyi Ilo­na Gimnáziumban. mára. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi betörtek ebbe a fiatal iskolá­ba, s fiatal igazgatója, ta­nulói szívvel, lélekkel magu­kénak vallották eszméit. Ennek az időszaknak törté­netét dr. Popini Albert fe­gyelmi tárgyalásainak jegy­zőkönyveiből ismerjük 1919 áprilisában állásából felfüg­gesztették, majd 1920. július 22-én az Egyházmegyei Tör­vényszék ítélkezett felette. Dr. Prok Gyula ügyész a következőkben foglalta össze a vádakat: 1. Anarchikus állapotokat teremtett az iskolában. 2. Szétzüllesztette az iskolát. 3. Külön hangsúlyozta az ifjú­ság erkölcsi arculatának meg­rontását. Dr. Popini Albert az utolsó szó jogán memo­randumában az alábbiakat mondta (kivonatosan): „A fejlődő eszméket ma­gunkévá tevő tanárok huma­nista, antiklerikális iskolát akartunk, az iskolák nyitottá tételét a közművelődés és a politizálás előtt, valamint sok-sok elavult dolog megre­formálását. Nem akartuk az iskolát és az ifjúságot szétzülleszteni. Diákszövetséget hoztunk lét­re, amelyik szervezi, neveli és képviseli az ifjúságot. Szel­lemileg nagyon zárt volt ed­dig az iskola. Az ifjúság nem szabadulhatott ki az iskola szellemi köréből. Mi azt akar­tuk, hogy nyíljon ki a sze­mük, érdeklődjenek a társa­dalom élete iránt. Az ember­szeretet vezetett bennünket, s amit tettem, őszinte öröm mel tettem, s nincs semmi, amit meg kellene bánnom.” Az Egyházmegyei Törvény' szék megfosztotta állásától, eltiltotta a pedagóguspályá' tói, s kitiltotta Nyíregyháza városából. Dr. Popini Albert Debrecenbe költözött, s az élelmiszeriparban (pékség) dolgozott 1930-ban bekövet' kezett haláláig. Dr. Jósvai László Nyírségi édes" n Tízszeres bírság az útrongálóknak Új fehérjetartalmú takarmánynövény a fehér virágú csillagfürt Hazánkban kevés a fehérje- tartalmú takarmánynövény, az ország állandó behozatal­ra szorul. Ezért nagy jelentő­ségű a vetőmag vállalat nyíregyházi kutatóközpontjá­ban folytatott nemesítő mun­ka, amelynek eredményeként az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság anyagi támoga­tásával a fehér virágú keserű csil­lagfürtből sok fehérjét tartalmazó édes csillag­fürtöt állítottak elő. A kísérletezések kezdete még az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, de 1968-ig is csak egy félédés fajtát sike­rült kinemesíteni. A mostani eredmény Borbély Ferenc és felesége kutatók nevéhez fű­ződik. Ok nyolc évi kitartó munkával, nagyon sok pozi­tív és negatív szelekcióval a félédes csillagfürtből olyan fajtát állítottak elő, amely alkalmas állatok, főként ser­tések etetésére. Az új fehér­jetartalmú takarmánynövényt a múlt év decemberében „Nyírségi édes” néven ismer­te el a fajtaminősítő tanács. Nagy előnye, hogy ha­zánk savanyú, jobb ho­mokos talajain mindenütt eredményesen termelhető. Jó közepes minőségű tala jókban 16—20 mázsa szemes termést ad hektáronként, ami már gazdaságossá teszi ter­melését, mert nem élőmunka­igényes, és a mezőgazdaság­ban használatos gépek a fe­hér virágú édes csillagfürt ve­tésére, gyomtalanítására és betakarítására is alkalmasak. A kísérletezések időszakában a gyomtalanításra is megta­lálták a leghatásosabb vegy­szereket. Az új takarmánynö­vény minden kultúrának, kü­lönösen a burgonyának jó előveteménye, mert gyökerei­ből sok nitrogén kerül a ta­lajba, ami már csak kiegészí­tő műtrágyázást igényel. Az új takarmánynövényt az idén már mintegy 500 hektáron termelik Sza­bolcs-Szatmár és Borsod megye mezőgazdasági nagyüzemeiben. A termésből a következő évi vetőmagszükségleten felül jut takarmányozásra is. T úlsúlyos járművek AZ ÜT NEM BÍRHATJA a nagy terhelést, a 24-25 ton­na súlyt. A bizonyíték: két éve készült el jó minőségben az új út Tiszabecs és Fehér- gyarmat között, de Tisza­becs felől már javítani kell. A téli felfagyás, a milotai kavicsbányából jövő, túlzot­tan megrakott teherautók kö­zösen okozták a kárt. A ja­vítási költség pedig több, mint 11 millió forint. A megye útjain tavaly, s az idén is előfordult, hogy tár­csás emberek intették le a nagy rakománnyal közlekedő teherautókat. Kérték, álljon rá egy mérőszerkezetre- a ko­csival, s a műszer máris mu­tatta, hogy a megengedett . terheléssel, vagy annál na­gyobb súllyal indultak út­nak. Akit rajtakaptak, az­zal jegyzőkönyvet vettek fel, büntettek. Tízszeres díjat kellett fizetni. így a múlt év­ben közel 20 ellenőrzés után 318 ezer forint bírságot sza­bott ki a KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatósága. Miért kell büntetni a túl­súlyos járműveket — kér­deztük a közúti igazgatósá­gon Molnár György főmér­nöktől és Hegedűs Csaba for­galomtechnikai osztályveze­tőtől. A válasz egyértelmű. Nem ily módon akar jövedel­met szerezni az útügyi ható­ság, hanem ezáltal kívánja megóvni az utakat, csökken­teni a felújításra, fenntartás­ra szánt költségeket. A NEMZETKÖZI ELŐ­ÍRÁSOKNAK megfelelően a hazai utak teherbírásánál is egy tengelyre 10 tonna ter­helést engednek meg. Az utakat — az újabbakat — úgy építik, hogy ezt a terhe­lést károsodás nélkül bírják. Szabolcs-Szatmár a maga több, mint kétezer kilométe­res állami úthálózatával a legnagyobbak közé tartozik az országban. A felújítások, korszerűsítések azért foly­nak, hogy alkalmassá tegyék ezt az úthálózatot a nagyobb teherbírásra. (Ma még az utak fele elavult, sem a 10 tonnás tengelynyomást, sem a megkívánt 6 méteres szé­lességet nem érik el.) Ám a szállítók azt szeretnék, ha egy-egy teherautóval minél több súlyt tudnának szállíta­ni. Ezért vannak olyan ka­mionok, teherautók, amelyek nagyobb terhelést is bírnak. Az viszont már matematikai­lag bebizonyított, hogy a terhelés növekedésével hat­ványozottan nő az út igény- bevétele. Ezért kell megszab­ni a terhelés felső határát. Az ellenőrzést jelenleg egy Miskolcról átjáró mérőkocsi­val végzik, de folyamatban van a megyei mozgó mérő­kocsi beszerzése is, míg Zá­honyban, a határállomáson egy stabil mérleg üzembe he­lyezésének vannak meg a feltételei. A gyakorlat sze­rint elsősorban a folyamka­vicsot szállító teherautók szegik meg az előírásokat. Vagy nem egyenletesen rak­ják meg az autót, vagy eleve a megengedettnél nagyobb súlyt raknak fel. Pedig — ugyancsak számításokkal alá­támasztva — ha tíz tonnás terhelés helyett 14 tonnással közlekednek ugyanazon az úton, akkor az út 15 év he­lyett csak két évig bírja ezt a terhelést. A NAGYOBB SZÁLLÍ­TOK ISMERIK a rendelke­zéseket. Ha olyan a rako­mány (például darut, gépet szállítanak), akkor útvonal- engedéllyel, díj fizetése elle­nében — ami függ a terhe­léstől és a megtett távolság­tól — lehet szállítani. Ta­valy ezért 43 engedélyt ad­tak ki a vállalatoknak. Az engedély nélkül közlekedők tízszeres bírsága viszont azt szolgálja, hogy óvjuk a sok milliós, milliárdos költséggel kiépített úthálózatot. (lányi) Nyina apja sírjánál „Fiad fiának beszélj felőlük, Hogy ő se feledje...” (Róbert Rozsgyesztvenszkij — Rekviem) A hitleri hordák barbár támadása a több mil­lió szovjet család éle­tével együtt különösen ke­gyetlenül alakította a Dnyep- ropetrovszk megyei Andrej- csuk család életét is. A kol­hozelnök apa a frontra ke­rült. A családot evakuálták. Ám a csoportot a német hadi gépezet utolérte, a menekülés útját elzárták. A családot, az édesanyát és öt apró gyerme­két a háború forgataga visz- szasodorta lakóhelyükre. Há­zukban a német parancsnok­ság vert tanyát. így ők is­merősökhöz szorultak.... A se­gítő jóakarat a nyomort is enyhítette. De még ez az állapot sem tarthatott soká. A kommu­nista édesapa családjának búvóhelyét elárulták a Ges- tapónak. Az asszonyt és a gyerekeit a német parancs­nokságra hurcolták. Az ud­varon szemük láttára ácsol­ták meg valamennyiőjüknek — a legkisebb gyerek, Nyina mindössze hároméves volt — a bitófát. Éjfél előtt öt perc­cel közölték az anyával, hogy 12-kor (mámka, kinder ka- . put) hajtják végre az ítéle­tet... És a következő percben is­mét kinyílt a bunker ajtaja. Egy minden valószínűség szerint antifasiszta érzelmű német kituszkolta őket az esőverte hideg éjszakába. Az asszony, karján két gyerek­kel — a többiek a szoknyá­jába kapaszkodtak, mentette életüket. A város visszafogla­lásáért zajló ütközetben a leg­idősebb gyerek, Viktor bom­barobbanás áldozata lett. A megnyugvást a szovjet csa­patok megérkezése hozta meg. A család élete kezdett belezökkenni a maga alakí­totta kerékvágásba. Ám ek­kor jött a szörnyű értesítés: „Az ön férje, Andrejcsuk Mihail Andrejevics, aki 1900 decemberében Vinyickij me­gye, muravanno-kuriloveci járás Popeljuhi falujában született, a szocialista haza védelméért folytatott har­cokban katonai esküjéhez hí­ven, bátorságot és hősiessé­get tanúsítva megsebesült és 1944. december 25-én meg­halt ...” Múltak az évek. Az el­hunyt édesapa sírjának fel­kutatására gondolni sem le­hetett. Időközben az édesanya meghalt. Ám a család, a fel­nőtté vált gyerekek — Sztye- pán, a mérnök, Borisz, az agronómus, Tamara, a bolti elárusító és Nyina, a gyer­mekgondozó — nem tudtak belenyugodni, hogy nem is­merik édesapjuk nyugvóhe­lyét. Kezdték járni a katonai parancsnokságokat. Segített a Szovjet és a Magyar Vörös- kereszt. így tudták meg, hogy édesapjukat Magyarorszá­gon, Nyíregyházán, a városi temető 14-es díszsírhelyén hántolták el.. Mindez két hónappal ez­előtt történt. Május 9-én, a győzelem napján pedig az Andrejcsuk testvérek legfia­talabb tagja, Nyina Mihajlov- na Donyec megérkezett Nyír­egyházára, hogy a család ne­vében elsőként rója le kegye­letét hős édesapjuk sírjánál. „Jónapot édesapám! Hoz­tam hazai, záporozsjei földet a sírhantodra. Nyugodj bé­kével. Eddig is veled voltunk. Ezután meg, amíg tehetjük, ellátogatunk hozzád ...” Nyina Mihajlovna lerója ke­gyeletét. — A bánat ‘ ellenére is nagy öröm a mi családunk­ban — mondta találkozá­sunkkor Nyina Mihajlovna. — Van már hova jönnünk. El­sőnek én érkeztem. Ahogy testvéreim megkapják az úti okmányokat, ők is azonnal jönnek. Később pedig elhoz­zuk gyerekeinket is. Hálá­sak vagyunk magyar bará­tainknak, hogy ilyen nagy gonddal ápolják halottaink sírját. Sigér Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom