Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

2 KZLET-MAGYARORSZÄG 1977. május 6. A mátészalkai Szatmár Bútor­gyár készítette a siófoki Lidó- szálló új be­rendezését. A több, mint 3,5 millió forint értékű bútort már részben beépítették a gyár dolgozói. Képünk egy szobaberende­zés néhány da­rabját mutatja be. (Elek Emil felvétele) BELGIUM IS KALLUX-CIPŐT VESZ Növekvő export Nagykállóból Divatos, fűzött díszítésű, könnyű férfilábbelik formá­lódnak a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet gépein. A szakmunkások háromféle, úgynevezett spanyol modellt gyártanak: valamennyi exportra kerül, s a nyár kényelmes viselete lesz. A szövetkezet sikeres első negyedévében főleg a most is készülő típusokat szállították el megrendelőiknek. A Szovjetunióba 40 ezer, Lengyelországba 32 ezer 500, Mongóliába 2 ezer párat indítottak útnak. Tőkés partnereik részére májusban kezdik meg a so­rozatgyártást. A hazai alap­anyagból készülő színes, spor­tos félcipőkből Belgium 25 ezer, Svájc 4 ezer 500 párat igényelt. A megrendelt téte­leket június végéig szállítják le. Ennél jóval több is elkel­ne a tőkés piacon. Nagyobb mennyiség gyártását azonban — a szükséges alapanyag hi­ánya miatt — nem vállalhat­ja a szövetkezet. Év elejétől akadozik a magyar gyártmá­nyú felső- és bélésbőrellátás. Januárban és februárban — hasonló okok miatt — 60—70 százalékos kapacitással ter­meltek a dolgozók. Ennek el­lenére az első negyedévben kö­zel 62 százalékkal emel­ték a termelést 1976 ha­sonló időszakához képest. A Kallux gyártmányelőké­szítő műhelyében már az 1978-as esztendő divatját ál­modják papírra a tervezők. A külföldi partnerek részére most állítják össze a minta- kollekciókat — gazdag vá­lasztékban. A szocialista meg­rendelők 50 fajta divatos Kal- lux-cipő között választhatnak a következő évben. Ezek mo­delljeit már bemutatta a szö­vetkezet. Készülnek a tőkés piac mintadarabjai is. A 12 pár cipőt felsorakoztató belga kollekciót alig több, mint egy hete indí­tották útnak. Jövőre puha, finom, spor­tos bőrből készül a legtöbb lábbeli. Forma szerint a nyújtott orrú, klasszikus vo­nalú, kissé emelt sarkú mo­dellek lesznek a legkereset­tebbek. Különlegesen szép darab a hosszított orrú, haj­lékony férfi mokaszin. Ké­nyelmes viselet idősebbeknek és fiataloknak egyaránt. A szövetkezet termékei kö­zül nemcsak a külföldi, de a hazai vásárlók is válogathat­nak. Az idén például az év végéig tervezett 350 ezer pár cipőből 20 ezret a belkereskedelem meg­rendelésére gyártanak. Szocialista országokba 275 ezer, tőkés exportra 55 ezer pár cipő szállítását tervezik. Az igények jobb kielégítése érdekében az V. ötéves terv­időszak végéig újabb nagy beruházásra készül a szövet­kezet. Jelenleg a fejlesztési javaslat kidolgozásánál tarta­nak. H. Zs. A közérdekű bejelentésekről Panasz és jogorvoslat: HELYBEN! Szabolcs-Szatmár megyé­ben is nagy visszhangot vál­tott ki az idei I. sz. törvény, amely a közérdekű bejelen­tésekkel és panaszokkal fog­lalkozik. Az eddigi tapaszta­latokból megállapítható: az új törvény elősegíti a va­gyonvédelmet, szélesíti a demokráciát. védelmet nyújt azoknak, akik a közösség ér­dekében emelnek, szót. Ugyanakkor sokak előtt még ismeretlen az új jogszabály, még szép számmal vannak azok, akik illetéktelen helyen keresnek orvoslást. A Nyíregyházi városi-járá­si Ügyészségen elmondták: az új törvény lényege az. hogy az állampolgárok az eddigi­nél jobban élhetnek jogor­voslati lehetőségeikkel. Még mindig jelentős azoknak a száma. akik nem helyesen él­nek. vagy visszaélnek ezekkel a lehetőségekkel. Hónapok kellenek ahhoz, hogy a tör­vény legfontosabb előírásai ismertté váljanak a lakosság szélesebb körében. Az ügyészség is ellát egy­fajta felvilágosító és nevelő feladatot. Az elmúlt hetekben történt: egy aggódó apa a tévé Jogi esetek szerkesztősé­génél panaszkodott, hogy a rendőrség jogtalanul tartóz­tatta le a fiát, aki „nem ölt és nem lopott”. A tévé az ügyészségre továbbította a panaszt, amelyről kiderült^ hogy alaptalan, mert a fiú ugyan nem követte el az idé­zett két bűncselekményt, de többszöri felszólítás ellenére sem vállalt munkát. Ezért büntette a rendőrség 20 napi elzárással. A közelmúltban egy bejelentés arról szólt, hogy az egyik nagyközségben a fuvaros öt mázsa fa helyi elszállításáért 200 forintot kért. A bejelentést az ügyész­ség továbbította a helyi ta­nácsra. Számos állampolgárnak eszébe sem jut — hangsú­lyozták az ügyészségen —, hogy a jogos, vagy jogosnak vélt panaszát helyben is el lehet intézni, s ráér más fó­rumon panaszt emelni akkor is. ha a helyi illetékesek jog­talanul elutasították. A Nyíregyházi járási-váro­si Népi Ellenőrzési Bizottsá­gon a közérdekű bejelentések és panaszok száma az utóbbi egy-két évben stagnál. Ta­valy előtt 46, tavaly 44 be­jelentéssel foglalkoztak a já­rás és a város területén. 1975-ben 7, tavaly 11 egyéni panaszt vizsgáltak a népi el­lenőrök. Ez év első negyedében né­mileg csökkent a bejelentők és panaszok száma, de még nem lehet tudni: a csökke­nés az új törvénynek kö­szönhető-e? Egy orosi beje­lentő például egyszerre öt helyre küldte el bejelentését. Az egyik nyíregyházi beje­lentő a népi ellenőrökhöz küldött levélben nyíltan be­ismerte bizalmatlanságát és leírta, hogy négy címre küld­te észrevételét. Tudnia kel­lene, hogy érdemben úgyis csak egy helyen foglalkoznak ügyével. Egy másik állampol­gár névtelen bejelentést tett a televíziónak, a tv a levelet a népi ellenőrökhöz továbbí­totta, akik úgy döntöttek: az üggyel foglalkoznak a közel­jövőben. mert a névtelen le­vél tartalma valószínűleg igaz. Egyik levélíró birtok­háborítás ügyében kérte a NEB segítségét, a bizottság azonban nyolc napon belül átirányította az ügyet a vá­rosi tanácsra, kérve a tanács illetékeseit, hogy az ügyinté­zésről tájékoztassák a NEB- et. A Nyíregyházi Városi Ta­nácsra kevés kivétellel a ta­nácstagok közvetítésével jut­nak el a közérdekű bejelen­tések és panaszok. Idén „csak” három bejelentés ér­kezett a tanácsházára. A be­jelentésekre a tanács illetékes osztályai megtették a szüksé­ges intézkedéseket — immár az új törvény szellemében. N. L. megállapodás a TIT és a TESZÖV között A megye mezőgazdasága előtt álló feladatok sikeres teljesítését segíti az az együttműködési megállapo­dás, amelyet a közelmúltban kötött a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV és a TIT Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete. Az MSZMP XI. kongresszusát követő tudo­mánypolitikai, közoktatási és közművelődési határozatok többek között előírják a gaz­dasági, műszaki fejlődés fo­kozását, a szocialista tudat- formálás szélesítését, az ér­telmiség aktívabb közremű­ködésével a dolgozók közéleti érdeklődésének és társadalmi felelősségérzetének erősíté­sét. Ugyancsak szükséges a termelésre közvetlenül hatást gyakorló tudományos és tech­nikai műveltség növelése, el­sősorban a fizikai dolgozók általános és szakmai művelt­ségének emelése. Ezeknek az irányelveknek a szellemében a TIT megyei szervezete részt vesz a terme­lőszövetkezeti tagok, válasz­tott tisztségviselők szocialis­ta nevelésében, képzésének és továbbképzésének meg­szervezésében. Többek kö­zött segíti a termelőszövet­kezetek szocialista brigádjait a kulturális vállalások tel­jesítésében. Részt vesz a ter­melőszövetkezetek jogvé­delmével összefüggő ismere­tek terjesztésében, az e te­rületen dolgozók szakmai to­vábbképzésében. A TIT illetékes szakosztá­lyai segítik a korszerű mun­ka- és vjzemszervezés kiala­kítását, a modern termelési rendszerek és eljárások meg­ismertetését, elterjesztését. A társadalomtudományok felhasználásával a TIT segí­ti a termelőszövetkezetekben a tulajdonviszonyok tovább­fejlesztését, a szocialista gondolkodás, erkölcs és ma­gatartás fejlesztését. A TESZÖV többek között segíti a termelőszövetkeze­tekben dolgozó agrár, köz­gazdász és műszaki szak­emberek bevonását az isme­retterjesztő munkába. Sajá­tos mozgalmi eszközeikkel biztosítják a TIT által aján­lott programok fogadását, a tsz-ek és a TIT illetékes szervei között a kapcsolatok létrejöttét. Az együttműködési megál­lapodást mindkét szerv el­nökségi ülésen hagyta jóvá, és megállapodtak abban, hogy évente a változó fel­adatoknak megfelelően ak­cióprogramot készítenek. Olvasónk írja: Bisztrópanasz Az Ezerjó étterem melletti nem igen kedvelünk, ké- bisztróban az utóbbi időben nyelmetlenek. Talán egy-egy csökkentették az asztalok szá- ügyesen megfogalmazott fel­mát. Bizonyára a gyorsabb irattal is el lehetne érni, hogy étkezés, a nagyobb vendég- a gyorsétteremben a vendé- forgalom érdekében. Az asz- gek ne töltsenek órákat, ha- talok helyébe magas pulto- nem helyüket adják át az kát helyeztek el, melyeket mi utánuk jövőknek— javasolja idős emberek — akik napon- N. E. nyíregyházi nyugdíjas ta a bisztróban ebédelünk — levélírónk. Jubilál a nagyecsedi takarék E z év elején ünne­pelte húszéves fennállását a Nagy- ecsed és Vidéke Takarék- szövetkezet. A kezdetben néhány taggal és kevéske alaptőkével létrejött taka­rék az eltelt két évtized­ben rangos funkciót betöl­tő intézménnyé fejlődött. Számot adott erről Kalavé János ügyvezető, az alapí­tó tagok számára rendezett összejövetelen. Az ecsedi takarékhoz tartozik a szomszédos, igazgatásilag is egyesült Fábiánháza. Kirendeltség épült több mint félmilliós költségvetéssel Nyírcsa- holyban. Sőt. még Máté­szalkán is fiókot nyitott az ecsedi takarék. A kü­lönböző kölcsönök összege, melyeket a múlt eszten­dőben folyósított a szövet­kezet, meghaladta a tíz­millió forintot. A betétál­lomány tiszta növekedése 1976-ban 5 millió 507 ezer forintot tett ki, s így a szö­vetkezet 35 millió 589 ezer forint kamatozó betétösz- szeget kezelt. A gépkocsi- nyereménybetét egy év alatt — csak Ecseden — negyedmillióval növeke­dett. A taglétszámot idén to­vábbi 350 fővel kívánják gyarapítani. Ezen belül különösen tovább fokoz­zák a fiatalok és a nők arányát. Év végére pedig — tervezik —. hogy a be­tétállomány meghaladja a 42 millió forintot. a. b. Hat év*— huszonötmilliós tűzkár Gyermekcsíny — Tűzveszélyes kényelem — Felelőtlen szövetkezetek, üzemek Az utóbbi hat évben Sza- bolcs-Szatmárban több, mint 25 millió forint érték ment füstbe — ennyit pusztított el a több, mint 2300 tűzeset! Harminckilenc ember meg­halt, százhuszan megsérültek a tüzeknél. Szomorú statisz­tika — és ez alatt az idő alatt minden évben csaknem pontosan ugyanannyi volt a tüzek száma. Igaz, nem sza­bad elfeledkeznünk egy fon­tos dologról: a megyében végbement sok építkezés, üzemtelepítések, műszaki fej­lesztések, bővítések lényegé­ben sokszorosára növelték a tüzek lehetőségét, a veszélyt. S ha emellett nem növekedett a tűz­esetek száma, ez azt je­lenti: mégis javult a tűz­védelmi helyzet a megye területén! A tüzek keletkezési okait végignézve azonnal szembe- ötlik három adat: magasan vezet a gyermekjátékból ke­letkezett tüzek száma, mö­götte a dohányzás, és nem sokkal utána az elektromos áram miatt fellobbant tüzek következnek... Ehhez nem szükséges sok kommentár, ta­lán csak annyit: hiábavaló a nap mint nap elhangzó fi­gyelmeztetés, hogy zárják el a gyerektől a gyufát, hogy ügyeljenek az égő csikkre, gyufaszálra? És hogy az egyik nagy veszélyforrás ép­pen a kényelem a lakások­ban — egyre több mindenütt a háztartási gép, rádió, tévé (s ezzel párhuzamosan a „barkácsolás”). Közvetlen emberi ha­nyagságok rejlenek a legtöbb tűzeset mögött. De feltétlenül meg kell em­líteni a tűzvédelem szakem­berei által feltárt közvetett hibákat is. Azt, hogy az üze­mekben és főleg a mezőgaz­dasági szövetkezetekben sok helyütt elhanyagolják a tűzvé­delmi előírások végrehaj­tását, nem gondoskod­nak megfelelő karban­tartásról, tűzjelzési lehe­tőségekről, a munkavé­delmi előírások megtar­tásáról! Sokat mondó tény: a tűzvé­delmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakban dolgo­zóknak több, mint a fele nem rendelkezik a vizsgával! A megye tűzoltósága áldo­zatos munkát végez a tűzol­tásnál és a megelőzésnél egy­aránt. Az állami tűzoltók évente átlagosan félezer al­kalommal vonultak ki a ri­asztásokra. Könnyebbséget jelentett az állandó készen­létet és nagy fizikai igénybe­vételt jelentő szolgálati rend megváltozása az állami tűz­oltóságnál : tavaly júliustól áttértek a 24 óra szolgálat, 48 óra pihenőrendszerre. így is észrevehető azonban, hogy a tűzoltóknál is gyakori a fog­lalkozási betegség — első­sorban ízületi, idegrendszeri, csigolyabetegségekkel ke­zelnek idősebb tűzoltókat... Az állami tűzoltóság nagy segítséget kap a megyében lévő négy és fél ezer községi önkéntes és 2200 vállala­ti önkéntes tűzoltótól. Gyakori eset, hogy önállóan megbirkóznak a kisebb tü­zekkel, még az állami tűzol­tók kiérkezése előtt. De leg­fontosabb a megelőző mun­kájuk: a lakóházak, a köz­épületek tűzvédelmi felül­vizsgálatát rendszeresen el­végzik, kijavíttatják a hibá­kat, illetve, ha szükséges, fe- lelősségrevonást is javasol­nak. Hozzá kell azonban ten­ni: a tanácsok még mindig nem járnak el kellő szigor­ral ilyen esetekben! A helyi tanácsok egy ré­sze a ludas abban, hogy nem minden tűzoltó­egyesületnek megfeleld a felszerelése a falvakban. Nem sok helyen szánnak pénzt a felszerelés, az egyen­ruhák beszerzésére, pótlásá­ra, holott egy faluban igen lényeges az önkéntes tűzol­tók tevékenysége. Ehhez já­rul még az a mulasztás: a helyr termelőszövetkezetek (ha nem szerveznek önálló tűzoltóságot), nem járulnak hozzá anyagiakkal a községi egyesület fenntartásához — holott ez kötelességük lenne! (tarnavölgyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom