Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
1977. május 4. kelzt-magyarorszAg 3 Nyíregyházi tapasztalatok Normában vagy órabérben? AZ EGYIK NYÍREGYHÁZI VÄLLALATNÄL panaszra mentek az igazgatóhoz. Egy teljes üzemrész kevesellte az órabérét, a munkások emelést kértek. Legalább ötven fillért személyenként. — „És mit kap ezért az üzem?” A munkások összedugták a fejüket, számoltak. Megegyeztek abban, hogy — mivel csoportos teljesítményben dolgoznak — tíz százalékkal növelik a termelést. Az emelést megkapták, az ígért teljesítménynövekedés megvolt. Kétségtelen, hogy korántsem ez a klasszikus, műszakilag elfogadott módja a normák karbantartásának, a teljesítmény növelésének. Am ha ilyen megalkuvással is. de nőtt a teljesítmény az adott üzemben, elősegítve a vállalati célok megvalósítását, a jövedelmezőséget. Ebben az ötéves tervben a kitűzött célok eléréséhez mintegy 35—40 százalékkal szükséges emelni a termelékenységet az üzemekben. Ez korántsem azt jelenti, hogy egy-egy munkásnak ennyivel kell többet dolgoznia. Jelenti viszont, hogy gépesítéssel. műszaki fejlesztéssel, új. bonyolultabb termékek gyártásával eny- nyivel nagyobb termelést kell elérnie egy munkásnak. Ugyanakkor Nyíregyháza 14 üzemében 14 ezer ember közül mindössze hétezer dolgozik közvetlen teljesítménybérben, míg a csak időbéres dolgozók száma meghaladja az ötezret. (Emellett prémiummal, vagy más teljesítményfeltétellel kombinált bérrendszerek is vannak.) Mindez a városi pártbizottság egyik felméréséből derül ki, amely azt vizsgálta, milyen a munkaidőalap kihasználása a megyeszékhelyen. Tegyük hozzá, hogy a nyíregyházi kép jobb, mint a megyei átlag, az országostól viszont valamelyest rosz- szabb. Ahhoz nem kell különösebb közgazdasági gondolkodás, hogy hatékonyabb munkára ösztönözni csakis a teljesítmények alapján lehet. Óvatos becslések szerint a munkaidő legalább 25—30 százaléka telik el úgy, hogy vagy a szervezetlenség. vagy a gyenge karbantartó munka miatt elromlott gépek. esetleg más okok miatt a munkások álldogálnak, nem végeznek folyamatos munkát. Nyilvánvaló, hogy egyik napról a másikra ezt nem lehet megszüntetni, de ha 4—5 százalékos javulást érnek el évente, már az is milliókat jelent a termelésben. NÉPSZERŰTLEN FELADAT a normakarbantartás. hiszen az esetek többségében a munkát könnyítő gépesítés után nőnek a teljesítmények, s ezért ugyanazon fizetésért nagyobb mennyiségű termelést kívánnak. Ám ha más nem, akkor az áramfogyasztási grafikonok szemléletesen mutatják, hogy milyen hosz- szú állásidők vannak műszakváltáskor, a reggeli és ebédszünet idején. Ha ezeket az állásidőket a szükséges mértékre csökkentik, o termelés újabb tartalékait tárják fel. Figyelmet érdemel annak az elemzése is. hogy különböző okok miatt mennyi ideig nem dolgozik egy-egy munkás. Elsősorban a hiányzások felmérése a fontos. A vizsgált 14 üzemben például a múlt évben a ledolgozható napok közel tizedében nem végeztek munkát betegség, fizetett, vagy fizetetlen hiányzás miatt. Ha ehhez hozzátesszük — a különben jogos — fizetett szabadságnapok számát, akkor kiderül, hogy egy esztendőben hét ember csak hatnak a munkáját végzi el a hiányzások miatt. Márpedig az igazolt napok közül több olyan van. aminek a jogosságát kétségbe lehet vonni, de még táppénze« napoknál ig van olyan tapasztalat, hogy az az ünnepek, fizetés tájékán, a tavaszi és őszt mezőgazdasági munkacsúcs idején többen lesznek „betegek” mint máskor szoktak. SOKFÉLE INTÉZKEDÉS SZÜLETETT már a hiányzások csökkentésére. A tanácsnál, sok intézménynél meghosszabbított ügyfélszolgálatot tartanak, hogy emiatt ne kelljen a munkából elkérezkedni. Azonban az ügyfelek vagy nem tudják ezt, vagy nem akarják tudni, mert a késői fogadóórákon alig vannak. míg délelőttönként zsúfoltak a hivatali várakozók. Valószínű, hogy a vállalatok szintén ludasok ebben, hiszen a legkisebb indokra is könnyen elengedik dolgozóikat. Az előbb említett okok * végső soron a fegyelemre vezethetők vissza. Ott, ahol szigorúbb a rend, nagyobb a munkafegyelem, kevesebb a hiányzás is. Ráadásul azoknál az üzemeknél megteremtik a fegyelmezésnek nemcsak az emberi, hanem az úgynevezett gépi, teljesítményi oldalát is. Ezen azt értjük, hogy igyekeznek növelni a teljesítménybérben foglalkoztatottak számát, munkára ösztönző bérpolitikát alakítanak ki mind a fizikai, mind az alkalmazotti állománynál. Van erre jó példa is. hiszen a papírgyárban munkaidő-fényképek készítésével elemzik a veszteségidőket, teszik mind függetlenebbé az egyes embertől. ARRA A KÉRDÉSRE, hogy normában, vagy órabérben érdemes dolgozni, egyértelműen a teljesítménykövetelményekre kell a<jni a voksot. Hiszen a végzett munka arányában lévő elosztást igazságosan főképp így lehet megoldani. L. B. Á nőbizottság elnöke SZABOLCSI PORTRÉK Ő szülő sima haja, gondbarázdált arca mintha éveinek számát emelné. Családja sorsának igazgatása mellett elvállalta a nőbizottság elnöki tisztét is. Ha már elvállalta, akkor igyekszik is intézni munkatársai ügyes-bajos dolgait. Törődő munkája elismeréseként küldték el a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciájára, amelyet április elején tartottak. — Igazában még ma is a látottak, hallottak hatása alatt vagyok — mondja Sztán Jánosné, a bátorligeti Búzakalász Termelőszövetkezet nőbizottságának elnöke. — Innen, a „világvégéről” eljutni a parlamentbe, nagy megtiszteltetés. Látni és tapasztalni azt az embert próbáló felelősséget, amely- lyel a küldöttek szóltak, érveltek, vitáztak — felemelő. Hallgatva a hozzászólásokat arról gondolkodtam: mekkorát is változott a nők helyzete és mégis micsoda béklyóban élünk! A szövetkezetnek háromszáz munkába járó tagja van. Ennek fele nő. A Bátorliget és Terem határában gazdálkodó szövetkezet alapszabályában az áll, hogy egy évben a nőknek is 250 tízórás munkanapot kell ledolgozni. Kor, gyerek és egyéb gondok miatt ezt a múlt évben csak 30-an tudták teljesíteni. A termelőszövetkezet asz- szonyainak a család élelmezéséhez szükséges zöldségféléket, húst a háztájiban egész évre maguknak kell előteremteni. A jószágot naponta háromszor kell ellátni. Így aztán érthető, hogy — különösen, ha a férj ingázó — az asszony egész éven át a szövetkezeti és az otthoni munkához egyszerre van odakötve. És amíg a szövetkezetben, különösen a dohánytermesztésben, ahol sok nő dolgozik, a modern gépsorokkal már tudtak könnyíteni munkájukon, addig a háztájiban még mindig nagy a cipekedés. Sztán Jánosné három nagylány édesanyja. Ketten főiskolai hallgatók a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A harmadik most fog érettségizni. ö is pedagógusnak készül. Sztán János az ÉRDÉRT kiváló fűrészgépkezelője. A nőbizottság elnökének nem könnyű a munkája. A szövetkezetben 8 általánossal végez középiskolai ismereteket, is igénylő feladatokat. A tsz személyzeti vezetője, és az SZTK-ügyek intézője. Sorsa egy Terem és Bátorliget asszonyainak a sorsával. Amíg napközben fejtörő idegmunkát végez, otthon várja a család, a háztáji kert és a jószág. — Hogy mehetnék én, meg a többi parasztasszony üdülni? — teszi" fel magának a kérdést. — Férjem nehéz fizikai munkát végez. Reggel, este el kell látnom. A baromfi, a sertések, a háztartás is rám vár. A fejés is. Hétvégeken hazajönnek a gyerekek. Kell a finom ebéd.,. A nőbizottság elnökének kezein kidagadó erek sok munkáról árulkodnak. És itt valamennyien így élnek. A szövetkezetben dolgozó asszonyok kömmel az ő korosztályát képviselik. A fiatalabb nemzedékeket a gyermeknevelés gondjai kötik le. Amit tenni kell itt a szövetkezetben: jobb üzem- és munkaszervezéssel, gépesítéssel tovább könnyíteni a nők első műszakját. Ez hozhatja meg a második, az otthoni műszak könnyebbé válását, szabad idejük okosabb felhasználását.- Sigér Imre Ifjú szakmunkás^ Papp Jenő, a Nagy- kállói Fémipari Szövetkezet szakmunkása az Uruguayba készülő vonatülések állítható támláját esztergálja. (Elek Emil felvétele) Az átrakó körzet szíré: Fényeslilkt, rendezi pályaudvar A MAv teljes fejlesztési alapjának jelentős részét fordította és fordítja most is a gazdaságos árufuvarozást elősegítő, az árutovábbítást meggyorsító rendező pályaudvarok korszerűsítésére és fejlesztésére. Ennek keretében került sor a fényeslitkei rendező pályaudvar üzembe helyezésére a III. ötéves tervben. Az azóta eltelt idő alatt a pályaudvar maradéktalanul ellátta speciális feladatát. A tranzitforgalom szolgálatában Bővül a nemzetközi tranzitforgalom, népgazdaságunk import- és exportigényei növekednek. Mindezek hatására tovább nőnek az átrakókörzet feladatai is. Az átrakáshoz szükséges üres kocsik rendezése, az irányvonatok képzése olyan terheket ró a rendező pályaudvarra, melyek esetenként meghaladják a rendelkezésre álló vágánykapacitást. Fényeslitke rendező pályaudvara Záhony átrakókörzet szíve, jó működése nagy hatással van nemcsak a körzet zavartalan üzemi tevékenységére, hanem a hálózati munkára is. Befolyásolja a csatlakozó vonalak tevékenységét az átrakó pályaudvarok kiszolgálását, és ezzel a kocsitartózkodás alakulását az egész körzetben. A vágányrendszert úgy alakították ki, hogy egyszerre több irányvonatot tudjanak összeállítani. A rendező pályaudvaron jelenleg 10 rendeltetési helyre állnak össze irányvonatok és az átrakáshoz érkezett üres szerelvényeket is ötféle csoportosításban rendezik. Itt állítják ösSze és vámkezelik a Szovjetunió területére kilépő rakott vonatokat is. Évente a gurítással rendezett vasúti kocsik mennyiségére jellemző, hogy azok hossza — a kocsikat egymás után téve — meghaladná a Budapest —Moszkva—Leningrád vonal kétszeres hosszát. Örök harc az idővel A rendező pályaudvar gazdaságos üzemelését jelzi, hogy a legtávolabbra indított vonatok gyűjtési ideje nem haladja meg a 16 órát. A vonatok átlagosan 2,5 rendező pályaudvart érintenek anélkül, hogy rendezésre kerülnének. Jó megközelítéssel a rendezés elmaradásából kocsinként 37,5 óra megtakarítás realizálódik. Ha ehhez hozzászámítjuk azokat a tényezőket is mint az utazási sebesség növekedése, a kocsiforduló idejének csökkenése stb., akkor az irányvonatokkal elérhető megtakarítások értéke sokszorosan felülmúlja az említett ko- csióra-megtakarításokat. Az utóbbi időben pozitív irányú fejlődés következett be a rendező pályaudvar munkájának minőségében. Az elmúlt öt év számadatainak ismeretében kimutatható, hogy amíg a létszám 0,9 százalékkal csökkent, addig a legurított kocsik mennyisége 3,7 százalékkal nőtt. Épül az új nndazS A debreceni vasútigazga- tóság áruszállítási teljesítményeinek már ma ás közel JEGYZET Nagyüzem A kisvárdai járásban a háztáji és kisegítő gazdaságoknak a termelésből való részesedése a megyei arányoknál is nagyobb. A téli alma 38, a zöldség 40, a kukorica 47, a burgonya 40 százalékát a kisgazdaságok adják. Az állattartásból, tejtermelésből közel 60 százalékkal részesülnek. Az értékesített termékek, termények, állatok értéke közel 34 millió forint. Amire nem képes a háztáji — a kenyér- és takarmány- gabona, vagy fontos ipari alapanyagok: napraforgó, cukorrépa tömeges és nagy hozamú termelésére, — azt elvégzi a nagyüzem. Amire a nagyüzem nem képes, hogy például köztesként szárazbabot termeljen, vagy mellék- termékek hasznosításával is gazdaságosan állatot tartson, azt elvégzi a kisgazdaság. Van viszont egy lényeges és alapvető dolog. A nagyüzem meg tud lenni a háztáji nélkül, a háztáji viszont nem boldogul, elsorvad a nagy60 százalékát teszi ki a Szovjetunióval lebonyolódó áruforgalom. Ez az arány a tervidőszak végére 72 százalékra növekszik. A növekvő feladatokat Fényeslitke rendező pályaudvara jelenlegi gurítási kapacitásával zavartalanul nem lenne képes megoldani. Részben az átrakás mennyiségi növekedése, részben a minőségi elegyren- dezés és irányvonatképzés további kiterjesztése miatt kerül sor a meglévő rendező pályaudvarral párhuzamosan működő Fényeslitke- Északi rendező pályaudvar megépítésére. A IV. fejlesztési ütem keretében — jelentőségének és súlyának megfelelően — már megkezdődött az új rendező építése, részleges átadására előreláthatóan 1977. november 7-én kerül sor. Üzembe helyezése feltétlenül pozitív hatással lesz az átrakás és áruszállítás gazdaságosságára, a hálózati igényeket a jövőben még magasabb szinten tudja majd kielégíteni. és háztáji üzem segítésének és támogatásának hiányában. örvendetes, hogy a kisvárdai járásban a háztáji területek talaj-előkészítését, vetését 100 százalékban a termelőszövetkezetek végzik. Növekszik a háztáji szántó növényvédelmének mértéke, a gyümölcsösök növény- védelmét viszont már 94 százalékban a tsz-ek vállalták. A háztáji állatállomány arányaihoz mérten nőtt a legelőhasználat, 41 százalék. A közös gazdaságok mintegy 38 ezer mázsa szemes terményt és 42 mázsa szálas takarmányt értékesítenek a tagjaiknak, kistermelőknek. További segítség az állatok eladása: tenyésztésre 240 szarvasmarha, 138 anyakoca és 763 sertés hízó alapanyagnak. Napos- és előnevelt baromfit 200—220 ezret helyeznek ki. Nemcsak a segítségadás, a szervezés és irányítás, a közösön keresztül történő értékesítés is sokat fejlődött. Ez már szorosan vett üzemi érdek. (seres! Simon Ödön
