Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 20. Kitüntették a lakosság ellátását jól segítő szakcsoportokat Zöldségprogram Permetező- talonban Sok apró, ha úgy tetszik személyes, egyedi gond szüli a nagyobb, az általá­nossá váló problémákat. Az alábbi eset is csak a sér­tettnek nagy horderejű, de ha már többen járnak ha­sonló „cipőben”, az ügy közüggyé válik. Az egyik kiskerttulajdo­nos még a télen vásárolt — akkor árkedvezménnyel ad­ták — egy D—2—M típusú kerti háti permetezőt. Há­rom évvel korábban már vett egy ugyanilyen gépet, ám úgy gondolta, jó ha kettő van, mert ha az egyik elromlik, használha­tó a másik. Balsorsára az első permetezés után mind a két eszköz meghibásodott. Az új — a jótállás alapján — garanciális javításban részesülhetett, a régi gépet úgy vitte el a tulajdonosa a Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Ktsz-hez, hogy csinál ják meg és fizet. A ktsz határidőt szabva vállalta a javítást, de pár nap múltán akadályközlés­sel élt. Nincs alkatrész. A régi gépet javítatlanul ha­za lehet vinni, az új per­metezővel viszont várnak három hetet. Ha addig sem lesz alkatrész, kap a tulaj­donos ' egy csereutalványt. Ezek után kérdezte joggal a gép tulajdonosa: Miként lehetséges az, hogy a gyártó üzem, a VEGYÉPSZER tiszakécskei gyára nem tud a szerviz­üzemének (ELEKTERFÉM Ktsz) alkatrészt adni? A második kérdés: addig, amíg a javítást elvégzik, vagy a csereutalványt meg­kapja, mit tegyen: nézze, hogy gyümölcsfáinak ter­mését a permetezés híján elpusztítják a ‘ kártevők, esetleg vegyen egy harma­dik gépet? A továbbiakban már nem kérdez, de szá­ntónkén: „Ha ő, mint kis­termelő komolyan veszi a zöldség- és gyümölcsprog­ramot, piacra érdemes árut kíván termelni, akkor a VEGYÉPSZER, akinek az alkatrészt kellene biztosí­tani, miért nem segíti ezt elő.” A kérdések a számonké­réssel együtt jogosak. Ha valaki szabad idejében — nemcsak önmaga számára hasznos — pluszmunkát vállal, akkor a legkeve­sebb, amit elvárhat: akikre tartozik, ne hátráltassák, hanem segítsék. Seres Ernő Megyénkben az ÁFÉSZ-ek keretén belül különböző ter­melési ágazatokban 138 szak­csoport tevékenykedik. Olyan fontos termelési ágazatokban sikerült jelentős eredménye­ket elérni, mint a méhész, a házinyúltenyésztés, a fólia alatti zöldségtermesztés. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa által alapított kitüntetések átadására a napokban ke­rült sor. Méhészeti tevé­kenységükért a Nyíregyházi ÁFÉSZ méhész szakcsoportja „arany” fokozatú kitüntetés­ben részesült. Szakcsoport­tagjainak létszáma megha­ladja a 100 főt és 1976-ban 6 vagon mézet értékesítettek. „Ezüst” fokozatú kitünte­tést kapott g Nyírbélteki ÁFÉSZ Egyetértés málnater­melő szakcsoportja (Penész- lek)' az Uj Élet málnaterme­lő szakcsoport (Nyírbéltek). A bélteki áfész körzetében termelik a megyében vásá­rolt málna 80 százalékát. Az Egyetértés málnatermelő Egy vidéki,' önállóan dol­gozó kertész az egyik közle­kedési vállalat autóbuszán utazott. Menet közben a ko­csi megcsúszott, fának ütkö­zött és a kertész az autó­buszból kiesett. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy keresőképessége több mint 67 százalékkal csökkent, te­hát III. fokozatú rokkant lett; miután állapotában ja­vulás nem várható, rendsze­res mezőgazdasági, kerté­szeti munkák végzésére al­kalmatlanná vált. A rokkant 50 ezer forint kártérítésért és havi 3700 forint baleseti járadék megítéléséért az Ál­lami Biztosító megyei igaz­gatósága ellen pert indított. Törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követke­zőket mondta ki: — Nem fogadható el az az álláspont, hogy a kertészt csak 20 ezer forint kártérítés és havi 1500 forint járadék illeti meg, mert kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, nevezetesen: irányí­tása mellett a kertészeti munka többsége napszámo­sokkal is elvégezhető volt, felesége is segíthetett volna. Figyelembe kellett venni ugyanis, hogy az asszony nagyrészt a magatehetetlen, súlyosan beteg ember ápo­lásával volt elfoglalva. Nincs kellően tisztázva az sem, hogy az ültetvényt valóban haszonbérbe adhatta volna. Igaz, ezt meg sem kísérelte, sőt még terményei értékesí­téséről sem gondoskodott, s szakcsoport tagjainak házi­kertjeiben 14 hektár málna­terület van és 5 hektárt kö­zösen művelnek. Az Uj Élet szakcsoportnak 24 hektár málnaültetvénye van a há­zikertekben és 4,5 hektárt művelnek közösen. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ sertéstenyésztő szakcsoport­ja „bronz” fokozatú kitünte­tést kapott. A szakcsoport elsőként alakult a megyében, tagjainak száma meghaladja az 1000 főt, a tagok által előállított sertésekkel jelen­tősen javították a körzet húsellátását. A Tiszavasvári ÁFÉSZ nyúltenyésztö szak­csoportja szintén „bronz” fo­kozatú kitüntetésben része­sült házinyúltenyésztési te­vékenységükért. A szakcso­port tagjai igen jelentős munkát fejtettek ki, törzsál­lományukat teljes egészében felfrissítették, növelték kö­zös alapjukat. A megyében működő szak­csoporttagok közül többen részesültek egyéni kitünte­tésben. Karádi István mindezek miatt egyenlő ará­nyú kármegosztást kellett al­kalmazni. — A Legfelsőbb Bíróság véleménye az — hangzik to­vább a határozat —, hogy a rokkant felesége az értékesí­téssel csak akkor foglalkoz­hatott volna, ha helyette más látja el a beteg férje ápolását és gondozását. Tehát a kárcsökkentés le­hetősége tisztázásra szorul. A járadék megállapításánál is elengedhetetlen annak meg­állapítása, hogy idegen mun­kaerő bevonásával a rokkant kertészeti tevékenységének folytatása mennyiben lehet­séges és mibe kerül. Bár az orvosszakértő véleménye szerint megmaradt munka- képességével napi két-há- rom órai könnyebb fizikai munkát teljesíthet, de ennek mindaddig nincs jelentősége, ameddig nem bizonyosodik be, hogy csökkent munkaké­pességét lakóhelyén kereső foglalkozással hasznosítani tudja-e. Az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy 58 éves, más szakképzettséget igény­lő munkakörben való elhe­lyezkedése nem várható el tőle. Egyébként is a havi 1500 forintban megállapított járadék nem alkalmas a rokkantat ért anyagi hát­rány kiküszöbölésére, hiszen ez az összeg alatta van a szakképzetlen segédmunkás legalacsonyabb keresetének. Ezért a Legfelsőbb Bírósága kártérítés és a járadék ösz- szegének megállapítására új eljárást rendelt el. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mennyi kártérítést fizessen a buszvállalat ? A nagyhalászi zsákgyár ifjú dolgozója, Novák Borbála, a szövőgépen zsákalapanyagot készít. Nyíregyháza, Búza téri Emil felvétele) munkáslakások. (Elek 0/ jégkorszak ? Még 20 ezer év I A Föld északi félgömb­jét az utolsó egymillió évben uralmába hajtó nyolc jég­korszak közötti meleg klímá- jú időszakokat, legalább is részben, a Jupiternek, a boly­gók „királyának” köszönhet­jük — állítják legújabban an­gol és amerikai geológusok. — Ha nem lenne Jupiter, az északi félgömb feltehetően jobbára a jégkorszak állapo­tában lenne — jelentette ki dr. James Hays, a Lamont- Doherty geológiai obszerva­tórium munkatársa. A Jupi­ter gravitációs vonzása foko­zatosan elliptikussá, majd vissza változtatja a Földnek a Nap körüli csaknem körpá­lyáját. Amikor a pálya ellip­tikus (mint korunkban), a Föld az év bizonyos idősza­kában közelebb kerül a Nap­hoz és több hőt kap tőle. A Jupiter vonzásában A naprendszer óriás boly­gója, a Jupiter a Föld forgás- tengelyének hajlásszögét is befolyásolja. Minél kisebb ez a hajlásszög, annál kevesebb napfény jut az északi pólus­ra, így nagy mennyiségű jég gyülemlik fel a sarkvidéken. Jóllehet a Föld és a nap­rendszer többi nyolc bolygó­ja között gravitációs kölcsön­hatás van, a Jupiter vonzásá­nak van a legnagyobb hatá­sa. A bolygók pályájában rendszeres időközönként je­lentkeznek újra és újra vál­tozások, amint a kilenc égi­test a Nap körül kering és változtatja egymáshoz viszo­nyított helyzetét. — Biztosak vagyunk ben­ne, hogy a jégkorszakokat a keringési pálya' geometriájá­nak megváltozásai váltják ki — jelentette ki dr. Hays. Más elméletek a jégkorszakokat összefüggésbe hozzák a vul­kánkitörések során a földi légkörbe jutó porral, amely megváltoztatja bolygónk hő­mérlegét, továbbá a Nap fé­nyességében tapasztalható változásokat. — A pályavál­tozási összefüggés most már olyannyira kézenfekvő, hogy a többi magyarázatot el kell vetni, vagy meg kell változ­tatni — állítja dr. Hays. Tanúk az óceán fenekén Az a feltevés, hogy a Föld keringési pályájának változá­sai beható klímaváltozások­hoz, kiterjedt eljegesedéshez vagy meleg időszakokhoz ve­zethetnek, nem új. Milutyin Milankovic, jugoszláv tudós vívta ki először a tudományos világ érdeklődését elméleté­vel az 1930-as években. (El­méletét a magyar Bacsák György fejlesztette tovább). A Föld keringési pályájának változásai meglehetős pontos­sággal kiszámíthatók, ha is­merik a többi bolygó töme­gét, pályáját és helyzetét, és a jégkorszakok szorosan ösz- szefüggnek ezekkel a pálya­változásokkal. Dr. Hays és munkatársai az óceáni üledékrétegekben tanulmányozták a Föld klí­májának históriáját. Az év­ről évre az óceán mélyén le­rakodó üledék állati és nö­vényi maradványokat tartal­maz, ezek pedig tükrözik az adott időben uralkodó viszo­nyokat. Ezek a maradványok felhasználhatók az óceáni hőmérséklet és az óceáni jég­térfogat rekonstruálásához. Különböző elemek, például az oxigén izotópjainak ará­nyát megmérve, határozzák meg az üledékrétegek korát. Most meleg periódus van A geológusok több fúró­magot emeltek ki az Indiai­óceán mélyéről és a 25 mé­ter vastagságú üledékréteg- por elemzéséből megkapták az utolsó 450 ezer év klíma­históriájának keresztmetsze­tét. Ez az elemzés teljesen egyértelműen bizonyította a jégkorszakok jelentkezése és a Föld keringési pályájának változásai közötti összefüg­gést. Az északi félgömbön jelen­leg meleg periódus van. Az utolsó gleccserek 14 ezer év­vel ezelőtt kezdtek olvadni. Az utolsó 700 ezer évben egyébként nyolc nagyobb és több kisebb eljegesedés! sza­kasz volt. A tudományos eredményekből az a követ­keztetés is levonható, hogy a következő 20 ezer évben ki­terjedt eljegesedés felé hala­dunk az északi félgömbön. (Megjelent a Delta áprilisi számában.) JEGYZET: Álló buszok Országosan a legtöbbet, egy évben 70 ezer kilomé­ternél is többet futnak a Volán autóbuszai a megyé­ben, sok millió utast szál­lítva. Az üzemek, vállala­tok nagy része mégis elé­gedetlen a személyszállí­tással. Felvetik — és jog­gal —, hogy az autóbuszok menetrendje nehezen al­kalmazkodik a munkaidő kezdéséhez és befejezésé­hez. Ezért inkább saját bu­szokat szereznek be, ame­lyekkel megoldják a szállí­tást. A Volán közforgalmú sze­mélyszállítást végez, nem rendezkedhet be egy-két vállalat kívánságainak megfelelően, hanem má­sok érdekeit is szem előtt kell tartania. Ráadásul évek óta kisebb mértékben nő a megyében a buszok száma, mint az utasok szá­ma. A nagyobb forgalmat az utóbbi évek iparosítása idézte elő. Miért nem képes a Volán lépést tartani a üzemek­kel, miért jobb a vállala­toknak, ha saját kocsipark­juk van? Egyáltalán a kö­zöttük folyó vitában kinek van igaza? Mindkét félnek. Hiszen a városi tömegközlekedés ma már jóval korszerűbb, mint évekkel ezelőtt volt. A me­gyében nincs olyan község, ahol meg ne fordulnának a Volán járatai. Minden me­netrend-változtatás után tovább javul a munkába járók közlekedése. Ráadá­sul a Volánnak, mint vál­lalatnak, még a gazdasá­gosságra is gondolnia kell. Amennyire érdeke a Vo­lánnak, hogy az autóbuszok ki legyenek használva, annyira közömbös a válla­latoknak, hogy az üzemi buszok a napi három-négy fuvar után órák hosszat ácsorognak kihasználatla­nul. Olyan is van, hogy az üzemtől távolabbi közsé­gekbe csak öt-tíz embert visz a panorámás kocsi. So­rolhatnánk a példákat, hi­szen az ÉRDÉRT tuzséri te­lepe éppúgy megteszi ezt, mint a mátészalkai üzemek többsége. Mégis azt kell mondanunk, hogy a válla­latoknál sokszor kényszer- megoldás, hogy saját bu­szokkal szállítják a dolgo­zókat. A hiba az érdekeltség körül van. Riasztó, hogy az export növelésére kapott hitelekből is terveznek az üzemek autóbuszvásárlást, bosszantó, hogy általában csak a riválist — a mun­kást csábítót látják egy­másban az üzemek, ezért akár öt vállalat autóbuszai is mennek egyidőben, egy faluba. S ehhez hozzá kell tenni, hogy a megyében a vállalatoknak, intézmé­nyeknek ma már körülbe­lül ugyanannyi buszuk van, mint a Volánnak. Már­pedig az összefogás, a jobb szervezés hiánya a közös kasszánál, a népgazdaság­nál csapódik le. Az Ikarus kevesebb buszt exportál, a meglévő állomány egyik fele a végtelenségig ki van használva, amikor az üze­mi buszok nagyobbik része éppen hogy fuvarozgat. Ezért elgondolkodtató az álló buszok látványa. Lányi Botond

Next

/
Oldalképek
Tartalom