Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 20. Kitüntették a lakosság ellátását jól segítő szakcsoportokat Zöldségprogram Permetező- talonban Sok apró, ha úgy tetszik személyes, egyedi gond szüli a nagyobb, az általánossá váló problémákat. Az alábbi eset is csak a sértettnek nagy horderejű, de ha már többen járnak hasonló „cipőben”, az ügy közüggyé válik. Az egyik kiskerttulajdonos még a télen vásárolt — akkor árkedvezménnyel adták — egy D—2—M típusú kerti háti permetezőt. Három évvel korábban már vett egy ugyanilyen gépet, ám úgy gondolta, jó ha kettő van, mert ha az egyik elromlik, használható a másik. Balsorsára az első permetezés után mind a két eszköz meghibásodott. Az új — a jótállás alapján — garanciális javításban részesülhetett, a régi gépet úgy vitte el a tulajdonosa a Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Ktsz-hez, hogy csinál ják meg és fizet. A ktsz határidőt szabva vállalta a javítást, de pár nap múltán akadályközléssel élt. Nincs alkatrész. A régi gépet javítatlanul haza lehet vinni, az új permetezővel viszont várnak három hetet. Ha addig sem lesz alkatrész, kap a tulajdonos ' egy csereutalványt. Ezek után kérdezte joggal a gép tulajdonosa: Miként lehetséges az, hogy a gyártó üzem, a VEGYÉPSZER tiszakécskei gyára nem tud a szervizüzemének (ELEKTERFÉM Ktsz) alkatrészt adni? A második kérdés: addig, amíg a javítást elvégzik, vagy a csereutalványt megkapja, mit tegyen: nézze, hogy gyümölcsfáinak termését a permetezés híján elpusztítják a ‘ kártevők, esetleg vegyen egy harmadik gépet? A továbbiakban már nem kérdez, de szántónkén: „Ha ő, mint kistermelő komolyan veszi a zöldség- és gyümölcsprogramot, piacra érdemes árut kíván termelni, akkor a VEGYÉPSZER, akinek az alkatrészt kellene biztosítani, miért nem segíti ezt elő.” A kérdések a számonkéréssel együtt jogosak. Ha valaki szabad idejében — nemcsak önmaga számára hasznos — pluszmunkát vállal, akkor a legkevesebb, amit elvárhat: akikre tartozik, ne hátráltassák, hanem segítsék. Seres Ernő Megyénkben az ÁFÉSZ-ek keretén belül különböző termelési ágazatokban 138 szakcsoport tevékenykedik. Olyan fontos termelési ágazatokban sikerült jelentős eredményeket elérni, mint a méhész, a házinyúltenyésztés, a fólia alatti zöldségtermesztés. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által alapított kitüntetések átadására a napokban került sor. Méhészeti tevékenységükért a Nyíregyházi ÁFÉSZ méhész szakcsoportja „arany” fokozatú kitüntetésben részesült. Szakcsoporttagjainak létszáma meghaladja a 100 főt és 1976-ban 6 vagon mézet értékesítettek. „Ezüst” fokozatú kitüntetést kapott g Nyírbélteki ÁFÉSZ Egyetértés málnatermelő szakcsoportja (Penész- lek)' az Uj Élet málnatermelő szakcsoport (Nyírbéltek). A bélteki áfész körzetében termelik a megyében vásárolt málna 80 százalékát. Az Egyetértés málnatermelő Egy vidéki,' önállóan dolgozó kertész az egyik közlekedési vállalat autóbuszán utazott. Menet közben a kocsi megcsúszott, fának ütközött és a kertész az autóbuszból kiesett. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy keresőképessége több mint 67 százalékkal csökkent, tehát III. fokozatú rokkant lett; miután állapotában javulás nem várható, rendszeres mezőgazdasági, kertészeti munkák végzésére alkalmatlanná vált. A rokkant 50 ezer forint kártérítésért és havi 3700 forint baleseti járadék megítéléséért az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen pert indított. Törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Nem fogadható el az az álláspont, hogy a kertészt csak 20 ezer forint kártérítés és havi 1500 forint járadék illeti meg, mert kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, nevezetesen: irányítása mellett a kertészeti munka többsége napszámosokkal is elvégezhető volt, felesége is segíthetett volna. Figyelembe kellett venni ugyanis, hogy az asszony nagyrészt a magatehetetlen, súlyosan beteg ember ápolásával volt elfoglalva. Nincs kellően tisztázva az sem, hogy az ültetvényt valóban haszonbérbe adhatta volna. Igaz, ezt meg sem kísérelte, sőt még terményei értékesítéséről sem gondoskodott, s szakcsoport tagjainak házikertjeiben 14 hektár málnaterület van és 5 hektárt közösen művelnek. Az Uj Élet szakcsoportnak 24 hektár málnaültetvénye van a házikertekben és 4,5 hektárt művelnek közösen. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ sertéstenyésztő szakcsoportja „bronz” fokozatú kitüntetést kapott. A szakcsoport elsőként alakult a megyében, tagjainak száma meghaladja az 1000 főt, a tagok által előállított sertésekkel jelentősen javították a körzet húsellátását. A Tiszavasvári ÁFÉSZ nyúltenyésztö szakcsoportja szintén „bronz” fokozatú kitüntetésben részesült házinyúltenyésztési tevékenységükért. A szakcsoport tagjai igen jelentős munkát fejtettek ki, törzsállományukat teljes egészében felfrissítették, növelték közös alapjukat. A megyében működő szakcsoporttagok közül többen részesültek egyéni kitüntetésben. Karádi István mindezek miatt egyenlő arányú kármegosztást kellett alkalmazni. — A Legfelsőbb Bíróság véleménye az — hangzik tovább a határozat —, hogy a rokkant felesége az értékesítéssel csak akkor foglalkozhatott volna, ha helyette más látja el a beteg férje ápolását és gondozását. Tehát a kárcsökkentés lehetősége tisztázásra szorul. A járadék megállapításánál is elengedhetetlen annak megállapítása, hogy idegen munkaerő bevonásával a rokkant kertészeti tevékenységének folytatása mennyiben lehetséges és mibe kerül. Bár az orvosszakértő véleménye szerint megmaradt munka- képességével napi két-há- rom órai könnyebb fizikai munkát teljesíthet, de ennek mindaddig nincs jelentősége, ameddig nem bizonyosodik be, hogy csökkent munkaképességét lakóhelyén kereső foglalkozással hasznosítani tudja-e. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 58 éves, más szakképzettséget igénylő munkakörben való elhelyezkedése nem várható el tőle. Egyébként is a havi 1500 forintban megállapított járadék nem alkalmas a rokkantat ért anyagi hátrány kiküszöbölésére, hiszen ez az összeg alatta van a szakképzetlen segédmunkás legalacsonyabb keresetének. Ezért a Legfelsőbb Bírósága kártérítés és a járadék ösz- szegének megállapítására új eljárást rendelt el. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mennyi kártérítést fizessen a buszvállalat ? A nagyhalászi zsákgyár ifjú dolgozója, Novák Borbála, a szövőgépen zsákalapanyagot készít. Nyíregyháza, Búza téri Emil felvétele) munkáslakások. (Elek 0/ jégkorszak ? Még 20 ezer év I A Föld északi félgömbjét az utolsó egymillió évben uralmába hajtó nyolc jégkorszak közötti meleg klímá- jú időszakokat, legalább is részben, a Jupiternek, a bolygók „királyának” köszönhetjük — állítják legújabban angol és amerikai geológusok. — Ha nem lenne Jupiter, az északi félgömb feltehetően jobbára a jégkorszak állapotában lenne — jelentette ki dr. James Hays, a Lamont- Doherty geológiai obszervatórium munkatársa. A Jupiter gravitációs vonzása fokozatosan elliptikussá, majd vissza változtatja a Földnek a Nap körüli csaknem körpályáját. Amikor a pálya elliptikus (mint korunkban), a Föld az év bizonyos időszakában közelebb kerül a Naphoz és több hőt kap tőle. A Jupiter vonzásában A naprendszer óriás bolygója, a Jupiter a Föld forgás- tengelyének hajlásszögét is befolyásolja. Minél kisebb ez a hajlásszög, annál kevesebb napfény jut az északi pólusra, így nagy mennyiségű jég gyülemlik fel a sarkvidéken. Jóllehet a Föld és a naprendszer többi nyolc bolygója között gravitációs kölcsönhatás van, a Jupiter vonzásának van a legnagyobb hatása. A bolygók pályájában rendszeres időközönként jelentkeznek újra és újra változások, amint a kilenc égitest a Nap körül kering és változtatja egymáshoz viszonyított helyzetét. — Biztosak vagyunk benne, hogy a jégkorszakokat a keringési pálya' geometriájának megváltozásai váltják ki — jelentette ki dr. Hays. Más elméletek a jégkorszakokat összefüggésbe hozzák a vulkánkitörések során a földi légkörbe jutó porral, amely megváltoztatja bolygónk hőmérlegét, továbbá a Nap fényességében tapasztalható változásokat. — A pályaváltozási összefüggés most már olyannyira kézenfekvő, hogy a többi magyarázatot el kell vetni, vagy meg kell változtatni — állítja dr. Hays. Tanúk az óceán fenekén Az a feltevés, hogy a Föld keringési pályájának változásai beható klímaváltozásokhoz, kiterjedt eljegesedéshez vagy meleg időszakokhoz vezethetnek, nem új. Milutyin Milankovic, jugoszláv tudós vívta ki először a tudományos világ érdeklődését elméletével az 1930-as években. (Elméletét a magyar Bacsák György fejlesztette tovább). A Föld keringési pályájának változásai meglehetős pontossággal kiszámíthatók, ha ismerik a többi bolygó tömegét, pályáját és helyzetét, és a jégkorszakok szorosan ösz- szefüggnek ezekkel a pályaváltozásokkal. Dr. Hays és munkatársai az óceáni üledékrétegekben tanulmányozták a Föld klímájának históriáját. Az évről évre az óceán mélyén lerakodó üledék állati és növényi maradványokat tartalmaz, ezek pedig tükrözik az adott időben uralkodó viszonyokat. Ezek a maradványok felhasználhatók az óceáni hőmérséklet és az óceáni jégtérfogat rekonstruálásához. Különböző elemek, például az oxigén izotópjainak arányát megmérve, határozzák meg az üledékrétegek korát. Most meleg periódus van A geológusok több fúrómagot emeltek ki az Indiaióceán mélyéről és a 25 méter vastagságú üledékréteg- por elemzéséből megkapták az utolsó 450 ezer év klímahistóriájának keresztmetszetét. Ez az elemzés teljesen egyértelműen bizonyította a jégkorszakok jelentkezése és a Föld keringési pályájának változásai közötti összefüggést. Az északi félgömbön jelenleg meleg periódus van. Az utolsó gleccserek 14 ezer évvel ezelőtt kezdtek olvadni. Az utolsó 700 ezer évben egyébként nyolc nagyobb és több kisebb eljegesedés! szakasz volt. A tudományos eredményekből az a következtetés is levonható, hogy a következő 20 ezer évben kiterjedt eljegesedés felé haladunk az északi félgömbön. (Megjelent a Delta áprilisi számában.) JEGYZET: Álló buszok Országosan a legtöbbet, egy évben 70 ezer kilométernél is többet futnak a Volán autóbuszai a megyében, sok millió utast szállítva. Az üzemek, vállalatok nagy része mégis elégedetlen a személyszállítással. Felvetik — és joggal —, hogy az autóbuszok menetrendje nehezen alkalmazkodik a munkaidő kezdéséhez és befejezéséhez. Ezért inkább saját buszokat szereznek be, amelyekkel megoldják a szállítást. A Volán közforgalmú személyszállítást végez, nem rendezkedhet be egy-két vállalat kívánságainak megfelelően, hanem mások érdekeit is szem előtt kell tartania. Ráadásul évek óta kisebb mértékben nő a megyében a buszok száma, mint az utasok száma. A nagyobb forgalmat az utóbbi évek iparosítása idézte elő. Miért nem képes a Volán lépést tartani a üzemekkel, miért jobb a vállalatoknak, ha saját kocsiparkjuk van? Egyáltalán a közöttük folyó vitában kinek van igaza? Mindkét félnek. Hiszen a városi tömegközlekedés ma már jóval korszerűbb, mint évekkel ezelőtt volt. A megyében nincs olyan község, ahol meg ne fordulnának a Volán járatai. Minden menetrend-változtatás után tovább javul a munkába járók közlekedése. Ráadásul a Volánnak, mint vállalatnak, még a gazdaságosságra is gondolnia kell. Amennyire érdeke a Volánnak, hogy az autóbuszok ki legyenek használva, annyira közömbös a vállalatoknak, hogy az üzemi buszok a napi három-négy fuvar után órák hosszat ácsorognak kihasználatlanul. Olyan is van, hogy az üzemtől távolabbi községekbe csak öt-tíz embert visz a panorámás kocsi. Sorolhatnánk a példákat, hiszen az ÉRDÉRT tuzséri telepe éppúgy megteszi ezt, mint a mátészalkai üzemek többsége. Mégis azt kell mondanunk, hogy a vállalatoknál sokszor kényszer- megoldás, hogy saját buszokkal szállítják a dolgozókat. A hiba az érdekeltség körül van. Riasztó, hogy az export növelésére kapott hitelekből is terveznek az üzemek autóbuszvásárlást, bosszantó, hogy általában csak a riválist — a munkást csábítót látják egymásban az üzemek, ezért akár öt vállalat autóbuszai is mennek egyidőben, egy faluba. S ehhez hozzá kell tenni, hogy a megyében a vállalatoknak, intézményeknek ma már körülbelül ugyanannyi buszuk van, mint a Volánnak. Márpedig az összefogás, a jobb szervezés hiánya a közös kasszánál, a népgazdaságnál csapódik le. Az Ikarus kevesebb buszt exportál, a meglévő állomány egyik fele a végtelenségig ki van használva, amikor az üzemi buszok nagyobbik része éppen hogy fuvarozgat. Ezért elgondolkodtató az álló buszok látványa. Lányi Botond
