Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
ÜNNEPI MELLÉKLET 1877. május 1. A MUNKÁSSÁ VÁLÁS ÚTJÁN . HMM Tinédzserek brigádmozgalma UGORJ FIAM! — SZÓLT A MESTER A KISINÁSNÁK, ÉS „UGORJFIAM” — AKI AFFÉLÉKEN, HOGY VOLNA RENDES NEVE IS, NEMIGEN ÉRT RÁ TÖPRENGENI — UDVART SEPERT PIRKADATKOR, FÁT APRÍTOTT-HASÍTOTT HAJNALBAN, S JÓKOR REGGEL BEGYŰJTÖTT, HOGY NAGY TŰZ LEGYEN, HA A MESTERNÉ ASSZONY MÖGÖTT, KARJÁN A BEVÁSÁRLÓKOSÁRRAL VISSZAJÖN A PIACRÓL. NEM IS OLYAN RÉGI MÚLTRÓL SZÓLNAK ÍGY APÁINK MESÉL NÉMELYIKET MA MÁR SZINTE SZÉGYELLIK ELMONDANI. ligha van szebb iskolája megyénknek, mint a 107-es számú Mező Imre Szakmunkásképző Intézet Nyíregyházán. Erre az iskolára bízták a szakmunkások szakközépiskolája legtöbb osztályának fenntartását. A Nyitott iskola elnevezésű országos kísérletben minta iskolaként szerepelnek. Legutóbb pedig ez év elején indítottak el egy kezdeményezést, amelynek egyelőre szintén nincs párja az országban: szocialista brigádmozgalmat hirdettek az üzemi tanműhelyekben tanuló-dolgozó csoportoknak. Hogyan is kezdődött? Felvállalja-e a nyilvánosság előtt is a „szülőanya” szerepét Ragányné Bagaméri Katalin gyakorlati oktatás- vezető? Ragányné Bagaméri Katalin — így volt, nem tagadhatom le — hangzik a válasz. — Azt kerestem, miféle módszerrel lehetne elérni, hogy a tanulók érdeklődjenek egymás munkája, tanulmányai iránt, érezzenek felelősséget a másik teljesítményéért, legyen joguk szá- monkérni a hanyagságot. — De nem kevesebb feladatot jelentett annak „feltalálása”. — folytatja — hogyan lehetne érdekeltté tenni a vállalatokat abban, hogy törődjenek többet tanulóikkal. A három évvel szemben a vállalatokhoz harmincnegyven éven át fognak tartozni. Amikor mindezek összeadódtak, akkor jelentkezett a tanárnő az iskolai párt- szervezet vezetőségénél: lehetne-e valamit kezdeni az ötlettel? Lehetett. A párszervezet felvette cselekvési programjába a szakmunkástanulók szocialista brigádmozgalmának elindítását, folyamatos patronálását Versenyfelhívást adtak ki. Ebben összefoglalták. mit várnak a brigádoktól. Nem volt kötelező jelentkezni. Van olyan tanműhely, ahol három tanuló- csoport váltja egymást — kettő visszariadt a feltételektől, csak egy jelentkezett. Végül a 46 tanulócsoportból 32 adta be jelentkezési lapját. Egy-egy brigádban általában tíz-tizenöt tanuló van. maguk kö_ zül választottak brigádvezetőt, felajánlásokat tettek. s mint a „nagyok” — elkezdték munkájukat. Csatakiáltással választották meg Urbin Mihályt, legyen a nagykállci cipőipari szövetkezet szocialista címért küzdő tanulóbrigádjának vezetője. Mi a népszerűség oka? Urbin Mihály — Csak arra gondolok, hogy a félévi jegy alapján gondoltak ki engem Egyedül nekem volt ötösöm gyakorlatból. Kis szünet után bevallja, hogy neki is van pótolnivalója — technológiából. Mintha nagy titkot árulna el, úgy beszél legnagyobb élményéről: — Megláttam egy lábon a mi cipőnket. Ment az utcán, én meg néztem. Hogy esik benne a járás? Aztr hiszem, inkább akkor jöttem rá. mint a technológiaórán. hogy nem mindegy, melyik részt honnan és hogyan szabjuk ki. Az 1/13-as osztály cipőfelsőrész-készítő tanulója apró termetével, meleg. tiszta gyermekszemeivel inkább elképzelhető „kis hercegnek” a mesében, aki az élet apró kis csodáira felfigyel — mint egy termelőüzemben egy brigád élén. Mit látott eddig a munkahelyen? Milyenek a felnőttek? — A felnőttek pontosak, megbízhatók, tudják a kötelességüket. Nálunk a szalag mellett általában azt látni, hogy túlóráznak. Mert több munkára van szükség. Azt szeretném, ha én is, meg a brigádom minden tagja olyan lenne, akikre mindig lehet számítani. De jó lenne vagy tíz év múlva újra hallani! Fábián Anikónak. az elsőéves női szabó tanulónak a következő ajándékozási alkalomra egy varrógépet ígértek. Most már majd otthon, Ibrányban a szülei is láthatják, mennyit halad szeptember óta. Év végére bármilyen szoknyát meg fog tudni varrni — hólosat. zsebeset. oldalt vágottat, gloknisat. A Nyírség Ruházati Szövetkezet tanműhelyében miniatűr szoknyát varrnak — babaruhát. Ha sikerül, nagyban is elkészítik — kiárusításra kerül. De varrtak már sapkát — egyenruhához, KISZ-es felvonulásra. Függönyszélt a bölcsődéseknek — mindkettőt társadalmi munkában. Anikó, a brigádvezető a lehető legkomolyabban veszi munkáját. Tizennégy évével mélységesen fontosnak ítéli meg. hogy ez a csoport hogyan felel meg a szövetkezet igényeinek. Jövőre már ők is exportra dolgoznak. Aztán sokan szeretnének itt maradni. Nem mindegy, hogyan zárul az első év. Emődi Ferenc Emődi Ferenc másodéves villanyszerelő tanuló máris védi a mundér becsületét. Ha valahol, valaki állványokon ácsorgó, bámészkodó, lányok után füttyengető. egy darab vassal órákon át egy ház körül sétálgató, esetleg alvó, netán söröző építőipari munkásokat látna, az még véletlenül se gondoljon a SZÁÉV- re. — Tudom, minden építőiparossal szemben vannak ilyen előítéletek, mert általánosítunk, de szerintem nem ez a jellemző. A mi csoportunkra sem jellemző, hogy lógnánk, mégis volt egy gyerek, akit semmire se tudtunk befogni. Se korrepetálásra, se focira, semmire. Ha végeztünk, azonnal eltűnt. Amióta brigádban vagyunk már kétszer jött. hogy szeretné. ha munka után segítenénk neki tanulni. Több időt tölt a brigád megalakulása óta együtt a „Kandó” nyolc tagja. A korrepetálásra szükség van. A társadalmi munkát, ha olyan, hogy örömük telik benne, szívesen csinálják. De van olyan, ami egyenesen büntetés. — Névsor szerint kell politikai előadásokat tartani az osztályban. Hát ez olyan, hogy néha csikorog a fogunk — de nincs más választásunk, aki egyszer kimarad, utána négyet tart. Rájöttünk, hogy jobb, ha nem bliccelünk. Azóta egymást is segítjük felkészülni. Sőt, örülünk, ha a másiknak jól sikerül. A „Kandó” legkedvesebb munkája most készül. Nyomógombos térképet készítenek hazánk bauxitlelőhe- lyeiről, bányáiról. A nyíregyházi 15-ös iskola kapja — ajándékba. Rakamazon, a cipőipari szövetkezetben az volt a legnevezetesebb nap. amikor egy műszakban tizenhármán száz darab tűt törtek el. Hornyai Erzsébet cipőfelsőrész-készítő tanuló szinte már maga sem hiszi, hogy ez valamikor megtörténhetett. Pedig azóta mindössze pár hónap telt el. Hornyai Erzsébet — Ennyi idő alatt is rengeteget tanultunk. Sőt. már ott tartunk, hogy társadalmi munkában önállóan is elboldogulunk a hulladékbőrrel. Húsvéti ajándékokat készítettünk az óvodásoknak, azelőtt székekre való kispárnát. A legkedvesebb mégis a török császár, meg a kiskakas volt. Mesét illusztrálnak vele a kicsik. Erzsit, a rakamazi ifjúsági brigád vezetőjét papíron választották. Tizenháromból nyolc szavazatot kapott. Nem számított ekkora bizalomra. — Mégis jó hatással volt rám. Valamivel nagyobb lett a hangom, amióta brigádvezető vagyok, de úgy gondolom, ez nem hátrány. Azóta már működik a szakkörünk, s összegyűlt a házikönyvtár is. Négy-öt könyvet hozott mindenki, ezeket cserélgetik, megbeszélik. Mert a kulturális vállalásokat is teljesíteni akarják. Bartus Béla másodéves üveges tanuló a BEAG Uni- versil gyáregységének tanműhelyében már gyakorlott kézmozdulattal szabályozza a lángot: ez még erőtlen, ez már éget. most, ez a közepes^ a két fokozat között, ez lesz az, ami úgy izzik, hogy éppen engedelmeskedik az üveg. Az egyik legjobb tanulónak tartják. Türelemjáték ez Fábián Anikó A Bartus Béla a munka az üveggel, amíg alakulni kezd. ehhez jó szem, jó kéz kell — s úgy érzi, ezzel ő mind rendelkezik. Találkoztak, ő. meg a szakma. A „kis” Váci brigád vezetője a brigádmozgalom legfontosabb feladatának azt látja, hogy ebben a keretben jobban össze lehet tartani a tanulókat. — Olyan a szakmánk, ami megköveteli, hogy tudjunk egymás technikai fogásairól, ki hogyan kezd hozzá, hol fogja az üveget, milyen lángot használ Türelmet is tanulhatunk egymástól, hogy újrakezdjük az elrontott darabot. 'Aztán takarékoskodást az anyaggal. Ebben már segítségünk is van, a felnőtt Váci brigád. Jó lenne a nagyokhoz, hozzájuk hasonlíta. ni — úgy szeretni a szakmát, ahogy ők. # Igazuk van-e vajon azoknak, akik az általános iskolából éppenhogy kikerült fiatalokat a brigádmozgalomban fellelhető formalizmusok, sablonok veszélyétől féltik? Akik aggódnak: nem játszanak-e velük afféle fel- nőttesdit; vállaljatok, teljesítsetek, adminisztráljatok — mi meg majd pontozunk. A legilletékesebbek: a kis brigádok vezetőinek válaszaiból kiderült, hogy maguk döntik el, mire vállalkoznak, menynyi az utánzás, s éppen életkoruk a biztosíték a sablonok ellen. Mint a nagyok, naplót is vezetnek. Ezekből átsüt a naiv gyermeki báj, a tisztaság és az a komolyság, amellyel feladatukhoz láttak. Egy másodikos csoport például így mutatja be a brigád tagokat: „B. V. a csoport szeleburdija, közepes képességű. G. E. ügyes, gyors, megbízható, tanulmányi átlagja jobb is lehetne. Ny. E. magatartása jó, szorgalmas, ha akar. dolgozik, ha nem akar. nem. M. G szerény, biztatással aktívabb munkára serkenthető.” Van-e vajon igazi szocialista brigádnaplóban ilyen jellemzés? A brigádok ismert hármas jelszavával — „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” — így indult a verseny- felhívás. Megszabja a feltételeket: milyen követelményeket támasztanak a fegyelmezett minőségi munka, a jó tanulás, az önképzés, önnevelés területén. A teljesítményt pontokkal mérik. A pontozásnál az iskola- igazgatói dicsérettel egyenrangú a vállalat vezetőségének dicsérete, mindkettő nyolcvan pontot ér. A nyári gyakorlatok befejezése után összesítik a teljesítményt, és értékelnek. A minimum személyenként 250 pont lesz. A brigád vándorzászlót kap, szocialista tanulócsoport címet, a legsikeresebb egyéni versenyző az arany-, ezüst-, és bronzjelvény mellé külföldi jutalomüdülést, értékes ajándékokat. Már egyes vállalatok is figyelnek erre a „tartalékra”. * Hogyan fogadta a 12 üzem a tinédzserek brigádmozgalmát? Mit tapasztalt a vállalatoknál járva Péter Imréné, az iskolai pártszervezet titkára? — Bevallom, nem számítottunk ekkora lelkesedésre — bár nem mindenütt értették azonnal, miről is van szó. Most ott tartunk, hogy a vállalatok akkor támogatják szívesen a tanuló szocialista brigádokat, ha mi a brigádmozgalommal a leendő fiatal szakmunkások beilleszkedéséhez adunk könnyítést, ha nevelési eszközeinkkel járulunk hozzá a munkássá válás folyamatához. Mondanom sem kell talán, hogy éppen ez volt a célunk. Egy példa a konzervgyárból : a mechanikai műszerész tanulókat patronáló Gagarin brigád különfoglalko- zást tart a termelővonalakról, a munkássá nevelés érdekében negyedévenként brigádgyűlésre hívja a tanulókat, közös társadalmi munkát, sportviadalokat szerveznek, szakmai tárgyakból korrepetálnak. Ezért azt kérik cserébe, hogy a tanulók tartalékalkatrészek gyártásával segítsék a brigád munkáját. És a másik az Universilből. Szép László vállalati szakoktató abban látja e mozgalom előnyét, hogy idejében sikerült olyan viszonyt kialakítani a tanulók és az üzem között, amely a munkába állásnál kiküszöböli a zökkenőket. Különösen fontosnak tartja, hogy szakmailag magasabban képzett tanulók végeznek itt. Ezt segíti. ha rendszeres a kapcsolat a patronáló brigáddal. Ez az emberi kapcsolatok dolgában is érezteti majd hatását. — Negyvennégy szakoktatónk van — foglalta össze végül az eddigi tapasztalatokat Farkas László, a másik gyakorlati oktatásvezető — Sokat panaszkodtak, hogy még az egy műhelyben dolgozó tanulók között sincs kapcsolat. Ennek vége, mert egymásra figyelnek, dicsérnek és büntetnek, céljuk van hosszú távra. Kevesebb a fegyelmezetlenség. s reméljük, könnyebb lesz arra a munkahelyre beilleszkedni, ahol már tapasztalatot szereztek a brigádmozgalomban. Ha ez beválik, szívesen adjuk tovább másoknak módszereinket. Szöveg: Baraksó Erzsébet Fotó: Gaái Béla
