Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 6. A nyíregyházi papírgyárban a nyugatnémet zsákgyártó gépsoron műszakonként 18 500 papírzsákot készítenek. (Elek Emil (elv.) Gyógyítható: a hivatalban mm Ügyfélszolgálat: jó szó, jogi felvilágosítás Hol lehet „kilépett” bejegyzéssel elhelyezkedni? Mi szükséges ahhoz, hogy az orvos házaspár szovjet vendégekét fogadhasson? A Lengyelországból ideszármazott feleségnek nincs munkakönyvé; mit kell tenni? Nyugdíjügyek, munka- közvetítés, hatósági bizonyítványok kiállítása... Kérdés kérdés után. Fél órákig ürességtől kong az iroda, máskor hullámként zúdul az érdeklődők áradata: tízen- tizenöten állnak, ülnek sorukra várva. Talán az égés* város megfordult már 1972 óta a Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati irodáján. Naponta hatvanan-hetvenen lépnek az ügyintézők elé orvoslásra váró, hivatalban „gyógyítható” bajaikkal. Melyek a leggyakoribb esetek? Krampeczki József né mintegy százféle hatósági bizonyítvánnyal dolgozik, idézéseket küld ki: csak „hatóságiból” 1970-et intézett tavaly és 600 egyéb anyagot iktatott, postázott. A munkaügyek felelőse, Bojtos Istvánná pedig munkát keresőket küld a munkást keresőknek. Indul a „nagyüzem“ ségi tanácsok elfogadnák azt a postán elküldhető nyilatkozatot, melyet a megkérdezettek büntetőjogi felelősségük tudatában töltenek ki, s melyet a nyíregyházi tanácson használnak is? Keresztgyerek „hivatalból“ Az ügyfélszolgálat az ügyfelek érdekeit védi, gyorsabbá teszi hivatalos dolgaik intézését, hiszen — sok esetben — mindent egy helyen kapnak meg; a tanácsot, a jogi felvilágosítást, az űrlapot, netán a jó szót, s mindezt mindennap reggeltől délutánig. Sokan „hazajárnak” már. A vidám fuvaros évente többször is megjelenik; most lányát s vejét várja a Szovjetunióból. Krampeczky Jó- zsefné még keresztgyereket is „szerzett” itt: egyik ügyfelének lánya szánta neki a megtiszteltetést. Ember ember után érkezik. Egyszerre ketten is beszélnek, kopog az írógép, a meghallgatásra várók duruzsolnak. A szemlélődő számára követhetetlenné válik minden ... SpeidI Zoltán Választék a vidékieknek — fővárosiaknak Reggel fél kilenckor indul a „nagyüzem”. Pontban kezdéskor egy vézna, fiatal fiú kér a háziipari szövetkezethez közvetítő lapot. Egy idős férfi — pár perccel később — kérelmet szeretne iratai. A szabályok ezt nem engedik, de saját tapasztalataik is tilalomfát állítanak. Megesett ugyanis, hogy őket kérték fel a borbevallás kitöltésére, s a szívességet kérő őket okolta a magas adó miatt, mondván: nem azokat a számokat írták be, amiket diktált. ' A szeszgőzbe burkolt férfiú — fegyelmi alatt álló sofőr — állást keres. Csak fizikai munkát tudnak neki ajánlani. Az alacsony asszony a 107. számú szakmunkásképző intézet végzőseinek, a majdani szabóknak, könyvkötőknek, fodrászoknak, asztalosoknak, műszerészeknek munkakönyveivel jött. Tanácsot kér a gyászruhát öltött idős asszony és a piros kabátban pompázó ifjú nő. Gazdátlan biciklik A vörhenyes hajú férfi elveszett (?) szolgálati kerékpárját jelenti be, mert a talált tárgyakkal is itt foglalkoznak. Biciklik garmadája a raktárakban, táskák, ernyők, dossziék várják a páncélszekrény mélyén feledékeny gazdáikat. S jó lenne, ha T. F.-né púpoehalmi lakos is jelentkezne fekete táskájáért, a benne lévő pénzért és személyi igazolványáért. Azt mondják az irodán dolgozók, hogy néhány éve több tÉfcgy került hozzájuk, mint mostanában. Gondosabbak lennénk tán? Vagy kevesebb a „becsületes megtaláló?” Tippeljünk az előbbire... Sok, néha úgy tűnik, fölöslegesen sok itt a munka. Miért szükséges például a nyugdíjukhoz munkaidőt igazoló idős mezőgazdasági munkásoknak Nyíregyházára, esetenként a Dunántúlra is elutazgatai, hogy régi munkatársaikkal jegyzőkönyvet vetessenek fel az együtt töltött munkásévekről? Nem lenne egyszerűbb, ha a közOrszágjárás 160 útvonalon Beszélgetés Kada Istvánnal a val. Együttműködési szerződést kötött a Budapest Tourist a megyei-városi idegen- forgalmi hivatalokkal. Ezért is tüntetik fel már valamennyi Budapest Tourist- programfüzetben, kül- és belföldi ajánlatban az iroda neve mellett a megyei idegenforgalmi hivatalokét is. Kada Istvánt, a Budapest Tourist igazgatóját erről az együttműködésről kérdeztük: — Mit tartalmaz a szerződés? — Irodánk egyik fő. feladata a belföldi turizmus lehetőségeinek szélesítése. A fővárosi ember vidékre megy kirándulni, kikapcsolódni. A vidékiek is az egyik megyéből a másikba, az ország egyes tájegységeiről a más jellegű vidékre utaznak. A hazai közönség utazási igényeinek kielégítése, a szállás, a programok biztosítása a megyei idegenforgalmi hivatalok feladata is. — Természetesen a külföldieknek szóló programajánlatainkban sem csak budapesti tartózkodás szerepel. Minden utunk valamelyik jellegzetes hazai tájat is érint. Minden megyével kü- lön-külön megkötöttük a szerződést. Ennek alapján a megyei-városi idegenforgalmi hivatalok mindegyike árusítja a Budapest Tourist útjait. S a megyék szállást, programot biztosítanak a Budapet Touristnál jelentkező turistáknak. — Mióta tart ez a kapcsolat? — Tavaly kezdődött. Az egyik-másik helyen — például Zalában — már igen jelentős eredményeket hozott. Budapest Tourist igazgatójá— Milyen közös programokat szerveztek? — 160 útvonalon, változatos programmal — melyben pihenés, üdülés, városnézés, szakmai út, országjárás, kulturális események megtekintése szerepel. — Valamennyi útra minden megyében, vagy Budapesten is lehet jelentkezni. Ez a 160 belföldi program szinte csak példa, ezekhez hasonlót, vagy külön kívánságra szervezhetünk utakat. Néhány útvonal a programfüzetből: Cserhát. Budapest—Hatvan—Salgótarján —Somoskő—Szécsény—Vác Budapest. Sopron—Kőszeg— Szombathely. Budapest— Veszprém—Szombathely— Kőszeg—Sopron—Komárom —Budapest. Pécs—Siklós— Harkány. Budapest—Dunaújváros—Bonyhád—Szászvár—Komló—Pécs—Harkány—Siklós—Pécs—Budapest. Hortobágy—Debrecen. Budapest—Gyöngyös—Mezőkövesd—Poroszló—Tiszafüred—Hortobágy—Debrecen—Leninváros—Füzesabony—Budapest. — És mit kínál a Budapest Tourist az ország lakóinak a fővárosban? — Szállást, programokat, városnézést, hangverseny- és színházjegyet. Szezonon kívül az Európa-szállóban kedvezményesen, csaknem féláron biztosítunk panziót. A Citadella-szállóban 45 forintért — diákcsoportoknak 22 forintért — adunk fekvőhelyet. Fizetővendégszolgálati szállást, autókölcsönzést, s egész sereg különféle szolgáltatást is kínálunk. Egészségügyi kultúra Rendezvények a Honvéd utcán M ár hagyományos, hogy az egészségnevelésből minden évben nagy részt vállal magára a III. kerületi művelődési ház Nyíregyházán, a Honvéd utcában. Az idén a városi közegészség- ügyi osztállyal és a kerületi népfronttal közösen rendezik az eseményeket, melyekre a megye szaktekintélyeit hívták meg. Csütörtökön este hatórai kezdettel a házipatika a családban a téma. Ez alkalommal dr. Buga László és Szabó Imre igazgató főgyógyszerész találkozik a közönséggel. Egy héttel később az alkoholizmus a téma, ennek előadója dr. Székelyföldi József főorvos, a megyei detoxikáló állomás vezetője, aki a probléma rendőri vonatkozásait is ismerteti. Április 19-én este hét órai kezdettel a bőrgyógyász és a kozmetikus áll a pódiumon, dr. Dolinay Vladimir és Dalanics Györgyné személyében. A következő előadás 26-án a rákról szól, ezt a téma kiváló ismerője, dr. Juhász Lajos kandidátus ismerteti. A felnőttprogramokon kívül két alkalommal az ifjúsági klubban is lesz előadás, 12-én dr. Petruska Sára az ifjúság és a szexua- lizmus címmel beszélget a klubtagokkal, míg 28-án a szív- és érrendszeri megbetegedésekről dr. Fazekas Árpád tart előadást. Valamennyi rendezvényen a meghívottak a közönség kérdéseire is válaszolnak, lesz egészségügyi totó és filmvetítés is. 3 KÉPERNYŐ ELŐTT Azt szoktuk mondani arról az íróról, aki kendőzetlenül mutatja meg az emberi kapcsolatok beteg pontjait, hogy nagyon ismeri az életet, az embereket, s hogy mélyen, őszintén ábrázolja őket. Persze legszívesebben akkor használjuk ezt a megfogalmazást, ha az élet valamely tragikus mozzanatát tárja fel az illető alkotás. Mintha azt vallanánk, hogy az igazi élet csakis megrendítő, gyászos tényekből áll. Ez a morbid felfogás az esztétikai értékrendben is kikövetelte magának a helyet, s most már íróra, olvasóra egyaránt hatással van, akár elismerik ezt a tényt, akár nem. Hajlamosak vagyunk néha azt hinni, hogy az életet derűs alapállásból szemlélő írásmű csupán iromány, nem az igazat mondja, legfeljebb a valódit, s hogy csak a tragikum művészi formába öntése lehet értékes. Pedig hogy az élet bajait, terheit napjainkban nemcsak tragikumban lehet feloldani, hogy az emberek nemcsak rosszak, hanem jók is, sőt a jó több bennük — számos író hitelt érdemlően bizonyította már. Ezek közé tartozik Szőnyi Sándor is, aki éppen húsz éve kapott József Attila-díjat. írói világa munkásokkal, s más dolgozó „kisemberekkel” népesült be, övék az együttérzése, aggódása, írásaiban higgadt valóságlátás, bölcs életszemlélet tükröződik, s az emberek iránti bizalom. Ez vezeti a Fiának édes bátyja c. elbeszélése apa-hősét, de magát az egész, kedves, játékos és mégis nagyon komoly írást is (Mádi Szabó Gábor és Szerencsi Éva szikráztatta a két ellentétes pólust); ez tölti meg az eszpresszó nyugdíjba vonuló mosogató asszonyáról, Juliskáról szóló írás alakjait; s tulajdonképpen A megrontott szereplőit is, bár ez utóbbiakat más ve- tületben is megmutatja. A fia kérésére faluról Pestre költözött, egész addigi életében serény idős asszonyt a fia és menye jószándékú tiltása kényszeríti a „megrontó” tétlenségre, amely előbb a léikét, aztán a testét öli meg, megfosztva életkedvétől. A rosszul adott szeretetet nemcsak ez a motívum bírálja ebben az írásban, hanem a „koldulás”, illetve az alamizsnát adók indítékairól elmondott írói kommentár is. így van, sokan nem azt kapják, amire igazán szükségük lenne, sí. nem azt adják, amit adniuk kellene, a hiányt aztán különböző pótlékokkal próbálják kompenzálni. Juliska dolgos élete megérdemelt jutalmának tekinti a nyugdíjas élet új elfoglaltságait, időtöltéseit, a fürdőzést a „Gel- lért”-ben, a sétát, a presz- szós délelőttöket. Az élet megint más színei ezek, s mind a Szőnyi Sándor palettájáról valók. Kár azonban, hogy az előző kettőtől eltérően, ennek az írásnak a képrevitele kevesebb vitalitással telítődött, a képernyőn mozgó Juliska tartása, mozgása és az egész atmoszféra erőtlenebbé sikerült, mint a benne rejlő lehetőségek. Az ünnepélyesség már akkor is körülfolyta, megbénította az alakokat, amikor még korai volt így aztán a Holnap is élünk nem hagyta a hibátlanság élményét a nézőben. (A novellákat Juhász István írta képernyőre, rendezte Horváth Tibor.) Még csak annyit hogy Szőnyi Sándor írásai megérdemelnék a tévé gyakoribb nyilvánosságát. Seregi István Szabadság a zenében Primär zöldség Csengerböl Megkezdte a primőr zöldség értékesítését a Csengerés Vidéke ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoportja. A húsvéti ünnepekre mintegy 4000 csomag hónapos retket, 1000 csomag zöldhagymát és több mint 2000 fej salátát forgalmaznak az ÁFÉSZ-hez tartozó községek boltjaiban a 750 négyzetméter területű fóliasátorból. A palánta árusítása is megkezdődött. Ez évben mintegy 120 000 különböző zöldségpalántát helyeznek ki a háztáji gazdaságokba. Minden művészetnek ihle- tője a szabadság eszméje. Beethoventől Liszt Ferencig, Musszorgszkijtól Kodályig majd minden zeneszerzőt alkotásra késztetett a szabadság dala. „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat!” énekelte Kodály Zoltán. Ezt az ünnepi szabadság muzsikát hallhattuk a megyei művelődési központ hangversenytermében és rendezésében április 2-án este, hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából. A hangversenyt az élenjáró szocialista brigádok részére rendezték, s műsorát is ennek megfelelően állították össze. Ady, József Attila, Váci Mihály megzenésített versei, Beethoven, Liszt, Verdi, Musszorgszkij, Bárdos, Kodály forradalmi kórusai gyönyörködtették és lelkesítették a hallgatóságot. Közreműködtek : Csikós Sándor, szavalattal, Berkes János és Bordás György énekszámokkal (duett!), Baranyai László zongoraszámmal, a nyíregyházi vegyes kar és az egyesített kórus, valamint a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Fehér Ottó, Molnár László és Gebri József karnagyok vezényletével. Az előadás méltó volt az áprilisi szabadságeszme hű tolmácsolására. Vikár Sándor (kádár) A szimfonikus zenekar és az egyesített kórus.
