Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

2 KEfcET-MAOYARORSZÄG 1977. április 20. ÁPRILIS — MÁJUS - JÚNIUS: Országos textilhulladék­gyűjtési verseny Háztartási pamuttextil-hul­ladékgyűjtési akciót hirdet április, május és június hóna­pokra a MÉH J/állalat. Az érintett hónapokban nyere­ménysorsolást, a végén pedig jutalomsorsolást rendeznek a legaktívabb gyűjtők között. A sorsolásokon csak azok vehet­nek részt, akik áprilisban, májusban vagy júniusban legalább 1 kilogramm tiszta háztartási pamuttextil-hulla­dékot, vagy 5 kilogramm mo- satlan háztartási pamuttextil­hulladékot szállítanak a MÉH-átvevőhelyekre. A ka­pott bizonylatot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödikéig kell eljuttatni a MÉH Tröszt Propaganda Iro­da címére (1061 Budapest, Jó­kai tér 6.). A nyereménysor­soláson az ország bármely áruházában beváltható, felső- ruházati cikk vásárlására szó­ló utalványokat és a TEMA- FORG Vállalat fonalából mé­retre kötött ruhákat, pulóve­reket vehetnek át a szeren­csés nyertesek. A jutalomsor­solás fődíjai sok más mellett: színes televízió és automata mosógép. ÚJSÁGOK MIKROFILMEN, KÖRÖZÖTT KÖNYVEK Lengyel—magyar államközi szerződés alapján a Csepel Au­tógyár dugattyúgyárában készítik a Polski Fiat 126-os autók motorjainak dugattyúit. Idén 240 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak. Megyénk a polcokon Hívódíjas kórusok hangversenye A megyei nívódíjas kóru­sok hangversenyét április 17- én bonyolították le a Vásá- rosnaményi járási Művelődési Központban. A hangverse­nyen — melyet első és má­sodik kategóriában rendeztek meg — 8 kórus vett részt. El­ső kategóriában megosztva a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola női kara és a nyíregyházi ifjú zenebarátok városi kórusa szerezte meg az első helyet. A két kórus kar­vezetői, Fehér Ottó és Gebri József személyi jutalomban részesültek. Második kategó­riában a vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyes kar sze­rezte meg a vezetést. A meg­osztott második díjat a máté­szalkai pedagóguskórus és a tanárképző főiskola tanítói tagozatának női kata vette át. A megosztott harmadik díj­ban a kisvárdai pedagógus­kórus és a nagykállói fiatal óvónők kórusa részesült. Az I. helyezett kórus vezetője, Molnár László személyi ju­talmat kapott. A helyezettek mellett jutalmat adtak át a tiszavasvári művelődési ház pedagóguskórusának is. A verseny végén Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese adta át a megyei tanács által alapított nívódíjakat és okleveleket. Valamennyi kó­rus oklevélben részesült. „Szathmár vármegye fek­vése, története és polgári es- mérete” Irta és kiadta: Szir­mai Szirmay Antal udvari tanácsos, „a költésben és vers szerzésben koszorús”. „Nyo­mattatok Budán 1809-ben.” A Móricz Zsigmond megyei könyvtár helyismereti rész­legének egyik becses darab­ja ez a 168 esztendős könyv, melyben boszorkányperek iratairól, Szatmár vármegye neves lakóinak felsorolásáig sok mindenről szó esik. Ha­sonlóan érdekes (bár nem irodalmi értéke miatt) „Pat- tanházi Pattangi Jób, Máté­szalkai esküdt történeti ro­mána”, azaz regénye. A helyismereti részleg mindent gyűjt, ami összefüg­gésben van Szabolcs-Szat- márral — legyen az vállala­ti meghívó valamely ünnepi eseményre, fénykép vagy könyv, újságcikk vagy folyó­irat. Most rendezik azt a leve­lezőlap-gyűjteményt, mely a századfordulótól napjainkig mutatja be városaink, tája­ink változását. Ezt szeretnék kiegészíteni egy bőséges fényképanyaggal: az MTI fo­tószolgálatától megvásárol­ják a szabolcsi képeket évti­zedekre visszamenőleg! Most készülnek szorosabb kapcsolatot létesíteni a nyír­egyházi tanács műszaki osz­tályával: jó előre tudniuk kell, mit mikor bontanak le a vá­rosban : legalább fényképen maradjon meg az utókor szá­mára a régi és a mai Nyír­egyháza. Nagy fájdalmuk: nem maradt fénykép Váci Mihály szülőházáról..-. Két mikrofilmes leolvasó­készülék áll a könyvtárban: 1880-tól kezdve csaknem minden megyénkben újság megvan mikrofilmen. Az Or­szágos Széchenyi Könyvtár sajtógyűjteménye teljes: an­nak szabolcs-szatmári részé­ről készül film. A Nyírvidék című lap például hatvanöt éven át jelent meg Nyíregy­házán — minden száma lát­ható filmen! A helyismereti részleg ér­dekes sorozatba kezdett idén: üzemeket mutatnak be a polcokon egy-egy hónapig. A másik kezdeményezé­sük: egy átfogó helyismereti „lelőhelykatalógus” elkészí­tése. Ez annyit jelentene: minden helyismereti jellegű kiadvány, újságcikk, fotó he­lyét megjelölnék benne. A munka már megkezdődött, úgy tervezik, 1980-ra elkészül a katalógus. T. GY. Magánépítés — társadalmi gondok (2.) Anyag 100 ezer lakáshoz SOKAN KERESIK FEL EZEKBEN a napokban a környékbeli TÜZÉP-tele- pet. Kezdődik az építkezés, kell az anyag. Van-e, lesz-e elegendő belőle az idén? Előrebocsátandó: az építő­anyag-kereskedők országo­san 100 ezer lakáshoz ele­gendő anyaggal várják az ér­deklődőket. Egy KNEB-vizsgálat azt igazolta, hogy az építkezők kisebb-nagyobb hányada csak hosszas utánjárással, késve tudja beszerezni a ke­resett terméket. A beszerzés késése sok esetben nem az áru hiánya miatt történik, hanem azért, mert ott és ak­kor nem lehet kapni a ke­resett cikket. Lehet, hogy a szomszéd faluban, városban eladatlan készletek halmo­zódtak fel ugyanebből a termékből, vagy egy hét, egy hónap múlva ugyanaz a he­lyi TÜZÉP-telepen is bősé­gesen kapható lesz. Szaksze­rűen ezt úgy szokás monda­ni: rossz az áruterítés és a szállítási ütemezés. Mindez hátrányt, bosszúságot okoz a vásárlónak. A vásárlói igények ponto­sabb felmérését, a vevők ké­nyelmét szolgálja az úgyne­vezett „anyagbiztosítási rendszer”. Ez azt jelenti, hogy a házépítő előre leadja a TÜZÉP-telepen azt a lis­tát, amely tartalmazza mennyiségben és minőségben mindazokat a termékeket, amelyek az alapozástól a te­tőfedésig a lakás felépítésé­hez szükségesek. Ez az akció nagyon kedvező a vevőkre nézve, mégis eddig nem ara­tott osztatlan sikert. Ennek oka a következő: a vásárlók nem nagyon ismerik az elő­biztosítási rendszert, mert nem megfelelő a propagan­dája; a termelők pontatlan szállításai esetén a TÜZÉP- telepek sem képesek a meg­rendelők részére az igényelt árukat a kívánt határidőre rendelkezésre bocsátani; va­lamint maguk a TÜZÉP-te- lepek is tartózkodtak a rend­szer elterjesztésétől, hiszen az egyoldalúan csak a válla­latra ró kötelezettséget. Sokszor hírül adta a sajtó, hogy az Építési Tájékoztatá­si Központ különböző ver­senypályázatok útján mint­egy 140 családi házra dol­goztatott ki típustervet, amely fillérekért az építők rendelkezésére áll, mégpedig az építési engedélyhez elő­írt tartalommal. Igaz, épí­tész berkekben vitatkoznak e tervek használhatóságáról, Borteremtés“ tollvonással 99 A leltárhiány eltüntetésének meglehetősen furfangos módját eszelte ki Árpád Jánosné nagy­kállói lakos. Vegyesboltjában 57 690 forint hiányt talált a lel­tározó, s az erről készült három példány egyikét átadta Arpád- nénak. Az asszony otthon addig szorozgatott, míg megtalálta a megoldást: mit kellene kijavíta­ni ahhoz, hogy eltűnjön a hiány? Amikor behivták a szövetkezet központjába, néhány percig ma­gára maradt az irodában. Ez elég volt ahhoz, hogy áz ott lé­vő két példányon is elvégezze a javításokat. így lett 5,50 kiló mákból 105,50, 13 kiló rizsből 113, 32 üveg kadarkából 932, 3 kiló borsból 13, 500 üveg bor he­lyett 1500. Ezek a változtatások pontosan 57 690 forintot tettek ki. A hiány papíron eltűnt. így a szövetkezet nem fizettette meg a meglévő kárt az asszonnyal. A dologra azonban fény derült, s a bíróság jelentős kárt okozó magánokirat-hamisítással elkö­vetett csalásért 8 hónapi börtön, re ítélte Árpád Jánosnét. A me­gyei bíróság a börtönbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüg­gesztette, de 5000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kö­telezte Arpádnét. Az ítélet jog­erős. Kutya­kiállítás Tizenöt évvel ezelőtt, 1962- ben jött létre a Magyar Eb­tenyésztők Országos Egyesü­letének nyíregyházi szerveze­te. Az akkori kutyatartók közül még ma is sokan ak­tív tenyésztők. A komondor és puli fajták versenyén sok hazai és nemzetközi versenyt nyertek a nyíregyházi szer­vezet tagjai, sőt Szekeres Pál tízszeres tenyésztői díjas. E sikerek alapján került sor az első megyei tájjellegű kutya­kiállításra 1966-ban. Az ered­ményes bemutatót újabbak követték. 1973-ban már több, mint 500 kutya állt zsűri elé Nyíregyházán. A szabolcsi kutyák sikeres szereplése fel­lendítette a szervezeti életet is. Egyre több lett a vidéki jelentkezők száma. Volt már olyan időszak, mikor a tagok száma elérte a 300-at. A jó munkához kiképzőterületre volt szükség. Főleg a német­juhász kutyák tenyésztői igé­nyelték ezt, mivel ők sok jól képzett állatot adnak át a rendőrségnek és a határőrök­nek. A fiatal farkaskutyák a Bujtoson bérbe vett terüle­ten tanulják az őrző és védő feladatokat. Az idén a Nyírségi Ősz ke­retében két kiállítást is szer­veznek az egyesület tagjai a Bujtoson. Terv szerint sor kerül egy kotorékversenyre, melyen tacskók és terrierek vesznek majd részt. A többi kutyafajta kiállításon verse­nyez a „Nyíregyháza szépe” címért. Az igazi, látványos szórakozást ez a kiállítás fog­ja nyújtani az érdeklődők­nek. < Zsoldos Barnabás A KÉPERNYŐ ELŐTT Az utóbbi két hétben ri­portokkal, beszélgetésekkel, villanásnyi portrékkal ké­szítették elő a szerkesztők a „talajt” a szocialista bri­gádvezetők V. országos tanácskozásáról adandó tu­dósításoknak, pontosabban nem is a híradásoknak, ha­nem magának e nagyon je­lentős, fontos tanácskozás­nak. Brigádok nyilvánítot­tak véleményt az életükben lezajlott eseményekről, kül­döttek beszéltek munkájuk­ról, dolgozó társaik megvá­lasztott küldöttjükről. Az elmúlt szombaton és vasár­nap pedig részletes tudósí­tásokban számoltak be a ta­nácskozáson elhangzottak­ról. Ily módon, ha úgy tet­szik, az egész ország ott volt (aki akart, ott lehetett) a szocialista brigádvezetők megbeszélésén. És mégis azt gondolom, hosszalJb időre visszapil­lantva, hogy ennél sokkal többet is tehetett volna, s tehetne a jövőben a szocia­lista brigádmozgalomért a televízió. Jó dolog — bár hírközlési intézményről lé­vén szó: egyszerűen termé­szetes — hogy ilyen nagy eseményről részletesen be­számolnak, s hogy előtte a közvéleményt orientálják. Van már a tévében vezetők klubja, pedagógusok fóru­ma, szülők műsora (Családi kör), miért ne lehetne ál­landó műsora a szocialista brigdámozgalomnak is? Nem ok nélkül gyarapodna a műsorok száma, nemcsak azért, hogy eggyel több le­gyen. Lám, a fiataloknak szánt ifjúságpolitikai magazin most próbálkozik negyed­szer megújulni, hogy mi­lyen sikerrel, az ugyan ké­sőbb fog kiderülni, de a jobbra való törekvés állan­dó jellemzője a fiatalok e műsorának. A Teleszubjek- tív „jogutódja”, a Fiatalok órája első adása még nem mutatott újat sem a szer­kesztésben, sem a témá­ban, nyilván meg kell vár­ni a későbbi műsorokat ah­hoz, hogy ítélni lehessen, egy azonban máris bizo­nyos: „a naprakész aktuali­tás ... igényével” nem pró­bálkozhat egy háromheten­ként jelentkező adás, ez az igény ellentmond az előbbi fogalom tartalmának. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Vannak írók, akiknek az alkotásai sokszor különö­sebb művi beavatkozás nél­kül „hangszerelhetek” rá­dióra. A kevés szóval is tö­kéletesen megjelenítő leírás, légkör- és hangulatterem­tés, a feszes és pompásan karakterizáló dialógusok jellemzik általában az ilyen műveket, melyek egyenesen kívánkoznak a beszédes megelevenítésre. Tamási Áron, századunk nagy író­jának számos munkája bi­zonnyal ezek közé tartozik. Kiváltképpen a pompás el­beszélései jelentenek — még kellően ki nem akná­zott — szinte kimeríthetet­len kincsesbányát a rádió számára. Mindezt azért kellett le­írni, mert négy gyönyörű­szép Tamási-novella rádiós feldolgozását hallhattuk pénteken (Z. Szalai Sándor adaptálásában, Dohai Vil­mos pontosan értelmező és hitelesen megvalósító ren­dezésében), „Sóvidéki tár­sasjáték” címmel. A jól ki­választott négy elbeszélés mintegy keresztmetszetet adott az író novellisztikus stílusművészetéből. A ter­mészettel együtt élő, „egy- lélegzetű”, a természet misztériumában hívő szé­kely parasztok színes kép­zeletvilágának a költői le- begésű ábrázolása -az élet mindennapiságában, valós eseményeiben: ime az egyik, már-már mitizáltan népies novellatípusa. Az ízes humorban is bővelkedő „Légi sugallat” (az álmos öreglegény és az őt férjéül fogó furfangos leány esete) sokban ide sorolható volt. A címadó elbeszélés és a további kettő • („Népszakér­tő”, „Kivilágított fapiac”) a csúfondáros népi realis­ta, feledhetetlenül „góbés” Tamásit idézte. Az öreg só­falvi székely szellemi pár­baja egy úrral igazi „Ábe- les” párbeszédekben gör- gött: az úrra valósággal „.. .ráfeküdt eszével a szé­kely ...” A mondvacsinált népszakértők felsülését a nép előtt, és Kalandos Nagy János, „a hetykefülű törpe ember”, még a fia történe­tét is igaz élvezettel lehe­tett hallgatni. A népes, ran­gos közreműködő gárda is feltehetően élvezte és érez­hető jókedvvel formálta élőbeszéddé a kiválóan mondható remek szöveget. Az elbesizélések leíró ré­szeit tolmácsoló Bitskey Ti­borban a szereposztó pedig eszményi Tamási-interpre- tálóra talált. Merkovszky Pál ám annyi bizonyos, hogy e tervek felhasználása a jelen­legi falusi utcaképnél szebb, esztétikusabb, anyagtakaré- kosabb házak felépítéséhez nyújtana lehetőséget. E 140 típusterv alapján azonban eddig csak nagyon kevés épület valósult meg. Visszatérve a műszaki ter­vekben előírt anyagok be­szerzésére, az idén január­ban már 63 százalékkal több anyag várta a vásárlókat a telepeken, mint egy évvel korábban. A kereskedők az idén jól becsülték fel a vár­ható keresletet, mert már februárban 35 százalékkal több falazóanyagot, 9 száza­lékkal több csempét, 25 szá­zalékkal több padlóburkoló kőlapot, 14 százalékkal több parkettát vásároltak a ma- gánépíttetők, mint az előző év hasonló időszakában. Szükség is van minderre, hiszen sem a magánerős építkezés, sem ezen belül a családiház-építés üteme, mennyisége nem csökken. B. M. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT HONISMERETI GYŰJTŐMUNKÁN Hajdú István, Vásárosnamény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom