Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

1977. április 17. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Jó irányban, következetesebben □ z 1977. évi népgazdasági terv telje­sítésének első tapasztalatait az MSZMP Központi Bizottság leg­utóbbi ülése alapján így összegezhetjük: az esztendő első negyedévének eredményei biztatóak, a terv teljesítése jó irányba ha­lad. Az MSZMP KB 1976 decemberi hatá­rozata végrehajtásának kedvezőek a gazda­sági és a politikai feltételei. Az idei terve­ket az előző évhez képest korábban, gyor­sabban. szervezettebben dolgozták ki. A gazdasági szabályozás lényegében nem vál­tozott. A szocialista országokkal az állam­közi szerződéseket idejében megkötötték. A népgazdasági terv céljait a dolgozók időben megismerték és elfogadták. A cselekvő­készség országszerte nagy. A csepeli dolgo­zók kezdeményezése alapján a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országos verseny bontakozott ki. Mielőtt a részletekre térnénk szükséges két dolgot előrebocsátani: 1. az éves felada­tok nagyobb része még végrehajtásra vár, az első tapasztalatokból messzemenő kö­vetkeztetéseket nem vonhatunk le. 2. a bá­zisszemlélet könnyen eltájolhat, az 1976 első hónapjaihoz képest néhol tapasztalha­tó „látványos fejlődés” esetén különöskép­pen. A gazdasági növekedés üteme ugyan­is tavaly szokatlanul alacsony volt, elma­radt a tervezettől. Az 1977. év első negyedének ipari ter­melése öt százalékkal haladta meg a tavalyi és hét százalékkal a tavaly előtti hasonló időszak szintjét. A gép-, illetve a vegyipar termelése az átlagos ütemnél gyorsabban, az építőanyag-iparé lassabban növekedett. Az élelmiszeripar termelése a mezőgazda­ságéhoz igazodik. így például a hús-, ba­romfi-. a cukor-, a tejiparban javult a nyersanyagellátás és mintegy öt százalékkal nőtt a termelés a tavalyi alacsony szinthez képest. A mezőgazdaság dolgozói felkészültek, hogy 7—8 százalékkal növeljék a termelést 1975-höz viszonyítva. Jelzi ezt az időszerű munkák gondos elvégzése, a zöldségterme­lés és az állattenyésztés megélénkülése. Az anyagi-technikai feltételek is adottak. A növényvédőszer- és a műtrágyaellátás kie­légítő. Az idén mintegy 7500 traktor, 2000 arató-cséplő gép, 4000 tehergépkocsi és 8500 pótkocsi beszerzésére van lehetőség. Per­sze az időjárástól, mint mindig, az idén is sok függ. Eddig a belvizek a gabonaveté­sekben, az áprilisi fagyok pedig a gyümöl­csösökben okoztak kárt. □ z 1977. évi külkereskedelmi feladatok végrehajtása tervszerűen, szerve­zetten indult A szocialista orszá­gokkal szembeni szerződéses kötelezettsé­geinket pontosan teljesítjük. A baráti or­szágok esetenként a szállítási tervek túl­teljesítését kérik. Erre a kölcsönösség elve alapján — tehát megfelelő és arányos im- porttöblet esetén — nyílik lehetőség. A tőkés üzletkötésekre eddig nagyobb arányban került sor, mint egy évvel ez­előtt. A konjunktúra, a kereslet megélén­külése azonban továbbra is késik. Az export­tervek teljesítése fokozott erőfeszítéseket igényel. A piaci árak szeszélyes ingadozása szükségessé teszi a gondos ármunkát az el­adások és vásárlások megfelelő időzítését, a termelő. a felhasználó, a külkereskedelmi vállalatok, illetve a bank jobb együttmű­ködését. A központi állami beruházásoknál né­hol tapasztalható lemaradás a tervekhez képest. Többnyire a kivitelező kapacitások hiánya okoz gondot Ezért a már elkezdett beruházások kivitelezésére kell az erőket összpontosítani. Fokozott figyelmet és erő­feszítést igényelnek azok a beruházások — a Paksi Atomerőmű, a Tiszai Hőerőmű, a 750 kV-os nemzetközi távvezeték, a Borso­di Vegyi Kombinát új pvc-üzeme, a Bélapát. falvi Cementmű, a Hajdúsági Cukorgyár — amelyek az idén a megvalósítás döntő sza­kaszába léptek. Az 1977-ben induló nagy- beruházások jól előkészítettek, kivéve né­hányat, ahol a kivitelező kapacitás, illetve a tervdokumentációk hiánya okoz gondot. Az idei tervek teljesítéséhez a szüksé­ges mennyiségű nyersanyag és energia biz­tosított, munkaerőből továbbra is hiány van. Sajnos a vállalatok többsége még min­dig nem számol a realitásokkal, s olykor a mesterkélt munkaerő-kereslettel tulajdon­képpen a pazarlást, a szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélküliséget leplezi. Ez a gyakorlat egyre kevésbé tartható. Az ész­szerű, takarékos létszámgazdálkodás, a cél­ratörő munka- és üzemszervezés idei terve­ink teljesítésének nélkülözhetetlen feltéte­le. □ z első három hónap tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az 1977. évi népgazdasági terv tel­jesítése, a tavalyi lemaradások részbeni pótlása, a növekedési ütem fokozása elérhe­tő reális célkitűzés. A gazdasági növeke­dés üteme fegyelmezettebb, szervezettebb munkával, a hatékonyság emelésével meg­gyorsítható. Az életszínvonal az idei ter­veknek megfelelően emelkedik. Üj intézkedésekre, döntésekre nincs szükség, változatlanul a Központi Bi­zottság 1976 decemberi határozatának vég­rehajtása a feladat. Következetes munká­val. összpontosított erőfeszítéssel nagy lé­pést tehetünk előre az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak elérése útján. Szükség van minden dolgozó odaadó mun­kájára, a vezetők kezdeményezésére, helyt­állásra, kockázat vállalására és nem utolsó­sorban a kommunisták példamutatására, & pártszervezetek cselekvési programjainak öntevékeny végrehajtására. K. J. H arsányi egymás után szívja a cigarettákat. Ideges, látom rajta. Várjuk a gépkocsit. Bosszús, mert bár alig érkezett Nyír­egyházára kora hajnalban, már menne is vissza. Nem fogja az aszfalt, a forgalom, érzi, ott van a helye a dűlők­ben. a barázdák között, ahol vetik a burgonyát. Kint volt a kisbéri dűlőben a vetésnél, oda ment érte a Volga. Fel­vették Karászit, az ácsot, és jöttek szegért, ládaelemekért. Már most gondolni kell az almaszüretre. Legszívesebben máris for­dulna vissza Harsányi Sanyi, ha itt lenne Géza, a kovács­ból lett gépkocsivezető. Nézi, vizsgálja az eget. Borús, ép­pen csak, hogy nem esik. Sze­retnék most az agytekervé- nyeibe látni. Vajon mire is gondol? Hol jár az esze? Un­ja már a várakozást, kér, hogy telefonáljak Karászi után. Végre előkerülnek. Harsá­nyi kissé megnyugszik, ami­kor elindulunk. Alig hagyjuk el a várost, szemerkélni kezd az eső. Géza bekapcsolja az ablaktörlőt. Megszólal. „Va­jon otthon esik-e?” Csak ez kellett Harsányinak: minden hajnalban az időjárást figyeli. Most meg bosszúsan szólal meg: „Csak időjárás ne len­ne néha...” Fut a Volga. Csend Sétál az ablaktörlő. Harsányi meg­szólal. „Mit intéztél? — kér­dezi Karászit.” „Megvan min­den. amiért jöttem.” Karászi, az ács, precíz ember. Mondja, hogy már 15 ezer almásládá­val készültek el. Előhúz a zsebéből egy noteszt, belepil­lant. „Pontosan 14 ezer 560 almásláda készült el, elnök- helyettes elvtárs”. Gondoltam, ez megnyugtat­ja Harsányit. De nem. Már Kékese határában járunk, lliiiiill amikor íelderül. Elállt az eső. Nézem az arcát, szemének rebbenéseit. Reménykedését. Aztán újra elkomorul — az eső ismét rákezdi­Itt nőtt fel a dombrádi ha­tárban. Tizenegy éves korá­ra bejárta a dűlőutakat, is­mer minden barázdát, sorol­ja a dűlők, táblák neveit Hogy hányat ismer? Legalább háromszázat. És a három­százból most egy sem száraz. Innen, az út mentéről úgy tűnik, síma. szép a föld, de ott beljebb, nézzem csak. mi­lyen tükrös! Kanyár alatt, az út mellett, a gyümölcsfák so­rán csőkígyó húzódik. Szi­vattyúzzák a vizet. Kissé megnyugtatja ez Sándort. De újra beborul, amikor a gyü­mölcsösökről kérdem. „Már háromszor volt kinn a Ti­sza” — válaszolja kurtán. Ostromra indul, aztán visz- szahúzódik. „Holnap be kell jelente­nünk a fagykárt is.” Nem magának mondja. De kinek? Hangosan gondolko­dik. „Az egyik ember azt mondta, legalább biztos pénz­hez jut a tagság”. Látom, bosszantja ez. A pénz nem gyümölcs. Mit ér a pénzzel? És kinek a kasszájából ad­ják azt a pénzt? Töpreng Harsányi. Mi lesz? Mi történik, ha még sokáig így marad az idő, ha nem süt ki a nap? A szövetkezetre gondol: „Nálunk ezernyi csa­ládot érint...” Rágyújt, és nagyot szippant a cigarettából, amikor újra megszólal: „Csak egyszer, legalább csak egyszer fognánk már ki az időt is!” És meg­keményedett arccal, összehú­zott szemmel próbál felcsilla­nó napsugarat keresni az újra megeredő eső függönye mögött. Farkas Kálmán Kocsi­javítók A MÄV fényeslitkei kocsijavító műhe­lyében a megkopott futófelületű kerék­talpak szabályozását Varga József és Jónás János végzi a lengyel gyártmányú „RA- MET” keréktalp-sza- bályozó esztergagé­pen. (Gaál Béla felv.) Korszerű gép, elavult bérforma Mérni az egyéni teljesítményt Érdekes és hasznot Ígérő kí­sérletet vezettek be február 1-én a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál. A nyíre- egyházi Vöröshadsereg útján lévő üzem vezetője. Estók La­jos: — A kezdeményezés tőlüni indult el. Azt akarjuk, hogy a teljesítmény csoportos ér­tékelése helyett vezessék be az egyéni értékelést. A kísér­let. vagyis az átmenet ápri­lis 1-ig tartott, hatékonyabb munkát és igazságosabb bér- elosztást várunk. — Az eddigi nem volt igaz­ságos? — Nem egészen. A munká­sok órabére igen eltérő volt, bérfeszültség keletkezett. Aki kevesebb pénzt kapott, azt várta, hogy a másik többet dolgozzék. Akadozott a terv­teljesítés, kisebb létszám­gonddal is küszködtünk. A két hónap alatt szerzett ta­pasztalatunk jó. A műveze­tőknek több lett a papírmun­kájuk, de a fegyelemre ke­vesebb a gondjuk. Kapkodás nélkül Szokol Sándor asztalosnak vajon több, vagy kevesebb-e a dolga az új rendszer miatt? — Kevesebb. Nem kell má­sokra figyelnem, jobb a lég­kör. Órabérem 14 forint, de van, akinek csak 11. Ügy ér­zem, nem dolgozom többet, mint február előtt, de né- hányan jobban „csipkedik” magukat. Persze senki sem kapkod, mert a minőséget még inkább megkövetelik. A meós mellé beállítottak egy gyártásközi ellenőrt is. Az eredményesebb munka mellett szükséges szem előtt tartani a minőséget, hiszen az itt készült termékeket az építőipar és a bútoripar hasz­nálja fel. Az üzemben ajtókat, ablakokat, valamint bútoral­katrészeket gyártanak. Zsú­folt a telep, az itteniek sosem várják az esőt. mert a ned­vességtől hajlik a szabad ég alatt lévő faanyag Nehézkes­nek látszik az anyagmozgatás, de az egyéni teljesítmény­bérezésnek megvannak a fel­tételei. Kulcsár Imre főmérnök azt mondja, nem csak feltételek­ről. de szükségszerűségről is beszélnünk kell. — A gépházban országos viszonylatban is korszerű gé­pek dolgoznak, s mellettük az elavult bérformát találjuk. A gépek jobb kihasználása na­gyon is indokolt. Két műszak — egy lista? Tizenöt ember dolgozik a gépeken. Mint mondják, a délutáni műszakban szintén ennyien lesznek. A két mű­szakban termelő 30 ember teljesítményét februárig egy listán számolták el. így az­tán nemcsak a különböző óra. bért kapó dolgozók, hanem a műszakok közt is kialakult az ellentét. Többször elhang­zott: „Bezzeg ha a másik mű­szak jobban dolgozott vol­na...” A főmérnök önkritiku­san tér vissza a bérezésre: „Az eddigi módszer nem volt ösztönző”. Differenciálás ed­dig is volt. s brigádok szavaz­ták meg, kinek mennyi le­gyen az órabére. A szavazás nem volt egyhangú, csak vi­szonylag lett reális a bérel­osztás, hiszen a szubjektív vé­lemények érvényesültek. Most jön az objektív érté­kelés: a teljesítményt mérni lehet, mérni kell. A dolgo­zók egyénileg is érdekeltek a termelésben, van. ami ser­kentse őket. Jelentős tartalék rejlik az új (a legtöbb helyen már régi) bérformában. Szá­mítás szerint 15 százalékkal is növekedhet a termelékeny­ség, ha a dolgozók jobban ki­használják a gépeket, és egy­formán jól dolgoznak. Breznyiczki Pál főkönyve­lő: jobban ki tud bontakozni az egyéni tehetség és előtérbe kerülhet a szorgalom. Az egyéni értékelés javítja a kol­lektív szellemet is. Több kereset Februárban kettős elszámo­lást vezettek be. Az értékelés­re. zárásokra 10 naponként kerül sor. Norma szerint ér­tékelik a kollektív teljesít­ményt, és külön az egyéni teljesítményeket. A dolgozók még a régi órabér szerint kapják fizetésüket, de ápri­listól már egyéni teljesít­ménybérben dolgoznak. Az intézkedés a gépházban dol­gozó 30 embert érinti, később az egész üzemben rátérnek az új bérezésre. A főkönyvelő szerint érdemes lesz rátérni. — Felméréseink igazolják: februárban a dolgozók 80 százaléka többet keresett vol­na, ha egyéni teljesítmény alapján számfejtettük volna a bérüket. A több munkáért többet tudunk majd fizetni. N. L. Konzervgyári készülődés Szezonkezdés májusban Nincs „uborkaszezon” tavasszal sem a Nyíregyházi Kon­zervgyárban. Jelenleg vegyes befőttet gyártanak. Az igazi nagyüzem — amikor friss terméket dolgoznak fel konzerv- nek — május végén kezdődik. Az erre az évre tervezett fel­dolgozáshoz a nyersárut szerződéssel biztosították á terme­lőknél. Gyümölcsből közel háromezer vagonra, — almából még ezer vagon várható — zöldségből pedig 4500 vagon­ra kötöttek szerződést. Május utolsó hetében az egressel kezdődik a szezon. Ez­zel szinte egyidőben indul a szamóca feldolgozása. A két gyü­mölcsből kilencven vagon a tervezett mennyiség. Cseresznyé­ből és meggyből is hasonló mennyiséget konzerválnak. Sár­gabarackból száz, őszibarckból 140, körtéből 160, szilvából pe­dig kétszáz vagont tartósítanak a nyár folyamán. Legnagyobb mennyiségben lé- és pudingalmát gyártanak az üzemben, ösz- szesen 3100 vagont. Az alma felvásárlása szeptember közepén kezdődik. A feldolgozását csak a paradicsom gyártása után kezdhetik meg, mert a sűrítést ugyanazokon a gépeken vég­zik. Ebben az évben a feldolgozásra kerülő gyümölcs 80-85 százalékát Szabolcs-Szatmár megye gazdaságaiban termelik meg. A többit a Borsod és a Heves megyei ÁFÉSZ-eken és ZÖLDÉRT-en keresztül vásárolják. Zöldséget összesen 4550 hektáron termeltet a gyár. A fel­dolgozás a zöldborsóval kezdődik. A szezon egy hónapig tart. Négyszázharminc vagon feldolgozását tervezik. Egy nap 80-90 ezer üveget tudnak megtölteni a gépsorokon. A zöldségfélék közül a lebnagyobb munkát a paradicsom adja. Augusztus második felétől október közepéig húzódik a feldolgozás idő­szaka. Ez idő alatt 2270 vagon termék előállítását tervezik. Uborkából 430. zöldbabból 330. zöldpaprikából 320, pritamin paprikából 145 vagonnal dolgoznak fel. Üveges termék mel­lett dobozost is gyártanak zöldborsóból, zöldbabból, paradi­csomiból és almapudingból exportra. A Nyíregyházi Konzervgyár termékei megállják a helyü­ket a világpiacon. Az évi termelésnek nyolcvan százalékát exportálják. A legnagyobb importálók a Szovjetunió és a szo­cialista országok. Emellett a föld szinte minden részébe el­jutnak a nyíregyházi gyár termékei. Legkeresettebb az uborka, a zöldborsó, az angol, a svéd és a brazil piacon a pudingal­ma. valamint a vegyes, darabos savanyúság. (sipos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom