Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

2 kelet-magyarorsxáo 1977. április 17. Nyírbátor: átváltás városi ütemre Rendezési terv, lakásépítés, ellátás KIÁLLÍTÁS SÓSTÓN Kereskedelem és kisgazdaság Kisgép, szerszám, vetőmag, műtrágya, növény­védő szer, szakpropaganda, felvásárlás Oj házsor Nyírbátorban. A városi ranggal három éve egy sor távolabbi elképzelés konkrét tervvé lépett elő Nyírbátorban. A látványosabb fejlesztések azonban várat­nak magukra, de a városi ve­zetők bizakodók: 1976—80. az első olyan középtávú, amely­nek készítésekor már város­ként szerepelhetett Nyírbá­tor. Már a tényszámok is bizo­nyítják, hogy a korábbinál mindenképpen gyorsabb üte­mű fejlesztést tudunk meg­valósítani — mondja Kapu József városi tanácselnök. — A tervidőszak első esztende­jét eredményesen zártuk, az ipari termelés 15, a mezőgaz­dasági 8, a kereskedelmi for­galom 7,5—8 százalékkal nö­vekedett. A város lélekszáma is folyamatosan emelkedik, 1977 első hónapjában meg­haladta a 12 300-at. A tervszerű városépítés legfontosabb követelménye, a jó rendezési terv már rendel­kezésre áll, minden illetékes testület megvitatta, elkészül­tek a programok és a részle­tes rendezési terveket is meg­rendelték, 1976-ban. A fejlesztésekben az álla­mi, közületi beruházások a meghatározók. Az 1971—75. évi összesen negyven célcso­portos lakással szemben az új középtávú tervben 1976— 80 között már 284-et építhet­nek, ami nemcsak szociálpo­litikai, hanem városrendezé­si szempontból is nagyon je­lentős. A lakásépítéssel egy- időben az intézményhálózat nagyarányú bővítésére is sor kerül. Ebből a szempontból is jó volt az 1976-os start, mert olyan régi terveket tud­tak végre valóra váltani, mint a rendelőintézet, ahol 11 orvos dolgozhat, s amely­hez lakások is csatlakoznak: a 100 személyes középiskolai diákotthon, az önálló zeneis­kola átadása. A sor gyermekintézmény­kombináttal folytatódik: 16 tantermes iskola, 80 szemé­lyes bölcsőde, 100 személyes óvoda építése indul, amelye­ket jó esetben már 1978-ban esetleg 1979-ben birtokba ve­hetnek a gyerekek. A gyer­mekintézményeket — elsősor­ban az óvodák — társadalmi összefogással is bővítik, eh­hez nagy segítséget adnak a helybeli üzemek. A közművesítés a követke­ző nagy feladatkör. A város tanácsa már 1976-ban dön­tött, hogy az idén hétmillió forint hitelt vesznek fel, amelyből a városközponti fő­gyűjtő vezetékeket, és né­hány veszélyeztetett lakóte­rület belvízelvezető csator­náit építik meg. A vízhálózat kiépítése, szennyvízelvezető csatornák, csapadék- és bel- vízelevezető létesítmények — megannyi megoldásra váró feladat. Ezek közül az 1977-es esztendőre a belvízelvezetés alapvető megoldását, rende­zését tervezik. A tanácselnök: a gazdasá­gosságot figyelembe véve, távlati tervek alapján vé­gezzük a munkát. Ez azt je­lenti, hogy útépítésre példá­ul csak ott kerülhet sor, ahol a belvízelvezetést megoldot­tuk. A mostani ötéves terv­ben útfelújításra a tanács 15 milliót költ, s egyeztettük a terveket a KPM Közúti Igaz­gatóságával is: a KPM-utak városi átkelő szakaszait 1977- től kezdve folyamatosan át­építik, kapcsolódnak a vá­rosfejlesztéshez. Nyírbátor elsősorban kul­turális értékei, rendezvényei révén kíván felzárkózni a magyar városok sorába. Ezt a városfejlesztés számos intéz­kedésénél, tervezésénél is fi­gyelembe veszik. Hozzájárul­nak a nyírbátori zenei na­pok eseménysorozatának fej­lesztéséhez, a tanács is támo­gatja az új alkotóházban, rajzstúdióban dolgozók és az üzemek kapcsolatát, főleg a képvásárlásokat. Segítik az ének-zene hagyományok ápo­lását: az általános iskolai gyermekkórus mellett már lesz középiskolai kórus és megalakul a szövetkezeti fel­nőtt kórus is. Számításba ve­szik a múzeum elismerésre méltó, gazdag munkáját. Űj kulturális létesítményekre — művelődési központ, könyv­tár, úttörőház — jelenleg nincs pénz, de az elhatáro­zás már megszületett: minden terven felüli bevételt ilyen célra szánnak, hogy mielőbb új közművelődési intézmé­nyekkel is gazdagodhasson a város. Mindezek mellé az ellátás javítása kívánkozik. Megold­ják, hogy az eddigi szinte ki­zárólagos AFÉSZ-üzletek mellé a helyi tsz, a megyei vendéglátó vállalat, a Nyír- lugosi Állami Gazdaság, a ZÖLDÉRT Vállalat is üzletet telepíthessen, s az ellátás fej­lesztése is átválthasson váro­si ütemre. Marik Sándor KPVDSZ szocialista brigádok vetélkedője Szocialista hazánkhoz, népünkhöz, kultúránkhoz fűződő érzelmi kapcsolataink erősítésére anyanyelvi vetélkedősoro­zatot hirdettek meg a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátó­ipari szakszervezetekhez tartozó szocialista brigádok részére ez év január 20-án. A vetélkedő témája: a szép magyar élő beszéd és írott nyelvünk helyes, tudatos használata: beszéd- technika, értelmes, szép fogalmazás szóban és írásban. A felhívásra Szabolcs-Szatmárból 31 brigád jelentkezett. A vetélkedők ma, vasárnap délelőtt 10 órakor zajlanak a zsűri előtt. A MÉSZÖV székházában 11 szocialista brigád, a MÉK székházában és az SZMT művelődési házban pedig 10— 10 brigád vesz részt a versenyen. A vetélkedő élenjárói — a zsűri elbírálása alapján — továbbjutnak a területi elődöntőbe, amelyet későbbi időpont­ban tartanak meg. ítélet a kisvárdai urológus ügyében Egy háromgyermekes fiatal­asszonynak hosszabb ideig vese­tájéit! fájdalmai voltak. A kör­zeti orvos a hagyományos mó­don kezelte, de állapota nem ja­vult. A fiatalasszony orvosisme­rőse révén megismerkedett dr. Horváth Endrével, a kisvárdai kórház urológus főorvosával, aki javasolta, hogy feküdjön be a kisvárdai kórházba. A régi, kor­szerűtlen kórház sebészeti osz­tályán gyógyították akkor még az urológiai betegeket, meglehe­tősen mostoha körülmények kö­zött. • 1975. május 5. A fiatalasszonyon elvégzett vizsgálat után a főor­vos műtétet határozott el. Ebbe a fiatalasszony is beleegyezett. Május 9. A műtét öt óráig tar­tott. A főorvos egy borsó nagy­ságú követ távolított el. Május 15. Komplikációk léptek fel, ettől az időtől a beteg álla­pota fokozatosan romlani kez­dett. Amikor figyelmeztették az orvost, azt mondta: ez a műtét szükséges velejárója. Május 17. A seb begyógyult, a varratokat kiszedték. Május 18. A beteget állandó hányinger kínozta, állapota ek­kor már szemlátomást rosszab­bodott. A férj megkérte a körze­ti orvos ismerősét, menjen be a kórházba, nézze meg feleségét. A körzeti orvos is rosszabbodást állapított meg. Véleményét levél­ben írta meg a főorvosnak, aki a férjet megnyugtatta, de a jel­zést nem értékelte. Május 19. Dr. Horváth Endre a beteget ismét megvizsgálta. A tünetek — gyengeség, hányinger, haspuffadás — miatt konzíliu­mot kért, de ezt nem sürgette. Ezen a napon járt bent a fia­talasszony korábbi kezelőorvosa, aki személyesen mondta el dr. Horváth Endrének tapasztalatait. A válasz az volt, hogy aggoda­lomra nincs ok, másnap újra megoperálja. Ezen a napon délután megtar­tották a konzíliumot, ahol azon­nali beavatkozást ajánlottak. Es­tére a fiatalasszony láza 39 fok fölé emelkedett. Dr. Horváth Endre ekkor nem volt a kórház­ban. Este 10-kor üzentek érte: jöjjön be, mert az asszony álla­pota válságos. Ekkor került elő a délutáni konzílium eredménye egy kötözőasztalról. Horváth hozzákezdett a beteg sokktalanltásához, majd kiadta az utasításokat, ha további prob­léma van üzenjenek — és haza­ment. Az asszony három óra múlva meghalt. Halálát a műtét után bekövetkezett gennyes vesegyul­ladás és vérmérgezés okozta. Megyénk fejlődésének kulcsa az iparosítás, az ipari foglalkoztatás növelése, de a megye — adott­ságait tekintve — mezőgazdasági jellegű és hosszú ideig még az is marad. Ebből adódik, hogy az or­szágosnál nagyobb itt a háztáji és kisegítő gazda­ságok szerepe és jelentősége. Az ossz szántóterület­nek 23 százalékán termelnek. Ezen belül a burgo­nya vetésterület 66 százalékát, a kukorica 46 szá­zalékát, a dohánytermelés 38 százalékát adják. E gazdaságokban van a megye tehénállományának 56 százaléka, kocaállományának 59 százaléka. Kisál­lattenyésztéssel (nyúl, méh, galamb) kizárólag a kisgazdaságok foglalkoznak. Mindez egy sor feladatot jelent a kereskedelemnek a termelést segítő tevékenység fokozásában, valamint a meg­termelt termékek forgalma­zásában. Ennek jegyében nyílik kiállítás hétfőn „Ke­reskedelem a korszerű háztá­ji és kisegítő gazdaságokért” címmel Sóstón, a kiállítási csarnokban. A kiállítás céljá­ról és a kereskedelem fela­datairól beszélgettünk dr. Hagymási Józseffel, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjével. Árubemutatók — A kiállítás célja az olyan áruk és felhaszná­lási lehetőségeik bemutatása, amelyek a háztáji gazdasá­gok — köztük a zöldség-gyü- mölcs-termesztés — gépesí- tettségi fokát javítják, a munkavégzést könnyítik. Cé­lunk az is, hogy az utóbbi években megjelent korszerű termékek használatát és ke­zelését megismertessük a vá­sárlókkal, bemutassuk azo­kat a belföldi és külföldi áru­kat, amelyek a kereskedelem­ben kaphatók, vagy a közel­jövőben kaphatók lesznek. A kiállításon a látogatóknak ta­nácsot, útmutatást adunk, de közvéleménykutatást is vég­zünk, hogy a kereskedelem is ismerje meg a vásárlók véle­ményét a bemutatott áruk­ról és azok használatáról. — A termelést segítő mun­kában meghatározó, hogy a tsz-ek 40 százaléka a háztáji gazdaságokat önálló üzem­ágként kezeli és ennek irá­nyítására szakembert állítot­tak be. A szántóterületek gé­pi művelését a szövetkezetek végzik el. Egyre több helyen írják jóvá a munkanapot a háztájiban végzett munka után. Tenyészállatokat he­lyeznek ki, szálas és szemes takarmányt adnak,, gegjtik a tápbeszerzést. Ehhez a törek­véshez csatlakoznak a keres­kedelmi - szervek gép, szer­szám, szeráru, műtrágya és növényvédőszer-ellátással, bemutatók szervezésével, szakkönyvekkel és szakta­nácsadással, vetőmagellátás­sal, termelést segítő előlegek biztosításával. A beteg állapota a műtét utá­ni hatodik naptól kezdett rom­lani. Súlyos, szövődményes fo­lyamatok indultak meg, amelyek a halálhoz vezettek. Dr. Horváth Endre figyelmét mindezek elke­rülték. Az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye: dr. Horváth Endre olyan szabálysértést köve­tett el, amely a sértett halálával okozati összefüggésben van. Még a sokkos állapot kialakulása előtt el kellett volna végezni az újabb műtétet, amelynek el nem végzése orvosi mulasztásnak szá­mít. Dr. Horváth Endrét foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetésért a Kisvárdai Járásbíróság egy év szabadságvesztésre és nyolcezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A megyei bíróság a sza­badságvesztést — amelyet próba­időre felfüggesztettek — hely­ben hagyta, a pénz mellékbünte­tést 20 ezer forintra felemelte. (balogh) Az ÁFÉSZ-»k és a termelés — Kiemelkedő fogyasztási szövetkezeteink termelést se­gítő tevékenysége. A szak­csoportok munkájának segí­tésével ÁFÉSZ-eink például az elmúlt évben csaknem 7 millió forint értékű vetőma­got, 1,5 millió darab palán­tát, 13 vagon vetőburgonyát, 5 millió db napos baromfit, 1600 vagon burgonyát adtak a kistermelőknek. — Növény védőszer-árusí­tással 150 kiskereskedelmi boltunk foglalkozik. Falusi boltjaink iparcikk-készleté­nek zömét szerszámok, szer­áruk és az e gazdaságokat se­gítő áruk teszik ki. Városa­inkban egyre több szaküzlet látja el a kisgazdaságok, hobbykertek tulajdonosait szerszámokkal, szakkönyv­vel, géppel és szaktanács- adással. 215 boltban forgal­mazunk vetőmagot, melyek­ben csaknem 1,5 millió db színes tasak, 70 ezer darab negyedkilós és 3 ezer darab fél kilogrammos csomagolá­sú vetőmag került eladásra. Értékesítés, felvásárlás — A termékértékesítés is többcsatornás rendszerű. A háztáji gazdaságokban ter­melt alma 40 százalékát, az állatok és állati termékek kétharmad részét a tsz-eken keresztül értékesítik. A kis tételek felvásárlását csak­nem teljes egészében a ke­reskedelem, főleg az ÁFÉSZ- ek végzik. E fontos feladat zavartalan lebonyolítására 350 felvásárlóhely van a me­gyében, ahol a kis tételű áru­féleségek felvásárlását is le­hetővé teszik. — A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét se­gítő programunkban a leg­fontosabbnak tekintjük a ter­melési kedv, a termelést se­gítő árukínálat, valamint a szolgáltatás fokozását, az ér­tékesítési biztonság éves és több éves szerződéskötéssel történő megalapozását, a ter­melést segítő és a felvásár­lást megoldó hálózat fejlesz­tését. — Reméljük, ez a május 1- ig nyitva tartó kiállítás is hozzájárulna ahhoz, hogy a többi ágazattal együttműköd­ve, már ebben az évben több és jobb minőségű árut ad­junk a népgazdaságnak és nagyobb jövedelmet a ter­melőknek. Balogh József Több primőr olcsóbban A tavasszal egyidőben je­lennek meg a boltokban és a piacon a primőr zöldségek: a saláta, a retek- és a zöldhagy­macsomók, a darabra árusí­tott zöldpaprika. Szabolcs- Szatmár megyében tizenegy termelőszövetkezet termel fólia alatt primőrt a megyei ZÖLDÉRT Vállalatnak. Elő­ször az ópályi Kossuth Ter­melőszövetkezet szállított sa­látát, de sorra küldik az árut a gávaven'csellői Szabadság, a' nyíregyházi- Dózsa és Ságvá- ri, a jékei Kossuth, a kocsor- ,di Uj Élet termelőszövetke­zetek" és a Tiszaberceli Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző Intézet is. Április közepéig Szabolcs megye gazdaságaiból 24 ezer csomó zöldhagymát, negyven­ezer fej salátát, húszezer csomó hónapos retket, tíz­ezer darab hegyes erős pap­rikát és háromszáz darab korai karalábét vásárolt a ZÖLDÉRT. A társmegyékkel — Bács, Békés, Borsod, Csongrád, Heves és Szolnok — kötött szerződések alapján folyamatosan érkezik a vál­lalathoz a primőr zöldség. Salátából a szerződött meny- nyiségnek már több, mint a fele, hetvenezer fej érkezett meg. Zöldpaprikából 65 ezer darab, retekből hatvanezer csomó, karalábéból és zöld­hagymából kétezer darab il­letve csomó, uborkából két­száz mázsa — ebből 35 má­zsa román import —, para­dicsomból pedig 32 mázsa. Román és bolgár szőlőből öt­ven mázsa került az üzle­tekbe. A most felvásárolt és ela­dott saláta és zöldpaprika mennyisége a tavalyinak há­romszorosa, a reteknek kö­zel tízszerese. Az ellátás így jelentősen javult a múlt évi­hez viszonyítva. Az árakról ugyanez mondható el. A vál­lalathoz tartozó 63 boltban növekedett a forgalom, ugyanakkor a fogyasztói ár átlagosan 14 százalékkal csökkent. A saláta és a zöld­hagyma egy forinttal, a retek ötven fillérrel lett olcsóbb. A sóska kilója negyven forint helyett tíz forintért' kaphat,Ő ebben az évben. 1 V » ’ A Szabolcs rhegyfeí ", ZÖL- DÉRT'Válíalat'kiémélten ke­zeli a lakossági ellátást, ami a -forgalmának 8-10 százalé- . kát teszi ki. Ezért minden szerdán és szombaton a pia­con és a kijelölt boltokban reklámáron árusít egyes zöld­ségféléket. Legutóbb a két forintért felvásárolt saláta­fejeket 80 fillérért vehették meg a vásárlók. (sb) Vasbeton között, felvétele) (Elek Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom