Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
1977. március 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tartalék a termésátlagban NEM LEHET DIVATOS SZÓLAM, ha a termelésfejlesztés alapvető lehetőségeként a tartalékot, gyakran rejtett tartalékként említik. (Egyébként a rejtett tartalék nem is annyira rejtett, könnyen felismerhető és hasznosítható.) Egyik nagy tartalékunkat az azonos adottságú földek eltérő hozamainál kell keresnünk. Ilyen alapon a mezőgazdaság valamennyi kultúráját elemezhetjük, de maradjunk meg a növény- termesztés egyik fő ágánál, a kukoricánálSzabolcs-Szatmárban a kukoricát több mint 102 ezer hektáron termesztik, ebből a termelőszövetkezetek területe 1976-ban 51 ezer 607 hektár volt. Megyénk sajátossága a kedvezőtlen adottság, ebből eredően nem tartozunk, nem is tartozhatunk a kukoricatermelő tájak élvonalához. Nincs is olyan igény, hogy versenyre keljünk azokkal a megyékkel, tájegységekkel, amelyek bő termő, zsíros, fekete földdel rendelkeznek. A verseny és lehetőség azonban két különböző dolog. Lehetőségeink ' a termés fokozásában nagyok. A hektáronkénti kukoricatermés skálája széles, 3,3 mázsától 58,5 mázsáig terjed. Készült egy olyan_ felmérés a megye termelőszövetkezeteiről, amely a kukorica átlagtermései alapján rangsorolja az üzemeket. Hét olyan szövetkezet volt az elmúlt évben, ahol az átlagtermés 10 mázsa alatt volt. Tizenkilenc tsz 10—15 mázsa, 15 tsz 15—20 mázsa, 25 tsz 20—25 mázsa, 23 tsz 25—30 mázsa, 19 tsz 31—35 mázsa, 24 tsz 35 —40 mázsa, 5 tsz 40—45 mázsa, 6 tsz 45—50 mázsa közötti átlagtermést ért el hektáronként. Egy termelőszövetkezet, a tiszaeszlári Kossuth 50 mázsa felett teljesített. TANULSÁGOS PÉLDA, ha néhány szövetkezet eredményét egymással ösz- szehasonlítjuk. A kékesei Üj Élet Tsz 129 hektárról átlag 3,3 mázsa kukoricát takarított be- A tiszaeszlári Kossuth 358 hektáron átlag 58,5 mázsa kukoricát termelt. A föld értékmutatója az aranykorona: ez Kékesén szántó esetében 9,38, Tiszaeszláron 20,58 aranykorona. Nagy a különbség, de nem akkora, hogy 55,2 mázsás eltérést indokoljon. Más viszonyítási alap, hogy a hét, tíz mázsán aluli átlagterméses termelő- szövetkezet összesen 904 hektáron 6551 mázsa kukoricát termelt, Tiszaeszlár 358 hektáron 20 943 mázsát. A terület egyharmadán a hozam háromszoros. A leghelyénvalóbb gondolat ezek után az: érdemes-e egyáltalán kukoricát termelni ott, ahol szinte még az elvetett vetőmagot sem adja vissza a föld? Egy hektár szántóföld megművelése, szántás, talajelmunkálás, vetés, gyomtalanítás, betakarítás több ezer forint. Egyik szakember kedvenc mondása: „Ha huszonnyolc mázsa kukorica terem, ösz- szeér a madzag.” Magyarul: a költségek megtérülnek. Tízmázsás átlagtermés esetén két-háromszoros vagy ennél nagyobb egy mázsa kukorica önköltsége. Célravezetőbb, ha a termelőszövetkezet nem termeli, hanem vásárolja a terményt és földjét jövedelmezőbb növénnyel hasznosítja. Eddig a szélsőségekről írtunk, de nem árt összehasonlítást tenni két szomszéd termelőszövetkezet esetében sem. Nyíregyháza és Nagykálló közeli települések, majdnem azonos aranykorona-értékű határral rendelkeznek. A nyíregyházi Jókai 22 mázsa, a Vörös Csillag 21,2, a nyíregyházi Ságvári 30 mázsa, a nyíregyházi Dózsa Tsz 28 mázsa kukoricát termelt hektáronként. A nagykállói Zöld Mező termésátlaga 24,9, a nagykállói Üj Alkotmányé 25,8, a nagykállói Virágzó Földé 45 mázsa volt hektáronkéntNEM EGY-KÉT MÁZSA a terméskülönbség, hanem tíz, sőt húsz. Ilyen alapon azt lehet mondani: az esetek többségében nemcsak a föld minőségéből adódik az eltérés, de az alkalmazott agrotechnikából, a biológiai, kémiai, technikai lehetőségek célszerű hasznosításából is. Ha az időjárás — a sávonként pusztító jég, vihar, fagy, csapadékkimaradás — nem tesz nagy helyi kárt, akkor nem lehet sok magyarázat a jó, kevésbé jó, vagy rossz eredményre. Azonos lehetőségek mellett megközelítően azonos eredményt kell és lehet elérni. Igaz, sajátosan rossz helyzetünk, hogy határaink termőképessége táblánként változik, sőt egy táblán belül is más és más. de ezt ellensúlyozhatja a hozzáértés, a jó tervezés, a jó munka- szervezés, a racionális föld- hasznosítás. Az a tartalék, amely a termésátlagok növelésében rejlik, reális lehetősége a termelés fokozásának. Ha termékváltással megszüntetjük a mindenképpen veszteséges termelést, ha a kukoricatermelést ott fejlesztjük, ahol az adottságok megfelelőek, már számottevő eredmény érhető el. Nagyobb lehetőséget kínál ennél az iparszerű termelés fejlesztése, de ahol ennek még nem adottak a feltételei, akkor a biológiai, kémiai, technikai vívmányok következetesebb alkalmazása. HA A 100 EZER HEKTÁR KUKORICA termőterület összességében csak egy mázsával több termést ad hektáronként, az értékben több mint félmilli- árd forint. Üzemi szinten nem egy, de több mázsával is növelhető a termésátlag. Ehhez kell a jó szakember, a gondos, körültekintő munka. Ha Szatmárcsekén el tudtak érni 50 mázsás, Gávavencsellőn 46,3 mázsás, Székelyben 49,5 mázsás, Tiszaeszláron 58,5 mázsás termésátlagot, akkor ezt, főleg a környező területeken — szintén megtehetik. Nem csodáról, lehetőségekről van szó. Seres Ernő Ezerrel több tehén a termelőszövetkezetekben Az elmúlt évben több, mint ezer tehénnel nőtt Szabolcs- Szatmár megyében a szarvas- marharállomány. Ez a kedvező fejlődés a mezőgazdasági nagyüzemekben jelentkezett. A legtöbb gazdaság már teljesen kihasználja a rendelkezésére álló férőhelyeket, korszerű gépekkel szereli fel tehenészetét. A fajták közül a termelőszövetkezetek a magyar tarkát tartják elsősorban, az ököritófülpösi Szamos menti Termelőszövetkezetben ezek mellett 133 kanadai holsteinfriz tehenet is fejnek. Az állami gazdaságokban a hungarofriz dominál. Csökkenő tendenciát mutat a tehénlétszám a háztáji gazdaságokban. Ennek ellenére a 18 ezer kistermelő . tehénállománya meghaladja a 30 ezret. A tejipari vállalat januárban és februárban — 1976 hasonló időszakához viszonyítva — 10 százalékkal több tejet vett át a nagyüzemektől és a kistermelőktől. A vállalat — a zavartalan ellátás érdekében — 60 községben táplerakatot létesített. Kedvezően alakult a tej fel- vásárlási ára. Ahol a tavalyi évhez viszonyítva növelték a tej értékesítését, emelték az átvételi árat. A múlt évben országos tejtermelési versenyt hirdettek. Ehhez hét állami gazdaság és 114 termelőszövetkezet csatlakozott a megyéből, ösz- szesen 22 253 tehénnel. A verseny értékelését májusban tartják. sb Balogh Ferenc, a kisvárdai VSZM szakmunkása a fékbetétek alapanyagát keverőgépen állítja össze. (Gaál Béla felvétele) Tiszaszalkáról Afrikába Vizsga ország — világ előtt Több, mint egy éve a követik a változások. Mó- MEZÖGÉP tiszaszalkai dosult a termékszerkezet, gyáregységét átvette a új csarnok vázai maga- ' Magyar Acélárugyár. A sódnak, emelkedett a bér- Tisza töltéséig nyúló színvonal, változtak az üzemben azóta egymást emberek is. Éppen látogatásunk napján égett vizsgalázban 15 segédmunkás — vizsgáztak targoncavezetésből. Más lett az érdekvédelmi szerv, a beregiek a nagy múltú vasasszakszervezethez tartoznak. A bejárat közelében plakát jelzi: a 100. évforduló jegyében március 12-én kommunista műszakot tartottak. Csarnok üvegfallal Bő két hónapja termel a falfúrókat készítő üzem. A modern automata gépeket lányok és asszonyok kezelik. Szaporán forgatják a vékony vasat, a tejfehér hűtőfolyadék mindig szinültig tele van új termékkel. Két műszakban dolgoznak teljesítménybér, ben, így még inkább érdekük, hogy teljenek a ládák. Tudják, hogy a minőséget egyre inkább előtérbe kell helyezniük, mert ha telítődik a belföldi piac és sikerül üzletet kötni, minden piacon értékesíthetik termékeiket. A modern gépek az egykori gépállomás-épület szárnyában kaptak helyet, de kísérőnk, Szűcs Jenő párttitkár a jövőről szól, amikor a hatalmas, piros oszlopokra hívja fel a figyelmünket. Ezek az Szívességek H ólavina: fölülről indul, lefelé gördül. Szívességlavina: aluról indul, oda-vissza görög. A definíció után következzék a bizonyítás... Ügy kezdődött, hogy megszerettem a Wilkinson pengét, de éppen elfogyott és éppen nem lehetett kapni. Trafikos, ábécés berkekben benfentes barátom tette az első szívességet; szerzett két csomaggal. A lavina ekkor még csak óvodásra méretezett hó- golyónyi volt. A Wilkinson-szerző már másnap gördített egyet a kicsiny hólabdán. Felhívott telefonon és megkért, ugyan szerelek már neki két jegyet Pestre, a Mikroszkópba. No, nem azért, mert... Persze, hogy nem azért! És máris tárcsáztam fővárosi barátomat, aki otthon van a kulisszák mögött. „Már hogyne szereznék, holnap postára is teszem. De ha már így beszélünk ...” A lavinácska pedig már dinnye méretben törte-tü- remkedte át magát a telefonzsinóron ... Rágurult az asztalomra, de felkaptam és már rohantam is a szomszédomhoz, akiről tudtam, hogy valamelyik szatmári kis faluból származik és ő majd megszerzi pesti színházi emberemnek húsvétra azt a néhány liter olajsárgára kiérlelt szilvapálinkát (sőt páj inkát, mert így népiesebb!) A hét végére már ott büzölgött fürdőszobámban a két demizson becsi-büdös. A lavina pedig a kádban olvadozott. Már azt hittem, el is olvad, amikor becsöngetett újra a pálinkaszerző szomszéd. „Majdhogynem elfelejtettem valamit...” A lavina megdermedt és tovább gördült, víkendház nagyságúra hízva. Én meg utána, spuri a Trabanttal Sóstóra. Mert ügye két hétre valami kis üdülőféle kéne a szatmári rokonságnak. Alku a kétszoba konyhás kunyhóra. Két hét kétezer forintért. „Lehet fele áron is, de tudja, egy nagy szívességet kérnék ...” Nem kell féláron! Fizetem a kétezret! A lavina már éppen a fejemre akart poty- tyanni. Elugrottam. Most, hogy életben maradtam, nyomban kialakítottam új felfogásomat: jobb a Figaro pult felől, mint a Wilkinson pult alól. Tessenek kipróbálni. Szilágyi Szabolcs oszlopok fogják majd össze az új sajtoló- és darabolócsamokot, amelynek falai üvegből készülnek. Gyors az építkezés, tavasz végéig megkezdik a termelést. Jóval távolabb alapozási munkákat végez, nek, épül a másik csarnok, de ezt még nem tudjuk magunk elé képzelni. Ősszel adják át rendeltetésének. Alakítják a mérőszobát is két- három hét múlva itt dolgoz-, nak majd a meósok. — Maradjunk még az építkezéseknél — mondja kísérőnk és a falu közepe felé mutat: — Idén és jövőre 12 műszaki dolgozónak itt építenek tanácsi célcsoportos lakásokat. Magasabb szinten A gyáregység udvarán friss diplomás mérnökkel találkozunk, aki tiszaszalkai lakásban született: Timkó István, az egyik helyi tanár fia. Azt mondja, gyakran megfordul, nak itt pesti mérnökök és technikusok, segítenek az „átállásban”. A fiatalember szerint az átállás első stádiumának már vége. Április 1-én kezdik az autóbuszok fenékvázának készítését. Az idő sürget, de kapkodás nélkül, felkészülten akarnak munkához látni, a termék gyártása a járműprogram keretében került Beregbe. Az Ikarus gyár használja fel a vázakat, s az ittenieknek jól kell vizsgázniuk az ország és a világ előtt. A begyakorlás után naponta 8 autóbusz-fenékvázat indítanak a vásárosnaményi vasútállomásra. A fiatal mérnök: — A váz előállítása bonyolult feladat. Szükséges növelni a szakmai szintet munkásnak és mérnöknek egyaránt. Szabó Bertalan esztergályos szépen . fénylő mutatós alkatrészeket készít. Azt mondja, a szakmai szint növelése, a tanulás nem okoz majd különösebb gondot, mert a műhelyben a többség lelkes és fiatal. A közeljövőben éppen az esztergályosok részesülnek átképzésben, továbbképzésben. Kézbe veszi az egyik terméket: — A tűrés most is minimális, a hajszálnál vékonyabb a megengedett. — Az oktatók nem is a további „vékonyítás” miatt jönnek a műhelybe: ismertetik az újabb követelményeket és a legújabb technológiát. Az ilyen átállás a gondoktól sem mentes, a szervezésbe kisebb "hibák csúsztak. Az esztergályosnak alábbhagyott a lelkesedése: „Januárban akadozott a termelés, a vártnál kevesebb munkát kaptunk, februárban meg hajráztunk. Az egyik üzemcsarnokot már át kellett volna adni. A késés miatt kicsit zsúfolt helyen dolgozunk.” Kétszáz újonc Koroknay Ambrus gyáregységvezetőnek zsúfolt a programja. Munkája mellett bizonyos dolgok megértésére és minden eddiginél eredményesebb termelésre buzdítja munkatársait Mint mondja, az „új gazda” jól mutatkozott be: tavaly 5,9 százalékkal nőtt a munkások bérszínvonala. Ez az egyik legjobb ösztönző erő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy azelőtt három év alatt emelkedett ennyit a bérszínvonal. További számokat sorakoztat, hangsúlyozza, hogy az elvárás is ilyen arányban nőtt. Az elmúlt ötéves tervben évente 70 millió forint volt a termelési értékük, tavaly már 100 milliót termeltek. Idén 150 millió forint értékű készterméket akarnak előállítani. A profilváltozásnak és a későbbi profilbővítésnek nemcsak a technikai, de a személyi feltételeit is meg kell teremteni. Az igazgató közvetlen munkatársaival hónapok óta ezen dolgozik. Munkájuk eredménye: a közeljövőben 25 hegesztőt minősítő vizsgára küldenek, tovább képezik a lakatosokat, szeptembertől a 110-es iparitanuló intézettel új szakmát honosítanak meg a megyében: a szerszámkészítők szakmáját. Most 600-an dolgoznak itt, pár év múlva 800-nál is több lesz a létszám. Az új szakma képviselői 3 év múlva tesznek vizsgát. Be_ reg második központjának dolgozói áprilisban is vizsgáznak Vizsgamunkájukat az autóbuszok elviszik a lengyel szerpentinekre, és az afrikai sivatagok útjaira... ~ N. L.
