Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 13. A nyírpazonyi Zöld Mező Ter­melőszövetke­zet műanyag üzemében író­gépszalag-orsó­kat és vérvételi edényeket gyártanak NDK fröccsöntő présgépeken. Képünkön Tenczler Irén csomagolásra készíti elő az orsókat. (Hammel József felvétele) Évente húszezer épületszellőző rácsot gyártanak a Szabolcs megyei Kommunális és Szolgál­tató Vállalat kerámiaüzemében a Kelet-TÜZÉP Vállalat megren­delésére. Felvételünkön: Horváth Antal égetés előtt mázzal látja el a terméket. F BETŰ Á NÉV HELLETT Hátránnyal a küszöbön Sok vitát kavart országosan a nevük mellé került F betű. Miért kell a meg­különböztető jelzés? — kérdezték sokan. Valójában az iskolai nyilvántartások­ban előírt „F” jelzés, a fizikai dolgozók gyerekeinek észrevehetőbb megfigyelé­sét, tanulásuk segítését szolgálja. Nem teljes, inkább gyors­mérleget készítettünk a me­gyeszékhely egyik középis­kolájában, a Nyíregyházi Vá­sárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolá­ban. Évente átlagosan száz fiatalt bocsát útjára az is­kola, érettségi bizonyítvány­nyal és alapvető szakmai is­meretekkel ellátva őket. Három szakon képezik a fiatalokat; a mélyépítésin Borsod, Hajdú és Szabolcs, a vízügyin Hajdú és Sza­bolcs, a magasépítésin Sza­bolcs megye számára. Az is­kolának jelenleg 376 tanuló­ja van, többségük vidéki — kollégista és bejáró, — negyven százalékuk nyíregy­házi. A Vásárhelyi-diákok 63 százaléka fizikai szülők gyermeke... Lépcső- konfliktusok Farkas Károly igazgató és a huszonöt tagú tantestület néhány tagja, akikkel be­szélgettünk, elsőként azt a bizonyos küszöböt említet­ték, amit a középiskolába jutó fiatalnak át kell lépni. Hány foka van az elsős kis­diák előtti lépcsőnek? Legalább három, — mond­ják a tanárok. A vidéki fia­talok nem egyformán „vé­szelik” át az új környezethez való igazodást. Űj minden, a kollégiumi élet, másoknak a napi bejárás. Üj a középiskola, ami sokban más, mint az általános. Ez az első küszöb. A második: a hozott hát­rány, amiben benne van az általános iskola által nyúj­tott útravaló és a szülői ház. A harmadik küszöb: a nem alapos pályaválasztás. S a küszöböket, első nekifutás­ra sokan nem tudják átlép­ni. Az i skolában a vonal alatt maradók, a bukottak aránya az első félévben — félve mondják a nevelők — 17 százalék. S', hogy a kri­tikus első . osztályok - mégis talpon tudnak maradni, azt az év végi 8—8,3 százalékos • bukási átlag jelzi, ami már szép eredmény. Csoportmunka, kísérletezés Való igaz, a tanár nem dolgozhat, nem tanulhat a diák helyett — a teher ne­heze, a nagyobb tudásért va­ló birkózás nyűge és öröme a fiataloké. De ott vannak mellettük a tanárok, akik éppen a 63 százalék érdeké­ben tudnak újítani. Az órá­kon megosztott figyelemmel foglalkoznak a fizikai dolgo­zók gyermekeivel, a csoport- munka mind általánosabbá váló módszerével, amelynek lényege, hogy a tananyag egyformán érdekes, vonzó le­gyen az „éltanulóknak” és a lassabban haladóknak is. Ez a pedagógusoktól nemcsak nagy szakmai tudást, fogé­konyságot, nagyobb energiát is kíván, hisz az osztályok létszáma 30 felett van. A vásárhelyis diákok kü­lönösen a matematika-, a szilárdságtan-, a fizika, a ké­miaórákon érzik, hogy csök­kennek a hozott hátrányok az olyan órákon, ahol kísér­letezhetnek, filmet nézhet­nek, kezükbe vehetik a kü­lönböző műszereket, eszkö­zöket. Gk maguk is Icis idő­re „tanárrá” válnak. Segítő­társ a KISZ-szervezet is, a jobb tanulási kürülmények, a jobb hangulat formálói a tanulószobában. Arányuk szerint ott van­nak a fizikai gyermekek a szaktárgyi iskolai, városi, megyei és országos versenye­ken is. Tavaly két volt ne­gyedikes szerzett jogot ki­váló helyezésével a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra. Felvételi vizsga nélkül. Egyikük értelmiségi, a má­sik fiatal: fizikai munkás gyermeke. A továbbtanulók aránya is jó: általában a száz végzősből negyven fi­zikai fiatal tovább tanul. Az F-es gyerekek különösen szívesen látott vendégek az iskola 8 ezer kötetes, főhiva­tású könyvtárost foglalkoz­tató könyvtárában, ahol a tanulók évente személyen­ként 15-nél több könyvet kölcsönöznek. Az iskola vezetői külön fi gyelemmel kísérik nemcsak a hátrányos helyzetű fiata­lok munkáját, hanem az őket legjobban segítő taná rokét is. Legutóbb Varga Mi hályné és Bálint Lászlóné munkaközösségi vezetők az Oktatásügy kiváló dolgozója címet elsősorban ezért kap­ták. P. G. 715 ezer vendéget várnak Nyárra készülnek a strandok A naptár szerint még a ta­vaszra is várni kell, a stran­dokat azonban már a nyári szezonra készítik elő. A Sza­bolcs megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnál már ősztől végzik az előkészítő, karban­tartó, felújító munkákat a négy város strandjain. A négy fürdő fenntartására évente 2 millió 700 ezer fo­rintot költenek. Már ősszel kiültették a tulipánhagymá­kat, összesen ötezer darabot. Pótolták a megrongálódott füves részeket is. Harminc­ezer virágtövet ültetnek ki tavasszal a strandokra, most pikérozzák, azaz nevelőlá­dákba ültetik ezeket a virá­gokat. Összesen 100 tonna hi- pokloridot, és 35 tonna sósa­vat használnak fel a négy fürdő tisztítására. Sóstón március 1-én kezd­ték meg egy 300 méteres sza­kaszon az Igrice-csatorna le­fedését. A másfél hónapon át tartó munka 4,5 millió forint­ba kerül. Már most hozzá­láttak egy új ikerpénztár ki­alakításához, így a nyári csúcsforgalomban sem lesz torlódás a pénztárak előtt. Sóstón április 15-én bontják le a felfújható sátortetőt. Ek­kor kezdődik az igazi nagy­üzem a strandon; eddig be­fejezik a kertészeti munká­kat, a virágültetést, hozzá­látnak a medencék festésé­hez, újramázolják az öltöző­ket, felülvizsgálják, javítják a gépeket, kompresszorokat, műszaki berendezéseket. Or­szágosan is elismert az új víztisztító berendezés, amely naponta tisztítja a vizet, s így azt csak kétszer kell évente lecserélni. A víz tisz­taságára jellemző, hogy a fel­színről megállapítható: fej vagy írás van-e a beleesett húszfilléres felső oldalán. A tavi strand csak június 1-én nyit, így több idő ma­rad az előkészítésre. Ügy lát­szik, helyreállt a tó vizének biológiai egyensúlya, így azt nem kell lecserélni. Idén fes­tik át a teraszt is. Felújítják a csónakházat mintegy 40 ezer forintért. Kisvárdán is elkezdték a füves területek javítását, a parkosítást, és most építik a kerítést is. Május 1-re nagy strandórát szerelnek fel, már elkészítették és felállították hozzá az állványokat. Ugyan­csak nyitásra tervezik a han­gosító berendezés átadását. Felújítják a strand termál- kútját és átfestik a medencét. Elvégzik a hideg-meleg víz­vezeték rekonstrukcióját is. A mátészalkai strandon ed­dig sok gondot okozott az egyholdnyi talajvizes terület. Most ezt feltöltik, parkosít­ják. Ebben a városban is fes­tik és mázolják a közös öltö­zőt, a kerti padokat, a széke­ket, napozókat. A tavaly átadott nyírbátori strandot bővíteni szeretnék: egy gyermekmedencét tervez­nek még hozzá. A közös öl­töző három oldalát színes üveggel burkolták, így meg­szűnt a huzat a helyiségben. Nyírbátorban most még ki­sebb területet kell újrafes­teni. Tavasszal és nyáron össze­sen 715 ezer látogatóra szá­mítanak a négy strandon, s ez néhány ezerrel több, mint a tavalyi fürdőzők száma. BONTJÁK AZ ÖREG MOZIT Hegszépül a nyíregyházi korzó Nyíregyháza városközpont­jának felújítása fontos sza­kaszához érkezett. Legké­sőbb május 30-ig lebontják a Zrínyi Ilona utcai földszintes épületeket, s az ezek mögött lévő Bercsényi utcai háza­kat — tudtuk meg Deák Lászlótól, a Nyírségi Beru­házási Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesétől. A munká­latok megkezdését hátráltat­ta, hogy a korábban ezekben az épületekben lévő üzletek­nek, intézményeknek, s az itt lakó családoknak új ott­hont kellett adni. A Gorkij mozi és a FÉNY- SZÖV műterme már koráb­ban megszűnt, illetve elköl­tözött. A régi nyomda épüle­tében, a Dózsa György utcán kap helyet az órás és fod­rász kisiparos, valamint a FÉNYSZÖV dekorációs rész­lege. Ha a TIT is kiköltözik a szanálásra ítélt házból a városi rendőrkapitányság volt Lenin téri épületébe, akkor lebontják a régi épít­ményeket. Még ez év harmadik e- gyedében megkezdik ar j, négyemeletes sávház építé­sét, mely a Nyírfa Áruházzal egyvonalban helyezkedik el. Ezt a munkát az áruházzal szemben most készülő lakó­ház építői végzik majd. A Szabadság térre néző új épü­let földszintjén végre tágas otthont kap az IBUSZ, ideig­lenes Arany János utcai he­lyiségéből ide költözik majd át a kölcsönzőbolt, egy ABC- bolt és egy kávézó is helyet kap az új létesítményben. A tervek szerint 1979-80- ra adják át rendeltetésének az új épületet. A szalagház előtt fog elhaladni a körút, mely az Egyház utca és a Luther-ház irányában folyta­tódik. A megfiatalodott Zrí­nyi Ilona utca sétálóutca lesz. A Szabadság téren az újságos pavildn és a régi idők hangulatát idéző virág­üzlet lebontása után pihenő­parkot alakítanak ki. Kántor Éva „Tudós" úttörők versenye E bben a tanévben is hosszú és alapos ké­szülődés előzte meg az általános iskolások szaktárgyi versenyét. Is­kolások ezrei vállalkoztak tudásuk, felkészültségük bizonyítására. A helyi vá­logatók és a járási vetél­kedők után a verseny már­cius 15-én a megyei dön­tővel folytatódik Nyíregy­házán a 12-es számú álta­lános iskolában, illetve a 2-es számú gyakorlóisko­lában csaknem kétszáz út­törő mérkőzik meg egy­mással, s küzd a tovább­jutásért. Kilenc tantárgyhoz kap­csolódva hirdették meg ebben az évben a szaktár­gyi versenyt. Az orosz nyelv és irodalom barátai közül huszonhármán, az úttörő technikusok közül — ez a műszaki gyakorla­ti foglalkozásokat takarja — nyolc csapatban össze­sen harmincketten, a töb­bi tantárgyban húszan- húszan versenyeznek. Az úttörő világjárók földrajz­ból, a természetkutatók biológiából, a vegyészek kémiából vizsgáznak, s be­mutatják tantárgyi tájé­kozottságukat az irodalom és nyelvbarátok, a törté­nelemkutatók, a fizikusok és a matematikusok. A versenyzők elméleti és gyakorlati feladatokat oldanak meg, feladatlapok segítségével, a tantárgyak­hoz illően kísérletekkel szemléltetnek. Nagy lesz az izgalom, hiszen tantár­gyanként mindössze egy- egy versenyző -juthat to­vább, az úttörő techniku­sok vetélkedőjéből pedig egy csapat. Ez utóbbi ver­senynek az ad jelentősé­get, hogy április 5—10 kö­zött Nyíregyházán bonyo­lítják le a szaktárgy or­szágos versenyét. Az or­szágos döntőre több mint száz úttörővendéget fo­gadnak — megyénként egy-egy csapatot — s a versenyek mellett vidám, szórakoztató programok­ra, komoly tanácskozások­ra és egy kiállításra is ké­szülnek. Természettudomá­nyokról Ujfehértón A XIX. századi magyar képzőművészet témaköré­ben megrendezett sikeres ve­télkedő után újabb verseny­re készülnek ezekben a na­pokban az újfehértói üze­mek, intézmények fiataljai. Március 10. és 17. között elő­készítő előadások keretében ismerkednek a XIX. századi természettudományok ma­gyar vonatkozású eredmé­nyeivel. A felkészüléshez a TIT helyi csoportja ad se­gítséget, később részt vesz­nek a vetélkedő lebonyolí­tásában is. Zsebelésre beszélte lányát Egy év fegyházbüntetést kapott Először közveszélyes munka­kerülésért, másodszor rablásért állt bíróság előtt Tóth János- né 40 éves leveleki lakos, most a változatosság kedvéért elhá­rításra képtelen állapotban lévő személy sérelmére visszaeső­ként elkövetett lopás felbujtó­jaként ítélték el. Az eset még a nyáron történt Nyíregyházán, a Petőfi park­ban. Egy vasmegyeri férfi meg­kapta a fizetését és a vonatin­dulás előtt megivott egy félde­cit. A pálinkától rosszul lett és leült egy padra. Mivel állapota nem javult, táskáját a feje alá tette és hanyatt feküdt a pá­don. A mellette lévő pádon ült Tóthné a lányával. Amikor látta, hogy a férfi lefeküdt, rá­beszélte lányát, hogy zsebelje ki. A lány beleegyezett, odament és beszélgetni kezdett a férfi­vel, majd egy jaffásüveget vett elő, amelyben pálinka volt és megkínálta vele újdonsült is­merősét. A férfi elfogadta, ivott is egy kortyot és ettől ismét rosszul lett. A lány — anyja felhívásának eleget téve — nem hagyta ott a kiszemelt ál­dozatot, hanem megvárta míg elalszik, aztán kiszedte a zse­béből a pénzt. Míg a feltűnés elkerülése végett ölelgette a férfit, lecsúszott a táskája is, a lány pedig ezt is hóna alá csap­ta és elindult az állomás felé. A férfi zsebéből 1100 forintot lopott ki, de a táska értéke is 100 forint körül volt. A kár még nem térült meg. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Tóth Jánosnét 1 év szabadság- vesztésre ítélte és két évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. A szabadságvesztést fegy- házban kell letölteni. A bíró­ság kötelezte Tóthnét arra is, hogy az okozott 1200 forint kárt térítse meg a sértettnek. Az íté­let a kihirdetéskor jogerőssé vált. (bj) Fülesdi parasztház. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom