Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 11. KÉTSZÁZ TÁRGY PRÁGÁBÓL A kiállítás egy részlete. Gyerekektől felnőttekig sokakat érdekelhet a nyíregyházi Jósa András Múzeum legújabb kiállítása. A Prágai Nemzeti Műszaki Múzeum „Éva Ádámnak — Ádám Évának” című kiállítása bemutatja a korabeli műszaki, technikai eszközöket, felszerelési tárgyakat. A kiállításon közel 200 tárgy érzékelteti azt az utat, amelyet az emberiség a háztartás gépesítése során elért. „ÉVA ÁDÁMNAK ÁDÁM ÉVÁNAK” (Elek Emil felvétele) Amerikai mosógép centrifugával. Ez a varrógép 1872-ből származik. A Meteorológiai Intézet jelenti..." Időjárásfigyelők Hosszú lábakon álló fehér dobozok, körülkerítve az udvaron. Mint két, szokatlan alakú madáretető. Előttük derékmagasságú, vékony oszlopok. Furcsán ketyegő hangjuk meglepett fülelésre készteti az idegent. Pedig nincs bennük semmi különleges: meteorológiai mérőműszereket rejtenék. Az időjárásfigyelő állomások összefüggő rendszere behálózza az egész földet. Hazánkban 21 időjárás előrejelző meteorológiai ■ főállomás, illetve obszervatórium létesült. Az előbbiekhez tartozik a nyíregyházi megfigyelőhely is. Ezek mellett csak Szabolcs megyében 7 másodosztályú és több csapadékmérő állomás működik. Jelentés óránként Süppedős fotelek, kényelmes heverő, duruzsoló olajkályha. Hogy nem lakásban, hanem munkahelyen járunk, erről a falra szerelt bonyolult műszerek, az URH-rádió föl-fölcsattanó hangja, a telex és az íróasztal árulkodik. Ez az apró, felemás szoba ad otthont a nyíregyházi meteorológiai főállomás négy dolgozójának. — Gyakorlatilag éjjel-nappal figyeljük az időjárást — kezdi a beszélgetést Gyüre László állomásvezető. — Jelentést óránként továbbítunk az URH-rádión. Többek közt a szélről, a látási viszonyokról, a csapadékhelyzetről, légnyomásról, felhőzetről. Munkánk azonban nemcsak ebből áll. Állandó kapcsolatot tartunk a nyíregyházi repülőtérrel 1976. január 1. óta rendszeresen tájékoztatjuk őket a veszélyhelyzetekről. A helyi adatfeldolgozás keretében értékeljük az öníró műszerek és az egyes megyei állomások adatait. A mi feladatunk a Dunától keletre lévő állomások éghajlati megfigyeléseinek összegyűjtése és továbbítása is. Rácz István, technológus: — Munkánkat sokféle berendezés segíti. Jó szolgálatot tesz az ikerbarométer, a napfénytartam-, a kisugárzás-, a hőmérsékletmérő. Néhány megfigyelést azonban csak szabad szemmel végezhetünk, amit főleg a több éves tapasztalat és a mérési ered mények tesznek könnyebbé. Legnehezebb feladatot a felhőzet megfigyelése jelent. Segítség a mező- gazdaságnak — Természetesen nemcsak azért van nálunk ilyen komoly munka — szól közbe Páka József technikus —, hogy a lakosságot tájékoztassuk. Legnagyobb segítséget a mezőgazdaságnak adhatnánk. Ezt a lehetőséget azonban kevesen használják ki. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek szívesen alkalmazzák a bécsi és a belgrádi előjelzési naptárat. Ezek nem megbízhatók, beválási valószínűségük csupán 50 százalék. A meteorológiai kiadványokat, a napi, havi jelentéseket, az agrometeorológiai tájékoztatót kevesebben alkalmazzák. Pedig ezek a napi jelzésekkel összevetve sokat segíthetnének. A legtöbb tsz saját előre jelző állomást szeretne telepíteni. Ez felesleges. Nem oldható meg részben a magas költségek miatt, de a szakemberek száma is kevés. Az előre jelzések iránt az ipar sokkal jobban érdeklődik. A nyíregyházi állomás állandó szerződéses kapcsolatot tart a közúti építő vállalattal, a TITÁSZ-szal, a hőközponttal. Ez évtől például 40 millió forintos, több éves szerződés van a meteorológiai szolgálat ás a Konzervipari Tröszt között. A nyíregyházi vállalat rendszeres tájékoztatásában részt veszi a helyi megfigyelőegység is. Feladatuk főleg a napi jelentések átadása. Hivatalos prognózist nem mondhatnak. Ez a Budapesti Meteorológiai Intézet kiváltsága, mert csak nagyobb terület ismeretében lehetséges. — Aa utóbbi években egyre inkább érezzük, hogy kezdik megismerni a munkánkat. Ha rendkívüli idő, mint vihar, vagy jégeső van, igazi csúcsforgalmat bonyolítunk: egymást érik az érdeklődő telefonhívások. Állandó „ügyfeleink” a főiskolások, a magánkutatók. Rendszeresen kérdez, főleg a széljárásról, az építőipar — sorolja Póka József. — Nincs olyan nap, hogy ne kéme valaki segítséget barométer beállításához. Ez mutatja, hogy egyre népszerűbbek vagyunk. 24 órás szolgálat A folyamatos megfigyelés miatt különleges beosztásban dolgoznak az állomáson. 24 órás állandó szolgálat után 48 óra pihenés, szabadság következik. A négy dolgozó folyamatosan váltja egymást. Rendszertelen, kiegyensúlyozatlan élet ez. A 24 órás munka próbára teszi az egészséget és az idegeket is. — Elalvásról szó sem lehet — tiltakozik Rácz István. — Az URH-rádió állandó közvetítéséi, a telexadások fülsértő zaja ébren tart bennünket. Mind a négyen évek óta dolgozunk az állomáson. Gyüre László 16, Póka József 30, Muri József 5, én pedig 17 éve figyelem az időjárást. Néhányunk kedvenc szórakozása is összefügg a meteorológiával. Muri József technikus munkatársam szenvedélyes repülő, az MHSZ szakosztályának az oktatója. Nemcsak vitorlázó, de motoros géppel is repül. Én kertészkedem, főleg zöldséget és gyümölcsöt termelek. Mindkettőnknek sokat segít a meteorológia. Nem mondom, otthon haragszanak a 24 órás „műszak” miatt. De megszoktuk, szeretjük ezt a munkát. A két teljes szabadnap sokat jelent. Azt rendszerint a családdal töltjük. Házi Zsuzsa Több millió forintra tehető megyénk általános iskoláiban a modern szemléltetőeszközök értéke. Az egyre korszerűsödő oktatás teltételeihez ezek ma már nélkülözhetetlenek. írásvetítő, magnó, lemezjátszó, epidiaszkóp, rádió, tv, dia- és filmvetítő áll az oktatás szolgálatában, s bár jelentőségüket nem lehet túlértékelni, használatukról nem mondhatnak le a pedagógusok. A tapasztalatok ennek ellenére azt mutatják, hogy a tanároknak csak egy része él e gépek segítségével. Főleg a bonyolultabbnak látszó technikai berendezéseket fogadták bizalmatlanul, s egyfajta idegenkedés még megfigyelhető. A legutóbbi felmérés szerint mindössze 88 darab 16 milliméteres filmvetítő van a megye iskoláiban, s ugyanakkor Kettévágott hangyaboly Gépek, filmek az oktatás szolgálatában az oktatófilmek tárának is aránylag kicsi a forgalma, mert a tanárok vagy nem ismerik ezt a kölcsönzési lehetőséget, vagy technikai akadályoktól tartva még a meglévő vetítőket sem használják ki. Ezért siet a tanárok segítségére a pedagógus továbbképző kabinet a pedagógiai hetek keretében rendezendő bemutatókkal. Filmvetítéseken és az oktatástechnikai fogadónapon ismertetik meg a tanárokat a legfontosabb tudnivalókkal. Szakemberektől elsajátíthatják a technikai ismereteket, a vetítéseken pedig saját tantárgyukhoz választhatnak szemléltető rövidfilmet. Valaha a rövidfilm egy „lyukas órát” ért — olyan hosszú volt, hogy elvitte az egész órát. Újabban 4-10 perces kisfilmek seregéből választhatnak, Mátészalkán március 11- én. Nyíregyházán a megyei könyvtárban 17-én egész nap ezeket a filmeket vetítik. Elsősorban a természettudományos tantárgyak szemléltetéséhez adnak segítséget. Az érdekességek közé tartozik például az erdei hangyákról szóló kisfilm, amelyben a kamera előtt feltárul egy kettévágott hangyaboly belső mozgása, a szorgalmas kis állatok ügyes munkamegosztása. Játékos formában segít a konkrét számfogalom kialakításában a Mennyi az egymillió? című film. Ezek mellett főleg a matematika, oktatásához, továbbá az alsós környezetismerethez, a felsős biológiához és a kémiához kínálnak választékot. A technikai ismeretek elsajátítására -pedig március 24-re, az oktatástechnikai fogadónapra várják a tanárokat a pedagógus továbbképző kabinetben. (be) Jó volt a halászzsákmány Angolna nyugati piacra Sikeres évet zárt tavaly a nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet. A tervezett 22 helyett 31 vagon halat értékesített. A jelenleg kétszáz hektár* mesterséges vízfelületen gazdálkodó tsz-ben különösen a ponty tenyésztése bizonyult sikeresnek: huszonnégy vagonnal zsákmányoltak belőlük a halászok. Ebben az évben is a pontytenyésztést tartják fő feladatnak. Ez az a halfajta, amelyet a vásárlók legjobban szeretnek, s amely a leggazdaságosabban tenyészthető. De ez nem zárja ki, hogy idén, az eddigieknél jóval több csukát, harcsát, süllőt telepítsenek a tározókba, halastavakba. Velük akarják fékentar- tani a „szemét” halak — a kárász, a keszeg — nagyarányú elszaporodását. Továbbra is tenyésztik az angolnát, amúrt, busát. Különösen az angolna kifizetődő, a nyugati piacon kilogrammonként 150-180 forintot fizetnek érte. A növényevő halak, a busa, az amúr — igen nagy gazdasági hasznot hajtanak a halastavakban, tározókban. Megakadályozzák az algásodást, a vízinövények elburjánzását. Ebben az évben 33 vagon hal kifogását tervezik, amelyből csaknem 600 mázsa kerül külföldi piacokra. A halászati termelőszövetkezet nemrég vett bérbe két egyenként 150 hektáros halastavat, amelyeknek rekonstrukcióját megkezdték, így a belterjes vízfelület 500 hektárra nő. Ezzel, valamint a jobb tenyészanyag kiválasztásával, a megfelelő takarmányozással megalapozottnak látszik tervük: 1980- ig 60 vagonra emelik az évente kifogott halmennyiséget. Konzervgyár: Export Görögországba és Nyugat-Afrikába Speciális összetételű savanyúság gyártását kezdték meg a Nyíregyházi Konzervgyárban szovjet megrendelésre. Az uborka, hagyma, pritamin paprika és olaj fel- használásával készülő különlegességből a hónap végéig 50 vagonnal exportálnak. Az első tételt március 10-én indították útnak a „balatonsa- látából.” Ebben a hónapban Görögországba és Nyugat-Afrikába is szállít termékeket a vállalat. Görög megrendelésre kis mennyiségű paradicsomos babot „postázták” csütörtökön. Ugyancsak március 10-én küldték el 1 vagon vegyes ja- mot Nyugat-Afrikába. 'i*1 '• f;/,
