Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977, március 27. VÁROSAINK 1977-BEN Átépítik Kisvária vánsMzpintjál Gyorsjáratok Jósavárosból az ipartelepekre Változások a nyíregyházi tömegközlekedésben Kisvárda, Felszabadulás lakótelep (Gaál Béla felvétele) Tíz éve, a várossá nyilvánításkor negyvenhét pontban foglalták össze a település szempontjából fontos fejlesztési célokat Kisvárdán, s most alig néhány sorszám áll csak szabadon, a többit bekarikázták, kipipálták — teljesült. Ezek is olyanok, mint: Kisvárda városias jellegének tovább fokozása, a sportpálya teljes korszerűsítése, évi átlagban x számú lakás építése, amelyeket talán soha nem lehet majd bekarikázni. — Amikor készítettük, egy kicsit álomnak tűnt az egész — mondja Szabó Ferencné tanácselnök —, sokszor nézegettük azt a programot, hittük is, hogy egyszer valósággá válik, de tudtuk azt is, hogy nem egyhamar. Egy kicsit a városi rang elérése is íratta velünk az igényesebb programot. Azóta látszik, hogy a terv gerince jó volt, annak alapján tudtuk megfogalmazni céljainkat akkor is, amikor várossá nyilvánították Kisvárdát. Három nagy terv köré csoportosítottuk fejlesztéseinket: a közműves ivóhálózat kiépítése, a szennyvíz gerincvezeték elkészítése és a tisztítótelep építése; munkahelyek és lakások építése; a városközpont rendbetétele. Gondok a „háttérben" Többségét teljesítették: az ivóvízhálózat építése befejeződött, már csak az új utcákra kell elvinni a vizet. Az új lakótelepek, a közintézmények szennyvízelvezetését is megoldották — s jóleső érzéssel állapíthatták meg, hogy az ipartelepítés is lendületet vett, amelyhez éppen a közművesítés szolgáltatott alapot. Az új munkahelyek: Egyesült Izzó, baromfifeldolgozó üzem, főleg a nők számára épült, de a VSZM és a régebbi üzemek is több lány, asszony számára teremtettek új munkaalkalmat, s a régi szorító igény mérséklődött. A fejlődő város most a háttér, az infrastruktúra megteremtésével van elfoglalva: a több munkás, főleg több dolgozó nő miatt a korábbinál is nagyobb szükség van a szolgáltatásra, a kereskedelmi hálózat javítására, óvodák, bölcsődék, iskolák építésére. Nagyáruház, kisebb ABC-k, csemege-, bútorüzlet, szolgáltatóház épült és újabbak készülnek, társadalmi összefogással épült száz személyes óvoda, amelyet további 75 hellyel már bővítenék is, és épül az új művelődési ház is. Ezek nemcsak a jelen, hanem a jövő problémái is, mert újabb bölcsőde, óvoda, iskola építését készítik elő, méltó helyre kerülhet a város korszerűsödő és fejlődő iparát szakemberrel ellátó szakmunkásképző iskola. Tervezőasztalon van már az új vendéglátó központ építésének ügye is, két kisáruház, újabb szolgáltatóház épül — amelyek minőségi fejlődést jelentenek majd. 860 új lakás Üj lakótelepek, gyárak, intézmények, üzletek épültek szép számmal, de Kisvárda városközpontja, főútja csak a föld alatt húzódó (nagyon fontos) közművezetékekkel gazdagodott. Hamarosan bontanak itt: a főutca, főtér mozi feletti részét veszik át az építők, hogy az „olajos ház” és művelődési ház mellett újabb lakótömb, gyógyszer- tár, üzletek, szolgáltató létesítmények, közintézmények, a nagyáruház mellett pedig vendéglátókombinát változtatja meg a város arculatát. 840-860 új lakás is épül az ötödik ötéves tervben, az eddigi hónapokban jó ütemet diktáltak. Most újabb jelentős állomáshoz érkezhet a fejlesztés: tárgyaláson folynak arról, hogy Kisvárda vezetékes gázt kap, amely az ipar- és városfejlesztési szempontjából egyaránt lényeges lehet. Segít a lakosság A város gyarapodását nem nézik tétlenül a helyi üzemek kollektívái, s a lakosság sem: évente 7-8 millió forint értékű társadalmi munkával segítik a város- fejlesztést. Mindez nem kampány: háromszor ért el első helyezést a városok között Kisvárda — és ez egymaga háromszor egymillió forint jutalmat jelenteit. Május végén, minden évben, új menetrend formájában csapódnak le azok a tömegközlekedési tapasztalatok, amelyeket a nyíregyházi Volán az elmúlt tizenkét hónapban szerzett. Az azonban, hogy a jogos igényeknek milyen mértékben képesek eleget tenni, nemcsak rajtuk múlik, erősen függ attól, hogy az év folyamán menynyi és milyen típusú járművet tudnak beszerezni. Erre az évre például 16 új autóbuszt terveztek, az azonban még nem eldöntött kérdés, hogy ezek a legújabb típusúak lesznek-e? Az biztos csupán, hogy 1977 végén, már 230 darab autóbusszal bonyolítják le a megye forgalmát. Nyíregyházán napi 59 ezer . utast — évente több mint 21 és fél milliót — szállítanak, s a szükség diktálta módosítások mellett a gyorsabb, tehát kényelmesebb közlekedés feltételeit is igyekeznek megteremteni. Céljuk nem a vonalak számának bővítése, hanem a meglévők járatainak sűrítése. Ebben egyébként óriási segítséget ad a rövidesen elkészülő vasúti felüljáró. Mindenképp újdonság lesz az idén, de legkésőbb 1978- ban megvalósuló céljárati rendszer, mely Jósavárost köti majd össze a nyugati, illetve a déli iparteleppel. Erőss Károlynak, az 5. számú Volán Vállalat igazgatóMegfelel-e a szabványnak a palackozott italok lezárása, alkoholtartalma, térfogata (súlya)? Miért kevesebb a forgalomba kerülő nem palackozott italok mennyisége, mint a kereslet? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége ellenőrei a megyében. A gyártó vállalatok közül a Kisvárdai Szeszipari Vállalat központi gyáregységét és a szövetkezetek kereskedelmi, ipari és szolgál- I tató közös vállalata nyírbátori üzemét, valamint tíz égetett szeszes italt árusító boltot ellenőriztek a megyében. A kereskedelmi ellenőrök Kisvárdán 8 különböző italt vizsgáltak meg, ebből hét kifogástalan volt, mindössze a kommersz barackot találták szennyezettnek. 14 400 üveget válogattak át a raktárban. Az alkoholtartalom és a térfogat — ami az italnál általában a súllyal egyenlő — megfelelt a szabványnak. A nyírbátori üzemben négyféle italt ellenőriztek, s ebből a 0,2 és az egyliteres gyümölcspálinka idegen anyagot tartalmazott, azaz szennyezett volt. A kiskereskedelmi üzleteket ellenőrizve azt tapasztalták, hogy a hibás minőségű italokat is átveszik az üzletvezetők. (Ez egyébként a tejtermékek esetében is gyakran így történt.) Az egyik nyíregyházi ABC-áru- házba például 160 üveg két deciliteres és 600 üveg 5 deciliteres gyümölcspálinkát szállított a nyírbátori üzem, s ennek nagy részét szennyezettnek találták az ellenőrzésnél. A vizsgálat végén az ellenőrök a gyártó vállalatokat jának tájékoztatása szerint most gyűjtik az ehhez szükséges információkat, hogy a gyorsjáratok számára megtalálják a legfontosabb gyűjtőpontokat s így jelöljék ki azt a néhány helyet, ahol ezek a buszok megállnak majd. A május 22-én életbe lépő nyíregyházi változásokat Danku Andor osztályvezetőhelyettes és Jánosi György helyi tömegközlekedési előadó ismertették. Néhány megálló — a 12-es járat szilikátipari vállalat előtti megállója —, forgalombiztonsági okokból megszűnik; emiatt helyezik a Volán Vállalat elé a Jósavárosba menő 7, 7/a és 14-es buszok temetői megállóját is. Nagyobb menetrendi módosításokra a 15-ös járatnál, — reggel 6 és 8 óra között az eddig 40 percenként induló kocsik 20 percenként követik egymást —, a 16-os buszoknál — ezt a járatot a vonatcsatlakozáshoz igazították —, kerül sor. Változást ígér az 1-es busz is: járatait a cipőgyári műszakkezdéshez, illetve a műszakok bevégzéséhez igazítják. A vidéki helyi járatok közül Üjfehértón lesz újítás: a 2-es vonalat megszüntetik, így ezután az 1-es jelzésű buszok egészen a Szamuely utcáig közlekednek majd. Tehát a vasútállomáson túl utazóknak ezután nem kell átszállniuk. (speidl) a szabványnak jobban megfelelő italok készítésére, a hibás áruk átválogatására kötelezték. A kiskereskedők figyelmét pedig felhívták, hogy gondosabban nézzék át a boltjukba érkező árut. T, K. JEGYZET: Egy brigád G yakran és egyre több jót hallunk az iskolákban és az üzemekben a vállalatok és egy-egy általános iskola között létrejött együttműködésről. Az Egy üzem — egy iskola elnevezésű akció ugyan sok helyen nem jutott még túl a formális kereteken, s csak papíron, pontokba szedett szerződés formájában létezik, ám sok jó példa szól amellett, hogy lehet és érdemes élő kapcsolatokat kialakítani. Ehhez a mozgalomhoz hasonló kezdeményezésről hallottunk a Szabolcs Cipőgyárban. A kettes szabászaton dolgozó szocialista brigád találta fel az ötletet, amelynek érdeme, hogy nem valamiféle központi előírás ajánlotta, hanem az asszonyok egyéniségüknek megfelelő közös szabad idős programjának összeállítása során született. „Egy brigád —. egy osztály” lehetne az elnevezése ötletüknek. Lényege, hogy tőlük telhetőén igyekeznek segíteni a nyíregyházi 2-es számú iskola munkáját, a tanórán kívüli foglalkozásokon való közreműködésükkel. Ügy tervezik, hogy részt kérnek például a gyermeknapi és más ünnepélyes rendezvények szervezéséből. Marik Sándor A tárgyalóteremből „Akinek nem tetszik...“ Két éve lehet, hogy a Nép- szabadságban terjedelmes riport jelent meg a Kraszna menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Kútfúró Vízellátó önálló Közös Vállalkozása akkori igazgatójának visz- szaéléseiről, a KÖVALL meghökkentő líbiai vállalkozásáról. Az ügy végére ezen a héten tett pontot a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa. Herdon Gusztáv 1969-től volt igazgatója a közös vállalkozásnak, amely a környék termelőszövetkezeteinek összefogásával létesült. Az igazgatótanács ennek megfelelően a tsz-ek képviselőiből tevődött össze, de az intézkedések, a határozatok meghozatala csak formailag tartozott hatáskörébe. Herdon készítette — vagy készíttette — elő a testület elé kerülő javaslatokat, s rendre-másra saját elképzeléseit érvényesítette. Hogy ez így történt, volt benne egy nagyfokú közömbösség is, ám Herdon önkényes vezetői módszereiből nem hiányzott az „akinek nem tetszik, szedheti a sátorfáját” hatásos „meggyőzés” sem. Ez a módszer, ez a gyakorlat vezetett oda, hogy egymást követték a törvénysértő döntések, amelyek — a demokrácia látszatának megőrzése miatt — testületi döntésnek számítottak. Egyik alkalommal például olyan határozatot hoztak. hogy a vállalkozás saját dolgozói részére engedélyez kisebb javításokat, vagy a vállalkozás berendezéseinek használatát. A konkrét engedélyezés jogát Herdon magának tartotta fenn, s hatáskör birtokában a vállalkozáson kívülálló magánemberektől is elfogadott megrendeléseket. Huszonegy kutat fúrtak ilyen engedély alapján, de az esetek többségében sem az építési engedélyt, sem a vízjogi engedélyt nem kérték meg, amire 30 méternél mélyebb kutak esetében szükség lett volna. Nem vezettek építési naplót. így utólag ellenőrizhetetlenné vált az elvégzett munka ellenértékének valódisága, nem vették figyelembe az építési szabályokat, nem készítettek kalkulációt. Mindezek után azt hihetnénk: biztosan vastagon fogott a ceruza. Éppen az ellenkezője történt: minden esetben kevesebbet számoltak, mint kellett volna, mert feltehetően jó ismerősök voltak a kuncsaftok. Ök így jelentős összegű anyagi előnyhöz jutottak, ugyanennyi kára származott viszont a közös vállalkozásnak. Egy másik határozat arról szólt, hogy az ellenőrző bizottság tagjait az igazgató egyhavi fizetésüknek megfelelő tiszteletdíjban részesíti. Herdon az elnöknek több mint kétszeresét fizettette ki. de ugyanennek az embernek helyettesítési díjon kívül 5000 forint jogtalan prémiumot is adott, mert a beteg főkönyvelőt másodállásban helyettesitette. ' Mi volt mindezekből Herdon Gusztáv haszna? Talán semmi. Ám abból már igen, hogy a neki nem járó háztáji föld után évi 3000 forint illetményföld-juttatást fizettetett ki magának, vagy hogy arra az időre is felvette a kocsihasználatért megállapított összeget, ami líbiai tartózkodása miatt nem járt volna. Múlasztást követett el ezekben a dolgokban a vállalkozás főkönyvelője a főmérnöke is: a főkönyvelő elhanyagolta a bizonylatok ellenőrzését, nem emelt szót a jogtalan prémiumok, a kocsihasználatért felvett pénzek kifizetése ellen, a főmérnök pedig a kutak fúrásával kapcsolatos számlák szakmai ellenőrzését hanyagolta el. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy Herdon nem engedett beleszólást az irányításba: a főkönyvelő és a főmérnök hatáskörét is magának tartotta fenn. A megyei bíróság helyben hagyta a járásbíróság ítéletét: Herdon Gusztáv folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért 10 hónap .szabadságvesztést kapott és 5000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezték. A főkönyvelő 5000. a főmérnök 4000 forint büntetési kapott. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüg- •gesztették. Az ítélet jogerős. (Balogh) Ellenőrzés az italboltokban Szennyezett barackpálinka DÁMVAD, MÓKUS, VADDISZNÓ, BARNAMEDVE nyitásra kész a vadaspark Sóstón Több mint egy éves munka után nyitásra kész a sóstói vidámpark. Építése tavaly kezdődött — mindössze 300 ezer forinttal. A nyíregyházi vállalatok és intézmények fiataljai kezdettől fogva sokat segítettek. Főleg a Váci Mihály Kollégium, a Kossuth Szakközépiskola, valamint a FEFAG, a MEZŐGÉP és az ÉPSZER fiataljai dolgoztak sokat. Aktív társadalmi munkájukkal további 450 ezer forintos értéket teremtettek. A karámok, ketrecek elkészültek, s megérkeztek az állatok is. A parkban jelenleg 13 állatfaj — köztük őz, dámvad, mókus, vaddisznó, tengerimalac, fácán, muflon — 42 képviselője lelt otthonra. A veszprémi állatkert és a Kecskeméti Városi Tanács ajándékozta őket a vadasparknak. A két hatalmas barnamedve a Szovjetunióból, a Kárpátontúli területről érkezett. Az állatokat természetes környezetben, gazdagon fásított, füves, virágos, jó levegőjű területen helyezték el. Az építés során a Felső-Tisza Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól kapott 3 hektáros parkból csupán 2 fát kellett kivágni. Helyettük 140 csemetét telepítettek! A létesítmény ünnepélyes megnyitását március 31-én 15 órakor tartják. Az ünnepségre meghívták azokat a vállalatokat is, melyek a legtöbbet segítettek az építésben. A kiemelkedő munkát végző dolgozókat emlékplakettel illetve oklevéllel jutalmazzák. A közeljövőben újabb munka vár az aktív fiatalokra, KISZ-esekre: a Nyíregyházi Városi Tanácstól kapott 500 ezer forintból kerítést állítanak a vadaspark köré. (házi) egy osztály A kiszemelt ,első osztály kisiskolásainak' tanulmányait figyelemmel kísérik, mert a kapcsolatot egészen a nyolcadik osztály befejezéséig szeretnék fenntartani. Részt vesznek az osztály jelentősebb rendezvényein, kirándulásokon szülői felügyelettel segítik a pedagógus munkáját, alkalmanként pedig gyári vendégségbe hívják majd meg a gyerekeket: ismerkedjenek meg közelebbről a termelőmunkával. Nyers még az ötlet, csiszolatlan, de mindenképpen alkalmasnak látszik arra, hogy a nevelő igényt tartson erre a segítségre. Előbb „gyermekfelügyelőnek” vállalkoznak az asszonyok, később talán más módon is tudják támogatni a pedagógus szerteágazó munkáját — családlátogatásokon, szemléltetőeszközök, kézimunkák készítésével. El kell árulnunk, hogy nem véletlenül szemelték ki ezt az iskolát, s ezt az osztályt; itt tanul a brigád egyik nődolgozójának gyermeke. Ez azonban csak elősegítheti a kapcsolat elevenségét, s talán példával is szolgál a brigádoknak ahhoz a bizonyos második követelményhez: a „szocialista módon élni” — felajánlás teljesítéséhez. (be)
