Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1. Á fő előirányzatok teljesítése ^ y A csepeli felhívás nyomán Bővülő szolgáltatás, több termék exportra Tanácskoztak az ipari szövetkezetek szocialista brigádvezetői A tanácskozás résztvevői. (Gaál Béla felvétele) 1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági nö­vekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a ki­jelölt irányban haladt. Meg­kezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a ter­melés hatékonysága erőtelje­sebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mér­legünk hiánya az előző évi­hez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasz­nálás a nemzeti jövedelem­nél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedve­zőtlenül befolyásolta. A szél­sőséges időjárás miatt a me­zőgazdaság termelése elma­radt az előző évitől, ami fé­kezte az élelmiszeripari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődé­se és a kínálat nem minden­2. Ipar — A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt terme­lés. Élelmiszeripar nélkül szá­mítva a termelés növekedé­se 4,9 százalék volt. Legna­gyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergia-ipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7,8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal nö­velte termelését. Egyes gép­ipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villa­mosgép- és -készülékiparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel az­előttit. A gépek és gépi be­rendezések, valamint a köz­lekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 százalékkal, az építőanyag-ipar 3,2 százalék­kal, a könnyűipar 2,6 száza­lékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papír­ipar, a gyapjúipar, a rövid­áruipar és a köt-szövőipar termelése emelkedett az át­lagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok kö­zül a baromfifeldolgozó ipar és a tejipar termelése szá­mottevően nőtt, a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyag-ipar és a köny- nyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékel­tebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmi­szeriparban a termelés na­ben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növe­kedését továbbra is nehezí­tette a világgazdaságban ko­rábban kibontakozott kedve­zőtlen folyamatok hatása. 1976-ban a nemzeti jövede­lem kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányza­tánál. Az év folyamán meg­termelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fo­gyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fe­dezett. A lakosság összes fo­gyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházások­ra a tervnek megfelelő ösz- szeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A bel­földi felhasználásnak 75 szá­zaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. építőipar gyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghi­ány, az építőanyag-iparban és a könnyűiparban főleg a munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerke­zete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejleszté­si programokkal összefüggő létesítmények üzembe he­lyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csök­kent a tehergépkocsi, meg­szűnt a motorkerékpár ter­melése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fej­lesztési program megvalósí­tásának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyag­ipar számottevően növelte a cement-, a falburkolócsem­pe- és a síküvegtermelést, a hagyományos építőanyagok termelése kis mértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a széntermelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, föld­Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására febru­ár 10—12. között Moszkvában tartózkodott Cyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Moszkvai tartózkodása so­rán Gyenes András találko­zott Borisz Ponomar javval, az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP KB titkárával, va­lamint Konsztantyin Katu- sevvel, az SZKP KB titkárá­val és látogatást tett az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályainál. A teljes nézetazonosság gázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy év-J vei azelőttinél. A szocialista ipar éves át­lagban 1 728 000 főt foglal­koztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit. Az 1976. évi befejezésre ki­jelölt ipari nagyberuházáso­kat az év végéig átadták, kö­zülük néhányat határidő előtt. Az építőipari termelés a tervezettet megközelítően, 4,5 —5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállala­tok termelése 6,1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezete­ké kisebb mértékben nőtt. 3. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számí­tott növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A nö­vénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 száza­lékkal maradt el az 1975. évi­től. Az elmaradásban a ked­vezőtlen időjárás mellett sze­repe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt a ser­tésállomány, a szarvasmarha­állomány pedig az év folya­mán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kukoricából, szálas takarmányokból és a vágóállat- termelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió ton­nával több, mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti át­lagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legma­gasabb, 1974. évit is. A ter­méstöbblet körülbelül 80 szá­zaléka a terméshozamok nö­vekedéséből adódott. Kukori­cából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb ter­mett. A hektáronkénti ter­méshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csők-1 kent. Cukorrépából 4 száza­légkörében lezajlott megbe­széléseken a felek megvitat­ták az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés továbbfej­lesztésének kérdéseit. a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit, vala­mint a nemzetközi élet né­hány kölcsönös érdeklődésre számottartó aktuális problé­máját. A tárgyalásokon részt vet­tek V. Zaglagyin. O. Rahma- nyin, O. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettesei. Szombaton délelőtt Nyír­egyházán tartották meg a sza- bolcs-szatmári ipari szövet­kezetek szocialista brigádve­zetőinek tanácskozását. 70 brigádvezető és 42 szövetke­zet elnöke vett részt a mun­kaértekezleten, ahol az el­múlt évi tervek teljesítése, az 1977. évi tervfeladatok, a cse­peliek szocialista munkaver- semy-felhívása szerepelt na­pirenden. Czimbalmos István, a Kl- SZÖV elnöke bevezetőben hangsúlyozta, hogy az 1976-os évben 12,6 százalékkal nőtt a szövetkezetek teljes termelé­se, s ezt elsősorban a munka termelékenységével érték el. Ebben kiemelkedő szerepet játszott a szocialista brigá­dok helytállása. Elismerőleg szólt az export növelésében, a szolgáltatások fejlesztésé­ben elért eredményekről, majd az 1977. évi feladatokról beszélt. Ebben az évben elsősorban a lakossági árualapok válasz­tékának növelését, a szolgál­tatások bővítését, az export —• főként a tőkés export — fo­kozását kell a munkaverseny­nek szolgálnia. Emellett ki­emelten szükséges foglalkoz­ni a lakásépítéssel is. Az 1977. évi tervek reálisak, teljesíté­sük révén az ipari szövetke­zetek az év végére elérhetik a 2 milliárdos teljes terme­lést. A KISZÖV elnöke ezután elmondta, 408 szocialista bri­gád van az ipari szövetkeze­tekben, melyeknek munkájá­ban 4500-an vesznek részt, közöttük 1343 nő, 637 KISZ- fiatal. A címet nyert brigá­dok közül 75 oklevél, 57 a brigádzászló tulajdonosa, tag­jai pedig zöld koszorús jel­vényt kaptak. 82 brigád bronz-, 60 pedig ezüstjelvé­nyes. A KISZÖV elnöksége kö­szönetét fejezte ki az elért termelési sikerekért és a mo6t kibontakozó újabb yer- senymozgalomért. Mint isme­Az V. ötéves terv legna­gyobb ipari beruházása a megyében a Taurus Gumi­ipari Vállalat új mezőgazda- sági abroncsgyárának felépí­tése. A több, mint egymilli- árd forintos beruházáshoz a múlt év második felében kezdtek hozzá, s a részleges termelés már 1979-ben meg­indul az üzemben. Elkészülte után évente 170 ezer darab abroncsot gyártanak, a ter­melés közel fele tőkés ex­portra kerül. A gumigyár meglévő épü­letei mögött már hozzákez­dett az építőipari kivitelező, a Kelet-magyarországi Köz­mű- és .Mélyépítő Vállalat a munkákhoz. Az új beruházás valamint Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Horn Gyula, az MSZMP KB külü­gyi osztályának helyettes ve­zetője. ★ Szombaton hazaérkezett Moszkvából Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. A Ferihegyi repülőtéren Kozári József, a Központi Bizottság osztályve­zetője fogadta. Jelen volt. V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. retes — mondta — a csepe­liek országos versenyt kezde­ményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. Me­gyénkben elsőként a Nyír­egyházi Vasipari Szövetkezet szocialista brigádjai csatla­koztak a kezdeményezéshez. Az ipari szövetkezetek jelen­tős része már csatlakozott a versenyhez. Sok értékes vállalás szüle­tett. A baktalórántháziak pél­dául december 15-re befeje­zik éves tervüket; a tarpaiak 30 százalékkal javítják szol­gáltató tevékenységüket. A Nyírség Ruházati Szövetkezet dolgozói az ötödik ötéves terv első két évéinek tervét no­vember 7-re akarják teljesí­teni. Dicséretesek a vállalá­sok, ám teljesítésük élőbb, elevenebb értékelést követel a szövetkezetek vezetőitől. A munkaverseny eredményei­nek értékelésénél meg kell teremteni az elismerés de­szinte minden tekintetben felső fokkal jellemezhető. A 11 ezer négyzetméteres fő üzemnek az alapjait ké­szítik, közben folyik a köz­művezetékek lefektetése, a kapcsolódó, kiszolgáló léte­sítmények építése. Építésze­tileg is különleges megoldá­sokat alkalmaznak. így a fő­épületnél kútalapozás készül, ahol egy-egy alapgödörbe közel száz köbméter beton kerül. A kivitelezés üteme feszített, évente kétszázmil­lió forintos építési munkát kell megvalósítani. A követ­kező években pedig — az építéssel párhuzamosan — hozzákezdenek a gépek és berendezések szereléséhez a GÉPSZER munkásai. A kivi­telezéshez a szakaszos terv­szolgáltatás a VEGYTERV feladata. A Taurus vezetői most folytatnak tárgyalásokat az Amerikai Egyesült Államok­ban az alkalmazandó gyártá­si eljárás megvételéről. A korszerű felépítésű üzembe egyaránt kerülnek a tőkés és szocialista piacról beszerzett gépek, valamint egyedi ter­vezésű és gyártású magyar gépek és berendezések. így Nyíregyházán készül el az ország legkorszerűbb keve­rékgyártó üzeme. A kapcsolódó létesítmények között szerepéi négy raktár felépítése közel hatezer négy­zetméter alapterülettel. Ipar­mokratizmusát. A kitünteté­seknél. jutalmazásoknál ki kell kérni a dolgozók véle­ményét, javaslatát. Czimbalmos István befe­jezésül az elmúlt év novem­ber—decemberében megtar­tott szocialista brigádvezetők értekezletén felvetődött prob­lémákkal, javaslatokkal fog­lalkozott. A beszámolót élénk vita követte, majd a tanácskozás résztvevői megválasztották a szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozására a kül­dötteket: Veres Pált (nyh. vasipari), Tilki Istvánt (ra- kamazi cipész), Berecz Gyu- lánét (nyírségi ruházati)’ Zöld Pált (kisvárdai építők), Rácz Gusztávot (mátészalkai szakipari), Bodnár Miklóst (tiszalöki vegyes), Hibján Lásziónét (nyh. fodrász). Szi­lágyi Gyulát (nyh. Tempó) és ifj. Bartusz Andrást (baktai szakipari.) (dragos) vágányt kap a gumigyár, hi­szen a bővítéssel együtt napi 80—100 tonna lesz csak az alapanyag-szükséglet. Az erő­műtől új gőztávvezetéket épí­tenek, az energiaellátásra transzformátorállomás készül. Az építéséhez a Taurus a Magyar Nemzeti Banktól hi­telt kapott, mivel jelentősen növeli a tőkés exportot a vál­lalat. A rendkívül gyors meg­valósítási határidők megkí­vánták, hogy az ütemes épí­tés segítésére egy felső szin­tű koordináló bizottságot hoz­zanak létre, amelyben a be­ruházók, tervezők és kivitele­zők mellett a megyei pan­es állami vezetés is képvisel­teti magát. A mezőgazdasági abroncs- gyártáshoz mintegy 600 új munkásra lesz szükség. A felvétel és a betanulás már most megkezdődik, a létszám­nak legalább a felét másfél, kétéves budapesti betanulás után hozzák Nyíregyházára. Hosszabb távra is biztos piaca le6Z a Taurus által gyártott textil radiál konst­rukciójú abroncsoknak. A versenyképességet a megva­lósított technika és technoló­gia korszerűsége garantálja. Hiszen amíg a nyíregyházi gumigyár létszáma csak ne­gyedével növekszik, addig a termelés megkétszereződik, a tőkés export pedig a mai 6 millió dolláros értékről há­romszorosára. 18 millió dol­lárra nő. L. B. (Folytatás a 2. oldalon) Gyenes András tárgyalásai Moszkvában r Épül a mezőgazdasági abroncsgyár Nyíregyházán I XXXIV. évfolyam, 37. szám ÁRA 1 FORINT 1977. február 13., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom