Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 13. (Folytatás az 1. oldalról) lókkal, burgonyából 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A termés- kiesés pótlására a mezőgazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi beta- karítású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt. 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen l 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat-termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976-ban is számottevően emelkedett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedésé folytán, 6 százalékkal nőtt. 4. Szállítás és hírközlés Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével összhangban 3.2 százalékkal meghaladta az előző évit. torlódás csak a IV. negyedévben volt. 1976-t>an a vasút a tervezettnél több új villamos és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító közúti járművet állítottak forgalomba. Az ország személygépkocsi-állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500^ új tehergépkocsit helyeztek üzembe. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. 5. Külkereskedelem A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylatú passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult. Az összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A pasz- szívum csökkenése nagyobbrészt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be, de jelentős volt rubelviszonylatban is. A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági—élelmi- szeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző évben. A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a könnyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél. 6. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően. 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagi-műszaki összetétele javult. Az építési beruházások Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8800-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000- rel többen, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 élveszületés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent, és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meg egyéves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben. 1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelőágazatokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ágazatban kis mértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről l 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött -a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlag- keresete mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több, mint 1975-ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16—16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az előző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság fogyasztása reálértéken 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal, ösz- szehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt több, mint 1975- ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakosság életszínvonala — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első fél évben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Emelkedett és sok esetben összege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél. Állami beruházásokra, ezen belül nagyberuházásokra kevesebbet, vállalatiakra — elsősorban az export- növelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagylétesítményekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készültek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezdték meg. korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtő- szekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont, 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakossági tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett. A túllépés főleg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az első fél évben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hónapjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4.8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-al, a magánerőből épült lakásoké 7500-zal meghaladta az előirányzatot. Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 17 mijliárd forirtot íor- dítött. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000- ről 311000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folyamán 8400 könyvet adtak ki, 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és példányszáma az előző évekénél' nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 televízió-előfizető jutott. 8. Idegen- forgalom Az év folyamán 9,9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett, számuk 607 ezerrel nőtt. A külföldre utazó magyarok száma 3,9 millió volt, 13 százalékkal több, mint 1975- ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Budapest, 1977. február 12. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 7. Népesség, foglalkoztatottság, a lakosság életkörülményei Városiasodé nagyközségeink (2.) Sorsdöntő évek Záhonyban Záhony az ország keleti kapuja. Milliárdos beruházások, országos érdeklődés, a legmodernebb technika — mindez mai valóság. Ezt adja a vasút. Mellette évtizedekig szerényen húzódott meg maga a település, Záhony. — Záhony vasutasváros: ez az elnevezés közismert az ország legkülönbözőbb részein — mondja Tóth Géza, az SZMT titkára, Záhony országgyűlési képviselője, aki korábban maga is hosszú évekig dolgozott az átrakó- körzetben. — De a település kiesett az érdeklődés középpontjából, az európai hírű és fontosságú, rohamléptekkel fejlődő átrakókörzet árnyékában húzódott meg. Sokáig hiányérzet sem volt miatta, mert a vasút lakásépítései, a korszerű MÁV-ren- delőintézet, a vasúti gyermekintézmények, az üzemi vízmű tulajdonképpen azt a látszatot keltette, hogy a település is fejlődik. S ez igaz is volt mindaddig, míg a megyében másutt is gyors ütemű fejlődés bontakozott ki. — Ekkor derült ki, hogy e fontos településen sok alapvető dolog hiányzik — folytatta. Ráadásul olyan országos jelentőségű kedvezményeket, amelyeket éveken át Nyíregyházán kívül csak Záhonyban vehettek igénybe — mint a munkáslakásépítés — nem használtak ki kellően. A záhonyi átrakókörzet a megye egyik legnagyobb üzeme, 6,5 ezer ember munkahelye, amely a megye és a MÁV számára egyaránt kiemelkedő fontosságú. Az arányos fejlődésért közösen és következetesen kell többet tenni. Most még csak az első lépéseknek lehetünk szemtanúi. Csősz Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára: — Itt minden csáládot érint valahogyan a vasút: legalább egy ember a MÁV-nál dolgozik, vagy dolgozott. De úgy érezzük, egy kicsit lemaradt a község, gyorsabb, következetesebb fejlesztésre van szükség, az itt dolgozó sokféle szerv összefogása is sürgető, mert az egyenkénti fejlesztések, gondok összességében akár keresztezhetik is a tervszerű településfejlesztési elképzeléseket. — A záhonyi átrakókörzet további fejlesztésére nemrégiben a Minisztertanács hozott határozatot — kapcsolódik a beszélgetésbe Béres Géza nagyközségi tanácselnök. — Melléje azonban most már mi is letehetjük a helyi elképzeléseket, a megyei tanács az ötödik ötéves tervben lényeges lehetőségeket teremtett Záhony fejlesztéséhez. Ezeket mi szeretnénk jól felhasználni. A település szempontjából a legnagyobb figyelem a lakásépítési és vízműprogramok teljesítését kíséri. A tanács az előző öt esztendőben mindössze nyolc lakást építtetett, s ezért is fontos, hogy 1980-ig 114 tanácsi célcsoportos lakás épülhet Záhonyban. A munka nem könnyű, mert már az első esztendő felszínre hozta a gondokat. A lakásépítésekben késések vannak, s ez tovább gyűrűzik, mert nem tudják elvégezni a rendezési tervben előírt legfontosabb bontásokat (nincs hová elhelyezni a lakókat), s a község életében jelentős beruházások már eleve késve indulhatnak. Hasonlóan kulcsfontosságú a vizmű, amely szintén nemcsak a záhonyi, hanem a környező községek — Mán- dok, Tiszabezdéd, Tuzsér — gondjait is megoldja majd. A megyei támogatással épülő vízmű szakaszos építését tervezik, mégpedig azzal a feltétellel, hogy elsőként a záhonyi részek épüljenek meg, s azokat üzembe is helyezzék. Ez ugyanis a jövő évtől kezdve több más beruházás előfeltétele. A vízműhöz csatlakozik a csapadék- és szennyvízcsatornázás, amely ugyancsak gyorsuló ütemet igényel. Sok múlik most a kereskedelemfejlesztésen is. Január 1-től záhonyi központtal egyesült, nagy ÁFÉSZ működik, amely nyolcszáz négyzetméter alapterületű ABC- áruházat, új vendéglátóhelyet tervez. Ezek ugrásszerű javulást jelentenek majd a helybeli lakosság ellátásában. Gondokat okoz viszont, hogy az építkezés, átalakítás nem üres területeken történik, húzódik a tervezés, fellebbeznek a kisajátítások miatt, s ezekkel értékes hónapok mennek veszendőbe. A gondok mellett azonban néhány beruházás jó híreket jelent. Köztük a SZÁÉV által épített vasútforgalmi szakközépiskola, ahol jó ütemben dolgoznak, szervezett az építkezés. Reményekre jogosít a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat záhonyi gyárának terve is. Ebben a korszerű, új üzemben, ahol bőrdíszműárukat készítenek majd (jelentős részben szovjet exportra) a vasutascsaládok nőtagjai kaphatnak majd munkát. Marik Sándor Ellenőrzés a kenyérboltokban Csak a 4 városban? — 67 féle termék — Göngyöleg a lisztraktárban A kenyér minőségét fi. gyelték azon az országos élelmiszeripari vizsgálaton, melynek a megyére vonatko. zó részét januárban fejezte be a Kereskedelmi Minőség- vizsgáló Intézet, a megyei tanács kereskedelmi felügyelő, sége és a megyei élelmiszer- vizsgáló intézet. A kereskedelmi ellenőrök megállapították: jelentősen javult az utóbbi egy-két évben a sütő. ipari termékek minősége, bővült a választék, ez azonban elsősorban a megye négy városára vonatkozik. Az ellenőrzés során 16 féle sütőipari termékből vettek mintát, s ezek az érzékszervi és a laboratóriumi vizsgálatoknál egyaránt megfeleltek a köve. telményeknek. A terjedelmes vizsgálati anyagban azonban kisebb hiányosságokra is felhívták a figyelmet az ellenőrök. Találtak olyan kocsit, amelyben ömlesztve szállították ki a kenyeret az üzletekbe. Elő. fordult, hogy a lisztraktárakban göngyöleget és használaton kívüli gépet tároltak. Nem a sütőipari vállalat hibája, mégis nehézséget okoz, hogy a kenyér és a többi nyerstészta méréséhez nincs megfelelő mérleg. (Ezt egyébként nem lehet kapni az egész országban.) Szükségmegoldásként csecsemőmér. leget (!) alakítottak át e célra, ezt viszont nem lehet hitelesíteni és nem is pontos. Kedvező eredményt kaptak az ellenőrök a kenyér és a péksütemény súlyát vizsgálva. 810 kétkilós kenyeret mértek le, s ebből mindössze négy volt a megengedettnél kisebb súlyú. A vizsgálatnál viszont találtak olyan kenyeret, amelyre nem ragasztottak címkét. A vizsgálatban megállapították: a kisebb hiányosságok ellenére nagymértékben javult a sütőipari termékek minősége, választéka. A nyíregyházi sütőipari vállalat főmérnöke elmondta: 1970 végén a megyeszékhelyen átadott új kenyérgyár lehetővé tette a választék bővítését: jelenleg 67 féle sütőipari terméket vásárolhattunk az üzletekben, az öt évvel ezelőtti harminccal szemben. Héthónapos szakmai továbbképző tanfolyamot szerveztek a sütőipari szakmunkásoknak. 92-en ismerked. nek a korszerű technológiai eljárásokkal a nyíregyházi sütőipari vállalat öt megyei üzemében. 1976 őszén először iskoláztak be 25 betanított munkást, akik 3 év év múlva szakmunkások lesznek. Nyíregyázán új tanműhelyt alakítottak ki több mint egymillió forintért, ahol a gyakorlati képzést megoldják. Kiváló szakemberek fórumát tartanak átlagosan fél évenként, ahol megvitatják: milyen sütőipari termékekből lehet növelni a választékot, mi az, amit a vásárlók keresnek. Tóth Kornélia A megye falvai közül Záhonyban elsőként épültek emeletes házsorok.
