Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

1977. február 10. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Nyitott dossziék D olgos kezű embe­rek sürögtek-fo- rogtak a határ­ban, jól megrakott sze­kér gördült a fagyos, ha­vas talajon, vidáman zörgedezett a kukorica­szárak serege. Ritka ese­mény történt a vitkai határban: 1977 első ku­koricatörése! Kukori­cacsövek ezrei sárgál­lottak a szekéren, kissé dideregve ugyan, de most már biztos, hogy szedés­re éretten. A február eleji hideg ellenére vi­dáman dolgoztak az em­berek. Ügy tűnik rekor­dot döntenek az idén: kétszer törnek kukori­cát ... Legalábbis re­mélhetőleg. Mert ha az őszi törést megint el­halasztják jövőre... (tgy) A MEZŐGÉP nyíregyházi gyáregységében a tervek sze­rint ebben az évben 60 da­rab marógép felújítását vég­zik el. Képünkön a V. F. 221- es gép konzolszerelésén dol­gozik Galydos Miklós és Vágner Miklós szocialista brigádja. (E. E. felv.) A nagycserkeszieknek nincs lehetőségük az öntözésre, de arra igen, hogy a gazdálkodás szín­vonalát növeljék, a termésátlagokat fokozzák. A Kossuth Termelőszövetkezet elnöke mondta a zárszavában, — szeretnénk olyan eredményeket elérni, mint a Garam völgyében gazdálkodó ba­rátaink. Ezután hangzott el több felől is a tsz- tagok véleménye: „Ügy legyen!” S ezután tör­tént a szavazás. Seres Ernő A zt, hogy valakinek miként értékelik a munkáját, követ- keztetheti abból is természetesen, hogy milyen erköl­csi és anyagi elismerésekben részesítik. Szükségtelen hangsú­lyozni: mindenkinek számít, hogy mi van a fizetési és a pré­miumborítékban, vagy mikor és miért részesült dicséretben, jutalomban. S az is magától értetődik, hogy ezeket mint jel­zéseket fogja fel: következtet belőlük főnökei véleményére. Azoknak viszont, akik valamely intézmény, hatóság, vállalat igazgatási apparátusában dolgoznak, legalább ilyen fontos, hogy mit remélhetnek munkahelyükön hosszabb távon. Vagyis az, hogy egész emberi személyiségüket — tehát a politikai és szakmai minőségüket, jellembeli tulajdonságaikat, dolgozó­társaikhoz való viszonyukat hogyan ítélik meg feletteseik, s mindez miként befolyásolja életük, munkájuk további ala­kulását. Mindenki tudja, hogy a minősítések ma teljesen nyíltak: az érintettek természetes joga ismerni a róluk szóló hivatalos, írásos véleményt, sőt azt aláírásukkal is tanúsítaniuk kell. Az is köztudott, hogy a legjobb rendelkezés, a legkiválóbb jog­biztosíték se teszi eleve lehetetlenné, hogy ne fordulhasson elő helyenként „kettős minősítés", az emberek alfélé kettős könyvelése. Hány esetben fordul elő még manapság is: a jó minősítés csupán arra szolgál, hogy tovább lehessen „passzol­ni” azt, akitől meg akarnak szabadulni. Vagy ami semmivel nem jobb ennél, azért kapja meg a jó minősítést valaki, mert feletteseinek nem volt bátorságuk a közben eltelt időszakban őszintén megmondani mindazt, amit nem tartottak kielégítő­nek munkájában, magatartásában. És hány esetben vált ki ma is keserű vitákat, ha mindezt megmondják ugyan, de már csak akkor, amikor rendezni kell a személyügyi dosszié­kat. Lehet ellenkezőleg is: jól dolgozik valaki, megmutatja politikai erényeit, bátran kiáll azért, amit helyesnek vél, szakmájában is jó teljesítményt nyújt, de minderről csak egyetlen esetben beszélgetnek el vele, amikor már nem lehet tovább halogatni. A személyi dossziék nem élettelen tárgyakat, hanem em­bereket tartanak számon, akik dolgoznak, élet- és munka­problémákat oldanak meg, fejlődnek vagy megakadnak, se­gítséget várnak, képzésre és továbbképzésre van szükségük, jellemileg erősödnek vagy éppen visszacsúsznak. Helyesen ér­telmezve tehát a személyi dosszié nemcsak azért nyitott, mert annak tartalmát az érintett ismeri, hanem abban az értelem­ben is, hogy az soha nem lezárt, végleges, hanem amíg egy ember aktív, addig az a bizonyos dosszié is alakul, kiegészül, módosul. Azaz, a következő minősítés tükrözi azt az utat is, amit közben az illető megtett. IM ostanában gyakran felteszik a kérdést, hogy az ismert 1,1 három követelmény közül — politikai, szakmai és em­beri magatartás — melyik áll előtérben? Bizony, nem játék a szavakkal, hogy jelenleg mindhárom előtérben áll annak meg­felelően, ahogyan a helyzet, a feladatok, a megterhelések kö­vetelményeket támasztanak. És mindennek természetesein van egy olyan elkerülhetetlen vonzata, hogy a személyügyi és ká­dernevelő munkában a demokratikus elemeknek is erősöd­niük kell. Nem úgy, hogy pillanatnyi közhangulatra bízzák bárhol is az emberek megítélését, vagy a vezetők személyes véleményüket valamilyen bizonytalan „közvélemény” mögé bújtatják. Az ilyen értelmezés nagy károkat okozna, mert ép­pen a szubjektív, az esetleges tényezők szerepét erősítené. Hanem olyan értelemben, hogy többet nyomjon a latba a vá­lasztott testületek, a párt- és szakszervezetek, a társadalmi képviseletek, a szocialista brigádok véleménye. Azok a ko­moly és felelős állásfoglalások, amelyek éppen elejét vehetik annak, hogy valakinek a megítélése csupán egyetlen ember nem ritkán elfogult, vagy hiányos ismereteire alapuljon. Rekord Bizonyság Nagycserkeszen Jól halad a szerződéskötés Kétezer vagon primőr a megyéből Megfelelő lesz a lakosság ellátása Az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi üvegtechnikai üzemében Tarpai And- rásné és Lipcsei Katalin exportra készülő mérőpipetta osztását végzik. (Elek Emil felvétele) Bővítik a Papíripari Válla­lat nyíregyházi gyárának üzemcsarnokát. A 45 millió forintos beruházás első sza. kasza, a tereprendezés és a terület közművesítése —me. lyet a Kelet-magyaországi Közmű- és Mélyépítő Válla, lat végzett — készen áll. Az építkezés második üteme ke­retében készül el az új 6 ezer négyzetméteres csarnokrész, a Könnyűipari Tervező Vál­lalat tervei alapján. Az új lé­tesítmény tervbírálatát feb­ruár 11-én bonyolítja le a megyei beruházási vállalat. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő Vállalat ebben az év­ben több mint 22 ezer vagon termék felvásárlását tervezi. Gyümölcsből 16 600 vagon al­ma a tervük, azonban a gaz­daságok 21 ezer vagonra szerződtek. A többi gyümölcs­ből 400 vagon a tervezett fel­vásárlás. Burgonyából az elő­irányzott mennyiség nárom. ezer vagon. Zöldségből eddig 400 vagonnal szerződtek töb­bet. A terv 2300 vagon, de várható, hogy ez a szám meg­közelíti a háromezret. Bizto­sított a lakossági ellátás sár­garépából, zöldpaprikából, káposztából, de paradicsom­ból, uborkából a jelenleginél többre van szükség. Mintegy 200 vagon primőr áru értéke­sítését tervezik a szabolcsi gazdaságokból. A SZATÉV 3600 vagon gyü­mölcsre kötött eddig szerző­dést. A nagy mennyiség itt is az alma: 3500 vagon. Ezenkí­vül 65 vagon körtét, bogyó­sokat és csonthéjasokat vesz­nek át a termelőszövetkezetek­től. Évről évre emelik a fel­vásárolt zöldségmennyiséget, ezzel együtt az export ará­nyát is. Zöldségből összesen 543 vagonra van szerződésük, aminek a harmadát exportál­ják. Különösen keresett kül­földön a pritaminpaprika. Háromszázötven vagon bur­gonya felvásárlására kötöttek szerződést partnereikkel. A SZATÉV évente 4500-5000 va­gon mezőgazdasági terméket vásárol fel. A Nyíregyházi Konzerv­gyár a termelő gazdaságok­kal és más felvásárló válla­latokkal kötött szerződést. Gyümölcsből 3900 vagont ter­veztek. Ezer vagon hiányzik még a teljesítéshez. Ez tel­jes egészében alma, de a hó­nap végére leszerződik a szükséges mennyiséget. Őszi­barackból 142 vagon helyett 170 vagont szerződtek. Sza- bolcs-Szatmáron kívül Bor­sod és Heves megyéből is szállítanak a nyár folyamán gyümölcsöt. Zöldségből 4260 vagon felvásárlását és fel­dolgozását tervezik. Ennek a 98 százalékát szerződésileg már lekötötték. Paradicsom­ból 2250 vagonra, zöldborsó­ból 440 vagonra, uborkából 400 vagonra kötöttek szerző­dést. (sipos) „Ügy legyen.” Kezek erdeje emelkedett a magasba, kérges tenyerek nyugtázták az ered­ményeket, hagyták jóvá a tervet. Ellenvélemény nem volt,' a szavazástól nem tartózkodott senki. ELLENVÉLEMÉNY NEM VOLT... Gyárbővítés 45 millióért A vezetőség a jó ered­ményt döntően az 1976-ban alkalmazott új munkaszerve­zésnek tulajdonítja. Ekkor tértek át a készpénzfizetéses munkadíjazásra, amivel na­gyon sokan nem értettek egyet. A részes művelés, il­letve a munkaegység szerinti elszámolás sok lehetőséget adott a lazább fegyelemre. A készpénzfizetéses rendszer, a naponként és havonként mért munka mennyisége na­gyobb fegyelmezettséget kö­vetel. Most már látja a tag­ság, jó volt, helyes volt a döntés. A tervezett munkadíj ki­fizetésére — közel 14 millió forintra —, ahogy ígérték, sor került. De nemcsak a havi fizetés volt meg. Kifi­zették a 20 százalékot, és azon felül is 3,2 százalékot. Végeredményben „az osztott pénz” összesen 3 millió 539 ezer forint volt. Az új mun­kaszervezés, munkadíjazás ilyen eredményeket hozott. Az sem lebecsülendő, hogy a termelési eredmények ér­dekében Nagy cserkeszen az elmúlt évben a korábbiaknál nagyobb ütemben gépesítet­tek, kemizáltak. Nem mindenki almája Mégis igaz: nincs öröm üröm nélkül. Ez a kijelentés a 324 mázsás almatermelés­sel kapcsolatban hangzott el. Annyi termett, hogy nem győzték szedni, de a legna­gyobb hiba, hogy volt, aki nem is ment szeidni. Ezért is következhetett be, mert a termelőszövetkezet nagyon sok almát áron alul volt kénytelen értékesíteni. Akik nem szedték az almát, azok­nak vékonyabb lett néhány száz forinttal a zárszámadás­kor kapott borítékjuk. Amikor a terv tárgyalásá­ra, ismertetésére került sor, az első szó a munkafegye­lemmel volt kapcsolatos. A nagycserkeszi Kossuth Ter­Nagy cser készén így zárták, illetve így kezdték az évet. A zárszámadó közgyűlést a gépműhelyben tartották, hogy jusson hely mindenkinek. La­katos József, a termelőszö­vetkezet elnöke vaskos pak- samétából idézte a tetszetős számokat. Többletmiüiók Fagyos volt a tavasz, aszá­lyos a nyár, esős az ősz. A nagycserkeszi Kossuth Ter­melőszövetkezet közgyűlé­sén is elhangzott ez, pedig ott indokolatlan erre hivat­kozni. Több mint 1100 hek­táron arattak búzát, és hek­táronként közel 39 mázsás termést takarítottak be. Do­hányból 19,3 mázsa helyett — ezt tervezték — 21,7 mázsát törtek, jó termést adott a cu­korrépa, az árpa hozama is meghaladta a tervezettet. Végeredményben a növény- termesztés 27,5 millió helyett 30 millió forintot produkált, a kertészeti ágazat pedig a hektáronkénti 324 mázsás al­materméssel rekordot állított fel. A termelőszövetkezet 1976-ra 70 millió 625 ezer forint árbevételt tervezett, és teljesítettek 81 millió 511 ezer forintot, 11 millióval többet. melőszövetkezet 1977-ben a növénytermesztési ágazat tervét 28 millió forintban, a kertészeti ágazat tervét 15 millió forintban, az állatte­nyésztés árbevételét 7 millió forintban határozta meg. összességében a szolgáltatá­sok és segédüzemek teljesíté­sével együtt az árbevétel 1977-re megegyezik az 1976- ban teljesítettel. Ebben az évben ágazatok kialakításá­val dolgoznak, tovább töké­letesítik a munkadíjazást, nö­velik az egyéni érdekeltséget. Ha mindent teljesítenek, amit terveztek, úgy a tsz-ta- gok jövedelme 3,5-4 száza­lékkal növekszik és tovább gyarapítják a közös vagyont, amely most 69 millió, to­vább növekedhet a tartalék- alap, amely 2 millió, és to­vább javulhat a munkafelté­tel. Garamvölgyi „csak“ A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlése nem­csak abban különbözött az 1976. évitől, hogy most jobb eredményekről adhatott szá­mot a vezetőség. Első alka­lom, hogy olyan vendégek is részt vettek azon, akik mesz- sziről, az országhatáron túl­ról, Csehszlovákiából jöt­tek. A garam völgyi Szovjet Barátság Termelőszövetke­zetet Henzel Mihály elnök vezetésével egy kis delegáció képviselte. Színfoltja volt a közgyűlésnek, hogy a vendég elnök is szót kért. Nagy elismeréssel beszélt a nagycserkesziek munkájá­ról, mondván, hogy a Léva város melletti termelőszövet­kezet jó partnerre talált az együttműködésben a nagy- cserkesziekkel. Ők a Garam völgyében 2500 hektáron gaz­dálkodnak és földjük 65 szá­zalékát intenzíven, öntözéssel művelik. Most náluk sem volt jó a termés, búzából „csak” 58 mázsás, kukoricából „csak” 47 mázsás átlagter­mést értek el. Hatszáz tehe­net tartanak és a fejési átlag „csak” 3750 liter volt tehe­nenként. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom