Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 10. Kádár János beszéde pozíciói erősödnek. Mélyülés szélesedik a nemzetközi munkásmozgalom harca a ka­pitalizmus ellen a haladásért. A felszabadulásukért, a füg­getlenségükért küzdő népek antiimperialista harca új si­kereket eredményez. Az eny­hülés mindinkább tért hódít, normalizálódnak és erősöd­nek az államok közötti kap­csolatok. Az enyhülésért ví­vott harcban történelmi je­lentőségű esemény volt a helsinki tanácskozás. Harc­ban jutottunk el e tanácsko­záshoz, s harcban juthatunk tovább. Az enyhülésért to­vábbra is meg kell küzdeni, mert a kapitalizmus elhúzódó válságban van, a hadiipari monopóliumok erősítik har­cukat a profitért, a válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy el­terelje a figyelmet a belső bajokról, fokozza támadásait a szocialista országok ellen. Mi azonban bízunk erőnk­ben, mert a történelem me­netét a szocializmus, a hala­dás, a béke erői határozzák meg, azok az állandóan ható tényezők, amelyek mindin­kább befolyásolják az embe­riség sorsának alakulását. Mi folytatjuk eddigi külpoliti­kánkat, szövetségben a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal, a haladás, a béke erőivel. A nemzetközi hely­zetet reálisan, józanul meg­ítélő politikai tényezőkkel együttműködünk, azért szél­iünk síkra, hogy tovább erő­södjék a békés egymás mel­lett élés szelleme. Népünk békét akar és támogatja ezt a külpolitikai vonalunkat. A Központi Bizottság első titkára szólt arról, hogy 20 éves munkánk, harcunk ered­ményeképpen a magyar nép a szocializmus fejlődésének magasabb fokára lépett. Pár­tunk, népünk történelmi har­cokban megedződött, állam­polgáraink szocialista öntuda­ta erősödött. Ez kifejeződik a most ünnepelt munkásőrség helytállásában, a széles körű szocialista brigádmozgalom­ban és a szocialista munka­versenyben is. Ennek kiemel­kedő és meggyőzően szép pél­dája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fém­művek szocialista brigádjai­nak kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának meg­ünneplésére indult. E nagy­szerű versenymozgalom, ame­lyet Leonyid iljics Brezs- nyev elvtárs is üdvözölt, nemcsak hazánkban, hanem más szocialista országokban is nagy és mély visszhangot keltett, egyre több követőre talál. Népünk így is kifejezésre kívánja juttatni a Szovjet­unió népei iránti barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan évvel ez­előtti győzelmének napja ná­lunk is állami ünnep, saját ünnepünkként köszömtjük a világtörténelem e nagy ese­ményének évfordulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei eszten­dő is új, gazdag és nagy sike­reket hozzon a Szovjetunió népeinek. Még egyszer szívből min­den jót kívánok a húsz esz­tendős magyar munkásőrség parancsnokainak, egész sze­mélyi állományának. S a ju­bileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is kö­szöntőm harcedzett munkás- osztályunkat, szocializmust építő népünket, amely — sok kiemelkedő vívmányával együtt— létrehozta nagysze­rű munkásőrségünket és a to­vábbiakban is megad minden támogatást hivatása betölté­séhez — fejezte be hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. A munkásőrök központi ünnepi gyűlése Kovács Ká­roly elnöki zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) kásőrség érdemeit. A Köz­ponti Bizottság első titkára köszönetét mondott a mun. kásőrségben szolgálatot telje, sítő párttagoknak, a testület minden tagjának a becsületes helytállásért. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrség feladata változatlan és a bizalom to­vábbra is kötelezi. Ugyanaz­zal az áldozatkészséggel kell továbbra is helytállniok, amilyennel eddig teljesítették kötelezettségeiket. A Közpon. ti Bizottság első titkára biz­tosította a munkásőrséget ar_ ról, hogy továbbra is számít­hat minden támogatásra. Ki. fejezte a Központi Bizottság mély meggyőződését, hogy a munkásőrség a jövőben is méltó lesz a bizalomra és megoldja feladatait. _, Kádár János részletesen beszélt jelenlegi belpolitikai helyzetünkről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt fő politikai irányvonala — amelyet a Központi Bizottság 1956. de­cemberi határozata fogalma­zott meg, s amely többek kö­zött a munkásőrség megala­kulását is lehetővé tette — kiállta az idő próbáját; ma is él, érvényes és ér­vényes lesz. Ennek a lé­nyege a marxizmus—leni. nizmus tanításának alkotó al. kalmazása. a tömegekkel va. ló szoros együttműködés, mind a dogmatikus, szektás, álbaloldali, mind a revízió, nista, opportunista, megalku­vó irányzatok elleni harc, a munkásosztály, a nép hatal. mának, a szocializmus vív­mányainak védelme minden, fajta ellenséggel szemben. Bár változnak a körülmé­nyek és a feladatok, a párt 20 év óta lényegét tekintve ezt a fő politikai irányvona­lat követi, ezt erősítették meg a párt egymást követő kong. resszusai, legutóbb az 1975 tavaszán tartott XI. kong. resszusa. Barátaink és ellen­ségeink egyaránt tudják, je­lentette ki, hogy mi mindig osztályállásponton, a szocia. lizmus álláspontján álltunk és állunk a jövőben Is: a 20 éve követett úton haladunk tovább. Részletesen szólt az 1976. év eredményeiről és az 1977. évi feladatokról, a gazdasági és kulturális építőmunkáról. Rámutatott, hogy a nagyon nehéz körülmények miatt a népgazdasági terv néhány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irányban haladunk. Éppen a mostoha időjárási viszonyok, a számunkra ked­vezőtlen nemzetközi gazda­sági viszonyok emelik mun­kánk értékét és tölthetnek el bizakodással. Nagy feladatok állnak azon­ban még előttünk, s az egész népnek össze kell fognia, mindenkinek tehetsége leg­javát kell adnia ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Még sok a tennivalónk a népgazdasági egyensúly biztosításában, a munkaidő jobb kihasználása, a hatékonyság, a gazdaságos­ság növelése, a minőség, a termékszerkezet javítása te­rén. Az 1977. évi terv végre­hajtása jól indult. Terveink feszítettek, de reálisak, a ter­vezett fejlődési ütem a lehe­tőségeinknek megfelel, s a terv végrehajtásához minden potenciális feltétellel rendel­kezünk. Népünk politikailag egységes, társadalmunk szi­lárd, a dolgozók tettrekészek és bizakodók, s számíthatunk a szocialista országok gazda­sági együttműködésében rej­lő lehetőségekre. Rámutatott, hogy hazai építőm'unkánk eredményei adják meg a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi te­kintélyét, növelik szavának súlyát a béke, a haladás ügyében. Részletesen szólt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Hangsúlyozta, hogy bizakodva ítéljük meg a nem­zetközi helyzet alakulását, mert a haladás erői előretör­nek; a Szovejtunió, a szocia­lista országok, a szocializmus A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a harci ki­képzésben, a honvédelmi ne­velőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulások­ban tanúsított példamutató tevékenységük elismeréseként a Budapest XIII. kerületi „Kilián György” munkásőr zászlóaljnak; a Csepel Vas- és Fémművek munkásőr zászlóaljának; a Miskolc vá­rosi „Oprendek Sándor” munkásőr zászlóaljnak; a Ta­tabánya városi „Tóth Bucso- ki István” munkásőr zászló­aljnak; és a Szarvas városi­járási „Klucsjár Mihály” munkásőr zászlóaljnak; a munkás dalkultúra, a politi­kai kórusművészet ápolásá­ban és fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemei elisme­réseként a munkásőrség köz­ponti férfikarának a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőr­ség megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából a mun. kásőrségben kifejtett tévé. kenységük elismeréséül Vö. rös Csillag Érdemrend ki. tüntetést adományozott Bal­lal István munkásőr-alezre- desnek, Csóka István mun­kásomé^, Gáti József mun- kásőr-ezredesnek, Lukács Sándor munkásőr-alezredes- nek, Marosi József mun. kásőr-alezredesnek, Németh László munkásőr-alezredes. nek, Szabó József mun. kásőmek, Szatmári Gyula munkásőr-alezredesnek, Tóth István munkásőr. nek és Vass Gyula munkás­őr-alezredesnek. Az Elnöki Tanács a Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki. tüntetésben részesítette: Áb­rahám József munkásőrt, Cziráki Ferenc munkásőrt, Csesztregi Sándor munkásőrt, Dankó János munkásőrt. dr. Dekov István munkásőrt, Dombóvári József munkás, őrt, Fodor József munkásőrt, Galicza János munkásőrt, Halanda István munkásőrt, Huszka Márton munkásőr. alezredest, dr. Kahulits Lász- lóné munkásőrt, Kovács László munkásőrt. Kulcsár Miklós munkásőrt, Molnár László munkásőr-alezredest, Papp Vilmos munkásőrt. Pa­taki Gyula munkásőrt, Sápi Lajos munkásőr-alezreaest, Szelezsán György munkásőrt. Uracs József munkásőrt és Urbán Géza munkásőrt. A kitüntetéseket szerdán a Parlament Munkácsy-termé- ben Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag. ja, az Elnöki Tanács elnöke bensőséges ünnepségen adta át. A többi között hangsú. lyozta, hogy alapvetően két forrása van annak a tisztelet, nek. megbecsülésnek és biza­lomnak, amelyet munkásőr. ségünk nemcsak pártunk, kormányunk, hanem társa­dalmunk és egész népünk ré­széről osztatlanul élvez. Az egyik: a köz ügyének önzet­len és szerény szolgálata. A másik pedig: a magasztos cél, e tevékenység tartalma, az eszme, amelynek szolgálaté, ban ez a tevékenység megva­lósul. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Papp Árpád vezérőr. nagy, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka, és Jakab Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Az ünnepséget követően az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. KÖLTÖZÉS A VILÁGŰRBEN Technológiai kísérletek, biológiai kutatások a szovjet űrállomáson rögzítették az összekapcsoló szerkezetet, s összekötötték egymással az űrhajó és az űrállomás elektromos hálóza­tát. Gorbatko és Glazkov megkezdték az átköltözést az űrállomásra. A Szojuz—24— Szál jut—5 űrlaboratórium a programnak megfelelően folytatja útját. Viktor Gorbatko parancs­nok és Jurij Glazkov fedél­zeti mérnök, a Szojuz—24 utasai szerdán reggel átköl­töztek a Szaljut—5 űrállo­másra. Az űrállomás fedél­zetén hozzáláttak a repülési programban kijelölt felada­tok elvégzéséhez, azoknak a kutatásoknak és kísérletek­nek folytatásához, amelyeket Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 első legénysége kezdett meg. A két űrhajós tanulmá­nyozni fogja a Föld felszí­nét és az atmoszférát, tech­nológiai kísérleteket és or­vosbiológiai kutatásokat vé­geznek, s kipróbálják az űr­állomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. Diplomáciai kapcsolatok hazáok és Spanyolország közfitt Végrehajtották a hétfőn este felbocsátott Szojuz—24 szovjet űrhajó és a nyolc hó­napja Föld körüli pályán ke­ringő Szaljut—5 űrállomás összekapcsolását. A közelítés és összekapcso­lás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a Földhöz képest „alacsonyab­ban” fekvő pályáról indult a Szaljut—5 felé. Automati­kus irányítás segítségével mintegy száz méterre meg­közelítette az űrállomást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fények jól lát­hatóvá váltak, Gorbatko pa­rancsnok és Glazkov fedél­zeti mérnök kézi irányításra tért át. Tizennégy, egyenként tíz kiló tolóerőt kifejtő hajtóművel manőverezve kö­zelítették meg az űrállo­mást, s a földi irányítóköz­pont véleménye szerint rend­kívül pontosan, ütközésmen­tesen hajtották végre a dok­kolást. A találkozás után A Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya elhatározta diplomáciai kap­csolatok létesítését a két or­szág között, nagyköveti szin­ten. Az erről szóló jegyzéket 1977. február 9-én cserélték ki Madridban. Napirenden: a tömegsport és a turizmus Ölest tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsá­ga szerdán ülést tartott dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának tit­kára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és tu­rizmus helyzetéről szóló je­lentést, valamint azt a javas­latot, amely a KISZ feladata, it határozza meg az edzett if­júságért tömegsport-mozga­lomban és az ifjúsági turiz­mus fejlesztésében. A KISZ KB megállapította, az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt-, ál­lami szervek, társadalmi szervezetek döntései és tevé­kenysége nyomán számos olyan intézkedés született, amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tö­megsport feltételeinek javítá­sát. Az eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömeg­sport és az iskolai testneve­lés még mindig nem kap tár. sadalmi jelentőségének meg. felelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet to. vábbi formálására van szük­ség. A sportolás személyi, tárgyi és anyagi feltételei ma is jórészt a minőségi, a ver. senysportot szolgálják. A KISZ. és sportmunkát is ja­vítani kell: a tapasztalatok szerint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fontossá­gát, figyelmen kívül hagyja a sport személyiség- és közös, ségformáló erejét. A KISZ Központi Bizottsá. ga határozatában hangsú­lyozza: az ifjúsági szövetség, politikai felelősségéből adó. dóan részese annak a társa, dalmi munkamegosztásnak, amely az ifjúság testnevelé­sét és tömegsportját hivatott fejleszteni. A KISZ fontos feladata a szemléletformálás, annak megértése, hogy a test. nevelés, a tömegsport, a tu­risztika fellendítése szemé, lyes érdekünk és nemzeti ügyünk. A KISZ-szervezetek felada. ta, hogy akcióprogramjaik, ban fogalmazzák meg a tö­megsport-mozgalommal kap. csolatos tennivalóikat, adja. nak ezzel összefüggő egyéni megbízatásokat, a KISZ-tagok munkájának megítélésénél térjenek ki ezek értékelésére is. Giscard d’Estaing „hadüzenete” Giscard d’Estaing francia államfő eddigi elnökségének talán legkeményebb hangú beszédében kedden a bretag- nei Ploermel városában „ha­dat üzent” politikai ellenfe­leinek a baloldalon és saját táborában is. A köztársasági elnök kétnapos vidéki útjá­nak záróaktusaként egy óriá­si, tizenötezer embert befo­gadó cirkuszi sátorban be­szélt. Síkraszállt az intézmé­nyek, a gaulleista alkotmány és azon belül elsősorban, az elnöki hatalom védelmében. Éles személyes támadást in­tézett Georges Marchais, az FKP főtitkára ellen, s kije­lentette, hogy a baloldal 1978- as parlamenti győzelme ese­tén sem fogja megengedni a „gazdasági élet szétzilálását” — a szétzilálás az államfő szótárában a baloldal közös programjának végrehajtását jelenti. A ploermeli beszédben az államfő leszögezte: nem fog­ja tűmi, hogy megcsorbítsák a gaulleista alkotmányban foglalt intézményeket, a de­mokratikusan elfogadott al­kotmány alapján demokrati­kusan választották meg posztjára, az alkotmány szö­vege elég funkciójának gya­korlásához, a miniszterelnök kiválasztása csak rá és nem a pártokra tartozik. „Az FKP főtitkára — mondotta — tanúsítson kisebb arroganciát és nagyobb republikaniz- must.” Nem fogja továbbá tűrni — fejtette ki Giscard d’Estaimg —, hogy a megosz­lás veszélyeztesse az ország gazdaságát, a széthúzás a kormánytöbbség egységét. Nyilvánvalóan Chiracra cé­lozva bírálta azokat, akik ke­resztezik az államfő akcióját. René Andrieu, a L’ Huma- nité főszerkesztője, a lap ve­zércikkében leszögezi, hogy Giscard d’Estaing ploermeli beszédében „nem valameny- myi francia elnöke” szólt az országhoz, hanem a jobboldal vezetője. Az államfő különö­sen hevesen támadta Georges Marchaist, de vajon ki az ar­rogáns valóban, ki veszi sem­mibe a köztársasági játéksza­bályokat? — teszi fel a kér­dést. Az elnök állásfoglalása azt jelenti, hogy még ha az ország többsége a baloldal és a közös program mellett fog­lal is állást, ő mindent lat- bavet majd a nagytőke poli­tikájának folytatása érdeké­ben. Semmisnek tekinti a franciák akaratát. A válasz­tási kampány mindenképpen megnyílt ezzel és az államfő valamennyiünk tudtára adta, hogy személyesen részt fog venni benne — mutat rá René Andrieu. Carter sajtóértekezlete James Carter az Epresült Államok elnökévé történt be­iktatása óta tartott első saj­tóértekezletén mindenekelőtt külpolitikai kérdéseket érin­tett. Ezen belül nagy figyel­met szentelt a stratégiai fegy­verek korlátozásáról a Szov­jetunióval folytatandó tár­gyalásoknak. — Ha mi és a Szovjetunió meg tudjuk állítani a fegy­verzet jelenlegi növekedését, később pedig el tudjuk érni jelentős csökkentését, akkor úgy hiszem, más országokat is felszólíthatunk arra, hogy csatlakozzanak hozzánk — jelentette ki Carter. Az ame­rikai elnök kifejtette, hogy végső célként a nukleáris fegyverek teljes felszámolá­sának híve. Belső kérdéseket érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államokban a mun­kanélküliség csökkentésére javasolt intézkedések korlá­tozott volta „kiábrándulást” kelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom