Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 10. Kádár János beszéde pozíciói erősödnek. Mélyülés szélesedik a nemzetközi munkásmozgalom harca a kapitalizmus ellen a haladásért. A felszabadulásukért, a függetlenségükért küzdő népek antiimperialista harca új sikereket eredményez. Az enyhülés mindinkább tért hódít, normalizálódnak és erősödnek az államok közötti kapcsolatok. Az enyhülésért vívott harcban történelmi jelentőségű esemény volt a helsinki tanácskozás. Harcban jutottunk el e tanácskozáshoz, s harcban juthatunk tovább. Az enyhülésért továbbra is meg kell küzdeni, mert a kapitalizmus elhúzódó válságban van, a hadiipari monopóliumok erősítik harcukat a profitért, a válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról, fokozza támadásait a szocialista országok ellen. Mi azonban bízunk erőnkben, mert a történelem menetét a szocializmus, a haladás, a béke erői határozzák meg, azok az állandóan ható tényezők, amelyek mindinkább befolyásolják az emberiség sorsának alakulását. Mi folytatjuk eddigi külpolitikánkat, szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a haladás, a béke erőivel. A nemzetközi helyzetet reálisan, józanul megítélő politikai tényezőkkel együttműködünk, azért széliünk síkra, hogy tovább erősödjék a békés egymás mellett élés szelleme. Népünk békét akar és támogatja ezt a külpolitikai vonalunkat. A Központi Bizottság első titkára szólt arról, hogy 20 éves munkánk, harcunk eredményeképpen a magyar nép a szocializmus fejlődésének magasabb fokára lépett. Pártunk, népünk történelmi harcokban megedződött, állampolgáraink szocialista öntudata erősödött. Ez kifejeződik a most ünnepelt munkásőrség helytállásában, a széles körű szocialista brigádmozgalomban és a szocialista munkaversenyben is. Ennek kiemelkedő és meggyőzően szép példája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére indult. E nagyszerű versenymozgalom, amelyet Leonyid iljics Brezs- nyev elvtárs is üdvözölt, nemcsak hazánkban, hanem más szocialista országokban is nagy és mély visszhangot keltett, egyre több követőre talál. Népünk így is kifejezésre kívánja juttatni a Szovjetunió népei iránti barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan évvel ezelőtti győzelmének napja nálunk is állami ünnep, saját ünnepünkként köszömtjük a világtörténelem e nagy eseményének évfordulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei esztendő is új, gazdag és nagy sikereket hozzon a Szovjetunió népeinek. Még egyszer szívből minden jót kívánok a húsz esztendős magyar munkásőrség parancsnokainak, egész személyi állományának. S a jubileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is köszöntőm harcedzett munkás- osztályunkat, szocializmust építő népünket, amely — sok kiemelkedő vívmányával együtt— létrehozta nagyszerű munkásőrségünket és a továbbiakban is megad minden támogatást hivatása betöltéséhez — fejezte be hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. A munkásőrök központi ünnepi gyűlése Kovács Károly elnöki zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) kásőrség érdemeit. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a mun. kásőrségben szolgálatot telje, sítő párttagoknak, a testület minden tagjának a becsületes helytállásért. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrség feladata változatlan és a bizalom továbbra is kötelezi. Ugyanazzal az áldozatkészséggel kell továbbra is helytállniok, amilyennel eddig teljesítették kötelezettségeiket. A Közpon. ti Bizottság első titkára biztosította a munkásőrséget ar_ ról, hogy továbbra is számíthat minden támogatásra. Ki. fejezte a Központi Bizottság mély meggyőződését, hogy a munkásőrség a jövőben is méltó lesz a bizalomra és megoldja feladatait. _, Kádár János részletesen beszélt jelenlegi belpolitikai helyzetünkről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt fő politikai irányvonala — amelyet a Központi Bizottság 1956. decemberi határozata fogalmazott meg, s amely többek között a munkásőrség megalakulását is lehetővé tette — kiállta az idő próbáját; ma is él, érvényes és érvényes lesz. Ennek a lényege a marxizmus—leni. nizmus tanításának alkotó al. kalmazása. a tömegekkel va. ló szoros együttműködés, mind a dogmatikus, szektás, álbaloldali, mind a revízió, nista, opportunista, megalkuvó irányzatok elleni harc, a munkásosztály, a nép hatal. mának, a szocializmus vívmányainak védelme minden, fajta ellenséggel szemben. Bár változnak a körülmények és a feladatok, a párt 20 év óta lényegét tekintve ezt a fő politikai irányvonalat követi, ezt erősítették meg a párt egymást követő kong. resszusai, legutóbb az 1975 tavaszán tartott XI. kong. resszusa. Barátaink és ellenségeink egyaránt tudják, jelentette ki, hogy mi mindig osztályállásponton, a szocia. lizmus álláspontján álltunk és állunk a jövőben Is: a 20 éve követett úton haladunk tovább. Részletesen szólt az 1976. év eredményeiről és az 1977. évi feladatokról, a gazdasági és kulturális építőmunkáról. Rámutatott, hogy a nagyon nehéz körülmények miatt a népgazdasági terv néhány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irányban haladunk. Éppen a mostoha időjárási viszonyok, a számunkra kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyok emelik munkánk értékét és tölthetnek el bizakodással. Nagy feladatok állnak azonban még előttünk, s az egész népnek össze kell fognia, mindenkinek tehetsége legjavát kell adnia ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Még sok a tennivalónk a népgazdasági egyensúly biztosításában, a munkaidő jobb kihasználása, a hatékonyság, a gazdaságosság növelése, a minőség, a termékszerkezet javítása terén. Az 1977. évi terv végrehajtása jól indult. Terveink feszítettek, de reálisak, a tervezett fejlődési ütem a lehetőségeinknek megfelel, s a terv végrehajtásához minden potenciális feltétellel rendelkezünk. Népünk politikailag egységes, társadalmunk szilárd, a dolgozók tettrekészek és bizakodók, s számíthatunk a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségekre. Rámutatott, hogy hazai építőm'unkánk eredményei adják meg a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekintélyét, növelik szavának súlyát a béke, a haladás ügyében. Részletesen szólt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy bizakodva ítéljük meg a nemzetközi helyzet alakulását, mert a haladás erői előretörnek; a Szovejtunió, a szocialista országok, a szocializmus A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a harci kiképzésben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulásokban tanúsított példamutató tevékenységük elismeréseként a Budapest XIII. kerületi „Kilián György” munkásőr zászlóaljnak; a Csepel Vas- és Fémművek munkásőr zászlóaljának; a Miskolc városi „Oprendek Sándor” munkásőr zászlóaljnak; a Tatabánya városi „Tóth Bucso- ki István” munkásőr zászlóaljnak; és a Szarvas városijárási „Klucsjár Mihály” munkásőr zászlóaljnak; a munkás dalkultúra, a politikai kórusművészet ápolásában és fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként a munkásőrség központi férfikarának a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a mun. kásőrségben kifejtett tévé. kenységük elismeréséül Vö. rös Csillag Érdemrend ki. tüntetést adományozott Ballal István munkásőr-alezre- desnek, Csóka István munkásomé^, Gáti József mun- kásőr-ezredesnek, Lukács Sándor munkásőr-alezredes- nek, Marosi József mun. kásőr-alezredesnek, Németh László munkásőr-alezredes. nek, Szabó József mun. kásőmek, Szatmári Gyula munkásőr-alezredesnek, Tóth István munkásőr. nek és Vass Gyula munkásőr-alezredesnek. Az Elnöki Tanács a Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki. tüntetésben részesítette: Ábrahám József munkásőrt, Cziráki Ferenc munkásőrt, Csesztregi Sándor munkásőrt, Dankó János munkásőrt. dr. Dekov István munkásőrt, Dombóvári József munkás, őrt, Fodor József munkásőrt, Galicza János munkásőrt, Halanda István munkásőrt, Huszka Márton munkásőr. alezredest, dr. Kahulits Lász- lóné munkásőrt, Kovács László munkásőrt. Kulcsár Miklós munkásőrt, Molnár László munkásőr-alezredest, Papp Vilmos munkásőrt. Pataki Gyula munkásőrt, Sápi Lajos munkásőr-alezreaest, Szelezsán György munkásőrt. Uracs József munkásőrt és Urbán Géza munkásőrt. A kitüntetéseket szerdán a Parlament Munkácsy-termé- ben Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag. ja, az Elnöki Tanács elnöke bensőséges ünnepségen adta át. A többi között hangsú. lyozta, hogy alapvetően két forrása van annak a tisztelet, nek. megbecsülésnek és bizalomnak, amelyet munkásőr. ségünk nemcsak pártunk, kormányunk, hanem társadalmunk és egész népünk részéről osztatlanul élvez. Az egyik: a köz ügyének önzetlen és szerény szolgálata. A másik pedig: a magasztos cél, e tevékenység tartalma, az eszme, amelynek szolgálaté, ban ez a tevékenység megvalósul. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Papp Árpád vezérőr. nagy, a munkásőrség országos parancsnoka, és Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Az ünnepséget követően az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. KÖLTÖZÉS A VILÁGŰRBEN Technológiai kísérletek, biológiai kutatások a szovjet űrállomáson rögzítették az összekapcsoló szerkezetet, s összekötötték egymással az űrhajó és az űrállomás elektromos hálózatát. Gorbatko és Glazkov megkezdték az átköltözést az űrállomásra. A Szojuz—24— Szál jut—5 űrlaboratórium a programnak megfelelően folytatja útját. Viktor Gorbatko parancsnok és Jurij Glazkov fedélzeti mérnök, a Szojuz—24 utasai szerdán reggel átköltöztek a Szaljut—5 űrállomásra. Az űrállomás fedélzetén hozzáláttak a repülési programban kijelölt feladatok elvégzéséhez, azoknak a kutatásoknak és kísérleteknek folytatásához, amelyeket Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 első legénysége kezdett meg. A két űrhajós tanulmányozni fogja a Föld felszínét és az atmoszférát, technológiai kísérleteket és orvosbiológiai kutatásokat végeznek, s kipróbálják az űrállomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. Diplomáciai kapcsolatok hazáok és Spanyolország közfitt Végrehajtották a hétfőn este felbocsátott Szojuz—24 szovjet űrhajó és a nyolc hónapja Föld körüli pályán keringő Szaljut—5 űrállomás összekapcsolását. A közelítés és összekapcsolás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a Földhöz képest „alacsonyabban” fekvő pályáról indult a Szaljut—5 felé. Automatikus irányítás segítségével mintegy száz méterre megközelítette az űrállomást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fények jól láthatóvá váltak, Gorbatko parancsnok és Glazkov fedélzeti mérnök kézi irányításra tért át. Tizennégy, egyenként tíz kiló tolóerőt kifejtő hajtóművel manőverezve közelítették meg az űrállomást, s a földi irányítóközpont véleménye szerint rendkívül pontosan, ütközésmentesen hajtották végre a dokkolást. A találkozás után A Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya elhatározta diplomáciai kapcsolatok létesítését a két ország között, nagyköveti szinten. Az erről szóló jegyzéket 1977. február 9-én cserélték ki Madridban. Napirenden: a tömegsport és a turizmus Ölest tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága szerdán ülést tartott dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és turizmus helyzetéről szóló jelentést, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladata, it határozza meg az edzett ifjúságért tömegsport-mozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A KISZ KB megállapította, az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt-, állami szervek, társadalmi szervezetek döntései és tevékenysége nyomán számos olyan intézkedés született, amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport feltételeinek javítását. Az eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még mindig nem kap tár. sadalmi jelentőségének meg. felelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet to. vábbi formálására van szükség. A sportolás személyi, tárgyi és anyagi feltételei ma is jórészt a minőségi, a ver. senysportot szolgálják. A KISZ. és sportmunkát is javítani kell: a tapasztalatok szerint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fontosságát, figyelmen kívül hagyja a sport személyiség- és közös, ségformáló erejét. A KISZ Központi Bizottsá. ga határozatában hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség, politikai felelősségéből adó. dóan részese annak a társa, dalmi munkamegosztásnak, amely az ifjúság testnevelését és tömegsportját hivatott fejleszteni. A KISZ fontos feladata a szemléletformálás, annak megértése, hogy a test. nevelés, a tömegsport, a turisztika fellendítése szemé, lyes érdekünk és nemzeti ügyünk. A KISZ-szervezetek felada. ta, hogy akcióprogramjaik, ban fogalmazzák meg a tömegsport-mozgalommal kap. csolatos tennivalóikat, adja. nak ezzel összefüggő egyéni megbízatásokat, a KISZ-tagok munkájának megítélésénél térjenek ki ezek értékelésére is. Giscard d’Estaing „hadüzenete” Giscard d’Estaing francia államfő eddigi elnökségének talán legkeményebb hangú beszédében kedden a bretag- nei Ploermel városában „hadat üzent” politikai ellenfeleinek a baloldalon és saját táborában is. A köztársasági elnök kétnapos vidéki útjának záróaktusaként egy óriási, tizenötezer embert befogadó cirkuszi sátorban beszélt. Síkraszállt az intézmények, a gaulleista alkotmány és azon belül elsősorban, az elnöki hatalom védelmében. Éles személyes támadást intézett Georges Marchais, az FKP főtitkára ellen, s kijelentette, hogy a baloldal 1978- as parlamenti győzelme esetén sem fogja megengedni a „gazdasági élet szétzilálását” — a szétzilálás az államfő szótárában a baloldal közös programjának végrehajtását jelenti. A ploermeli beszédben az államfő leszögezte: nem fogja tűmi, hogy megcsorbítsák a gaulleista alkotmányban foglalt intézményeket, a demokratikusan elfogadott alkotmány alapján demokratikusan választották meg posztjára, az alkotmány szövege elég funkciójának gyakorlásához, a miniszterelnök kiválasztása csak rá és nem a pártokra tartozik. „Az FKP főtitkára — mondotta — tanúsítson kisebb arroganciát és nagyobb republikaniz- must.” Nem fogja továbbá tűrni — fejtette ki Giscard d’Estaimg —, hogy a megoszlás veszélyeztesse az ország gazdaságát, a széthúzás a kormánytöbbség egységét. Nyilvánvalóan Chiracra célozva bírálta azokat, akik keresztezik az államfő akcióját. René Andrieu, a L’ Huma- nité főszerkesztője, a lap vezércikkében leszögezi, hogy Giscard d’Estaing ploermeli beszédében „nem valameny- myi francia elnöke” szólt az országhoz, hanem a jobboldal vezetője. Az államfő különösen hevesen támadta Georges Marchaist, de vajon ki az arrogáns valóban, ki veszi semmibe a köztársasági játékszabályokat? — teszi fel a kérdést. Az elnök állásfoglalása azt jelenti, hogy még ha az ország többsége a baloldal és a közös program mellett foglal is állást, ő mindent lat- bavet majd a nagytőke politikájának folytatása érdekében. Semmisnek tekinti a franciák akaratát. A választási kampány mindenképpen megnyílt ezzel és az államfő valamennyiünk tudtára adta, hogy személyesen részt fog venni benne — mutat rá René Andrieu. Carter sajtóértekezlete James Carter az Epresült Államok elnökévé történt beiktatása óta tartott első sajtóértekezletén mindenekelőtt külpolitikai kérdéseket érintett. Ezen belül nagy figyelmet szentelt a stratégiai fegyverek korlátozásáról a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoknak. — Ha mi és a Szovjetunió meg tudjuk állítani a fegyverzet jelenlegi növekedését, később pedig el tudjuk érni jelentős csökkentését, akkor úgy hiszem, más országokat is felszólíthatunk arra, hogy csatlakozzanak hozzánk — jelentette ki Carter. Az amerikai elnök kifejtette, hogy végső célként a nukleáris fegyverek teljes felszámolásának híve. Belső kérdéseket érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliség csökkentésére javasolt intézkedések korlátozott volta „kiábrándulást” kelt.
