Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 6. Városiasodó nagyközségeink (1.) Nyitás Sereg kapujában VÁSÁRCSARNOK, ABC-ÁRUHÁZAK, BISZTRÓK Bővítik a kereskedelmi hálózatot Vásárosnamény új központja. AZ EGYIK LEGSZEBB FEKVÉSŰ, NAGY TELEPÜLÉS MEGYÉNKBEN VÁSÁROSNA- MÉNY: RENDEZETT UTCÁK, SZÉP TISZA- PARTI ÜDÜLŐKÖRZET, ELSŐ OSZTÁLYÚ MÜÚT, AMELY A MEGYESZÉKHELLYEL ÖSSZEKÖTI. A KÖZSÉG BEREG KAPUJA — S MINDEZ EGYÜTT CSUPA KEDVEZŐ KÖRÜLMÉNY. Vásárosnamény évekig nem részesült az ipartelepítés áldásaiból. Ám a forgácslapgyár. a ruhagyár, a BHG és a Magyar Acélárugyár „front- áttörést” jelentett Vásárosna- ménynak, s egyebek között városi gázt, amely a meglévő vagy épülő közművek mellett kiemelkedően jó lehetőségeket teremt a gyorsabb ütemű fejlődéshez. Megtört tehát a jég, alapvető változások történnek Bereg központjában. Mit jelent a környéknek mindez — erről beszélgettünk a járási nagyközség vezetőivel: Spisák Andrással, a járási párt- bizottság első titkárával. Vásárosnamény országgyűlési képviselőjével, dr. Kiss Györggyel, a járási hivacal elnökével, Czap Ferenc nagy. községi pb-titkárral és dr. Görbedi István nagyközségi tanácsi vb-titkárral. — Vásárosnamény fejlődése Beregben nem csupán egy nagyközség előbbrelépését jelenti — mondja Spisák András — hanem egyben a környék fejlesztését is. A 8600 lakosú Vásárosnamény, amelynek közigazgatási területén egyébként több. mint 12 ezer ember él, 50-55 ezer lakosú területre fejt ki jelentős vonzóerőt. Ide járnak dolgozni, vásárolni, szakorvosi rendelőintézetbe. Ez a környék természetes központja is, ezért fordítunk nagy figyelmet arra, hogy a várossá szervezés követelményeinek Vásárosnamény minél előbb megfelelhessen. — Vannak olyan jellemzők, amelyekben lényegesen meghaladjuk a hasonló nagyságú városok eredményeit, veszi Át a szót dr. Kiss György. — Ilyen például a közművesítés. Jó néhány más területen azonban még sok a tennivaló. Vásárosnamény lélekszá- ma több év átlagában növekszik, ez alapvető. Az 1980-ig tervezett fejlesztésekkel, mintegy ezer új munkaalkalom teremtésével elérjük és meghaladjuk azt a foglalkoztatottsági arányt, amely a várossá szervezés egyik alap feltétele. Szakorvosi rendelőhálózatunk, új művelődési házunk, a meglévő és épülő középiskolai intézményeink már a városiasodás igényeinek is megfelelnek. Fejlesztjük a kereskedelmi hálózatot, átadás előtt áll az új szállodaétterem, amely a Tisza-parton pihenők ellátásában is lényeges javulást eredményez majd. — Több év munkájának eredménye — mondja dr. Görbedi István —, hogy közművesítésben jó helyzetben vagyunk: belterületi lakásaink hatvan százaléka kiépített, jó úton közelíthető meg, s hamarosan a lakások háromnegyede vízvezetékkel rendelkezik. A továbblépéshez tehát kedvező-a helyzet. Folytatni kívánják a jó kapcsolat építését a nagyközség területén dolgozó vállalatokkal, szövetkezetekkel. Segítségükkel érnek el olyan eredményeket, amit egyedül, külön-külön nem tudnának: a ruhagyár lakásépítésre utalt át jelentős összegű pénzt, s kétmillió forinttal segíti a személyszállítás javítását, hogy munkásainak bejárását könnyíteni tud_ já. Az ÉRDÉRT villamos transzformátor építésének tervezésénél a település igényeire is ügyeimmel voltak, a forgácslapgyár gázbevezetése a vásárosnaményi tervek korábbi megvalósítását is eredményezi. Más vállalatok az óvodai és intézményhálózat fejlesztéséhez járultak hozzá, s számottevő a lakosság társadalmi munkája is, amely a község szépítésében nyilvánul meg. Mindezekről Czap Ferenc számolt be. Nagy gondot fordítanak az üdülőkörzetre, amelynek rendezésére, tovább építésére szintén kész tervek vannak. Nem parcelláznak magánosok számára: a Tiszapart a vállalati kollektíváké, az oda látogató nagyközönségé lesz. A tiszai strand mellett most különösen fontos szakaszához érkezik a meleg vizű fürdő építése: a kutak végleges helyét jelölik ki ezekben a napokban. Az új létesítmény szakaszos elkészítése társadalmi összefogással a következő évek fontos vásárosnaményi terve lesz. A közvetlen fejlesztések mellett a járás és a nagyközség sok áldozatot hoz azért, hogy minél több műszaki, közművelődési és egészség- ügyi szakember telepedjen le Vásárosnaményban, ami a mostani intenzivebb szakaszba lépő fejlődés kulcskérdése. Marik Sándor Gyermekeikre gyújtották a házat Amikor a szülők bementek az égő házba, az 5 éves Tamás és a 2 éves Sára már halott volt. A kéthónapos Liza életét a kórházban mentették meg. A tüzet a szomszédok oltották el. A körzeti megbízott jelentése után megyei helyszíni szemlebizottság szállt ki. Az első megállapítás az volt, hogy a tüzet nem gyerekjáték okozta: a két gyermek az ágyon feküdt, s ha ők okozták volna, valószínű megpróbálnak menekülni. Azt is biztosra vehették, hogy nem a tűzhelyből kipattanó szikra a tűz oka, mert a tűzhely közelében lévő éghető anyagok épen maradtak, csak az ágy tartalma égett el. Mi okozta a tüzet és a két gyermek halálát? * A férfi: Varga Sándor 27 éves rozsályi lakos. Túl van az ügyészi kihallgatáson, hajlandó az újságíró kérdéseire is válaszolni. — Úgyse mondok mást, mint amit már elmondtam. Én nem csináltam semmit. Róza volt. A rendőrségen csak Róza miatt mondtam, hogy ketten csináltuk. Ö mondta mindig, hogy elteszi a gyerekeket láb alól. Mikor hazafelé mentünk, megláttuk, hogy jön kifelé a füst egy nyíláson, akkor is azt mondta: biztos meghaltak már. Én ártatlanul vagyok itt. ★ Az asszony: Lázár Róza 26 éves rozsályi lakos. Férje nincs, öt gyereket szült eddig, mindet más apától. A legidősebb, a 8 éves Lászlót a nagymama neveli, a 6 éves Tibor állami gondozásban van, az 5 éves Tamás, a 2 éves Sári és az októberben született Liza otthon voltak. — Sanyival (Varga Sándorról, élettársáról van szó) 1975 nyarán ismerkedtünk meg. Tudta, hogy négy gyermekem van, de odaköltözött. Első perctől ütötte a gyerekeket, még velem is ösz- szeverekedett miattuk, ha pártjukra álltam. Azt mondta, neki nem keli a gyerek, adjam állami gondozásba. Felment a tanácsra is, én meg azt mondtam, hogy nem adom. Keservesen neveltem őket egyedül is. Mikor a pici megszületett, azt mondta, a másik kettőt tegyük el láb alól, mert csak az övét szerette. — Ha elalusznak, tüzet tér szünk a lábukhoz, úgyse tudják meg. Azt fogjuk mondani, hogy Tamás csinálta, máskor is rakott már tüzet a lakásban. December elsején lefektettem őket időben. Mikor Sanyi bejött, már aludtak. Azt mondja: már mindenki alszik, most meg lehet csinálni. Sírtam, de azt mondta, ha nem csinálom, akkor is belekever engem. A spórban égett a fa. Kivett egy darabot, aztán a gyerekek lábához tette. Azt mondta, tegyek bele én is. Nem akartam, de megfenyegetett. Egy kis plédarab volt ott. rákapartam egy darab szenet és odatettem a lábukhoz. Kimentem, ő még bent maradt, azt már nem láttam, hogy odatesz még két darabot. ★ Varga Sándor ügyvédje előtt tett vallomást a rendőrségen. Ott azt mondta: előre megbeszélték élettársával és mindenki azt fogja hinni, hogy véletlen volt. Az első fát Róza tette a gyerekek lábához, ő csak a másodikat, de az ágy egytől is meggyulladt volna. ★ A büntetett előéletű Varga Sándort és Lázár Rózát az ügyészség előre kitervelt módon, több emberen elkövetett emberöléssel vádolta meg. B. J. A kereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat fejlesztésére körülbelül 650 millió forintot költenek a megyében az V. ötéves terv idején. A legfontosabb feladatok közé tartozik az alapellátás javítása, nagy alapterületű, korszerű ABC-áruházak építése, az eddig ellátatlan területek fejlesztése és az idegenforgalom növekedését figyelembe véve a vendéglátóhálózat bővítése, a munkahelyi étkeztetés ki- szélesítése. Az V. ötéves tervben a megyeszékhely legjelentősebb kereskedelmi beruházása a régóta tervezett új vásárcsarnok megépítése lesz. Két munkáslakta területen, Borbányán és a Ságvári-lakóte- lepen épül egy-egy szövetkezeti ABC-áruház. A megyében öt év alatt 32 ezer négyzetméterrel bővül a kiskereskedelmi és 12 ezer négyzetméterrel a vendéglátóipari hálózat. A szanálások, bővítések eredményeként minőségi javulás is lesz a vendéglátásban: több italboltból lesz bisztró. Az átadásra kerülő új üzletek, áruházak, és melegkonyhás egységek több mint 60 százaléka lesz szövetkezeti. öt év alatt 39 új ABC-áruházat és több mint 20 melegkonyhás egységet építenek. A legnagyobbakat Nyírbátorban és Kisvárdán adják át. Vásárosnaményban új vendéglátóipari kombinátot: szállodát, éttermet avatnak hamarosan. Ugyancsak Vásárosnaményban kezdik a megye legrégebbi ruházati áruházának rekonstrukcióját. Az ötéves terv első évében, 1976-ban 8200 négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat. Uj ABC-áruházat adtak át Nyírbátorban, Kisvárdán, Nyírmadán, Tiszalö- kön, Tarpán, Fehérgyarmaton, Jánkmajtison, Piricsén és Nyírbélteken. Idén 9 ezer négyzetméterrel bővítik a kereskedelmi hálózatot, összesen 17 kisebb üzletet adnak át a lakásépítésekhez kapcsolódva az új lakótelepeken, elsősorban a megyeszékhelyen Jósaváros- ban és Mátészalkán. Az új üzletek közt van zöldség-gyümölcs, élelmiszer-, vetőmag-, vas-, könyves- és bébibolt. Az idegenforgalom növekedését szem előtt tartva a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot jelentősen fejlesztik. így kerül sor Sóstón Igrice nyaralófalu bővítésére: május elsejétől 42 személlyel többen pihenhetnek itt. Ugyancsak Sóstón 350 személyes kempinget építenek. A napokban fejezték be Sóstón a Krúdy-szálló korszerűsítését, amely tízmillió forintba került. Az ötéves terv fontos feladata Nyíregyházán a régi Szabolcs étterem rekonstrukciója. Ennek feladata lesz a gyors, kulturált üzemi étkeztetés megoldása. Még az V. ötéves terv idején új ABC-áruházat adnak át Záhonyban, Tiszavasvári- ban, Napkoron, Nagydoboson, Dombrádon, Porcsalmán, Vaján, Ibrányban és Nyírbog- dányban. Az egész megyében 16-17 millió forintot költenek az üzletek és bisztrók technikai felszereltségének javítására: modern, korszerű gépeket, berendezéseket vásárolnak ezért a pénzért. Míg a IV. ötéves tervben az áruházak építésére helyezték a hangsúlyt, addig ebben az ötéves tervben az alapellátás javítása, ABC-áruházak építése, g, munkahelyi étkeztetés bővítése és az italboltok bisztrókká, éttermekké alakí- tásaá legfontosabb. T. K. Ötezer-ötszáz közalkalmazott Az ülő foglalkozás ártalmai A megyében 5500 közalkalmazott dolgozik, akikkel az ügyeket intéző emberek naponta találkoznak a tanácsoknál, az illetményhivatalnál, a társadalombiztosítási igazgatóságon, a bíróságoknál. A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága a korábbi években megvizsgálta az ülőfoglalkozás ártalmait. Az idén az első fél évben visszatérnek a témára, elsősorban a táppénzes helyzet alakulását tekintik át. Mit mutat az egészségügyi tükör a közalkalmazottakról? A betegségek között az első helyen a szív és az idegrendszeri rendellenességek állnak, amelyek a legjobban károsítják a dolgozók egészségét. Az ülőfoglalkozás, pontosabban a nem mindig megfelelő székek, asztalok, gyakori következménye még a derékfájás. A több mint 3500 közalkalmazottat érintő vizsgálódás tapasztalatai szerint a gyomor- betegségek aránya is magas, amely feltehetően nemcsak az étkezési szokásokkal függ össze, hanem az ülőmunkával, az idegeskedéssel is. Az utóbbi időben javultak a közalkalmazottak munka- körülményei, valamelyest enyhült a hivatali helyiségek zsúfoltsága, több levegő, fény jut egy-egy dolgozóra. Mégsem tűnt el a betegséglistáról az izületi gyulladás, a szembetegség, a vesegyulladás, a vérszegénység, a tüdő- gyulladás. Tekintélyes helyet foglal el az őket érő betegségek között az influenza, a különféle bőrbetegségek, gyulladásos megbetegedések, s kisebb számban ugyan, de előfordul a májgyulladás is. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt évben a közalkalmazottak 4,7 százaléka volt táppénzen, ráadásul a rendelőintézeti zsúfoltság miatt nem is mindenki íratta ki magát, szabadságot vett ki a betegség idejére. A szakszervezet megyei bizottságának felmérése szerint a munkahelyi tisztálkodási lehetőségek még nem mindenütt megoldottak. Elsősorban a községi tanácsok egy részénél hiányzik a folyóvizes tisztálkodás lehetősége. Több javaslatot dolgozott ki a szakszervezet munkahelyi egészségvédelemre. Szükségesnek tartják a kétévenkénti általános, elsősorban az ideg- és szívvizsgálatokat. Ez sajnos nem valósult meg máig sem. Indokoltnak találta a szakszervezeti bizottság a nagyobb intézményeknél, hivataloknál az üzemorvosi gyakorlathoz hasonló munkahelyi orvosi ellátás megszervezését is. Az egyik gyógymód, és hatásos ellenszer az ülőfoglal- kozásuaknál, a javasolt, de csak kevéssé megvalósult munkahelyi testedzés. A szabolcsi közalkalmazottak munkaköri, foglalkozási ártalmairól szerzett tapasztalatokat a szegedi orvostudományi egyetem kutatói is felhasználták. P. G. A tiszavasvári Alkaloidában korszerű, új épületben kapott helyet a farmatológia. (Hamm el József felvétele)
