Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
FALUGYŰLÉSEK F ebruár a falugyűlések hófiapja lesz megyénkben: mintegy kétszáz községben a következő napokban, hetekben tartanak ilyen rendezvényt. Mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza a falugyűlések rendszere, dé máris nyilvánvaló, hogy javuló tájékoztatás, a községi vezetők és a lakosság alkotó eszmecseréje valósul meg ezeken a fórumokon. Sikeresek az idei falugyűlések: néhány járásunkban a január második felében már megrendezett falugyűléseken ismertették az ötödik ötéves terv eddigi eredményeit, a gondokat, a község lakosságát érintő 1977. évi feladatokat. Már az idei első falugyűléseken is érzékelhető volt, hogy a községek lakossága valóban érdemi fórumnak tekinti ezeket a rendezvényeket, sokan kíváncsiak a beszámolókra, szívesen mondják el véleményüket. Változott a hozzászólások témája is, hiszen az elmúlt évek gyakorlatából már kiderült : elsősorban nem „tűzoltó munkáról” van szó, hanem az egész falu- közösség életét, fejlődését befolyásoló tervek közös meghatározása, a megvalósításra történő mozgósítás a lényeges. Természetesen gazdag információval is segítik a községbelieket, hogy már előre tudják, mit terveznek, milyen célok érdekében kell esetleg takarékoskodni, vagy éppen társadalmi munkát szervezni. Jelentős ez a párbeszéd a községekben is, de fokozottan az a közös tanácsok társközségeinek területén, ahol egyébként minden évet követően nemcsak lehet, hanem kötelező is beszámolni az előző esztendő munkájáról. Az idén szervezett keretek között, munkatervben gondoskodnak arról is, hogy már az eseményt követő tanácsi vb-ülésen lehessen intézkedni mindazon kérdésekben, amelyek szervezéssel, együttműködéssel megoldhatók, vagy a szükséges pénzek megteremthetők. S zintén az eredményesebb munkát szolgálja, hogy nemcsak a tanácsi, közéleti vezetők vannak jelen a falugyűléseken, hanem meghívják a nem tanácsi szervek vezetőit: a tsz-ek, ipari szövetkezetek. ÁFÉSZ-ek elnökeit, a községben működő vállalatok vezetőit. Ennek az a közvetlen haszna, hogy nemcsak tájékoztatást tudnak adni terveikről, hanem válaszolnak is a feltett kérdésekre. Nem kell tehát heteket, esetleg még több időt is eltölteni azzal, hogy a népfront, a tanács felkéri az illetékest: adjon tájékoztatást a falugyűlésen elhangzott egy-egy észrevételre. Mindez helyben, azonnal megtörténhet a legnagyobb nyilvánosság előtt. Az idén ez különösen jelen* tős, mert a tanácsi beszámolókban kiemelten foglalkoznak az ellátás-szolgáltatás helyzetével, amely rendszerint nagy érdeklődést vált ki a lakosság körében. M. S. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának levele a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő munkásőrséghez MUNKÁSŐRÖK! KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából köszönti a munkásőröket, a parancsnokokat, a testület egész állományát. Munkában, küzdelmekben és sikerekben gazdag húsz esztendő telt el azóta, hogy 1957 februárjában megalakult a munkásőrség. Pártunk hívó szavára a legöntudatosabb dől. gőzök tízezrei léptek soraiba s ragadtak fegyvert a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának, szocialista viv_ hiányainak a védelmére. A fiatal munkásőrség, a néphatalom más fegyveres erőivel és testületéivel együtt, megalakulása napjától elszántan és hatásosan védelmezte, és oltalmazza ma is szocialista társadalmi rendünket, népünk vívmányait és nyugalmát, a munkásőrség feladatának ellátása közben immár húsz esztendeje a szocialista hazafiság és az internacionalista szolidaritás szellemében neveli, formálja a felnövekvő nemzedékek új munkásőreit a haza, a nép szolgálatára. A munkásőrség odaadóan betölti hivatását és teljesíti megtisztelő küldetését. ELVTÁRSAK! Sok munkásőr a testület megalakulása óta teljesít hűen szolgálatot; elismerés és köszönet illeti őket áldozatkészségükért! Tisztelettel köszöntjük azokat az alapító munkásőröket is, akik koruk előrehaladtával kiváltak ugyan az állandó szolgálatból, de szívükben rendíthetetlenül a néphatalom elkötelezett őrei. Tízezrek, léptek a régi munkásőrök nyomdokaiba, sok-sok órát, napot áldoznak szabad idejükből, hogy elődeikhez méltóan készen álljanak önként vállalt kötelezettségeik teljesítésére. A munkásőrség megbízható, szilárd támasza szocialista rendszerünknek, a szocializmust építő magyar népnek. A munkásőröknek sikerült megvalósítaniuk azt a nem könnyű feladatot, hogy a termelő-, alkotó munkában, a szolgálat ellátásában és más társadalmi kötelezettségeik teljesítésében egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Társadalmunk méltán tartja számon, hogy a munkásőrök szolgálatuk ellátása mellett mindig ott voltak és példásan helytálltak, amikor természeti csapások vagy egyéb okok miatt az egész társadalom erejét kellett mozgósítani. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi munkásőrnek, parancsnoknak a két évtizeden át tanúsított példás helytállásért, munkáért. KEDVES ELVTÁRSAK! Hazánkban a szocializmus építésében nagyszerű eredményeket értünk el. Pártunk egységes, erős népi hatalmunk szilárd. Hű, megbízható barátaink vannak a világban. Népünk, hazánk megbecsülést élvez nagy barátunk, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népei, az egész világ öntudatos dolgozói és haladó emberei előtt. Pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a fejlett szocializmus építése tovább növeli a Magyar Népköztársaság tekintélyét, megbecsülését a világban. A munkásőrség részese volt eddigi sikereinknek, s meggyőződésünk, hogy részese lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt erőt, egészséget kíván minden munkásőmek. Pártunk és népünk azt várja a munkásőrségtől, hogy ezután is az eddigi elvi szilárdsággal, elszántsággal, áldozatkészséggel teljesítse megtisztelő hivatását, szolgálja a fejlett szocializmus építését és védelmét. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága KÁDÁR JÁNOS első titkár Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Minőségjavítás az iparban, hozamnövekedés a mezőgazdaságban A Csepel Művek Szerszám- idő előtti megvalósításához kát. hogy azok minél több te- gépgyára nyírbátori gyár egy- ^ hozzájárulnak. jet, húst, tojást, zöldséget és ségét öt szocialista brigádve- ^ gyümölcsöt tudjanak értékezető képviselte az országos siteni. Milliárdos beruházások Záhonyban Felkészülés évi 21 millió tonna átrakására A közelmúltban a Minisztertanács ülésén hagyták jóvá a záhonyi vasúti átrakókörzet IV. számú beruházási programját, amely 1976 és 1983 között határozza meg a fő fejlesztési feladatokat. A fejlesztés jelentőségéről, a megvalósuló létesítményekről kértünk tájékoztatást dr. Holló Lajostól, a MÁV vezérigazgatósága szakosztály- vezetőjétől. A körzet fejlesztése évek óta tervszerűen halad, hogy eleget tegyenek a növekvő áruszállításból adódó igényeknek. Egy-egy beruházási program nemcsak egy részt kiragadva, hanem az egész szállítás, átrakás kapcsolatait vizsgálva hosszabb távra határozza meg a fejlesztést. Az új létesítmények a IV. programban elsősorban az átrakás gyorsítására, a kapacitás emelésére szolgálnak. Emellett azonban a vasút kiemelt figyelmet fordít aszociális beruházásokra, tovább javítja a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A Minisztertanács és az Állami Tervbizottság határozatában kötelezte a MÁV-ot, hogy az építéseket az adott kereteken belül az igényekhez alakítsák, segítsék elő egy-egy létesítmény gyors elkészítését. A tervek szerint 1983-ra már 20-21 millió tonna átrakására kell felkészülni a záhonyi körzetben. A fejlesztés több létesítménye már az idén elkészül, vagy részleges átadásra kerül. Ebben az évben közel 300 millió forintot fordítanak a beruházásokra. A IV. program egyik legnagyobb beruházása Fényes- litkén egy új rendező pályaudvar építése. Az év végére már vonatokat fogadhatnak a pályaudvar első vágánycsoportjain. Itt fogadják majd a Szovjetunióba irányuló, áruval rakott vonatokat, s ide érkeznek azok az üres kocsikból álló szerelvények, amelyeket a záhonyi körzetbe érkezett importárukkal raknak meg. A rendező pályaudvaron a beérkező széles nyomtávú kocsiknak megfelelően állítják ösz- sze a kocsikat, így gyorsul az átrakás, több irányvonatot tudnak képezni az átrakókörzetben. Az épülő úgynevezett északi rendező pályaudvarral együtt Fényeslitkén az ország legnagyobb rendező pályaudvara készül el. Technikai megoldásaira jellemző, hogy a tolatást, irányítást végzők a sínek között is állandó rádiókapcsolatban állnak egymással, automatikus vágányfékek segítik a munkát. Tovább bővítik Eperjeske átrakó pályaudvarát újabb daruk és vágányok építésével. Ebben az évben üzembe helyezik azt a részt ahol a konténerekben érkező, vagy nagy terjedelmű árukat rakják át. A konténerek tárolására beton burkolatú tárolótér épül. A beruházási feladatok között kiemelten kezelik a munka gépesítését, a nehéz fizikai munka megszüntetését. Ehhez a már meglévő átrakó helyeket bővítik, korszerűsítik. A jelenlegi átrakói kapacitást több, mint kétszeresére emelik Eperjeske átrakón, ahol fedett vagonokban ömlesztett áru — műtrágyák, alapanyag — érkezik. Mind Eperjeskén, mind Záhonyban újabb kisgépeket, emelővillás targoncákat, kanalas rakodógépeket helyeznek üzembe, hogy lépést tartsanak az átrakási feladatok növekedésével. A több tucat új géphez a javító, karbantartó bázist is létrehozzák. A nyolcvanas években Záhonyban egy átrakó csarnokot építenek. A térségben dolgozó normál és széles nyomtávú Diesel-mozdonyok magasabb szintű karbantartására korszerűsítik a vontatási telepet. Egy új mozdonyjavító csarnokot építenek, bővítik, felújítják a meglévő létesítményeket. A nagyobb arányú építkezést 1978 után kezdik meg. Az átrakókörzet forgalmának irányítása, koordinálása, a nyilvántartás a mai módszerek mellett már nehezen valósítható meg. Ezért van szükség az információs rendszer gyökeres átalakítására, a számítógépes irányítás bevezetésére. Ehhez egy szovjet gyártmányú számítógépet helyeznek üzembe, míg a fontosabb helyeken — indító, fogadó, átrakó állomásokon — információs központokat hoznak létre, ahol az adatok gyűjtését végzik. Az új rendszer bevezetésével csökken a kocsitartózkodási idő, gyorsul a forgalom, az eddiginél pontosabb előrejelzések növelik a végrehajtó munka hatékonyságát, csökken a dolgozók adminisztratív munkája. Már épül Záhonyban a központi üzemirányító és számítóközpont épülete. A jövőre befejeződő építkezés után kezdődik a gépek telepítése. A dolgozók ellátásának javítására az új létesítményeknél kisebb szociális, irányító épületek készülnek. Mellettük néhány nagyobb szociális beruházásra is sor kerül. Eperjeske átrakón egy 500 embert ellátó szociális létesítmény készül, jövőre pedig egy kétezer adagos konyhát és éttermet adnak át. A IV. beruházási program 136 lakás megépítését tartalmazza Záhonyban. Közülük az első negyven 1980-ig készül el, a nagyobb arányú építés 1980 után várható. Ezenkívül hozzájárul a vasút a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskola és 150 diákot befogadó kollégium építéséhez, közös víz- és szennyvíz- hálózatot építenek ki a nagyközséggel. Hozzájárulnak a Kisvárda és Záhony térsége komplex regionális rendezési tervének készítéséhez, mely hosszú távra határozza meg a fő fejlesztési irányokat. Lányi Bolond felhívást elindító fővárosi ta_ nácskozáson. A gyáregység negyvenegy szocialista és munkabrigádjának nevében Puskás Tibor ott rögtön csatlakozott a felhíváshoz. Tanácskozásukon 195-en tettek konkrét javaslatot. Vállalták, hogy a 2 ezer féle szerszámgépalkatrészt — amelyeket a hagyományos, a nagy pontosságú és numerikus vezérlésű szerszámgépek, be építenk be — jó minőségben és az átfutási határidőt lerövidítve gyártják le. A gyáregységben a szerszámgépgyártás területén 64 százalékkal növelik a normaórateljesítést, a veszteségidőket pedig 23 százalékkal csökkentik. A többletvállalások közül jelentős még a gyáregy. ségen belüli közművesítési hálózat felújításának és kibővítésének társadalmi mun. kában való elvégzése. Ezzel a beruházási program határA nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet tagsága, csatlakozva a csepeliekhez, tízszázalékos termelési értéknövekedést vállal. A kenyérgabona vetésterületét 14 százalékkal emelik. Az egy hektárra jutó termésmennyiség növekedését 29 százalékban határozták meg. Zöldségfélékből hektáronként hat. százalékkal termesztenek többet. Az állattenyésztésben saját nevelésű üszőkből 16 százalékkal növelik a tehénállományt. A múlt évi 278 ezer literes tejtermelést 334 ezer literre teljesítik. Az iparszerű sertéstelepen az előző évi 5315 hizottsertéssel szemben 6170-et értékesítenek. A malacszaporulatot nyolc százalék alatti elhullással 5484- ről 7276-ra emelik. Tojásból 12 és fél millió helyett 13 és fél milliót értékesítenek. Segítik a háztáji gazdaságoA gyes tíz éve Szabolcsban Tizenötezer kismama —170 millió forint Tíz éve, 1967-ben a rendelet életbe lépése idején Sza- bolcs-Szatmár megyében 1200 édesanya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. A segély összege ekkor 600 forint volt. Abban az évben segélyre 8 millió forintot fizettek ki. Most tíz esztendővel később 15 ezer szabolcs-szatmári édesanya van gyesen. Az átlagos gyermekgondozási segély összege ezer forint 1977-ben 170 millió forint körfii alakul a gyermekgondozási segélyre folyósított összeg. Megyénkben a gyermek- gondozási segélyt igénybe vevő nők közül tizenkétezren ipari üzemekben dolgoznak, illetve alkalmazottak, vagy az ipari szövetkezet dolgozói. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nőtagjái közül háromezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az elmúlt évi felmérés szerint húszezer kétgyerekes család él a megyében. A három gyereket nevelő családok száma 6500. Négy gyermek van kétezer családban. A többi nagycsaládos száma csökken. Ma a megyében tíz gyereket mindössze tizenkét családban nevelnek. Ettől több gyerekes család a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgatósága statisztikájában nem szerepel. A megyében jelenleg a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák közül 13 200- an egy-három éven aluli gyerekükkel vannak otthon. A gyesen lévők közül 1760- an két kisgyereket látnak el. Negyven azoknak az édesanyáknak a száma, akik három 3 éven aluli kisgyerekkel veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. (sigér) XXXIV. évfolyam, 31. szám ÄRA 1 FORINT 1977. február 6., vasárnap