Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 3. Csende Ferenc far- matológus és Tábor- ján Ilona asszisztens a tiszavasvári Alkaloida laboratóriumában. Uj forfinszár- mazékok hatástani vizsgálatára készítik elő a fehér nyuszit. (Hammel József felv.) 14 ezer sertés Fehérgyarmatról Dalverseny fiataloknak Dalverseny klubhetek — új akciókat hirdetett meg a KISZ megyei bizottsága a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen fiatalok számára. A KISZ újjáalakulásának huszadik évfordulója jegyében zajlanak idén a márciusi—áprilisi „forradalmi ifjúsági napok” rendezvényei. Ehhez kapcsolódva politikai dalversenyt hirdettek: KISZ-alapszervezetek és ifjúsági klubok öt-tíz fős csapatai nevezhetnek be a versenybe. Munkásmozgalmi és ifjúságmozgalmi dalokat kell bemutatniuk a kis kórusoknak hangszeres kísérettel vagy anélkül. Február 15-ig juttathatják el nevezéseiket a fiatalok az illetékes járási, városi KISZ-bizottságokhoz. A járásokban és városokban március 25-ig rendezik meg a versenyeket, majd április 3- án a legjobbak a megyei döntőn mérhetik össze énektudásukat. A Vásárosnaményi járási Művelődési Központban kerül sor a megyei versenyre — ugyanis a vásáros- naményiak kezdeményezték a politikai dalverseny megrendezését. Ugyancsak vásárosnaményi ötlet: a FIN idején a járások és városok ifjúsági klubjainak javasolják „ünnepi klubhét” megszervezését. A megyei felhívás több hasznos ötletet, javaslatot is tartalmaz a klubhét rendezvényeire: vitákhoz, vetélkedőkhöz író-olvasó találkozókhoz, kiállításokhoz adnak ötleteket az ifjúsági klubok tagjainak. Emellett felhívják minden klub figyelmét: a klubhetek megrendezéséhez vegyék igénybe a helyi művelődési intézmények segítségét, kérjék a közművelődési szakemberek tanácsait, támogatását. Emlékbizottság alakult a Korányi-évforduló megünneplésére Az idén lesz Korányi Frigyes születésének 150. évfordulója; az ünnepségek előkészítésére, összehangolására Korányi Frigyes-emlékbizott. ság alakult a Magyar Orvostörténelmi Társaság égisze alatt. Fővédnöke dr. Schult- heisz Emil egészségügyi miniszter. Az emlékbizottság elnöke dr. Magyar Imre egyetemi tanár, az 1-es számú bel. klinika igazgatója, alelnöke dr. Magyar János főorvos, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az emlékünnepségeket az év vége felé Budapesten- és Korányi szülőhelyén, Nagy- kállóban tartják. Tudományos üléseken összegezik Korányi Frigyes életművét, a KoráKülföldiek elismerő véleménye a telepről A sertéstenyésztő és -hizlaló közös vállalkozás zárszámadására január 28-án került sor Fehérgyarmaton, elsőként a járásban. A telepen a múlt évben közel 14 ezer darab sertés volt, az árbevétel megközelítette a 19 millió forintot. Tavaly már objektív .minősítés alapján, hasított súlyban értékesítettek. Bár egy év alatt az előállítási költség is emelkedett, mégis sikerült közel 7 forint nyereségre szert tenni kilogrammonként. Az állattenyésztésben egy dolgozóra 1 millió forint termelési érték jut, egy 10 órás munkanapra több, mint százötven forint munkabér. Ezt elősegítette a 9,5-es fialási átlag is. A múlt év végén 260 ezer forintos rekonstrukciót végrehajtva közel félezer sertés hizlalását vállalták bérmunkában. A központi telepen beszerelték a higiénikus fi- aztatórácsot, ezzel mintegy másfélszeresére növelve a férőhelyet. Az idegen helyről hozott állatok miatt a telep egészségügyi minősítéséért nagyon meg kellett küzdeni, de a legjobb fokozatot kapták. Az állategészségügyi helyzet jobb a megyei átlagnál, az egy sertésre jutó gyógyszerfelhasználás 1 forint. A területi szövetség rendszeresen tapasztalatcseréket rendezett Fehérgyarmton. Az ország minden részéről akadtak látogatók. Elismerően szóltak a telepről a szovjet és nyugatnémet vendégek is. Az állatforgalmi és húsipari vállalat az elmúlt évben féléves szinten értékelte az objektív minősítéssel átvett sertéseket. A fehérgyarmatiak az első helyre kerültek. A társult termelőszövetkezetek között 4 millió forint került felosztásra. M. K. w Órarend számítógéppel Csak azok tudják, akik már csinálták, próbálkoztak vele, hogy mennyi gonddal, precíz munkával jár az iskolai órarendek készítése. Pedagógusaink sok esetben vakációik utolsó heteit is feláldozzák, hogy időben készen lehessen a tanévkezdésre az órák rendje. Hát még ahol nem egy kisebb közösség, 100—200 gyermek óráit kell összehangolni, kidolgozni?! Mint például a tanárképző főiskolán, ahol 1700 hallgató és több mint 200 oktató idejét, óráinak rendjét kell egyeztetni és rögzíteni az egyes tan- és szaktermekben. Ráadásul a pedagógus- képző intézményben évente mindezt kétszer ismétlik meg, hiszen a vizsgák utáni második félévben új órarend szerint kezdődik az oktatás. Korábban a tanulmányi osztály négy-ötfős „órarendbrigádjának” kéthetes munkájába tellett, míg elkészültek. Két esztendeje azután jött a felfedezés: miért ne lehetne az órarend elkészítését a főiskola számítógépére bízni? Elkészültek a betáplálásra szánt adatok s a gép alig öt óra alatt máris „kidobta” a megoldást. Sőt, az idén már mindezt négy variációban tette meg. Ebből, a legideálisabb kiválasztása azután újra az ember feladata lett. Az így készült órarenddel időt, energiát és munkát takarítottak meg a tanárképző főiskolán. A jövő héttől már a gépkészítette órarendben kezdik meg tanulmányaikat a nyíregyházi pedagógus- jelöltek... (kz.) A járvány miatt kórházlátogatási tilalom Tízezer beteg Szabolcs-Szatmárban Izolálták a vírust, s most már minden kétséget kizáróan kimondható: influenzajárvány dühöng Szabolcs- Szatmár megyében is. A kutatók szerint egy „B” típusú vírus okozza a bajt, amelynek az a jellemzője, hogy egyes helyeken tömegesen okozza a megbetegedéseket, másutt viszont fel sem bukkan. Példa erre, hogy míg Vasmegyerben tömegesnek mondható a megbetegedés, Kéken nyoma sincs. Az összesített jelentések szerint jelenleg több mint tízezer azok száma, akik bizonyítottan influenzás megbetegedésben szenvednek. Igen sokan vannak azonban olyanok, akik a kezdeti tünetekkel még dolgoznak, s ezzel komoly veszélynek teszik ki magukat. A jelenlegi vírus ugyan könnyű lefolyású megbetegedést okoz, de elhanyagolása szövődményekhez vezethet. Különösen érdekes, hogy elsősorban a kisebbek között sok a beteg, a számítások azt mutatják: több mint ötezer gyermek kapta el a fertőzést. Ez az óvodákban és iskolákban tö. meges hiányzásokat okoz. M egvesszük a mozijegyet, kényelmesen elhelyezkedünk a nézőtéren, a többi nem a mi dolgunk. Miközben művészi élményre vágyunk, vagy egyszerűen csak szórakozni szeretnénk, a legritkább esetben sem gondolunk arra, hogy erről a kulisszák mögött egy ember gondoskodik. A színház kulisszája a belső függönynél kezdődik, a mozié a két kisablak mögött. Ott áll a gépész és figyel. A vetítő monoton zümmögésére, a fényerősségre, a tekeredő filmkígyóra, a közönség hangjaira, a zajra és a csendre. A gépházban minden zörejnek jelentősége van, talán ebből adódik, hogy a gépész hallása rendkívül kifinomul. — Meghozták a kísérőt — közli a gépész a világ legtermészetesebb hangján — pedig csukva az ajtó, csak a lépcsőházba dobtak be egy fémdobozt. Már a tompa puffanás erejéből „kihallja” a film hosszát. Harsányi Antal, a nyugdíj előtt álló mozigépész birodalma nem kis meglepetést okoz a látogatónak. Aki afféle olajos géptermet vár, felkészülhet a csalódásra, mert inkább laboratóriumot talál. A harminc Kisablak mögött , év alatt kialakult szokások szerint most is csak akkor érzi jól magát, ha minden ragyog a tisztaságtól. A mozi csodája ugyanis —amely több évtizeddel ezelőtt ehhez a pályához vonzotta — ma sem szűnt meg. Pedig a legelső élmények egyike kiábrándító volt. — Majdnem benneégtem az első gépházban. Még Nagyhalászban történt, ott kezdtem ugyanis ezt a mesterséget egy magántulajdonban lévő mozinál. Akkor még nagy szó volt, ha valakit felvettek, nem is volt nálam boldogabb. Még annak is örültem, hogy plakátragasztó lehettem, mert már annak is köze volt a mozihoz. Aztán az első vetítések egyikén — ma sem tudom, hogy történt — meggyulladt a film. Csak akkor jutott eszembe, hogy nekem is bajom történhet, amikor a szalagból megmentettem ami még menthető. Ez még a varrógépszíjjal működő gépek korában történt. Ma már legfeljebb a múzeumokban mutogatják azokat a szenes vetítőket, amelyek mellett a szakmáját megszerette. A végleges „eljegyzést” mégis a nyíregyházi Gorkij mozinak tulajdonítja, ahol pár hónap kivételével a kezdettől végig dolgozott. Tudja-e, számolta-e hány filmet vetített életében ? Azt válaszolta, bizony nem számolta, nem volt rá ideje. Ha megjön a film, azonnal végignézi. A 60-szoros nagyító alatt észrevehetők a legapróbb hibák is, s ha boldogult vele, igyekezett egyedül gyógyítgatni a celluloidot. Ami tetszett első látásra, azt végignézte a kisablakból. Például a Berlin elestét — ez volt a kedvence —, meg a történelmi témájuakat. Ha pedig valamelyik filmre haragudott — a krimit például nem kedveli — a közönséget figyelte, vagy újságot olvasott közben. Húsz év alatt alaposan megismerkedett a Gorkij törzsközönségével. Már várta is azokat, akik mindig ugyanabban az időben jöttek, s ültek be szokott helyükre. Ha nem jöttek, szinte hiányoztak. A tűz mellett őriz még egy emléket, az is legalább olyan kellemetlen. Egy alkalommal kinézett a kisablakon, s azt látja, hogy jóval a kezdési idő után is üres a nézőtér. Senki sem váltott jegyet. Végül valaki mégis belopakodott, lábú j hegyen, hogy ne zavarjon. Annak az egy embernek vetítette le a kétórás filmet. Néhány hónappal nyugdíjazása előtt a Béke moziba került. Sajnálta a Gorkijt, jó lett volna végig ott maradni. A Béke gépei pedig korszerűbbek. Itt nyugodtan elmélyedhet az újságokban, nem késhet le az orsócseréről, mert a kifutó filmre ragasztott jelfogó — egy apró kis trükk — időben figyelmezteti; 3 méter múlva lejár a szalag. V ajon miféle időtöltést tervez magának a nyugdíjas évekre? Nem lett volna meglepő, ha azt válaszolja, hogy 30 év után be sem teszi a lábát a moziba. Épp ellenkezőleg, azt felelte, hogy sokat fog moziba járni. Hogy ne a kisablak mögül, felelősséggel, hanem a nézőtérről, kényelmesen nézze a filmeket. /■ (be) A megyei egészségügyi vezetés a közegészségügyi és járványügyi állomás vezetőivel egyeztette a helyzetet, és úgy döntött, hogy a megye valamennyi kórházában elrendeli a látogatási tilalmat. Ez szolgálja az ott kezelés alatt állók érdekét. Az orvosok a hozzátartozók türelmét és megértését kérik. A tilalom feloldásáról a sajtó útján is időben hírt adnak. A legtöbb megbetegedést Nyíregyházáról, a nyíregyházi járásból, a megyeszékhely körülötti településekről jelen, tették. Igen fertőzöttnek számít Nagykálló és vidéke is. Az ok: a sok eljáró, akik a betegség szó szerinti importőrei. A kórházak számára eddig nem jelentett túlzott megterhelést az influenza. Harmincnégy személyt szállítottak be, elsősorban olyanokat, akik egyéV betegségekben is szenvednek, s ezzel a preventív intézkedéssel az esetleges szövődmény kivédhető. Az egészségügy javallata: sok vitamint fogyasszanak az emberek, a gyermekek a szokásosnál több folyadékot, elsősorban teát kapjanak, s a hagyományos lázcsillapítókat. A jelenlegi megbetegedés jellemzője a magas láz, de szerencsére az influenza lefolyása enyhe. Az óvatosság azonban elkel, aki tudja, kerülje azokat a helyeket, ahol sokan fordulnak meg. Különösen a gyermekeket és az öregeket óvjuk a nagy tumultustól. A KÖJÁLL az influenzahelyzetről rendszeres tájékoztatást ad. nyi-iskolának a magyar orvostudományban betöltött szerepét, Korányi egészség- politikai és szervező tevékenységét. közéleti tevékenységét. Mint ismeretes. Korányi nemcsak kiváló orvostudós, hanem az 1848-as márciusi forradalom egyik vezéregyénisége, a szabadsag- harc katonája és honvédorvosa volt. Ünnepi könyvhét: május 27 — június 4 Az idén is megrendezik a magyar könykiadás hagyományos seregszemléjét, az ünnepi könyhetet május 27. és június 4. között. Már javában dolgoznak a szervezők a könyvheti események, rendezvények programján. Az elképzelések szerint a Flórián téri bevásárlóközpont előtt könyvsátorrend- szert alakítanak ki, ahol május 27-én tartják az ünnepi könyvhét fővárosi megnyitóját. A vidéki események megnyitóünnepsége Békéscsabán lesz május 28-án. Az ÁFÉSZ-könyvesboltok Marcaliban május 28-án tartanak ünnepélyes megnyitót. A szokásoknak megfelelően könyvkiadásunk számos új kiadvánnyal, művel készül az eseményre: a kiadó- vállalatok több mint száz újdonságot ígérnek. Ismét megtalálhatók lesznek a könyvhét gazdag választékában a szokásos antológiasorozatok újabb darabjai: a Szép versek és a Körkép című válogatások. \ Könyvtári klubok A megyében folyó irodalmi és könyvpropaganda helyzetéről, a könyvtárakban működő könyvbarátkörök, irodalmi klubok helyzetéről tanácskozott az elmúlt héten a Hazafias Népfront megyei művelődéspolitikai bizottsága. A megyei könyvtár adatai szerint megyénkben jelenleg harminchat ilyen kör vagy klub működik — többkevesebb eredményességgel. Elsősorban gyerekek, fiatalok számára alakítanak a könyvtárakban efféle klubot. Könyvismertetések, vetélkedők, mesedélutánok, vetítések, játékok — sorolni is hosszú lenne, mi mindent csinálnak. A cél azonban mindig egy: megszerettetni a könyvet, az olvasást. Alapvetően fontos hát e körök munkája a könyvpropagandában, az irodalom népszerűsítésében. Munkájukhoz viszont nem elegendő, hogy egy-egy lelkes könyvtáros szívesen vezeti — szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniük a helyi művelődési házakkal, az iskolákkal, fokozottabb támogatást igényelnek a könyvtárat fenntartó tanácsoktól. Ezenkívül a helyi népfrontbizottságoknak is több figyelmet kell fordítaniuk e körök munkájára. Ezért a művelődéspolitikai bizottság javasolta: a helyi népfrontszervek foglalkozzanak a könyvbarátklubok tevékenységével; a népfront megyei titkársága pedig támogassa a megyei könyvtár szakembereit megfelelő módszertani útmutató elkészítésében, e klubok, körök munkájának megkönnyítésére.
