Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

/ 2- - - ­KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 29. Hozzászólás Beethoven, Mozart örülne... Bürget Lajosnak a Kelet-Magyarországban megjelent „Egy lemez missziója” című írása felkeltette érdeklődé­semet. Felkeltette azért, mert látszólag elcsépelt, de meg nem oldott, inkább elhallgatott, az oktatás és a közműve­lődés bizonyos területeit is érintő problémák egymáshoz kapcsolódó sorát vetette fel. Nem véletlenül tűnik szokatlannak, hogy a könnyű műfaj képviselőit, még ha néhányról is van szó, most nem bírálat, hanem inkább dicséret illette. A közvéle­mény, de még az információhálózat is — szerintem is helytelenül — inkább az elmarasztalást „szokta meg”. Sikknek számít a könnyű műfajt szidni, művelőit, befo­gadóit kézlegyintéssel elintézni. Persze nemcsak ezért látszik merész ötletnek Koncz Zsuzsa kilencedik nagylemeze kapcsán nem a műfajra, hanem más területekre érvényesnek tűnő megállapításo­kat tenni. Ülhet-e közös lemezborítón Arany János és Koncz Zsuzsa? Tudom, hogy nemcsak magyartanárok kapták fel fejüket a cikk olvasásakor. Én is magyartanár vagyok. Előrebocsájtom: szerintem is ülhet. A látszólag formai problémafelvetés valójában tartalmi, alapvető szemléleti kérdési takar. Mint már említettem, „intelligens tettnek” számít a könnyű műfajt „megítélni”. Legyen bármilyen szemléletű magyartanár, eredmény­ként könyveli el, hogy a cikk írójának alig kilencéves kislánya részleteket tud a Szondi két apródjából. Milyen úton szerezte az ismereteket? Nem könyvből tanulta, nem a szülőktől, nem az iskolában. Hallgatta, többször hallgat­ta Koncz Zsuzsa nagylemezét. Szemléletes, hasznos példa lehet ez a pedagógiai gya­korlat az elmélet számára is. A könnyű műfaj nem el­lensége a pedagógiának. A cikk írója irányította rá a figyelmet: nagyon is jó segítőtársa lehet. Ebben látom az írás legnagyobb értékéi. Az oktatás korszerűsítése korában, az oktatástechnikai eszközök erőteljes térnyerése idején ebbe az irányba is tágítani kell a horizontokat. A szépirodalmi alkotások gyakran hangzanak el szín­művészeink tolmácsolásában irodalomórákon. De ki ál­líthatná, hogy az ifjúsági klubok lemeztárában is meg­találhatók ezek az irodalmi lemezek? A nagylemezek vi­szont ott vannak. A Koncz-nagylemez is. így Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Ady Endre, József Attila, Weöres Sándor és Arany János alkotásai is. Melyik nagyobb élmény? Verset színművész, magyar­tanár, esetleg amatőr tolmácsolásában hallgatni, vagy Szö­rény iék kísérte táncdalénekes előadásában? Megválaszol­ható kérdés. Ha a magyartanárok és a pedagógiai gyakor­lat annyit közelednek a könnyűzenéhez, mint a könnyűze­ne az irodalomhoz, vagy az irodalom a könnyűzenéhez, akkor a fiatalok által annyira kedvelt terület jó segítő­társ lehet a gyermeknevelésben, ízlésformálásban. így érthető a cikkíró szándéka és megfogalmazása: „amit hosszú időn át nem ért el az iskolai nevelés, szervezett hangverseny, azt rövid úton elérte néhány jól képzelt beatzenész”. Igaza van a cikkírónak abban is, hogy a kultúrát, mű­vészetet sokkal kevésbé kell félteni a mára hangszerelő beatzenésztől, mint a sznoboktól, a kétkedő hozzá nem értőktől. Irodalmunk, művészetünk — bábáskodással, vagy anélkül — több csatornán át találja meg az utat a ma emberéhez, a mai ifjúsághoz. Fel kell figyelni, építeni kelj a könnyebbnek látszó, de valójában nem is olyan könnyű könnyű műfajok eredményeire is. Tóth László DIÄKKÜLDÖTT. Január 28—30. között Pécsett, az orvos- tudományi egyelem aulájában rendezik meg a VI. orszá­gos diákparlamentei. Megyénk középiskolásainak és szak­munkásképző intézeteinek fiataljait 14 tanuló képviseli. Köztük Mándi Katalin, a Vásárosnaményí II. Rákóczi Fe­renc Gimnázium tanulója (a képen középen), aki diáktár­saival a parlamentre ajándékokat, beregi keresztszemes térítőkét, könyvjelzőket, Rákóczi-plakettet és iskolai év­könyvet készített. (Elek Emil felv.) Mezőgazdasági könyvhónap A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat immár ked­ves hagyományt őriz, mikor évenként a téli könyvvásár idején országszerte megren­dezi a mezőgazdasági témá­jú könyvek kiállítását és vá­sárát. Nyíregyházán a vá­rosi művelődési központban február 1—28. között tekint­hető meg a vasárnap is nyit­va tartó könyvkiállítás és -vásár. A könyvterjesztő vállalat nyíregyházi, Szarvas utcai könyvesboltja már a könyv­hónap megnyitása előtt gon­dolt a kicsinyekre is. Ezek­ben a napokban a Krúdy mo­ziban mesekönyv-kiállítást tartanak, így nemcsak a cso­dálatosan szép amerikai me­sefilmet élvezhetik a gyere­kek, hanem kedvükre válo­gathatnak a nekik szánt könyvekből is. Ugyanitt feb­ruár 24. és március 2. között — a Fekete gyémántok vetí­tésével egyidejűleg — vásár­lással egybekötött könyvkiál­lítást tartanak. A vidékről sem feledkez­tek meg a rendezők. Mária- pócson például február 20— 25. között dohánytermeszté­si ankétot tartanak, ahol el­sősorban szakkönyveket fognak megismertetni az ér­deklődőkkel. A most folyó termelőszövetkezeti közgyű­lések is remek lehetőséget kínálnak a könyvekkel való ismerkedésre. Jó lenne, ha élnének is a lehetőséggel a mezőgazdasági termelőszö­1977. február Utol Idén kezdték meg a MEZŐGÉP nyírteleki gyárában az új típusú, egytengelyes DETK—15- ös tartálykocsik sorozatgyártását. Ez évben 250 darabot készítenek az új termékből. Felvé­telünkön: Várhegyi János és Lekli Gábor, a KPM Autófelügyelet szakemberei, valamint Mu­ri János és Pomázi Gyula a gyáregység meósai forgalomtechnikai vizsgálatokat végeznek a tartálykocsikon. (Gaál Béla felvétele) vetkezetek, hiszen — bárki kéri, a könyvterjesztők öröm­mel viszik el a falvakba a könyveket. S. J. K utya mindig délután háromne­gyed ötkor bújt ki a drótkeríté­sen tágított lyukon. A kerítések mellett kocogott Domokosék házáig, ami átellenben volt a kocsmával. Ott leült. Ha nyár volt, leheveredett a lóca mellé. Hét éve már. hogy ez így van. Ül vagy fekszik, mindaddig, amíg a ka­nyarban fel nem hangzik a busz motor­jának jól ismert zaja. Ekkor feláll, s az árkon átugorva a fűre telepszik. Csó­válja már a farkát, lobog a zászló. Amint mondani szokás Kutya igazi korcs. Amolyan kert végi szerelem gyü­mölcse. Nem fiatal, s talán ezért is van, hogy járása, nézése megfontolt. Ritkán iramodik meg, spórolja erejét. A dél­után az, amikor hosszabb útra vállal­kozik. Ki a megállóhoz, ahová a mun­kásjárat megérkezik. öt esztendeje reménytelenek ezek az utak. Gazdája, akit vár, sosem érkezik meg. Megvárja, míg az utolsók is kiszáll­nak. Eltűri, hogy megsimogassák a fe­jét. Ha szólítgatják, fel-felnéz. De csak úgy mellékesen, szeme az ajtón, s köz­ben lobog a farka, előlegezve az öröm­teli köszöntést. De öt éve Kutya hiába vár. Gazdája akkor halt meg. Hűség? Nem volt képes tudomásul venni. Először senki nem csodálkozott, hogy elindul elébe, majd csodálták, aztán na­pirendre tértek fölötte. Megbolondult — summázták. Ennek ellenére Kutya kiment, várt, majd behúzott farokkal, lekonyult füllel ment újra haza, már préselte magát a lyukon át, és vissza- feküdt az ól mellé. Nem tudott felejteni Kutya. Evett, de meggyőződés nélkül, ugatott, de csupán megszokásból. A legtöbb időt alvással töltötte, s várakozással. A délutánt vár­ta. Ha hívták, akkor se ugrott. Mert három éve új a gazda is a háznál. Csak az asszony a régi, de ő se az igazi. Még az ételt is másként adják, mint régen. A kaput is kicserélték. A kerítést is. Kezdetben még el-elhangzott Gazda neve. Emlegették. Ilyenkor hegyezte a fülét, és felugrott. De ez is elmúlt. Volt, amikor még sírtak bent a házban, ilyen­kor odafeküdt a lábuk elé. Aztán las­san ellökdösték. Sosem tudta félfogni, hogy miért. Csak a délutánokért élt, amikor elindulhatott, ki, a kerítés mel­lett. M ég ma is él Kutya. Sok helyen megőszült a szőre. Üj kutya is került az udvarba. Ugatós. hara­pós. Öt még tűrik. De senki nem szó- longatja, s az ételét is csak odalökik. Csak a múltkor volt egy kicsit jó. A szomszédból hallotta, hogy Gazdáról beszélnek. Délután háromnegyed ötkor Kutya el­indult a busz elé. Bürget Lajos Ellenőrzés a tejboltokban Miért szakad ki a tejeszacskó ? Szavatossága lejárt — Festék a túrón Kit ne bosszantana, ha az üzletben vásárolt tej útköz­ben félig elfolyik, összekeni a táska belsejét és esetleg ruhánkat is? Vagy ha a cso­magolt túróra úgy ütik rá a szavatosságot jelző pecsétet, hogy az árura' is jut a fes­tékből? Nap mint nap elő­forduló, s mindannyiunkat, vásárlókat érintő problémá­ról van szó. Ezért is gondol­tak arra az illetékesek, hogy országos felmérést készíte­nek az élelmiszeripari ter­mékek minőségéről és meny- nyiségéről. A vizsgálat a me­gyében december elejétől másfél hónapon át tartott, s részt vett benne a Kereske­delmi Minőségellenőrző In­tézet, a debreceni élelmiszer­ellenőrző, vegyvizsgáló in­tézet és a megyei tanács ke­reskedelmi felügyelősége. A tejipari termékeken kívül a sütő- és szeszipar ellenőr­zését is elvégezték. Elvékonyodott fólia A terjedelmes vizsgálati anyag, a jegyzőkönyvek ar­ról tanúskodnak: elég sok hiányosságot vettek észre az ellenőrök. A tejiparban 43 kisebb és nagyobb áruházat, tejboltot és tejterméket áru­sító boltot néztek meg. Az volt a felmérés célja, hogy a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi és má­tészalkai üzeméből kikerülő tej és tejtermék mennyisége és minősége megfelel-e a rendeletben előírt szabvány­nak? Az egyik jelentős gond a csomagolásnál akad. A tejet úgynevezett polietilén sík­fóliából készült zacskókba csomagolják. Már Leninvá- rosból úgy érkezik a fólia, hogy itt csak elvágja és a két végén összeragasztja a gép. Miért szakad ki mégis a tejes zacskó? A tejipari vál­lalat igazgatója elmondta: nem mindig egyenletes vas­tagságú a műanyag fólia, s ezen az itteni gép már nem tud javítani. Néhány tized- milliméter is a műanyag sé­rüléséhez, szakadásához ve­zet. A kereskedelmi ellen­őrök megnézték a tej kész­áruraktárban az indításra váró tejet: a zacskók 2,7 szá­zaléka volt hibás. Öt tejes­kocsit vizsgáltak meg, itt kü­lönböző eredményt kaptak. Volt olyan kocsi, amelyiken 1,6, de volt olyan is, ahol a tej 10,1 százaléka folyt. Ke­reskedelmi egységeket is felkerestek, az egyik boltban a meglévő 2740 csomag tej­ből 131 tasak folyt. Ez már közel 5 százalék. A megmért tej árulkodik A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a vajnál és a túró­nál — hiába jó a csomago­lásuk — a szavatosság jelzé­se annyi festékkel történik, hogy bőven jut belőle az áru­ra is. December 10-én példá­ul 800 kilogramm túrót néz­tek meg a vállalatnál, ebből 560 kilogrammot kellett ki­vonni a forgalomból, mert az élelmiszert is érte a festék. Másik jelentős hiányosság a tejnél a súlyhiány volt. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 1. sz. boltjában Nyír­egyházán 150 csomag 1 lite­res tejet ellenőriztek, ebből 55 tasak a megengedett leg­kisebb súly, a 970 milliméter alatt maradt. Tunyogmatol- cson például 26 tasak 1 li­teres tejet mértek le, ebből 9 kisebb súllyal érkezett á megengedettnél. Érdekes, hogy még 75 (!) dekagram­mos is akadt a súlyhiányo­sok között. A boltvezető nem vette ezt észre, csak az el­lenőrzésnél derült ki. A tej­ipari vállalat vezetője a vizs­gálat után megígérte, hogy javítani fogják a belső ellen­őrzést és január elsejétől egy kiegyenlítő tartályt tesznek a tejadagoló fölé, így sikerül a súlyt állandósítani. Ugyan­akkor a kiskereskedelmi bol­tok vezetőit felhívták az át­vett áru gondosabb mérle­gelésére. Felelősségre vonás A vizsgálatban fontos sze­rep jutott a szavatosság el­lenőrzésének is. Rendelet mondja ki, hogy féláron visz- szaveszi a tejipari vállalat a szavatossági időn belül el nem adott tejet és tejtermé­keket. Az ellenőrök találtak olyan túrót és sajtfélét, amit a szavatosság idő lejárta után akartak kiszállítani az üzletekbe. A kiskereskedelem mulasztása: kritika nélkül átvették az árut a szavatos­ság lejárta után is. A vizsgálat befejezése után több esetben felelősségre vonták a mulasztókat sza­bálysértés miatt. Ugyanak­kor felhívták a tejipari vál­lalat figyelmét a jobb belső ellenőrzésre, az üzletek ve­zetőit pedig arra, hogy gon­dosabban nézzék meg a be­érkező áru mennyiségét és minőségét. Tóth Kornélia Szakm u nkásképzés w Uj tantermek, kollégiumok, diákotthonok Hatvannyolcmillió forin­tot költött megyénk az ötö­dik ötéves terv első évében a szakmunkásképző intéze­tek fejlesztésére, fenntartá­sára. Ez az összeg az elkö­vetkező négy évben fokoza­tosan növekszik: idén már meghaladja a hetvenmilliót, a tervidőszak utolsó évében pedig nyolcvanötmillióra emelkedik, összesen mintegy 390 millió forintot költenek a szakmunkásképzésre öt év alatt. A szakmunkásképző inté­zetek fejlesztésére — új be­ruházásokra, rekonstrukció­ra, a felszereltség javítására — 188 millió forintot irá­nyoztak elő a tervidőszak­ban. Üj tantermek, kollégiu­mok épülnek. Százszemélyes diákotthoni fejlesztést ter­veznek a nyíregyházi mező- gazdasági szakmunkáskép­zőben, a kisvárdai 111. szá­mú intézetben, kétszáz szak­munkástanuló számára épül kollégium Mátészalkán és a nyíregyházi 107. számú szakmunkásképzőben. A bak- talórántházi intézetben hat­van tanulóval többet tudnak diákotthonban el­helyezni. A kisvárdai inté­zet tizenkét tanteremmel lesz gazdagabb, a mátészalkai 138. számú szakmunkásképző pedig négy tanteremmel. Üj tanműhelyek is létesül­nek: Kisvárdán és Nyíregy­házán a 107-esnek. Ezekben összesen száznyolcvan tanu­lóval több sajátíthatja el a szakmai gyakorlati isme­reteket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom