Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-28 / 23. szám
1977. január 28. KELET-MAGYAROBSZÄG 3 „A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉT TlZ SZÁZALÉKKAL SZÜKSÉGES NÖVELNI. A KÖZPONTI, MEGYEI TÁMOGATÁSOKBÓL ELSŐSORBAN AZ ELLÁTATLAN TERÜLETEKEN JAVÍTSÁK A HÁLÓZATOT.” (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1976. DECEMBER 21-1 HATÁROZATÁBÓL.) A szolgáltatás szolgálatában AZ ELŐIRÁNYZOTT 10 SZÁZALÉK nem kevés, ha, azt vesszük összehasonlítási alapul, hogy az országban idén átlagosan 6-7 százalékkal növekszik a szolgáltatás színvonala. Megyénkben ezért ilyen dinamikus, ugrásszerű a fejlődés, hogy megközelítsük az országos átlagot. S nemcsak ez az év hoz figye_ lemre méltó eredményt, a következő évek tervei is biztatóak: 1980-ig Szabolcs-Szatmár megye ipari szövetkezetei a helyi tanácsok közreműködésével csaknem 100 millió forintot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére! A mindenkit érintő témáról Toldi Miklóssal, a KISZÖV osztályvezetőjével beszélgettünk. Első mondatai így hangzottak: „Ha egy ló- nyai fiatalember motorkerékpárját garanciális javításra akarja vinni, be kell utaznia Nyíregyházára. Főleg a vásárosnaményi és a fehérgyarmati járás határszéli községeiben vannak még fehér foltok." S mindjárt említsünk egy-egy példát: az ipari szövetkezetek megértették a különböző fórumok határozatait. A Vásárosnaményi Építő- és Szakipari Szövetkezet még ebben az évben épít egy gépjármű-szerviztelepet, amelyben a motorkerékpárok garanciális javítását is vállalják. A példában említett lónyai fiatalembernek jövőre már csak 25 kilométert kell utaznia. A másik fehér foltos terület „alközpontjában”, Jánkmajtison szolgáltatóházat építenek, szintén ebben az évben. A legnagyobb ütemben — 25 százalékkal — a lakáskarbantartási szolgáltatás növekszik. A gépjárművek szolgáltatási szintje 20. a háztartási gépek javításának szintje 15 százalékkal nő 1977-ben. Nem is kell hozzá nagy számolgatás, hogy megállapítsuk: néhány szolgáltatási ágban nem várha.tó fejlődés, hiszen az átlagos szint 10 százalékkal lesz magasabb. A cipőjavítás, a méretre igazítás, a házhoz szállítás terén nem igen számíthatunk lényeges javulásra. Igaz, a számok is bizonyítják, a három legfontosabb szolgáltatási ág óriási ütemben javul, de a többi szolgáltatásra is nagyobb gondot kellene fordítani, hiszen aki cipőt akar javíttatni, az nem az autószervizt tartja a legfontosabbnak. SORAKOZTASSUK TOVÁBB a beszédes számokat, amelyek azt is bizonyítják, hogy a megyei pártbizottság határozatának van alapja és háttere. Az említett 100 millió fele két forrásból tevődik ősze. A megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból 23,3 millióval támogatja a szövetkezeteket, a KISZöV a közös fejlesztési alapból 25 millió forintot fordít szolgáltatásfejlesztési célokra. A többi pénz bankhitelből és különböző forrásokból tevődik össze. Persze az a jó, ha a szövetkezetek nem csupán a pénzre, a fejlesztési alapokra építenek, hanem maximálisan kihasználják helyi lehetőségeiket is. Megyénkben is találhatunk számos olyan szövetkezetei, amely a szolgáltató tevékenység mellett termelő tevékenységet is folytat. S arra is van példa, hogy a termelést növelik a szolgáltatás rovására. Pedig ezeknek a szövetkezeteknek alapvető tevékenységük a szolgáltatás, eredetileg szolgáltatói céllal hozták őket létre. Csak két példát említünk a beruházás nélküli lehetőségek közül. Mód van a műszakok bővítésére. A tehergépkocsik jobb kihasználásával, több „eldugott” településről lehetne begyűjteni a javításra váró tárgyakat. A teljesség igénye nélkül szóljunk a meny- nyiségi és minőségi változások együttes hatásáról. A mátészalkai szövetkezet bővíti mosó, tisztító tevékenységét, Nagyecseden patyolatfelvevőhelyet hoz létre. A Fehér- gyarmati Ruhaipari Szövetkezet bővíti méretes tevékenységét. Sor kerül a mátészalkai autószerviz bővítésére, a Nyíregyházi Tempó Szövetkezet gépjárműszerviz építését kezdi el az idén. Egy központi határozat értelmében minden megyében egy ipari szövetkezetei lakáskarbantartó szövetkezetté alakítanak át. Megyénkben — a terv szerint — a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetei jelölik ki erre a célra. A SZOLGÁLTÁT AS JAVÍT ASANAK nem csak ^anyagi és technikai, személyi feltételei is vannak. A technika fejlődésével lépést kell tartani. A KISZÖV szervezésében minden év_ ben továbbképzésen vesznek részt a kulcs- fontosságú helyeken dolgozó szakmunkások. Ez a továbbképzés lehetne (minden bizonynyal lesz is) szélesebb körű. Örvendetes viszont az a tény, hogy országos viszonylatban is sok ipari tanulót képeznek megyénk ipari szövetkezetei. Évente 1600 fiatal tanul és dolgozik a szövetkezetek közreműködésével. Ezek a fiatalok azonban csak évek múlva válnak érett szakmunkássá. Végül szóljunk a minőségi munkáról. Az ipari szövetkezetek VII. kongresszusán elhangzott: „A lakosság növekvő igényeinek kielégítése megköveteli a szolgáltatások fokozását, minőségük javítását, kulturáltságuk növelését.” Még egy idézet a tavaly megjelent törvényerejű rendeletből: „A vállalkozó a szolgáltatás minőségéért való felelősségét nem zárhatja ki és nem korlátozhatja”. A lakosság joggal várja, hogy a milliók észszerű felhasználásával jó minőségben és határidőre dolgozzanak azok is, akik a szolgáltatás szolgálatában állanak. Nábrádi Lajos Tavasz a fólia alatt Pár évvel ezelőtt a tél holt szezonnak számított a mező- gazdaságban. A téli gépjavításon, az állattenyésztésen kívül nem igen akadt állandó munka a termelőszövetkezetekben, különösen a nők számára. Azóta változott a helyzet. A legtöbb szövetkezetben egész télen járhatnak almát hámozni a lányok, asszonyok. Ahol hűtőtároló van, ott az almaválogatás, csomagolás is folyik. A kertészetben pedig már január elején megkezdik az üvegházi palánták nevelését. Ilyenkor is kell a pénz J kert fái között a frissen hullott havat nyesedék fedi. Hat ember koptatja kitartóan, nagy buzgalommal a kétágú létrát, a metszőollót. Kemény munka, türelemmunka és egy-egy fáért csak 21 forint a bér, „meg a friss levegő” — mondja Ésmihály. A hat ember között minden bizonynyal Gerliczki és Mihály a hangadó, a lelkesedést, a vidámságot szolgáltató. Déli harangszó után — ki tudja merről hozta a szél — most is az ő szavain derülnek. Ilyeneket mond: — Sok itt az okos ember. Amikor ezt a gyümölcsöst telepítették, volt aki azt javasolta: a koronájával lefelé kell ültetni a fákat, mert úgy hamarább éri a levelet, a gyümölcsöt az éltető harmat. Huncut tüzek égnek a kormos szemekben, Ésmihály meg kiapadhatatlan a szóból. Kucsmája mélyen a homlokára ül, markába tömi kurta szárú angol pipáját, pöfékel és beszél. — Miért vagyok én Ésmihály? Mert Gerliczkinek születtem és Mihály lettem. Sose mondták, és Gerliczki hol van, csak úgy: Ésmihály hol van, Ésmihály mit csinál, Ésmihály dolgozik-e? A Füles borítójával dekorált melegedőházban — fürdőruhás csinos lányok csüngnek a falon — derűs a hangulat, pedig komoly a téma. A Szabolcs Szak- szövetkezet egyesülni akar a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezettel és ennek lehetőségét, szükségességét tárgyalják már napok óta, ebédidőben is. — Jobb lesz úgy — érvel Bogár József —, mert a gyerekek elszéledtek, elmentek, meg elmennek a hivatalba, iparba. Ki művelje majd a földet? A termelőszövetkezetben több lesz a gép és mi meg ott is megélünk, ha itt megéltünk. Ésmihály: — Tartom a zászlót. Mi itt mindariy- nyian, akik úgy, mint mi, csikorgó fagyban, hóban képesek vagyunk dolberek, a szomszédok, azok, akik nincsenek itt, akik a fák ültetésében sem vettek részt? Ésmihály: — A többség egyetért az egyesüléssel, persze most is van olyan, aki a kásába fúj, de hát hagy tegye. Olyan ez, mint az időjárás-jelentés. Mondja a rádió: Sorsforduló gozni — a kertek alatt jövök el hajnalonként, hogy ne mondják, már megint megyek —, szóval mi a téeszből is megélünk majd. Szeretni kell a földet, a fákat. A gyerekeknek ezt hiába mondjuk. Nekem is van gyümölcsösöm a ház körül és a szívem derül, ha látom. Metszés közben most is, még rágyújtani sem érek rá, pedig a pipámat is nagyon szeretem. Alig ad meleget a sarokba állított kályha. A közel ülő hasított akáccal tömi és a zörgésre figyelve mondja is Ésmihály: „egy kis bor kellene. Annak nagyobb a tüze.” A bor említése jó alkalom egy kitérőre. — Ezt a 2240 fát úgy ültettük, hogy 20 forint volt a napszám, meg két deci bor. A húsz forinthoz még tettünk negyvenet és megittuk, hogy jól érezzük magunkat. Sokan nem akarták akkor a közös gyümölcsös telepítését. De most? Most mit mondanak az em„helyenként köd lesz”, és ha van is, ki figyel oda, nem tart sokáig, elfújja a szel vagy eloszlik. De ha már itt tartunk arra szeretnék választ kapni, ha megérem, én mikor mehetek nyugdíjba? Nem nehéz a számtanfeladvány. Az új törvények szerint Gerliczki Mihály, vagy ahogy ő mondja Ésmihály, 1980- ban nyugdíjas lehet. — Hű de sok fát kell addig még megmetszeni, csak az olló kibírja! H avas a táj a tanyabokrok zegzúgá- ban. Látszik a nagy nyugalom mindenütt, csak az emberekben feszít az érzés. Üjabb sorsforduló előtt nem könnyű a döntés. Jó Ésmihálynak és öt társának, ök tudják, érzik, hiszik és igazuk van, ha tsz lesz, a fa — amit most metszenek —, akkor is nekik terem. És többet. Seres Ernő Télen is van munka az asszonyoknak Ópályiban Frissen esett hó veszi körül az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet üvegházát és fóliasátrait. A levegő mozdulatlan, a napfényben szikrázik a hó. A kinti mínusz hatfokos hőmérsékletet az üveg és a fólia alatt olaj- kályha enyhíti. A kikelő egykét lombleveles növények élénkzöld színei a tavaszt idézik. — A szövetkezet tizenöt fős Kállai Éva szocialista brigádja dolgozik az üvegházban — fnondja Bazula Balázs zöldségtermesztési ágazatvezető. — A brigád minden tagja betanított munkás. Egész évben ők végzik a zöldségtermesztést. Az üvegház két részből áll, közepén az olajkályhával, amely a meleget termeli és csöveken fújja a növényekhez. A kályha mellett táp- kockakészítő gép zúg. — Most a saláta és a paradicsom magvetését végezzük — mondja munka közben Gellér Vincéné. Borka néni, a brigád vezetője. — Január elején kezdtük, nemsokára kikerülnek a fólia alá. Úgy tervezzük, hogy március közepén szedjük az első fej salátát. — Mit jelent az, hogy télen is dolgozhatnak? — kérdezem az itt serénykedő asz- szonyoktól. — Tizenhét éve dolgozom a termelőszövetkezetben — folytatja Gellér Vincéné — ebből öt éve a kertészetben. Itt folyamatos a munka. Télen megkezdjük a vetéssel, a palántaneveléssel, tavasszal kiültetjük a növényeket a szabadba, utána pedig szedjük a paradicsomot, paprikát. A téli foglalkoztatás megalapozza az állandó keresetet. Inkább a mező- gazdaságban A fólia alatt huszonöt fok meleg van. Nyári blúzokban, pulóverekben dolgoznak, de még így is melegük van. A levegő — az állandó öntözéstől — magas páratartalmú. Látva a havas tájat, az ember egy pillanatra megborzong, de ezzel együtt jóleső melegség hatja át. — Amióta megvan a fólia, télen is járok dolgozni — szól közbe Csicsák Józsefné. — Nem megyek el az iparba, hiszen akkor itt kellene hagynom a falut is. Ingázni nem akarok, a téli munka itt is megvan. Mindannyian így gondolkoznak. Munkájukkal elégedettek, a szövetkezetben megbecsülik őket. Télen naponta nyolc órát dolgoznak, havonta húsz napot teljesítmény- és órabérben. A havi átlag- keresetük nem sokkal kevesebb kétezer forintnál. — Nem könnyű munka, de nem is nehéz — kapcsolódik a beszélgetésbe Papp Mik- lósné is. — A földdel teli ládák ' emelgetését megszoktuk. Persze az igazi mégis az ültetés, a palántázás. Tíz fóliasátor van. Kettőbe salátát ültetünk, majd ahogyan ta- vaszódik, melegszik az idő, kikerül a paradicsom és a paprika is. összesen nyolcvanezer tápkockát készítünk. Igény: a folyamatos munka A szövetkezetnek kilencvennyolc nőtagja van. Az állandóan dolgozó taglétszám nyolcvan feletti. — Télen több, mint Ötven nőt tudunk foglalkoztatni — mondja Tóth Elek, a szövetkezet elnöke. — A kertészeten kívül 30-35-en a Mátészalkai Állami Tangazdaságba járnak almát válogatni és csomagolni. Most már évek óta igénylik a nők is a folyamatos munkát. Tavaly 28-an a betanított munkás tanfolyamot is elvégezték. Az ágazatvezető, Bazula Balázs az asszonyok hozzáállásáról, munkájáról beszél: — Elsősorban a nők kérték, hogy dolgozhassanak, de a termelőszövetkezetnek is érdeke ez. Ha nyáron tudunk munkát adni, akkor adjunk télen is. A fóliasátrakat 1973- ban állítottuk fel, azóta ez a tizenöt asszony minden télen itt dolgozik. — Annál is inkább fontos a nőknek télen munkát adni — fűzte tovább a gondolatsort az elnök — mert az egész évben dolgozó tagok hatvan százaléka nő. Nem gond a nők foglalkoztatása Ópályiban. Ma már az lenne a gond, ha ők nem mennének dolgozni. Sípos Béla
