Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

2

kelet-Magyarország

1977. január 25.

Hogyan kezdjünk az építkezéshez? (1.)

Mihez kell engedély ?

Megjelentek az építésügyi és városfejlesztési miniszter — április 1-én hatályba lépő, új rendeletéi az építési engedélyezési eljárásról. A rendeletek régi kívánalomnak tesznek eleget: legyen ez az eljárás a lehetőségek szerint minél egyszerűbb, lebonyolítása gyorsabb, vagyis egyformán kedvező a hatóságnak és az építőnek. Sorozatunkban a magánépítkezésre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. A teljes rendeletszöveg egyébként a Magyar Közlöny január 18. számában jelent meg.

A kiadott rendelet hatálya kiterjed minden magánépületre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó, vagy ideiglenes jellegére, továbbá az építés módjára.

Ennek következtében a következő építési munkák kizárólag építési engedély alapján végezhetők:

— épület építése, átalakítása, bővítése (emelet-ráépítés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása és lebontása;

— az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése;

— meglevő épületben kéményépítés, vagy különálló kémény létesítése, magasítása;.

— épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezések, szerkezetek építése, áthelyezése, átalakítása,

amennyiben gépi üzemű felvonó esetében 50 kilogrammnál, kézi üzemi felvonó esetében 100 kilogrammnál nagyobb a teherbírás;

— nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ' énnél nagyobb motor, vagy motorral hajtott munkagép, nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;

— ötven kilogrammnál nagyobb súlyú, vagy a tetőgerinctől, tetősíktól számítottan öt méternél magasabb antenna felállítása;

— tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló épület emelése;

— vizen elhelyezett építmény (például fürdőház, horgásztanya, csónakház) létesítése;

— a telken a terep szintjének megváltoztatása, ha az a telekhatártól három méter távolságon belül van minden esetben, a telek belsejében akkor, ha a változás meghaladja a másfél métert (leásás, feltöltés, ki- egyenlítés) ;

_— támfal építése a telek határvonalán, vagy ettől három méter távolságon belül minden esetben, a telek belsejében akkor, ha a támfal másfél méternél magasabb.

Építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetők a következő építési munkák:

— lakó- és üdülőtelkeken egyaránt olyan melléképület, melléképítmény emelése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, amelynek elhelyezése megfelel az Országos Építésügyi Szabályzatnak és amely nem lakás, üdülő, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség (például kiskereskedelmi, kisipari vagy szolgáltatóüzlet, műhely, elárusító- hely, orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, autó- vagy motorkerékpár-garázs stb);

— üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, (előtető), vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatán, vagy a kerítésen egy négyzetméternél nagyobb cégvagy cím tábla elhelyezése;

— pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, vagy trágyalé- tartó, komposztáló létrehozása, valamint a telken keletkezett szennyvíz telekhatáron belüli gyűjtésére, elszikkasztására szolgáló építmény elkészítése.

Építési engedély, sőt bejelentés nélkül a következő építési munkákat lehet elvégezni :

— az épület homlokzatának, vagy tetőzetének felújítása;

— válaszfal vagy osztófal építése az épületben, ilyenek lebontása, amennyiben ezáltal nem változik meg az épület rendeltetése, használatának módja, nem változik alapterülete és szobaszáma;

— rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabad kemence, húsfüstölő építése;

— 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez nem sérti a szomszédok jogos érdekeit;

— tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület (építmény, helyiség) szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása, valamint átalakítása akkor, ha nem változik a rendeltetése vagy használatának módja.

Természetesen az engedély és bejelentés nélkül végezhető építéseknél is be kell tartani:

— a város- és községrendezési tervek, az általános érvényű építésügyi és más hatósági (közegészségügyi, tűzvédelmi) előírásokat;

— a műemlékvédelmi előírásokat.

Műemlékvédelmi, városképi, vagy idegenforgalmi stb. szempontból jelentős területeken városban, nagyközségben, községben tanács- rendelet írhatja elő az építési engedélyt minden építkezésnél; a községekben a bejelentési kötelezettséget meghatározott közutak, terek mentén.

ZÖLDSÉGTERMESZTŐK LESZNEK

Bizonyítvány 300 óra után

Okosan használják fel a téli napokat a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezetben. A kertészetben dolgozóknak palántanevelő és zöldségtermesztő tanfolyamot szerveztek. A 300 órás tanfolyamon naponta 32 dolgozó vesz részt. A községi pártház tanácstermében a szövetkezet szakemberei, valamint a szakmunkásképző iskola tanárai tartanak előadásokat. A tsz-ben a korábbi jelentéktelen zöldség- termesztéssel szemben az idén 85 hektáros területen paradicsomot, paprikát,

uborkát és vegyes zöldséget, 60 hektáron pedig maguborkát és konyhaköményt | termelnek. *

A tanulás közben a szövetkezet dolgozóinak alapórabérük 80 százalékát fizetik ki. Sikeres vizsga után bizonyítványt kapnak.

Elek Emil

Nem könnyű a munkában megfáradt kézzel betűt vetni.

Tanulás közben a kertészet dolgozói.

Filmforgatás Vaján februárban

Rákóczi ismét Szabolcsban

„A vajai múzeum február

14. és 24. között nem látogatható!” — függesztik majd ki a közérdekű híradást a várkastély kapujára. Mindez érthető, hiszen a vár történelmének legnagyobb megszállását éli majd meg, birtokba veszik a filmesek. A MAFILM és a Magyar Televízió stábja lesz itf ugyanis ebben az időben, hogy forgassa a Nagy Fejedelem életét, szabadságharcát bemutató háromrészes film egyes jeleneteit.

Kézdi-Kovács Zsolt rendező egy jottányit sem enged abból, hogy a történelmi játékfilmet a lehetőség szerint eredeti környezetben készítsék el. Okos meggondolás ez, hiszen sok, így megyénkben

CSAK INDOKOLT ESETBEN

Hárommillió nevelési segélyre

Hárommillió forintot fizettek ki a múlt évben Sza- bolcs-Szatmár megyében nevelési segélyként. Az állami gondoskodás egyik eszköze ez a segély. Azoknak a gyerekeknek a családban történő nevelését teszi lehetővé, akiket anyagi problémák miatt egyébként intézetbe kellene venni.

Nagyon sokan azonban indokolatlanul kérvényezik a segély megadását — tudtuk meg dr. Jakab Zsuzsannától, a megyei tanács igazgatási osztályának osztályvezetőhelyettesétől. Olyan családok is folyamodtak a segélyért, ahol a szülők önhibája miatt nem éri el az egy főre jutó kereset a nyugdíjminimumot. Nem vállalnak, vagy csak az egyik szülő vállal

munkát, pedig a lehetőségűk meg lenne rá. Az is előfordul, hogy olyanok jelentkeznek segélyért, akiknek fizetése ugyan alacsony, de egyéb kereseti forrásuk is van. például háztáji, nagyobb kert. A segélyt folyósító gyermekvédő intézet azt is figyelembe veszi az odaítéléskor, hogy a szülők lehetővé teszik-e a gyermek helyes irányú személyiség- fejlődését, s jó-e a szülő, és gyermeke közti érzelmi kapcsolat. Előfordul, hogy a család lakáskörülményei nagyon rosszak, sokan laknak egy szobában, ilyenkor a gondozásba vétel szükséges A lehetőség egyre ismertebbé válik, mind több az igénylők száma. Azonban néhány helyen indokolatlanul sok a jelentkező, másutt kevés. Egyes községekben több mint száz család kéri a segélyt, míg például Nyíregyházán összesen hat segélyezett van, Kisvárdán pedig egy sincs. A nyíregyházi járásban, ami a megye legnagyobb járása, százki. lencvenen kapnak segélyt, a kisvárdaiban száznegyven- ketten, a mátészalkaiban pedig mindössze huszonnyolcán.

A nevelési segélyre kifizetett összeg egyre nagyobb terheket ró a megyére. Amig 1975-ben nem egészen egymillió forintot fizettek ki erre a célra, addig 1976. november 1-ig kis híján hárommillió forintot.

K. É.

is ép műemlék és múzeumtemplom és természeti környezet kínálja magát. A választás most Vajára esett, valamint a tákosi templomra, amely valóban egyedülálló szépségű eredeti dísz létként szolgálhat a film egyes kockáihoz.

A vajai várkastélyban most azt a részt forgatják, amikor Rákóczi Ferenc és Pálfy gróf a szabadságharc utolsó fázisában tárgyalnak, 1711-ben. Mint köztudott, ez a beszélgetés volt az utolsó számvetés, ezt követte a zászlóletetel a nagymajtényi síkon. A drámai pillanatokat megörökítő jeleneteket a nagyteremben forgatják, a valódi bútorok és képek között. így a múzeum nem egyszerűen az épületet adja a filmhez, hanem igen gazdag kelléktárából korhű tárgyakkal és eszközökkel gazdagítja a filmet.

A tíznapos forgatás ideje alatt több mint hatvan színész mozog majd a várban és környékén. Mellettük a nagy stáb, a korszerű felszerelésekkel és kábelerdővel, ami nélkül nincsen sikeres filmezés. Mint minden filmforgatást, ezt is nagy érdeklődés előzi meg. hiszen már csupán az ostromállapotnak tűnő látvány is részessé teszi a nézőt az alkotásban. Több klub jelentette be, hogy szívesen nyerne betekintést a színészek műhelymunkájába. a tévéfilmkészítés rejtelmeibe.

Az előzetes tervek szerint a film még ebben az évben elkészül és a közönség elé kerül, három folytatásban. Szerény hozzájárulásunk is segít abban, hogy a magyar történelem olyan szép és izgalmas korszaka hűen elevenedjék meg a képernyőn.

(b.)

Felbontott

A fejlesztés kérdőjelei Nyíregyházán

LASSAN MEGSZOKOTT, DE MÉGIS BOSSZANTÓ JELENSÉG, HA FELBONTJÁK AZ ALIG PÄR ÉVVEL EZELŐTT ÉPÜLT JÄRDÄT, AZ ASZFALTBURKOLA- TÜ ÜTTESTET, NYÍREGYHÁZÁN. AZTÁN HÓNAPOKIG KERÜLGETJÜK AZ ÁRKOKAT, MAJD AMIKOR MÁR AZT HINNÓK, HOGY MINDEN RENDBEN, AKKOR MEGSÜLLYED LÁBUNK ALATT A JÁRDA, ELTŰNIK AZ ÜTTESTBÖL EGY DARAB. EGYSZÓVAL KEZDŐDIK ELÖLRŐL AZ EGÉSZ. AZ EMBER SOK MINDENRE GONDOL ILYENKOR: A FEJLŐDÉS VELEJÁRÓJA, ROSSZ AZ ELŐKÉSZÍTÉS, A TERVEZÉS, VAGY ÉPPEN FELÜLETES A MUNKA.

A bontásra az engedélyt indokolt esetben adja ki a tanács műszaki osztálya. A

bontással nincs is baj: precízen, gyorsan elvégzik. A helyreállítás azonban — amelyre már az engedély kiadásakor kötelezik a vállalatot — már nem megy olyan gyorsan. Vagy ha igen, az sok esetben felületes. Az elmúlt évben például hét alkalommal kellett megbírságolni Nyíregyházán az olyan vállalat vezetőjét, aki a felszólítás ellenére sem állította helyre eredeti állapotába a felbontott járdát, vagy úttestet.

Felrobbant a vezeték

Van-e szükség ennyi fittest- és járdafelbontásra? Konkrét példa: a távhő gerincvezeték egy tekintélyes részét annak idején nem jól méretezték. Minőségileg sem felelt meg a fokozódó igény- bevételnek. A vezeték egyszerűen felrobbant, súlyos zavarokat idézett elő. Ha akarták, ha nem, ki kellett cserélni. Utcahosszakat bontottak fel újra emiatt. Vagy: a Testvériség gázvezeték lecsatlakozó vezetékének behozása a városba, a Rákóczi utca mentén. Sokan nem tudják: ennek az útszakasznak már régen indokolt korszerűsítése azért váratott magára ilyen sokáig, mert éppen ennek a munkának a befejezésére vártak. Most már — mint erről hírt is adtunk — erre is sor kerül hamarosan.

A Hatzel tér közelében viszont — egy gázgerincvezeték építése miatt a négyes fő közlekedési út egy százméteres szakaszát mégis meg kell majd bontani. Azonban a Vöröshadsereg utca korszerűsítésével egyidöben már minden elképzelhető közmű végleges helyére került.

Szennyvíz, villany, gáz

Ilyen megfontolások késleltetik a már korábban befejezésre tervezett Kun Béla

utca Sóstói úttól a Marx térig haladó szakaszának az elkészültét. Itt is előbb végleges helyére került a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a villany, a gáz. A korszerű követelményeknek megfelelően építik át a csomópontot is. Számoltak a posta esetleges igényeivel: többcsatornás kábeltesteket építettek az úttestbe. A műszaki osztály szándéka: a továbbiakban addig nem adnak ki engedélyt útépítésre, korszerűsítésre, amíg a közműveket el nem helyezik — legyen az bármennyire is sürgős. A városnak ugyanis csak az utak, hidak korszerűsítésére, felújítására és fenntartására van egy szűk teeret — a tervidőszakban mindössze évi 12 millió forint. A közlekedési csomópontok kialakítására, útkorrekciókra az elmúlt évben a megyei keretből még 4 millió forintot kaptak, az idén már csak másfél millió jut.

A takarékosság indokolt, de egyben előre is mutat: a közlekedést lebonyolító új utakat, közlekedési csomópontokat a jövőben egyre inkább úgy kell megépíteni, hogy azok hosszú távon is megfeleljenek a növekvő igényeknek.

Indokolt

sorrendben

A most jelentkező ellentmondásokat nem lehet máról-holnapra felszámolni. Szükséges ehhez olykor a lakosság segítsége, vagy legalábbis — megértése. Van ugyanis a városfejlesztésben a sorrendiségnek néhány törvényszerű, alapvető feltétele, amelynek figyelembevétele nélkül csak tovább növekedhetnek az ellentmondások. Például hiába épül meg a vízvezeték, ha nincs szennyvízcsatorna és elhamarkodott dolog aszfaltozott utat építeni, amíg nincs lefektetve a vízvezeték.

Tóth Árpád