Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
iCXXIV. évfolyam, 20. szám ÚJÍTÁS D munkás nélkül nincs újítás! Ezt azzal az esettel kapcsolatban hangoztatta az egyik állami gazdasági dolgozó, hogy készített egy gépet, kapott ezért 500 forintot és azon gondolkodott, hogy tesz még hozzá 500-at és visszaadja. A példa egyedi, de nem ritka dolog, hogy az újítómozgalom, az újítók megbecsülése még nem mindig és nem mindenütt megfelelő. A vállalatok, üzemek többségénél év végén egyebek közt az újítómozgalmat is értékelték. A legtöbb helyen fejlődés tapasztalható, mint például a MEZÖGÉP- nél is. 1975-ben az említett vállalatnál hetven újítást nyújtottak be, az elmúlt évben már kilencvenet. Nőtt az elfogadott és bevezetett újítások száma, és növekedett az újításokkal elért eredmény, megtakarítás. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor a MEZÖGÉP- nél bekövetkezett fejlődés örvendetes, de ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a több száz millió forintos termelési értékkel dolgozó vállalatnál az újításra jóval nagyobbak a lehetőségek, akkor elégedettségre semmi ok. így van ez a legtöbb vállalatnál, a legtöbb üzemben. Üjításra készek a dolgozók, de a mozgalom teljes kibontakozását még mindig gátolják olyan szubjektív tényezők, mint a hosszú elbírálás, a bevezetés körüli huzavonák, és a kedvet csökkentő alacsony szintű anyagi, erkölcsi megbecsülés. A szocialista munkaverseny a termelés lendítőereje, s ennek szerves része, az újí- tómozgalom a tartalékok, a lehetőségek jobb hasznosításának eszköze. Újításra mindig szükség volt, és szükség is lesz. A jó, a hasznosítható újításban sűrűsödik a szakemberek termelésben szerzett tapasztalata, s ennek felhasználásával olcsóbban, gyorsabban és jobb minőségben lehet késztermékeket előállítani. Nagy erő ez, amivel élni kell. D z a tapasztalat, hogy a szocialista brigádok versenyvállalásaikban évről évre szerepeltetik az újítások készítését. A legtöbb ilyen vállalás nem teljesül, és ennek nem egyedül a szocialista brigádok az okai. Ha nem készül a vállalatoknál feladatterv, ha a jó elhatározásokhoz nem társul ösztönzés, biztatás, akkor a vállalások teljesítésére kevés az esély. Most, az új termelési év kezdetén nem tizedrangú kötelesség az újítómozgalom eredményeit úgy mérlegelni a vállalatoknál, hogy azok megfelelő alapul szolgáljanak a mozgalom továbbfejlesztésére, s ösztönözzék a dolgozókat a több és jobb újítás készítésére. S. E. ÁRA: 80 FILLÉR 1977. január 25., kedd Tüntetés Madridban Az utóbbi idők legnagyobb szabású tüntetésének színhelye volt vasárnap a spanyol főváros. A hírügynökségek jelentése szerint Madrid különböző részein 100—200 főnyi csoportokban, összesen mintegy nyolcezren tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A rendőrség egyes esetekben könnygáz, bombákkal avatkozott be, másutt lovas rendőröket vezényeltek ki a tüntetők ellen. Az összecsapásoknak egy halálos áldozata van. Ismeretlen tettesek agyonlőttek Madrid központjában egy 19 éves diákot. A merényletről a kormányzó közleményt adott ki, megállapítva, hogy szemtanúk felismerni vélték a fiatalember gyilkosait. A merénylők egy jobboldali — a kormányzó közleményében meg nem nevezett — szervezethez tartoznak. A gyilkosság hírére a főváros központjában, a merénylet színhelye környékén újabb tüntetés kezdődött. A madridi kormányzó közleménye szerint a tüntetés résztvevői kövekkel és benzinpalackokkal támadtak a rendőrökre. A mexikói testvérpárt küldöttség látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1977. január 20—23 között látogatást tett hazánkban a Mexikói Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Arnoldo Martinez Verdugo főtitkár vezetett. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A mexikói testvérpárt képviselőivel megbeszélést folytatott Cyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a külügyi osztály vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken az MSZMP és az MKP képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártja, ik helyzetéről. Eszmecserét folytattak a nemzetközi, különös tekintettel a latin-amerikai helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Az MKP küldöttségének magyarországi látogatása hozzájárult a két testvérpárt elvtársi kapcsolatainak megerősítéséhez. a magyar és a mexikói nép barátságának elmélyítéséhez, a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Gierek Új-Delhiben Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Indiába, négyszemközti megbeszélést tartott Indira Gandhi S asszony miniszterelnökkel. I Gierek és Indira Gandhi kon- I zultációja után megkezdőd- I tek a hivatalos indiai—len- I gyei tárgyalások a küldöttségek között. Edward Gierek koszorút helyezett el Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru, India első miniszterelnöke síremlékénél. Pák Szong Csői Moszkvában A Kremlben hétfőn megkezdődtek a szovjet—koreai tárgyalások. A szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegá. cióját pedig Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KNDK köz- igazgatási tanácsának (kormányának) elnöke vezeti. Biztosítani kell a lakossál magas színvonalú ellátását Országos élelmiszeripari tanácskozás Budapesten Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium országos élelmiszeripari tanácskozást rendezett: az értekezletet dr. Soós Gábor államtitkár nyitotta meg, majd dr. Romany Pál miniszter tartott előadást az élelmiszeripar eredményeiről és feladatairól. Elmondotta, hogy az iparnak ez az ágazata 1975-re — 1960-hoz képest — két és félszeresére növelte a termelési értéket, amely meghaladta a százmilliárd forintot. Ehhez a felfutáshoz megfelelő alapot adott a fokozódó mezőgazda- sági árutermelés, amely igyekezett választékban és meny- nyiségben fedezni a szükségletet. Az ipar alapanyagellátása általában megfelelő volt, a feldolgozó üzemek berendezései folyamatosan működhettek, ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi iparágban és az év minden szakában tervszerű és szükséglet szerinti volt az árukibocsátás. Az élelmiszeripar tavaly a mezőgazdasághoz hasonlóan, nehéz évet zárt; a tanulságokat az 1977. évi tervek elkészítésénél mindenképpen le kellett vonniok a vállalati kollektíváknak. A feladatok ugyanis idén ismét alaposan próbára teszik az élelmiszer- ipari üzemeket; 1976-hoz képest hat százalékkal fokozni kell a termelést, s ez lehetővé teszi a lakosság megszokottan magas színvonalú élelmiszerellátását 1977-ben. A lakossági fogyasztói mennyisége 1976-hoz képest élelmiszerekből 2,5-2,7 százalékkal, élvezeti cikkekből 4,34,5 százalékkal, együttesén mintegy 3,1-3,3 százalékkal növekszik. Az egy főre jutó élelmiszerellátás adatai szintén jelzik a termelés fokozódását, húsból és húskészítményekből az 1976. évi 71,6 kg-os fogyasztás 73,5 kg-ra növekszik, az előirányzat szerint a zöldségfogyasztás 82- ről 94 kg-ra, az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás pedig 72-ről 78 kg-ra nő. A miniszter ezután a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari üzemek kapcsolatának alakulásával foglalkozott. Ebben a tekintetben az elmúlt években sorozatos gondok adódtak. A mezőgazdaság összes árutermelésének mintegy háromnegyed részét az élelmiszeripari üzemek veszik át. A szerződéses rendszer továbbra is alapvető forma marad, de a szerződések tartalmát finomítani, javítani kell; a piaci jellegű, kereskedelmi kapcsolat mindinkább a termelési együttműködés irányába fejlődik. Az élelmiszeripari vállalatoknak érdekük, hogy a nyersanyag nagyobb részét a velük állandó kapcsolatban lévő mezőgazdasági partnerüzemektől szerezzék be. A szerződéses kapcsolatok VASÁRNAP IS DOLGOZTAK a nyíregyházi MÁV-ál- lomás közforgalmi rakodóján. A nap folyamán harminc vasúti kocsi érkezett, amiből a Volán tizenhetet kirakott és elszállított a vállalatoknak. A gumigyárnak három kocsi azbeszt és műrost, a VAGÉP-nek két kocsi szén, a közúti gépellátó vállalatnak acéllemez érkezett. A kertészeti vállalat salakot, a FŰSZERT pedig egy vagon konzervet kapott. Több vállalat nem szervezett műszakot, így a VASVILL, a vízmű, a TAÉV nem fogadta a vasárnap érkezett árut. A papírgyár saját iparvágányán negyven kocsit rakott be, hetet pedig kirakott. A TÜZÉP-nek 15 vagon áru érkezett, ebből kilencet raktak ki. Az AGROKER és a konzervgyár vasárnap hat vasúti vagon árut rakott ki. A Volán Vállalat 17 gépkocsival és harminc rakodóval végezte a szállításokat. fejlesztésének és a közös érdekeltség megvalósításának további lehetősége a hasznos anyag, illetve a minőség szerinti műszeres termékátvétel, amely a vágósertéstermelésben jól bevált, s elterjesztése a növénytermesztés egyes ágazataiban, például a cukoriparban fokozatosan számításba jön. A miniszter kiemelte: a kapcsolatok fejlesztése csakis akkor lehetséges, ha a partnerek között tartós a bizalom, a partnerek gyakori változtatása ugyanis veszélyezteti a célok elérését. Általában arra van szükség, hogy a partnerek türelmesebbek legyenek egymás nehézségeivel szemben, és nem hiányozhat a segítőkészség sem; az élelmiszeripari vállalatoknak bizonyos fokig integrálniuk kell a mezőgazdasági termelői tevékenységet, de ez semmiképpen sem jelenthet utasítgatást, ellenkezőleg, kötelezettséget és felelősséget ad és kölcsönös egymásra utaltságot feltételez. A miniszter kitért az élelmiszeripari termelés gondjaira: egyebek között beszámolt arról, hogy az üzemek eszközállományának csakis 25-30 százaléka nevezhető korszerűnek. Az elértéktelenedett — nullára leírt —, de még üzemelő állóeszközök részaránya öt év alatt háromszorosára nőtt, s ez akadályozza a gyártmányfejlesztést. Mindez a termelékenység alakulását is befolyásolja. A magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységi színvonalát az objektív okok azonban csak részben magyarázzák; £ok tennivalójuk van a munka- és üzemszervezőknek. Az élelmiszeripari tanácskozás alkalmával az AGRO- INFORM a vasas székházban élelmiszeripari kiállítást nyitott, amelyen több mint 200 korszerű, új terméket mutatnak be. MÁRCIUS 5—6-RA összehívták az MNOT második konferenciáját Hétfőn a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Makoldi Mihályné, az MNOT alelnöke megnyitója után Herczeg Károly, a Szakszerveztek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tartott tájékoztatót időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy 1977-ben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, legfontosabb feladatunk egyike, hogy az év végéig időarányosan teljesítsük az ötéves tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Közelről érinti a lányokat, asszonyokat, hogy az idén a terveknek megfelelően javul az egészségügyi, kulturális, szociális ellátás. Ezután Erdei Lászlónénak, az MNOT elnökének javaslatára az országos nőtanács úgy döntött, hogy március 5—6-ra összehívja a MNOT második konferenciáját. Az országos konferencián értékelik majd az 1971-ben megtartott első konferencia óta eltelt időszak munkáját. Országos tantervi vita Nyíregyházán Az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet hétfőn Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán rendezte meg az általános iskolák alsó tagozatainak új tantervével kapcsolatos vitáját, amelyen az ország oktatási intézményeinek vezetői és szakemberei vettek részt. A több mint kétszáz jelenlévő előtt Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes nyitotta meg a tanácskozást. Az országos tanácskozás középpontjában az alsó tagozatos tanterv áll, amelynek vitája lehetőséget nyújt mind a nevelőket oktató intézményekben, mind a módszertani intézményekben tevékenykedőknek, hogy azono_ san értelmezzék az új rendelkezéseket. Előadások és konzultációk keretében vizs. gálják a tervezetet, és a tapasztalatok az összegzés után a végső forma kialakításánál játszanak nagy szerepet. A nyíregyházi vitához hasonlókat rendeznek meg Pécsett, ahol a felső tagozatos, illetve Egerben, ahol a középiskolai tantervek kerülnek a vita középpontjába. A jelenlegi vitamódszert — amely a továbbképzés része — a jövőben is alkalmazza a minisztérium. A nyíregyházi tantervi vita január 29-ig tart. Közművelődési tanfolyam nyílt a Sóstón A megyei tanács sóstói továbbképző intézetében hétfőn nyílt -meg az a megyei tanfolyam, amelyet a köz- művelődést városokban és járásokban irányítók részére rendeztek. Az egyhetes eseményt dr. Kuknyó János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. A tanfolyam célja, hogy mindazok, akik a közművelődés bármely területén dolgoznak, függetlenített népművelők, áttekintést kapjanak az időszerű politikai, közművelődési, közigazgatási kérdésekről, s módszertani eszmecserék keretében tágítsák ismereteiket. Az első napon dr. Cserve- nyák László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője tartott előadást a pártpropaganda időszerű feladatairól, továbbfejlesztéséről a Központi Bizottság 1976. októberi határozata tükrében. Az előadás alapján délután konzultációt rendeztek. A következő napokban a programon szerepel többek között a párt közművelődési határozata végrehajtása és a tanácstörvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok megtárgyalása, számos szakmai vita és módszertani eszmecsere. Az egyhetes tanfolyam részvevői több látogatást tesznek a megyeszékhely művelődési intézményeiben is.
