Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET Tisztelet a munkának B ecsülni kell a hagyományokat, azokat amelyek szépek, jók és hasznosak. Egy zárszámadó közgyűlés láttán érlelődött meg bennem ez a gondolat. Tágas teremben, rendeltetése szerint dohányszárítóban gyűltek egybe az emberek és a csarnokot kettéválasztó oszlopsortól balra foglaltak helyet a nők, jobbra a férfiak. Véletlenül sem keveredtek, s az asszonyoknak jutott a kényelmesebb, a jobb megvilágítású rész. De ez érdemelné a legkevesebb szót. A három községből, Papról, Nyírlövőből, Lövőpetriből piros panoráma busz hordta az embereket és a buszról ünneplőbe öltözött asszonyok, férfiak szálltak le. Hétköznap volt. Téli verőfényben fürdő szombat, de másmilyen, értékesebb nap a többi munkanaptól. Aztán ahogy a teremben elhelyezkedtek a termelőszövetkezeti tagok és az emelvényen elhangzott az első szó, a férfikezek levették a kucsmát, a kalapot, a sapkát. Vajon kit, vagy mit tiszteltek meg a hajadon fővel? Úgy gondolom, egymást és a munkát. Igen, a munkát, amelyhez akarat, kitartás, keménység, megértés kellett. Mert nem olyan egyszerű az eredményeket elérni, ahogyan azt bárki elbeszéli, szavakban kifejezi. Sokszor nem a föld, nem az időjárás okozza a gondot, a bajokat, problémákat, az emberek csinálják azokat. Erre néhány sokat mondó szó utalt az elnöki beszámolóban: „Szenvedélyes viták... indulatok... bizalmatlanság... széthúzás- sikertelenség.” E szavakkal jellemezett események, cselekvések, magatartások is kísérői voltak a gazdálkodásnak, az elmúlt évi munkának. Azt tartjuk, és igaz is, hogy az ember jóra törekvő, de az * ehhez vezető utat nem mindenki egyformán érzi és látja. Azután, hogy Pap, Nyírlövő és Lövöpetri közös termelésre egyesült, a rossz gazdálkodást 6,5 millió forint veszteség követte. Az új vezetőség, hogy meg ne ismétlődjön a rossz, megszüntette a családi alapon történő részes művelést és ebből kerekedtek a szenvedélyes viták. A traktorosoknak nem engedték meg, hogy az MTZ-kel ebédelni és éjszakázni hazajárjanak. Ettől is keserű lett néhány ember szájíze. És tettek még nagyon sok intézkedést, amelyekkel egyesek, vagy csoportok nem értettek egyet. A munka azért ment, a krízis nem tartott sokáig és ha lassan is, de az ellentétekből érdek- azonosság lett. Jelképnek is szép, hogy az út két oldalán — a simitóházhoz a gépudvaron keresztül lehet eljutni — katonás rendben, tisztán lemosva, lezsírozva álltak az erő- és munkagépek. Még a tűz- revaló hulladékdeszkát is gondosan összerakták. A majornak ez a rendje a gondos gazdák törekvésén túl az indulatok, a viharok elcsitulására is utalt. Nem csak a gazdálkodásban lett rend, de a fejekben és a szívekben is. Apró epizód csupán, de ez is mond valamit. Kora reggel az erőgépek sorában egy új 240 lóerős, milliókat érő Rába- Steiger is ott állt. Mire gyülekeztek az emberek, elvitték. Miért? Mondták: „Nem akarunk vele hivalkodni”. Felfogás dolga, hiszen azért a gépért fizetni kellett, s ha volt rá pénz, van rá pénz, annak a munka a fedezete, s ha van ilyen fedezet, akkor hadd lássa ország-világ. Tavaly veszteség volt, idén 9,5 millió forint nyereség a mérleg egyenlege. Zárszámadáskor tavaly is ünneplőben voltak az emberek, mert már hagyomány, de nem voltak jókedvüek, elégedettek, mert erre nincs hagyomány. A kiöltözés, a zárszámadó közgyűlés ünneppé tétele minden községben, minden zárszámadó közgyűlésen hagyomány, helyi jó szokásokkal kiegészülve. Igaz, az eredmény nem mindenütt egyforma és nem mindenütt lehetnek elégedettek az emberek, de ha megtették a magukét, ha megküzdötték a harcukat, akkor kijár a tiszteletadás. Tiszteletadás egymásnak, a munkának. Fedetlen fővel. Vasárnapi INTERJÚ Reznek Istvánnal, a tiszavasvári Vasvári Pál Tsz elnökével A gazdálkodás korszerűsítésérdi A Hallottam, az unokája irigykedve ^ mondja önnek: jó nagyapának, mert mindennap autóba ülhet. Nem most és nem itt hallottam, de felnőttek mondták: jó az elnöknek, üldögélhet a fotelben, a szőnyeges szobában. Mi erről a véleménye? — Jó az elnöknek, ha jól mennek a dolgok. De ezért keményen meg kell dolgozni, akkor is, amikor az autóban, vagy a fotelban ül. Nem panaszkodni akarok, de a fejünkbe nem látnak bele. A gondokat nem lehet úgy itthagyni, mint a műhelyajtó bezárásával a szerszámokat. Este a tévéhíradót még erőlködve végignézem, de többre már nem futja, elalszom. Viszont éjfél után any- nyit forgolódom, hogy reggelre szinte kötéllé sodródik alattam a lepedő, és ilyenkor a hajnali órákban újra elkezd dolgozni az ember agya. Amióta a téeszbe léptem, mindig valamilyen vezető állásban voltam, 1964-től pedig elnök vagyok. Azóta volt két egyesülésünk, s mind a kétszer engem választottak elnöknek. A mezőgazdaságban a téli hónapok csendesebbek. Akad ilyenkor egy kis pihenőidő is? — Vezetni mindig kell, ügyek mindig vannak. A vezetés számára — ha lehet — a téli hónapok még keményebb munkát jelentenek, mint amikor a gépek a határban dolgoznak. A vezetőség és a szakemberek ilyenkor értékelik a múlt évet és tervezik a következőt. — Mi az 1970-es árvíz idején csúsztunk a szanált tsz-ek sorába. Itt ugyan nem volt árvíz de területünkön megy át a Keleti és a Nyugati főcsatorna, a Királyér és ezek számtalan mellékcsatornája. A Tisza áradása miatt olyan magas volt ezekben a vízszint, hogy elvezetés helyett vizet tápláltak a területünkre. Ennek kihatását még most is érezzük. Ismeretes, hogy szanáláskor 80 százalékos bértömeget állapítanak meg, ezt azóta sem hevertük ki teljesen. A mostani eredményeinkhez képest alacsony az átlag- kereset. A nyereség forrását röviden így határozhatnánk meg: eredményeink elsősorban a korszerűbb gazdálkodásnak köszönhetők. 0 Szólna erről részletesebben? — Például búzából jóval az országos és a megyei átlag fölött vagyunk: 700 hektáron 46,8 mázsas átlagtermést értünk el. 9 Hogyan? — Mi a KITE-rendszer technológiája szerint termesztjük a búzát. A technológia azonban csak egy papíron fekvő javaslat, azt alkalmazni, időben megvalósítani már a mi dolgunk. És nemcsak a vezetőké, néhány szakemberé, hanem mindenkié. A gépek időben való javítása, a műtrágya hatóanyagainak megőrzése, a jó vetőmag, a repülőgépes növényvédelem alkalmazása valamennyi ide tartozik. Más növényekre is kiterjed az iparszerű termesztés? A Ha most egy téesztagot megkérdeznénk, mit tud a múlt évi eredményekről, vajon milyen választ adna? — Ezt nem tudnám megmondani, de értem a kérdés lényegét. Arra kíváncsi, milyen tájékozott nálunk a tagság? Mi negyedévenként vezetőségi ülésen beszámolunk az elvégzett munkáról, a kiadásokról, bevételekről. Utána ez az értékelés kikerül a brigádokhoz, a munkahelyekre. Annyit azonban biztonsággal mondhatok, hogy minden tag tudja: a múlt évet nem zártuk veszteséggel, mert január 10-én a havi fizetéssel együtt megkapták az év közben visszatartott 10 százalékot is. Mi havonta a munkadíj 90 százalékát fizetjük ki. A Sikerült valamit terven felül is hozni a w közös kasszába? — Igen. A cukorrépát 110 hektáron szintén a KITE-rendszerben termeltük. Nagyon kedvezőtlen volt az időjárás, a tavaszi szárazság miatt hiányos volt a kelés, így csak egy közepes, hektáronként 359 mázsás átlagtermést tudtunk betakarítani. A cokorrépá- nak nálunk hagyománya van, kedvező a talajadottságunk, ezért az ötéves terv végéig mintegy 160 hektárra nöVeljük a termőterületet. Néhány hektárral már az idén is több lesz a vetés, mint tavaly volt. A megyei pártbizottság az 1977. év gazdaságpolitikai feladataiban napraforgótermesztési társulás létrehozását javasolja. Önök 1976-ban jelentős területen, — a kedvezőtlen időjárás ellenére — messze a megyei átlag fölött termeltek napraforgót. Milyen terveik vannak? — A könyvelés még nincs kész a zárszámadással. Nekem van ugyan egy megközelítő pontosságú adatom. Olyan másfél mil_ lió körüli tiszta nyereséggel számolok. Miként lehet az, hogy a könyvelőknek még nincs, az elnöknek pedig már van adata? — Nekik is van, de még nem fillérre pontos. Az én másfél millióm pedig a havi tájékoztató jelentésekből állt össze. Munka- módszeremmé vált, hogy minden hónapban jelentést kérek a munkák állásáról, a bevételekről, kiadásokról. Ez az operatív vezetéshez igen jó támasz. Elsősorban nem arra vagyok kíváncsi, elvetettek-e már, ezt látom a napi munkám során is. Különben a szakvezetéssel minden délután megbeszéljük a másnapi teendőket, tehát szószerint naprakész állapotban tudok mindenről. Nem így a bevételről és a kiadásokról. Főként a kiadások érdekelnek. A Miért helyezi mindenek elé a kiadások w vizsgálatát? — A mezőgazdaságban egyszer van évente aratás, egyszer törünk kukoricát, állatot sem adunk el mindennap. Néha hónapokig sincs jelentősebb bevétel, viszont kiadás az mindennap van: üzemanyag-felhasználás, munkabérfizetés, vásárlások, és így tovább. Ha a kiadásokat legalább havonta nem ismerem, nem tudom ellenőrizni azt sem, hogyan teljesítjük a takarékossági tervet. Ha szabadjára engedjük a gyeplőt, itt gyorsan növekedhet a veszteség. 9 Es sikerült megfogni a gyeplőt? — Sikerült. A ráfordítás szinte mindenütt anányos volt a hozamokkal. Csak egy példa: az aszály sújtotta zöldbab szedésére, — amely alig hozott termést — nyilván nem fordítottunk annyi munkabért, amenyit terveztünk. A Az önök szövetkezete szanált tsz volt, néhány éven át veszteséggel zártak, Most arról tájékoztat, hogy a kedvezőtlen év után is. nyereségesek lesznek. Minek tulajdonítható ez? — Elégedettek vagyunk a napraforgóval, a 200 hektáron elért 13 mázsás átlag nyereséget is hozott. Tudjuk, ezt az eredményt még lehetne fokozni. Mi is szeretnénk, ha létrejönne egy társulás. Két éve volt már a megyében egy kezdeményezés, de az nem vált be. A rendszer nem tudta biztosítani időben az átvételt, nekünk a termésnek több mint felét tárolnunk kellett. A másik gond a szállítás volt. Az őszi csúcsidőben nincs ahhoz elegendő szállítóeszközünk, hogy a nagy rakterületet kívánó napraforgót Nyírbátorba fuvarozzuk. A terményforgalmival, vagy más módon meg kellene oldani, hogy kisebb körzetekben átvevőhelyek legyenek, ahová könnyen beszállíthatjuk a termést. Mi azt valljuk: ami nekünk hasznot hoz, amivel növelhetjük a terméshozamot, semmi újtól nem húzódozunk. Sőt olyan vállalkozásba is belevágtunk már, amelyből eddig hasznunk nem volt, de tudjuk, hogy szükség van rá. ^ Szintén társulás ez? — Igen, a tiszadobi szakosított sertéstelepben 22 százalékkal vagyunk részesek. Az idén már nem lesz ráfizetéses, de annyi nyereség még mindig nincs, amennyi a törlesztést ellensúlyozná. Reméljük, elérjük majd azt is, hogy igazi nyereségünk lesz. Ha már a sertésnél tartunk, elmondom: a meglévő hagyományos ólak hasznosításával 60 darab kocát tartunk, a szaporulatból évente 5-600 darab hízót szintén közfogyasztásra adunk. A Az 1976-os év eredményei, az eddig el- ^ mondottak jogossá teszik a kérdést: hogyan tovább? — A napraforgó-termesztésről már szóltam. A növénytermelésben a továbblépés alapja a komplex melioráció. Ebben szerepel a szakosodás kívánta táblanagyságok kialakítása, új fasorok, utak létesítése, de mindenekelőtt a vízrendezés. Mi olyan területen gazdálkodunk, ahol már egy közepesen csapadékos esztendőben is sok a belvízkár. A hárommillióba kerülő rendezési tervünk megvalósítása után területünk nagyobb részén már szabályozni tudjuk a vízgazdálkodást. Három öntözőberendezésünk már van, egyet még veszünk, reméljük. mind a négyet hasznosítani tudjuk, — A búzatermesztésben tovább növeljük a bevált martonvásári fajták területét. Uj, korszerű vetőgépet vásároltunk a kukorica és cukorrépa termesztéséhez. A cukorrépa-vetőgép egy menetben végzi a szemen- kenli vetést, a műtrágyázást és a talajfertőtlenítést. Jelentősen fejlesztjük a zöldségtermesztést. A városiasodó nagyközség friss zöldséggel való ellátására szerződést kötöttünk az ÁFÉSZ-szel, a felesleget pedig a MÉK-nek adjuk el. A Hallhatnánk többet az állattenyésztés w terveiről? — A tiszadobi szakosított sertéstelepi társulásban váló részvétel mellett csak a hagyományos tartás javítására van lehetőségünk. Ahhoz nincs elegendő takarmányunk. hogy szakosított tehenészeti telepet létesítsünk. A meglévő 110 darabot az idén 150-re növeljük. Fokozatosan javítjuk az állomány minőségét, növeljük a tejhozamot. Nagyobb fejlesztés a juhászatban lesz. Most tárgyalunk egy 600 férőhelyes juhhodály építéséről. Az állatforgalmi vállalattal megállapodást kötöttünk a háztáji sertésszerződések szervezésére, irányítására. Ezzel tovább erősödött a közös és a háztáji kapcsolata. Mi a véleménye a szakosításról, a korszerűsítéshez szükséges személyi feltételekről? — Az ötéves tervben megfogalmazott feladatokhoz megvannak az irányító szakemberek, fokozatosan javul a szakmunkásellátottság is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már ne lenne teendő. Elsőrendű feladatunk minden területen a minőség javítása. Gondunk a munkaidő jobb kihasználása. A fegyelemről nemcsak beszélni kell, hanem a vezető szakemberek dolga megteremteni a feltételeket a zavartalan munkavégzéshez. Szép eredményeink ellenére is jelentős tartalék van még az időben és jobb minőségben végzett talaj-előkészítésben Különösen hangsúlyoznám a drága növényvédő és gyomirtó szerek szakszerű alkalmazását. Tovább kell kutatnunk az olyan ésszerűsítéseket, amelyeket szomszédainkkal összefogva tudunk megoldani. Példát mondok: a búza vegyszeres gyomirtását repülőgéppel végezzük. Előnyös, mert nem tiporja a vetést, időben nincs a talaj állapotához kötve. A „légi óráknak” azonban megvan az ára. A szomszédos Munka Tsz-nek és nekünk is van egy-egy felszálló bázisunk. Mivel a levegőben töltött időt kell fizetnünk, megegyeztünk a Munka Tsz-szel: nem azt nézzük, hogy kinek a bázisáról szállt fel a gép, hanem, hogy melyikhez van közelebb a végzendő munka. Ezzel az egyszerű összefogással is akár 20-25 százalékos megtakarítást is elérhetünk. A vezetés nemcsak függetlenített appatást a választott vezetők? — Jelentős segítséget kapunk tőlük. Ennek ellenére javítani kell még a gondolkodásunkat, a hármas érdek megítélésében. A választások idején nagyobb gondot kell fordítani a rátermettségre, hozzáértésre. Az előre tervezett statisztikai összetétel alapján ezt a célt nem mindig tudjuk elérni. Sok mindenről szó esett, természetesen nem olyan részletességgel, ahogyan a tagságnak ismernie illik az eredményeket, a terveket. Hogyan fogja ezt mind megismerni, tovább formálni, javítani a szövetkezet gazdája, a tagság? — Mint sok termelőszövetkezetben, nálunk is az a gyakorlat, hogy ágazatonként, munkahelyenként ismertetjük az eredményeket, vitatjuk meg a terveket. Például a gépműhelyben az állattenyésztésről, vagy a növénytermesztésről csak néhány főbb adatot közlünk, viszont részletesen ismertetjük, mi a véleményünk az ő munkájukról, mit várunk tőlük. Ilyen módszerrel itt szó eshet az alkatrészellátásról, az üzemanyag-felhasználásról, a munkaversenyről, a gépészek bérezéséről, mindenről, ami őket közvetlenül érinti. A mai nagyságú termelőszövetkezetekben a közgyűléseken ilyen részletes tájékoztatásra, vitára már nincs lehetőség. Köszönöm az interjút. Csikós Balázs KM
