Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET Domanovszky Endre festészete 80 éve, 1897. január 23-án született Domanovszky Endre. Ebből az alkalomból közöljük Bényi László tanulmányát. Domanovszky Endre művei azok, amelyekkel leghitelesebben, legátfogóbban tudjuk érzékeltetni új művészetünk jelen és jövő arculatát. Ha csak egy pillantást vetnek itt reprodukált képére, amely a Dunai Vasmű bejárati freskójáról készült, meg kell érezniük: erő, a gondolat tisztasága és az érzés ben- sősége jellemzi őt. Éppen ezért volt ő nem csak alkalmas, de hivatott is arra, hogy monumentális freskófestészet területén tegyen tanúvallomást korunk legszebb és legnagyobb vívmányáról: a munkás és a paraszt összefogásról, megrendítő találkozásáról történelmünkben. Festészetének mesterségbeli méltatása előtt, a mű tartalmáról, tehát Domanovszky emberi mondanivalójáról kell beszélni. Nemcsak azért mert ez a tartalom új, hanem azért elsősorban, mert bármily virtuóza is az ecsetnek a művész, sosem avatná őt igazi mesterré e műve, ha nem egy hatalmas emberi élmény irányította volna képzeletét. Ennek a műnek a mondanivalója nem megadott, megrendelt „téma”. A jobboldali csoportban a föld embereit ábrázolja, a parasztokat, a baloldaliban a munkásokat, a bányák, kohók embereit. A kenyér az, ami összefogásukat, találkozásukat megpecsételi, mint hajdanában a vérszerződés. Ez a kenyér szimbólum is: az egyetemes történelem legnagyobb harcainak rugója, osztálykülönbségek mércéje: szegények legszebb álma, gazdagok asztalának morzsája. De a kenyér még annyi minden, ami a valódi művész szívében mélyen, sírva és kacagva él, kisgyermekek máj szólásának látványa, hajnalban kelő asz- szonyok sürgölődésének, tűnődésének meleg hangulata, amint készítik és sütik a friss kenyeret, de aztán régi koldusok, csavargók tekintetének kiéhezett pillantása és régi sztrájkok indulata, tüze is ehhez fűződik. S mindennek a bensőséges érzésvilágnak tükröződését látjuk abban az gyan a leány nyújtja, s a férfi nyúl a kenyér felé. Régi keleti mesékben a varázstárgyat szokták ilyesféle féltéssel és benső megin- dultsággal átadni, varázstárgyat, amelynek révén a kunyhók palotákká szoktak varázsolódni. Most is ilyesmi történik, a valóságban: csoda, amelynek erejét, tartósságát a nép összefogása biztosítja. Ez optimizmusunk lényege, — és ha erre gondolva nézzük az arcok kifejezését, megérezni, hogy miért nem kell okvetlenül derűben, vagy mosolyban kifejezésre jutnia ennek az optimizmusnak. Ezek mögött az emberek mögött harc ßM, és múltbéli nehéz sorsuk, ezt nem fogják, és nem kell elf ele j- teniök: a cél, amelyhez elértek sok áldozatba került, ennek komolysága jelentkezik még a kifejezésben. Ugyanakkor a megbékélés nagy buzgalma is, és ha szabad így kifejezni: az otthonosság érződik magatartásukon, mint akik mostoha sorsuk számkivetett- ségéből hazataláltak végre. A freskónak egy másik részletén még fokozódik ez a bensőséges nyugalom, mintegy tartalmi hátterét, magyarázatát adva a középső jelenetnek. Itt a gyümölcs, a termés beérése jelképezi a békés munka sikerét, asszonyok mozdulatának finom ritmusa is jelzi azt a tökéletes harmóniát, azt a biztonságot, amelyet új életünk nyújt. Domanovszky nagy érdeme, hogy e tökéletes harmónia és külső nyugalom ellenére sem érezhetjük festménye mögött a tétlenség, a tunyaság, az álmatagság kifejezéstelen csendDomanovszky Endre: Dunai Vasmű bejárati freskója. jét. A felület nyugalma alatt ugyanis mondanivalójának hője tüzesedik, és ezt a hőt érzésvilágának, temperamentumának melegét festői eszközökkel eleveníti meg. Erős fény-árnyék és színbeli ellentétek, s a mozdulatok finom, de mégis határozott játéka teszi mozgalmassá a kompozíciót. Domanovszkynak nincsenek kész sablonjai bizonyos témák megoldásában. Sikerül az élet minden jelenségéhez olyan közel férkőznie, hogy teljes elevenségében szólaltassa meg, s visszatükrözze benne a való élet, a mindennapok tipikus jelenségeit. ★ Domanovszky Endre 1955-ben festette a dunaújvárosi Vasmű bejáratának freskóját, amely azóta is a szocialista magyar képzőművészet egyik legnagyobb- szabású alkotása. Domanovszky csaknem öt évtizedet felölelő pályája azonban jóval korábban indult. Művészi indulásakor megérintették a neoklasszicizmus időtlenséget sugalló, zárt, grafikus formái, majd a természet ihletésére lírai, idillikus tájakat, finom érzelmektől átszőtt csendéleteket festett. Realizmusa az ötvenes években bontakozott ki. Heroikus emberábrázolását később felváltotta az érzelmek és szenvedélyek dinamikus, olykor már tárgyi- atlan festői világa. Domanovszky az intimebb jellegű táblaképfestészet mellett szakavatott mestere volt a monumentális műfajoknak is. Több jelentős sgrafittot, üvegmozaikot készített, de vizuális élményeit a leghívebben talán a gobelin tolmácsolta. Domanovszky festői útja 1929-től ível, 1974-ben bekövetkezett tragikus haláláig. áhitatos mozdulatban, ahoDomanovszky Endre: Gobelinterv. Arany János és Koncz Zsuzsa Egy lemez missziója Biztos, hogy Beethoven és Mozart örülne, ha hallaná, hogy legjobb műveinek modern hangszerelésű főmotívumait fütyülik az utcán, hogy amit hosszú időn át nem ért el iskolai nevelés, szervezett hangverseny, azt rövid úton elérte néhány jól képzett beatzenész. Jól képzett zenészekről beszélek, akik nemcsak pengetik. vagy ütik hangszerüket, hanem a könnyűnek bélyegzett, valójában oly nehéz szórakoztató muzsikában hasznosítják szakmai és mesterségbeli tudásukat. És amikor ez a téma szóba kerül, akkor azt hiszem, hogy valahol a közművelődés egy terű. létén járunk. Mert az igazság az, hogy ez a bizonyos közművelődés nem annyira misztikus és arisztokratikus, mint ahogy sokan elképzelik. Hogy egy kissé durva hasonlattal éljek: ma a művelődést nem az asszír sassal díszített aranyozott kapun át lehet és kell megközelíteni, hanem egy könnyen kinyitható lengőajtón. Nem szükséges tehát, hogy valaki a mély művészet felavatott papjának kámzsájában tetszelegjen, elég ahhoz egy jól szabott Lee-farmer is. Márpedig a farmereseknek is szükségük van az igazi szépre. S hogy valaki félre ne értse, én a farmert nem egyszerűen a fiatalok öltözékének tekintem, hanem ruhaneműfajtának, amelyikbe belefér az overáll is. Nos, egy hanglemez volt az, amely ezekre a gondolatokra sarkallt. Hanglemez, mégpedig nagyon jó. Miközben néztem a borító külsejét és a belső szöveget, akkor ötlött az eszembe, hogy milyen kevés szó is esik ezekről a mikrobarázdás csodákról. Könyvről, filmről, televízióról, képzőművészeti alkotásról írunk sokat. A kritikus is szívesen élesíti pennáját műremekeken és sikertelen dolgokon, de a lemez valahogy kiesik a szórásból. Vajon miért? Kapható, hallgatható, élményt ad. s ma már sokszor felsőfokon. Ami talán mindennél fontosabb: a legtöbb a legmagasabb példányszámban megjelenő könyvnél is nagyobb számban kerül forgalomba. így van ez Koncz Zsuzsa IX. nagylemezével is. Induljunk ki abból, hogy ez a jó hangú énekesnő a Nemzeti Múzeum kőpárkányán ül. A lemezborító második oldalán Arany János ül a szobor talapzatán, s a távolba látszik az énekesnő. Hogy ez bizarr? Nem. Hozzászokhattunk már ahhoz, hogy a lemezborítók — sajnos főleg csak klasszikus műveké — műalkotásokkal is gyönyörködtetnek. Hogyan került most Koncz egy helyre Arannyal? Az ok egyszerű. A lemez jellege megengedte. Koncz, Szörényi, Bró- dy, Tolcsvay nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy a magyar költészet néhány gyöngyszemét megzenésítse. Ott sorakozik egymás mellett Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Ady Endre, József Attila, és Weöres Sándor, s a B- oldalon Arany nagy balladája, a Szondi két apródja. Amikor a megzenésítésről esik szó, senki ne gondolja, hogy énekelhetetlen dalok születtek. A verseket a fülbe észrevétlen bekúszó, rövid idő alatt megtanulható, jó dallamok tolmácsolják. És itt kezdődik a közművelődés iz_ galmas része. Verseket tanít Koncz és a zeneszerzői együttes, mégpedig nem kényszerítő iskolai körülmények között. Sok magyartanár bizonyára irigykedik, hiszen mennyi meddő kísérlet kell ahhoz, hogy egy-egy diákkobakba beleverjen néhány strófát. Ez a lemez viszont úgy tanít, hogy a hallgató észre sem veszi, s máris értelmez, megért, megszeret és tud. A Szondi két apródja is kis remekmű. Igaz, muzsikusok kiváló csapata szolgáltatja a kísérőzenét, s minden mesterségesen előráncigált magyarázat helyett megmutatják, mi is az a felelgető az Arany-műben. Nem túlzás, de azt hiszem, ez a lemez missziót teljesít, hiszen százezres példányban tanítja a költészetet. Az új kor kétségtelen sok új formát követel meg, a művelődés és ismeret- terjesztés területén is. Jó, hogy Koncz, aki intelligens és egyben jó énekesnő, merte vállalni a sokak számára nagyon merésznek tűnő kísérletet. De miért is ne? Ki tud odafigyelni egy unalmas magyartanár TIT-előadásá- ra? Melyik fiatal szakít időt magának arra, hogy csak úgy, passzióból verset tanuljon? Legfeljebb néhány irodalmi színpados megszállott. Ez a lemez ötletet adhatna annak a néhány teoretikusnak, aki népművelési intézményekben, intézetek népművelési szakán bonyodalmas elméletek útvesztőjében nem ritkán ködösítésekkel foglalkozik. Emberi közművelődés kéll. A kultúrát, a művészetet sokkal kevésbé kell félteni a mára hangszerelő beatzenésztől, mint a sznoboktól. Tudom, a művészetek felszentelt csarnokába csak tisztelettel szabad belépni. Ezért is bizakodom abban, hogy Koncz Zsuzsa és a zeneszerzői együttes nem hagyja abba a megkezdett kísérletet. Csodás irodalmunk, költészetünk végtelen tárháza kínálja dalra magát. Nos, jöjjön a többi jó lemez. Szívesen látnám, ha újabb lemezborítókon újabb költőkkel ülne egy kövön Koncz Zsuzsa. Várom továbbra is Beethovent, Mozartot. Bachot úgy feldolgozva, hogy bebújjon a nem vájt fülekbe is. Mert itt kell kezdeni a köz művelését. Persze Aranyból slágert csinálni kétségtelen nagyobb művészet, mint ná- lóelméletek vonalai közé elbújtatni az embert. De nem érdemes bosszankodni. Inkább dúdolom Konczzal, amit Ady írt: Adja meg az Isten / Mit adni nem szokott / Száz bús vasárnap helyett / Száz víg hétköznapot... Bürget Lajos ÚJ KÖNYVEK Bodnár István két verse Országúton Napba nézek széllel játszom madarakkal vitorlázom álom éhség hátba nem ver fogócskázom végtelennel közel lépek messze szökik szivárványként incselkedik majd átölel kék fűzérrel dombok mögött út letérdel magához vesz fújja felhő hajladozik fűzfavessző igéz a rét körbemegyek méhösztönnel keresgetek kondul az est sátort bontok altatgatnak a csillagok bogár-virág mozgólámpa hatvan szentjánosbogárka keresi fényes éjszakák hódító széna illatát köröttem véletlen tanyák Bruegheli fényű tisztaság. Hazai levél ( A szőlőben fürtökké duzzadnak édesanyád visszerei A tapasztás gombamód púposodik a tavalyi mész alól A szükséges pénzt föladtuk apád A Kossuth Könyvkiadó megjelentette a Marx és Engels műveinek sorozatában — utánnyomásként — a harmadik kötetet, amely a szerzők 1845—46 közötti írásait tartalmazza. A napjaink kérdései sorozatban látott napvilágot Kiss Tamásné Varga Sarolta: Konformizmus és nonkomformizmus című tanulmánya. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Földes Anna tanulmány- kötetét, amely Próza jelenidőben címmel jelent meg. A Gondolat zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot Ká. rolyházy Frigyes könyve, Igaz varázslat címmel. A jövőkutatás témaköréből tartalmaz érdekes tanulmányokat a Studium könyvek sorozatának új kötete, címe A kívánt jövőtől a sok lehetséges jövőig. Zdenek V. Spinar műve az Élet az ember előtt, sok érdekes, színes képpel. Sokadik kiadásban látott napvilágot Szűcs Lajos hasznos kézikönyve, a Növények a lakásban. Az antik világ irodalmai című hasznos kézikönyv szerzője Falus Róbert. A Gondolkodók sorozatban jelent meg egy kitűnő válogatás Jean-Paul Sartre filozófiai írásaiból. A kötet címe: Módszer, történelem, egyén. A bilológiai önképzéshez nyújt kitűnő segítséget az újabb kiadásban megjelent kézikönyv. Nagy Mária és Perendy Mária Biológiai önképzője. A Magyar história sorozatban jelent meg az Egy világirodalom végvidékén, Hegyi Klára tollából. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozatban jelentette meg a nyugatnémet Leonhard Frank Jézus tanítványai című regényét. A Modern Könyvtár sorozatban látott napvilágot Günter Kunért amerikai útijegyzeteinek kötete, A másik planéta. Ugyanebben a sorozatban je. lent meg Pascal Lainé kisregénye, A csipkeverő lány. Bern Ruland izgalmas dokumentumregénye, amely két lány antifasiszta küzdelméről szól, Moszkva szemei címmel került a könyvesboltokba. Űjabb kiadásban jelentette meg az Európa Maupassant: Erős, mint a halál című regényét. Ján Smrek válogatott verseinek kötete is megjelent, Szalatnay Rezső utószavával: A századok — emberek sorozatban, a magyar- szovjet közös kiadás keretében, az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot Alekszej Tolsztoj híres történelmi regénye. az Első Péter. Németh László kitűnő fordításában. Magyar—csehszlovák közös kiadásban — a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban — jelent meg Char, lőtte Bronte világhírű regénye, a Jane Eyre. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó A számítógép és alkalmazása sorozatban meg. jelentette a Kisszámítógépek ügyviteli alkalmazása című kötetet, amelyet Párizs Lajos szerkesztett. Átdolgozott és bővített kiadásban került a könyvüzletekbe Berend T. Iván és Ránki György közös munkája, a Közép-Kelet. Európa gazdasági fejlődése a 19—20. században. KM JQ23E5EBE3
