Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
1977. január 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 „A VÁLLALATOK... A HELYENKÉNT NAGY ARÄNYÜ MUNKÁS- VÁNDORLÁS CSÖKKENTÉSÉRE TEGYENEK KONKRÉT INTÉZKEDÉSEKET.” (A megyei pártbizottság december 21-i határozatából) Kötftdés a munkahelyhez NINCS PONTOS STATISZTIKA ARRÓL, hogy a megyében évente milyen arányú a munkásvándorlás. A kirívóbbak közé tartoznak azok a vállalatok, ahol egykét év alatt a munkáslétszám egyharmada kicserélődött, a többségénél ennél alacsonyabb a fluktuáció. Bármilyen mértékű is a cserélődés, jelentős veszteséget okoz annak a termelőegységnek, ahonnan jön és annak is ahová megy a dolgozó. Mert ha csak egy-egy napot számítunk a ki- és belépésre, a termelésből már két nap kiesik, a betanítási idejéről nem is beszélve. A fluktuáció mérséklése a termelés tartalékainak egyik fő forrósa. A termelés biztonságának fokozásával, a megfelelő bérezéssel, a szociális körülmények javításával, a jó munkahelyi légkör kialakításával, különböző szociális juttatásokkal érhető el, hogy a dolgozó egyre szorosabban kötődjön munkahelyéhez. A módszerek lehetnek azonosak, de alkalmazási módjuk már függ egy-egy vállalat lehetőségeitől. feltételeitől. Ezekről a sajátosságokról beszélt Lipniczki József, a Divat Ruházati Vállalat igazgatója. Új telephelyen kezdte 1973. februárjában a munkáját a vállalat. Száz felvett fiatal közül 10 elhagyta a vállalatot, mert nem tudta megszokni az ülő munkát, vagy a falujába vágyódott vissza. Sokan családi körülményeik miatt nem tudtak alkalmazkodni a kötött munkához, a több műszakhoz. Erre a vándorlásra számítottak a vállalat vezetői, s már eleve magasabb létszámot vettek fel a kezdeti hónapokban. Ennek az lett a következménye, hogy kialakult egy 325 tagú munkáslétszám. A további csökkenés már veszteségeket okozott volna. Intézkedéseket hoztak, amelyekkel útját állhatták a kilépéseknek. Az eredmény : tavaly 18-ról 13 százalékra csökkent a ki- és belépés. MI KÖTI HUZAMOSABB IDEIG EGY VÁLLALATHOZ a dolgozót? Először is az, hogy tudjon folyamatosan, korszerű berendezésekkel termelni, így jól keresni. A termelés biztonságát úgy fokozták, hogy évente milliós nagyságrendben vásároltak speciális gépeket, nagy teljesítményű vasalókat, gombfelvarrókat, ragasztógépeket. A folyamatos termelést a kapacitások teljes lekötésével biztosítják. Már most januárban biztos tőkés és hazai piaca van 130 ezer női kabátnak, 70 milliós értékben. A végrehajtott üzemszervezési intézkedésekkel a jól dolgozók megtalálják számításukat. Tavaly 5,1 százalékos bérfejlesztésben részesültek a fizikai munkások. A bérek rendezését személyenként is állandóan napirenden tartják. Bevált az az ötödik éve alkalmazott módszer, mely szerint a művezetőből, a szakszervezeti bizalmiból, a KISZ-vezetőből és a szalagvezetőből álló bizottság vizsgálja meg a béreket és dönt a változtatásokról. Nagy gondot fordítottak a szociális körülmények javítására. A múlt év szeptemberében adták át az öltözőt, a mosdót, a melegítő konyhát, az éttermet. Hetente kétszer rendel az üzemorvos és állandóan ad tanácsokat a lányoknak, asszonyoknak az üzemi ápolónő. A monoton munkát szünetekkel, üzemi tornával élénkítették. Most tervezik a bejáróknak a klubszobát és a könyvtárt, ahol tanulhatnak, kihasználhatják azt az időt, ami eddig elveszett, a műszakok végétől a vonat, a busz indulásokig. A VÁLLALATNÁL A 30 ÉVEN ALULIAK száma meghaladja a 300-at. A fiatalokról is rendszeresen gondoskodnak a beiskolázástól a káderképzésig. Az ipari tanulók külön műhelyben gyakorolnak, a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak és a hatodik félévtől teljesítménybérben dolgoznak. Ez azért jelentős, mert még tanulóidejükben a szakmunkásokét megközelítő bért kapnak. Hozzájárulnak a szakmunkások továbbképzéséhez. Jelenleg ötvenen tanulnak-ruhaipari, köz- gazdasági szakközépiskolákban, gimnáziumokban. A 60-as évek elején a vállalathoz került szakmunkások nagy részéből képezik a középvezetőket, segítik azokat, akikben több ambíciót látnak. A három társadalmi ösztöndíjasuk a profilnak megfelelő felsőoktatási intézményekben tanul, ők három évig kötelesek a vállalatnál maradni az iskola befejezése után. Támogatják a fiatalok lakásépítését. Az idén 100 ezer forintot költenek erre a célra. A minimális támogatás 15 ezer forint, de többet adnak, ha az igénylők anyagi körülményei szükségessé teszi. A törzsgárda kialakításában fontos feladatot szánnak a brigádoknak, akik a beilleszkedéstől szinte a nyugdíjkorhatárig bármilyen egyéni és közös témában segíthetnek egymásnak. Egy összeszokott, kisebb közösség sokat tehet azért, hogy az átmeneti nehézségekből munkahely-változtatásra ne kerüljön sor. Törzsgárdatag ötéves helyi munkaviszony után lehet a dolgozó. Az évenkénti anyagi jutalmazás itt gyakran együtt jár szabadsággal és külföldi üdültetéssel. GONDOT JELENT VISZONT. — mint a legtöbb nőket foglalkoztató ágazatokban mindenhol — a gyermekgondozási segély után a nők munkába állítása. Nyolcvan fiatal édesanyának küldtek levelet és megkérdezték, visszajönne-e ha egyműszakos szalagot létesítenének. Mindössze 22 válasz érkezett és többségük nemleges volt. Ezért most arra gondolnak, még a szülés előtt megszervezik a kismamaszalagot, hátha úgy többen jönnének vissza a gépek mellé. Ez a gyakorlat a Divat Ruházati Vállalatnál. Mindig újabb és újabb intézkedéseket kell hozniuk ahhoz, hogy a vándorlás ne folytatódjék, hiszen a munkaerőtartalékok kifogyóban vannak, s a szervezettség, a követelmény nem tűri el a gyakori létszámcserét. Balogh Júlia Fényes csillár I gazán az értékeli a fényt, aki sötétségben is élt. ★ Égre nyíló lakás Nyíregyházán a Honvéd utca 34/b. Egyetlen szoba, négy ember hajléka, a Makula család otthona. A szükséglakás mellett egy összeeszkábált fáskamra. Ennyi Makula Istvánnak minden vagyonkája. Semmi több. És a két gyerek: Ági és Pali. Mindkettő iskolás. Anyjuk mondta, hogy egy ideig ide, a közeli „cigányiskolába” jártak. Aztán el kellett vinni őket, mert nem tudtak otthon tanulni. ★ Karácsonyig Makuláék lakásában petróleumlámpa világított. Emiatt került el otthonról rokonokhoz más városba tanulni a negyedikes Ági és az ötödikes Pali. Karácsony előtt, amikor megérkezett a lakásba a két gyerek, s meglátta a fényességet, felderült az arcuk. — Honnan lett fény, apu? — kérdezte Palika. — Gyűjtöttetek rá pénzt? — így Ági. ★ Szinte a véletlennek köszönhető, hogy „felfedezték” Makula István gondját. Kerti munkásként dolgozik a feleségével a nyíregyházi tejüzemben. Karácsony előtt az egyik reggel a szokásosnál korábban ment be dolgozni dr. Szendrei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója. így találkozott a mindig serénykedő, ügyes kezű, köztiszteletben álló munkással. Beszélgettek. Szóba került a család, az ünnepre való készülődés. Ekkor említette meg félszegen, de segítséget remélve nagy gondját Makula István az igazgatónak, aki megdöbbent, és szinte nem akarta elhinni, hogy létezik még Nyíregyházán olyan lakás, ahol petróleumlámpával világítanak. ★ Amilyen gyors volt a gond felfedezése, olyan gyorsan oldották is meg. összefogtak a szocialista brigádok. Felajánlotta segítségét Tóth Árpád, a Csályi Ferenc szocialista brigád vezetője, Marton József, a Gagarin aranyplakettel kitüntetett brigádból, a Váci Mihály brigádból Bába Imre csoportvezető, Vinai Miklós, Padányi Béla villanyszerelők, Antal József és a többiek... Mértek, szereltek, tetőt másztak, „Kati” néni — Barzó Jánosné, a párttitkár — eljárt a TITÁSZ-nál, hogy soron kívül intézzék Makuláék ügyét, adjanak mérőórát. Beszélt a szomszédokkal, engedjék meg a villany- vezeték lecsatlakozását. Egyetlen nap alatt történt meg a csoda. Kigyúlt a fény Makuláék lakásában. így köszöntötték a karácsonyt. ★ Csillára az a brigád „dobta” össze a pénzt, amelyiknek tagja Makula István is. Ez volt az ő ajándékuk. F. K. Téli gépjavítás Ezekben a hetekben a műhelyekben izzadnak a szerelők, a traktorosok is nyakig olajosok. Olajos benzinben mossák az " apróbb alkatrészeket. Szétszedve árválkodnak a javítás alatti erőgépek, várják az elkopott, elhasznált alkatrészek pótlását, ügyes esztergályosok készítik a nehezen vagy egyáltalán nem beszerezhető darabokat. Javítás alatt az ekék, vetőgépek, szerelik a megviselt permetezőket és a sokféle munkagép javítása munkát ad kovácsnak, szerelőnek, esztergályosnak, hegesztőnek, még a kerékgyártónak is. Ahol még arról is gondoskodnak, hogy a szerelőműhely fűtött legyen, ott jobban megy a munka, nem küszködnek gémberedett ujjakkal egy-egy kis rugó, vagy alátét elhelyezésével. Általában nem szokás téli gépjavítási kampányról beszélni, hogy a folyamatos, tervszerű karbantartás egész évben szükséges, de hát az idő mégis alkalmasabb, több a szereldékben foglalkoztatható ember, és ami a legfontosabb, maga a gép kezelője is ott tud lenni a hibák feltárásánál és a kijavításnál egyaránt. Sas László és Jakab László a nyírtura-sényői Zöld Mező Hammel József Tsz műhelyében MTZ—50-es erőgép motorját javítja. Jól vizsgázott az Szántóföldi növényvédelem — négyszeres területen Tavaly a száraz időjárás kedvezett néhány nö- vénykárosítónak. A gombabetegségek közül a legnagyobb gondot a varaso- dás okozta az almáskertekben. Ennek ellenére a korábbi évekhez hasonlóan alakult a felhasznált növényvédő szerek meny- nyisége: összesen 3600 tonna rovar- és gombaölő szert permeteztek ki a gazdaságok, 328 millió forint értékben. A Szabolcs-Szatmár megyében nagy területen és nagy mennyiségben, termelt téli almát leggyakoribb betegségeitől — a lisztharmattól és a varasodástól — az előrejelzésen alapuló növényvédelemmel időben, kevesebb szerrel sikerült megvédeni. Az őszi exportszállítások alkalmával sem adódott probléma. Keresett a magyar növényvédő szer A megye gazdaságainak háromnegyed részében megfelelő szervezettséggel végezték a növények védelmét. Különösen kiemelkedett ezek közül a mátészalkai és bal- kányi állami gazdaságok, a napkori, a tuzséri, a nyír- madai, a vajai termelőszövetkezet. Ezek több száz hektár területű almáskertekkel rendelkeznek. A szer- és gépellátás megfelelt az igényeknek. Továbbra is keresettek a Ker- titox családhoz tartozó permetezőgépek és a magyar növényvédő szerek. A Szabolcs- Szatmár megyei Növényvédő Állomás mintegy 70 növényvédő és gyomirtó szert vizsgált meg. A legújabb termék, a magyar gyártmányú SF 101-es lisztharmat elleni szer kitűnőre vizsgázott kísérleteik során. A szántóföldi növényvédelemben legjelentősebb a vegyszeres gyomirtás nagyfokú elterjedése. Ezt bizonyítja, hogy 1975-höz képest — amikor 1300 tonna volt a felhasználás — 250 tonnával többet permeteztek ki tavaly a mezőgazdasági nagyüzemek. A megye gazdaságai 161 ezer hektáron végeztek gyomirtást. Ez 1970-hez viszonyítva négyszeres terület- növekedést jelent. A kalászos terület 60 százalékán irtottak gyomot, de lehetőség van arra, hogy a kukorica, burgonya, cukorrépa és a zöldségfélék gyomirtását is nagyobb területen, végezzék vegyszerreL Repülőgépről 25 ezer hektáron Gondot csak a hozzá nem értés okozott. A gazdaságok nem ismerik kellően a gyomokat és a szerek hatását ezekre a növényekre. Különösen jelentős veszteséget okozott ez a cukorrépánál és a burgonyánál. A megoldás: minden mezőgazdasági nagyüzemben önálló növényvédő szakember beállítása. Jelenleg a gazdaságok harmada rendelkezik függetlenített szakemberrel, a többiekben kapcsolt munkakörben dolgoznák. A növényvédelem legfiatalabb, de legdinamikusabban fejlődő ága a repülőgépes permetezés. A gazdaságok 25 ezer hektáron végeztek lombtrágyázást, ezenkívül fejtrágyázást és permetezést is repülőgéppel. A gávavencsel- lői Solánum burgonyatermesztési társulás területének 80 százalékán már repülőgép végezte a növényvédelmet. (sípos) Á mezőgazdasági üzemek tervkészítése 40 százalékkal növelik a zöldségtermelést A mezőgazdasági üzemek idei terveiről tanácskoztak csütörtökön a MÉM-ben; dr. Szilágyi Sándor MÉM- főosztályvezető előadásában elmondotta, hogy az elmúlt évhez képest idén 7-8 százalékos termelésnövelést terveznek a mezőgazdaságban. A legnagyobb arányban az állami gazdaságok árukibocsátása nő, az állami üzemek 15 százalékkal fokozzák teljesítményüket. A mezőgazdasági üzemeknek az idei tervek elkészítésekor nagy gondot kell fordítaniuk a termelési színvonal fokozására. A gazdaságok az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a tervfeladatok közé veszik fel. Egyebek között a zöldségtermelés színvonalát, hozamait kell növelni, miután az 1977. évi terv 40 százalékos termésnövelést irányoz elő országosan, és ez az elvárás csakis úgy valósulhat meg, ha az üzemek megfelelő intézkedéseket tesznek az egyébként idén anyagilag jobban ösztönzött kertészeti ágazat árukibocsátásának termelékenységének fokozására. ★ A termelési rendszerek elterjedése, a feldolgozó ipar és a fogyasztók igényének változása miatt bővíteni kell a sárgarépa fajtaválasztékát. Az egyik e célra nemesített fajtát a „keszthelyi hengerest” több éves kisparcellás és üzemi tapasztalatok alapján az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet államilag elismert fajtának nyilvánította. A több mint 10 éves szelekcióval előállított új fajta gyökere egyenletes hengeres alakú, tompa végű, kissé gyűrűzött felületű. Nagysága alkalmassá teszi gépi szedésre. Elsőosztályú termésaránya lényegesen jobb, karotin- és szárazanyag-tartalma is nagyobb, mint a többi fajtáé. A tulajdonságai alapján — a szakemberek szerint — alkalmas a konzervipari nyersanyag minőségének javítására. Az is lényeges, hogy az összes sárgarépafajta közül a „keszthelyi hengeres” tárolható a legkisebb veszteséggel, így a lakosság friss sárgarépával való folyamatos ellátását is javíthatja.
