Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Boldog új esztendőt! Irta: dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára i 1976-os esztendő sokáig emlékezetes marad számunkra. Fontossságát és jelentőségét az adta, hogy elkezdtük a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai és az ötödik ötéves terv első évére kialakított feladatok megvalósítását. Emlékezetes marad azért is, mert a feltételezettnél és a szokásosnál jóval nehezebb év volt. A szélsőséges és a kedvezőtlen időjárás, a korábbinál nagyobb őszi munkacsúcs, a szállítási és értékesítési gondok, az új közgazdasági szabályzók megismerése és hozzáértő alkaftnazása, a kedvezőtlen külgazdasági feltételek nagy próbatételt jelentettek és helytállást követeltek megyénk minden dolgozójától. Most, az új év első napján örömmel állapíthatjuk meg, hogy leküzdöttük a nehéz akadályokat, értékes és eredményes esztendőt zártunk. Terveinket teljesítettük, sikeresen és töretlenül építjük a fejlett szocialista társadalmat. Erősödött a párt, a munkás-paraszt szövetség, a megye lakosságának cselekvő egysége, teljesebben és közvetlenebbül érvényesül a szocialista demokrácia. Fiatal munkásságunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, szellemi dolgozóink helytálltak, s teljesítették az elvárásokat. A megye iparáról örömteli büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy Jn-14 számlákkal növelte termelését. A növekedés jelentős része a termelékenység emelkedéséből származott. Dicséretes a szabolcsi gyárak rugalmas alkalmazkodása a sok új feltételhez. Javult a termékek értékesítése, és növekedett az exportra alkalmas áruk aránya. Sorolhatnánk a mind több, időre elkészült létesítményt, amelyek közül első helyen kell említeni a lakásépítés területén kifejtett erőfeszítésekét. Építőmunkásaink megértették: a lakások elkészítése nem egyszerűen egy a tervfeladatok közül. Életszínvonal-politikánkban is döntő hangsúlyt kap a lakás, amely emberek ezreinél áz otthonteremtés feltétele. Sokat emlegettük a most véget ért esztendőben: nehéz körülmények között dolgozott mezőgazdaságunk. Ha most mégis arról szólunk, hogy teljesítettük termelési előirányzatainkat, az az emberi helytállásnak és annak köszönhető, hogy egy korszerű nagyüzemi rendszer keretében dacolhattunk a szeszélyes tavasszal, az aszályos nyárral, a kiszámíthatatlan ősszel. Ha nem ilyen körülmények között gazdálkodunk, akkor a terméskiesés bizonyára nagy gondokat okozna. De például kenyerünk alapjából, a búzából 50 ezer tonnával több került magtárainkba, mint 1975-ben. A téli alma több mint 40 ezer vagannyi mennyisége meghaladta a várakozást. Beszélhetünk tehát örömökről, eredményekről. Azt is tudjuk: marad megoldanivaló bőven. Mérsékelten fejlődött az állat- tenyésztés, és még nem érezhető eléggé az állomány létszámán az a sok jó irányba ható intézkedés, mely a tenyésztési kedvet hivatott növelni. Az ötéves terv első évének eredménye, hogy gazdagabbak lettünk. Ha szerény mértékben is, de nőttek a jövedelmek, 10 milliárd forintot költött a lakosság az üzletekben, 4600 lakás épült, gyermekintézményeinkben mind több gyermek számára nyújt tudást, biztonságot az állami gondoskodás. Ha a sikereket vesszük számba, akkor ehhez hozzá kell tennünk: ez csak úgy volt lehetséges, hogy megyénk lakossága magáévá tette a párt politikáját. A szakszervezeti, a népfront-, a KISZ-, a szövetkezeti kongresszusok, s az ezeket megelőző megyei tanácskozások egyértelműen hitet tettek azért: erejüket nem kímélve dolgoznak a párthatározatok megvalósítása érdekében. Ez a százezrek véleményét magába foglaló, felelősséget és elkötelezettséget tükröző magatartás biztosítéka a jövő nagy feladatai sikeres végrehatásának is. Megyénk kommunistáinak helytállásáról külön említést kell tenni. Pártunk életében fontos és kiemelkedő esemény volt a párttagsági könyvek cseréje. Itt nem egyszerűen egy ünnepélyes aktusról van szó. A tagkönyvcserével kapcsolatosan megélénkült politikai élet, az értékelő és mérlegelő aktivitás azt mutatta; az új párttagkönyvek átvétele egyben vállalás is volt. Megyénk kommunistái — érezve a kongresz- szus szabta feladatok súlyát, a gazdasági élet javításának felelősségét, a jövőt építés nagyszerű távlatát — valóban betöltik hivatásukat. És amikor a jövőről beszélünk, nem valami távoli, mesz- szelévő időt látunk magunk előtt. A jövő már a ma is, az 1977-es esztendő minden napja. A fejlett szocialista társadalom egy-egy esztendő egymásra rakott, mégpedig gondosan és fegyelmezetten összeillesztett téglájából épül. Épül láthatóan, kifejezésre jut gazdagodó községekben és városok- ban, modern ipari üzemekben, korszerűen dolgozó mezőgazdaságban. De ami mindennél fontosabb: megnyilvánul minden egyes emberben, a tartalmasabb, teljesebb életben. Mert vajon mit érnének önmagukban az anyagi javak? Mit jelentenének az ipar és mezőgazdaság sikerei, ha nem mérhetnénk, mennyiben szolgálták és szolgálják az embert? A fejlett szocialista társadalom nemcsak építményeket és termelési sikereket jelent, hanem jelenti azt is, hogy az emberben is felépül az új, ami több és jobb a réginél. Az emberben épülő szocializmus nagy munkájában sincs szégyenkeznivalónk. És ilyenkor már nemcsak arra gondolunk, hogy mennyi fiatal tanul korszerű iskolákban, hogy nagyot léptünk azon a téren is, hogy szaktanárok tanítják gyermekeinket. Mindez talán természetes, mint ahogy az sem kétséges, ezen a területen is van mit tennünk. A-gazdálkodás azon is mérhető, hogy mind többen vannak, akik aktívan politizálnak. Hogy a munkások és parasztok a tulajdonos jogán, a hatalom keretén belül felelősséggel élnek a jobbra törekvést serkentő kötelességükkel. A gyarapodást mutatja az a sok ezer felnőtt, aki újra a tankönyv mellé ül, az a jó értelemben vett elégedetlenség, mely okulásra, ismeretszerzésre serkent tízezreket. Életünk attól szebb, hogy a megszerzett anyagi javakkal mind többen és mind jobban tudnak élni. Ez szüli a magasabb igényeket, a türelmetlenséget a jobb iránt. Ma már aligha akad valaki, aki ne tudná, mindez csak a munka, a jobb minőségben végzett emberi tevékenység eredményeként születhet meg. Az 1977-es esztendő sem lesz könnyebb, mint az, amelyet magunk mögött hagytunk. Azzal, hogy a naptáron fordítunk egyet, tulajdonképpen nem valami újat kezdünk, hanem folytatjuk a megkezdettet. A célok nem változnak, munkánk alapja továbbra is a párt által megjelölt út folytatása, az ötéves terv törvénybe iktatott kötelezettségeinek teljesítése. Ha valamiben változtatni és változni kell, ez a munka minősége, hatékonysága, a felelősség mértéke. Ha végiggondoljuk a teendőket, akkor látni: az ember kap különlegesen nagy feladatokat. Az egyéni kezdeményezőkészség, a szellemi erőforrások összpontosítottabb felhasználása, a feladatok egységes értelmezése, a következetes végrehajtás és az ellenőrzés, a fegyelmezett munka, a szorgalom, a népgazdasági érdekek érvényesítése. Ez a felsorolás már önmagában is érzékelteti: nincs dolgozó ember a megyében, akire ne várna nagy munka. Nem szűkíthetők a kötelességek csak a közvetlen termelésben dolgozókra. Az előttünk álló feladatok végrehajtásánál számítunk a vezetőkre, akik távlatokban gondolkodva felelősségteljesen munkálkodnak. A tudomány embereire, akik valóban termelőerővé teszik szakáguk ismeret- anyagát. A nevelőkre, akik egy felnövekvő nemzedéket formálnak olyanná, hogy alkalmassá váljon a szocialista társadalomért való munkára. Számítunk a már nyugdíjban lévők nagy tapasztalatára, s az ifjúságra, mely oly gyakran bizonyította rátermettségét. És a feladat nagyszerűsége az, amely törvényszerűen mozgósítja megyénk kommunistáit, akik példamutatással, a határozatok következetes végrehajtásával, a termelés pártellenőrzésének javításával, a demokratizmus fórumainak gazdag tartalommal való megtöltésével segítik céljaink megvalósítását. A ma kommunista forradalmára a munkahely frontvonalában kell, hogy vállalja a küzdelmet, a lelkesítő mozgósító agitátor eseményeket formáló szerepét. Üj nagy építkezések befejezése és folytatása vár ránk Űj- fehértón, Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és másutt. Tervezzük, hogy iparunk 6-7 százalékkal, mezőgazdaságunk 4-5 százalékkal termeljen többet. Várjuk a jobb minőséget, a még több exportképes árut, a hatékonyabb termelést, a takarékos gazdálkodást, a jobb ellátást, a kereskedelem javuló munkáját. Üjabb 4200 lakás építése is szerepel a tervben, s mellette egy sor egészségügyi, művelődési, kommunális létesítmény elkészülése. Tervezzük a szebb városokat, a jobban ellátott községeket, a társadalmi gyarapodásunk mellett egyéni sorsunk gazdagodását is. K vánjuk mindezt, s dolgozunk érte. Ezek a feladatok tesznek még jobban eggyé, alakítják az új társadalom új emberét. Nagy munka ez, s mindenkitől a legtöbb tudást, a legjobb erőt és a leglelkesebb akaratot követeli. Kívánom, legyen meg mindez mindenkiben. Kívánom a boldog, munkás új esztendőt minden egyes szabolcs-szatmári embernek. Kívánom, hogy 1977 legyen eredményekben gazdag sok örömet adó esztendő, melyben teljesülnek vágyaink. Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak ! MA Győri Imre írása a propagandamunka feladatairól (3. oldal) XXXIV. évfolyam, L szám ARA; 1 FORINT 1977. Január 1,, szombati Elek Emil fotomontázsa
