Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 1. A Tisza rene­szánsza Hajóval Záhonytól a tengerig SZŐKE, SZILAJ, SZESZÉ­LYES, S KI TUDNA FEL­SOROLNI, HÁNYFÉLE JEL­ZŐT KAPOTT MAR TÖR­TÉNELME SORÁN A TI­SZA, CSAKNEM EZER KI­LOMÉTERES HOSSZÁBAN A MÁRAMAROSI HAVA­SOKTÓL A DUNÁIG. A 19. század második fe­lében végrehajtott Tisza-sza- bályozás óta (amely többek között Vásárhelyi Pál és Széchenyi István nevéhez fűződik, és azt jelenti, hogy a folyó kanyarulatait átvágva 1420 kilométerről 977 kilomé­terre rövidítették a Tiszát), most újra reneszánszát kezdi élni hazánk második legna­gyobb folyója. Üjabb vízlép­csőkkel szabályozzák, s ké­szülnek azok a tervek, ame­lyek alapján bekapcsolják az európai víziutak hálózatába, és „pormentes országúttal” kötik össze Európa legna­gyobb szárazföldi kikötőjét, Záhonyt, olyan nagy tengeri kikötővel, mint Rotterdam. Bár e tervek konkrétak, mégis több középtávú tervet vesz igénybe a teljes meg­valósítás. Az azonban már biztos, hogy a Tisza 2000-ben merőben más lesz, mint most. Nyíregyházán a Tisza Mit jelent ma hazánknak, a népgazdaságnak a Tisza? — kérdeztem Gergely Ist­ván államtitkártól, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöké­től. — A Tisza körülbelül az ország negyven százalékának nélkülözhetetlen része — mondta az államtitkár. — A Tisza völgye az ország leg­inkább vízszegény része, s itt csökkennek fokozatosan a vízhozamok is. Ezért kü­lönösen fontos a Tisza víz­lépcsőinek, tározóinak rend­szerét kiépíteni, tovább sza-1 bályozni, és egyben gyarapí­tani vízkészleteit. Nemcsak a Tisza-parti városok, falvak számára létkérdés ez, hanem hatalmas területek öntözése miatt is. Ezenkívül rengeteg ipari vizet igényelnek a Ti­szától, továbbá ivóvizet is — mint például Nyíregyháza, ahol öt-hat év múlva már a Tiszából nyert ivóvizet fo­gyaszthat a lakosság. A me­zőgazdaság, az ipar, a váro­sok szempontjai — folytatta Gergely István — indokolják azt, hogy országos szem­pontból is kiemelten kezel­jük, fejlesszük a Tisza hasz­nálatát. Ha valamikor indo­kolt volt, akkor most kétsze­resen is az, hogy őrizzük meg a tisztaságát, gazdálkodjunk vízével takarékosan, hogy se­hol se nélkülözzék, ahol az élethez kell. Kelet­Magyarország kis Balatonja A szeszélyes folyót azon­ban nagyon nehéz megzabo­lázni. A sokoldalú megoldást a vízlépcsők jelentik, • ame­lyekből az első éppen a mi megyénkben, Tiszalöknél épült, az ötvenes évek ele­jén. A második — a hetvenes évek elején — a kiskörei víz­lépcső volt, és amely építé­sének még csak első szaka­sza fejeződött be. Erről Ádá- mosi Margit mérnök beszélt az Országos Vízügyi Hivatal­ban: — A kiskörei munkákat nagy távlati célok alapján tervezték — mondta. — Az öntözési és vízigényeket, a hajózás feltételeinek javítá­sát, az energiatermeléssel egybekötve kellett megolda­ni. Az első ütem megépülte után húszmillió köbméter víz hasznos tárolására van lehetőség. A második ütem­ben még másfél méterrel emelik a víz szintjét, s ek­kor már százmillió köbméter hasznos tározásra lesz lehe­tőség: a harmadik lépcsőben ismét másfél méter vizszint- emelés után kialakul Kelet- Magyarország 127 négyzetki­lométer területű „kis Bala­tonja”. Az ország legszegé­nyebb részeit teszik öntözhe- tővé az itteni munkákkal, s 1300 tonnás uszályok számá­ra válik hajózhatóvá a Ti­sza Dombrádig. Kisköre azonban csak egy a tervezett (s részben meg­valósított) munkák közül. Jugoszláviában ugyanis már elkészült a novi-becseji víz­lépcső, és már csak a csong­rádi vízlépcső hiányzik ah­hoz, hogy Záhony Vízi szál­lítási lehetőséget kapjon az Atlanti-óceánt és a Fekete­tengert összekötő európai ví- ziútra. (A csongrádi vízlép­cső beruházási tervét a kor­mány jóváhagyta, s az ötödik ötéves tervben megkezdőd­nek a munkálatok.) Miközben a Tiszán ilyen hatalmas változások történ­nek — változik a Duna is, hiszen az épülő és az évszá­zad utolsó évtizedében telje­sen elkészülő Duna—Rajna— Majna csatorna felveti az egész Duna-vonal rendezésé­nek kérdését. A Duna auszt­riai szakaszát öt vízlépcsővel, duzzasztóművel szabályoz­ták, a román—jugoszláv sza­kaszon húsz méterrel emel­ték meg a Vaskapunál a Du­na vízszintjét, román—bolgár együttműködéssel két vízlép­cső épült. Az így alakuló eu­rópai víziútnak már csak a magyar—csehszlovák felső szakasza nehezen hajózható. Ezt a Gabcsikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer oldja majd meg, amelyet várható­an az ötödik ötéves tervben megkezdenek építeni. Autó, vonat helyett A vízlépcsők nyomán lehe­tővé váló öntözés haszna szé­les körben ismert. De még két adat: a vízlépcsők nyo­mán hajózhatóvá váló folyó­szakaszon a vízi szállítás mindössze egyötödébe kerül a közúti szállítás költségeinek és a vasúti szállításénak is csak egyharmadába. Az egy­re zsúfoltabbá váló utak, vasútak számára a megköny- nyebbülést, a szállíttatok szá­mára már a jóval olcsóbb költségeket jelenti majd a Tisza. S talán nincs már messze az az idő sem, amikor Zá­hony mellett, Komoróban nemzetközi hajókikötőben ra­kodnak. Az ember szolgála­tába állítva a szeszélyes fo­lyót. Marik Sándor Tizenegy embert ütött ei Öt év gázolásért A tragikus hír bejárta az egész országot: Kiss Sándor 29 éves kazángépész, mátészalkai lakos Tunyogmatolcs és Gyűr­telek között személygépkocsijával tömeges balesetet okozott. Két férfi a helyszínen, egy harmadik társak a kórházba szál­lítás után belehalt sérüléseibe, heten súlyos, illetve kisebb sérülést szenvedtek. Kiss Sándort a rendőrség őrizetbe vette. November 8-a, este három­negyed öt. Az út száraz, az ég borult, az éjszakai sötét­ségben csak a gépkocsik fényszórói világítják meg az utat. Az Ecsedi Láp Vízgaz­dálkodási Társulat kubikosai hazafelé mennek. A busz nem jött értük, a másikra, a bi­zonytalanra nem várnak, ta­lán út közben felveszi őket valaki. Kettesével mennek az út jobb oldalán, lámpájuk nincs, a gyalogolásra nem számítottak. A szembe jövő kocsik fényétől karjukkal ta­karják el szemüket, a mö­göttük jövők nem zavarják őket. A matolcsi sorompót már elhagyták, Győrtelek fe­lé közelednek. Tizenegyen vannak. Szembe két autó fé­nyét látják, aztán nagy csat­tanás, jajgatás, kiabálás és tízen tízfelé repülnek. ' ★ Balogh Dániel: párosával mentünk a sötétben. A sze­münkbe autó világított, há­tulról semmit sem vettünk észre. Egy nagy csattanást hallottam, aztán valami meg­lökött, berepültem az árokba. Veres Sándor: nem tudtuk mi, hogy melyik oldalon kell menni. Lámpa? Az nem volt. Én se vettem észre semmit. Borzasztó még visszagondol­ni is rá. Ketten már ott meg­haltak. Nyolcán kerültünk kórházba, én könnyebb sérü­léssel megúsztam. / ★ Magas, barna, nagy darab ember Kiss Sándor. Amióta letartóztatták, egyetlen nyu­godt perce nincs. Önmagától, a saját lelkiismeretétől. Ha a balesetről kérdezik, nem tud zokogás nélkül válaszolni. Huszonkilenc éves, két gyer­mek apja. A mátészalkai költségvetési üzem kazángé­pésze, munkahelyéről nagyon jó véleményt adtak róla. Jo­gosítványa még nincs két­éves, 18-19 ezer kilométer vezetett, az éjszakai vezetés­ben nincs gyakorlata. — Éjszakai műszakban dolgoztam. Reggel lefeküd­tem, de rokonok jöttek, nem pihentem ki magam. Délután Kisarban voltam, aztán a szüléimét látogattam meg Matolcson. Innen igyekeztem hazafelé 4 éves kislányom­mal feleségemhez, aki két héttel azelőtt szült. Amikor átmentem a vasúti sorom­pón, nem kapcsoltam fel a reflektort, mert a kanyar mögül látszott, hogy jön szembe valami. 70-80 kilomé­teres sebességgel mentem. Amikor az autó közeledett Fodorvasaló, csobolyó, papírvár Mi a hobbyja ? Régészet ______________sin____________ De hiszen nekem azt mond­ták, Danku Sándor régiség- gyűjtő — lepődtem meg, ami­kor beléptem a tágas, mo­dern bútorokkal berendezett nyíregyházi lakásba. Amikor azonban a házigazda végig­kalauzolt otthonában, meg­győződtem róla, hogy még­sem történt félreértés: a múlt századok emlékeit idéző tár­gyak harmonikusan illesz­kednek be napjaink bútorai közé. Valóságos kis házi mú­zeumban járunk. A szűk közlekedő falára függesztették fel a fából ké­szült, ivásra használt csobo- lyót. a béklyókat, az eredeti, cipő formájú fapapucsot, — melyet régen azért hordtak, mert nem telt rendes reggeli­re. Mellette vannak itt többek között a csikósostor, sarkan­tyú, tülkök, díszkardok, múlt századi párbajpisztolyok, ka­rabély, cserebogár alakú lő­portartó, szurony, s egy tizen­két darabból álló fokosgyűj­temény. Az egyik fokos bel­sejében, felnyitható tetejű rejtekhely található, ahová kisméretű tárgyakat, levele­ket -lehetett eldugni. Ritka látnivaló a pici, parázzsal működő fodorvasaló. Ezek a tárgyak Danku Sándor gyűjteményének egy részét alkotják csupán. Szin­te mindegyikük . történel­münk egy-egy időszakát el- leveníti meg, a a múlt érzé­kelhetően jelen van itt. Danku Sándor munkakörénél fogva — gyógynövényekkel foglalkozik — sok helyen megfordul, s ha olyan régi tárgyakat lát, amelyek csak elkallódnának, már pusztu­lásra vannak ítélve, akkor megvásárolja, megőrzi őket. Amik gazdáiknak értéktelen kacatok, neki „kincsek”. Ügy érzi, ezek a ránkmaradt em­lékek kötnek bennünket ösz- sze a letűnt korokkal, ezek teszik érzékelhetővé a múl­tat... Különös hobbyja van a vajai Tamási Józsefnek. Sza­bad idejében papírvárat épít. Évekkel ezelőtt a nyíregyhá­körülbelül 15 méterre egy alakot láttam magam előtt. Ráléptem á fékre. Jobbra árok volt, balról a kocsi jött, megállni nem tudtam. Egy koppanást hallottam és be­tört a szélvédőm. A kislá­nyom nagyon megijedt, sír­ni kezdett. Nem tudom, hány méterrel arrébb megálltam., Kivettem a kislányt is, de akkorra odaért egy őrnagy és figyelmeztetett: ne -vigyem oda, ne lássa milyen baleset történt. Csak ekkor láttam meg hány embert ütöttem el. Bűnösnek érzem magam. ★ Bácsi András 45 éves ku­bikos 2 gyermekes urai csa­ládapa, Katona István 47 éves kubikos 3 gyermekes csengerújfalui lakosok a helyszínen, Bakk Sándor 40 éves kubikos, urai lakos a kórházban meghalt. Kapi­tány László, Katona Katalin Szabó László, Magos Jenő és Gyenge József súlyos, Ba­logh Dániel és Veres Sándor könnyebb sérüléseket szen­vedett. A gyalogosok lámpa nélkül, szabálytalanul, az úttest jobb oldalán, s nem egyesé­vel haladtak. Kiss Sándor nem a látási viszonyoknak megfelelően vezette kocsiját. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa több ember halálát okozó ha­lálos közúti tömeges baleset gondatlan okozása miatt Kisst 5 év szabadságvesztés­re ítélte és 5 évre eltiltotta a járművezetéstől. Kiss és vé­dője enyhítésért fellebbez­tek. Balogh József zi papírgyárban dolgozott, „képzeletét” akkor ragadta meg ez az anyag. Ami más ember számára csupán egy papírdoboz, az neki egy me­sebeli kastély építőeleme, ötletesen, változatosan hasz­nálja fel a hullámpapír sajá­tos formáját a harminc cen­timéternél is magasabb épít­mények díszítésére. Nem szo­kott valóságos épületek után kicsinyíteni, mindig saját fantáziája szerint tervezi meg az elkészülő modellt. Elő­ször keménypapírból megcsi­nálja a kis építmény vázát, majd a hullámpapírt külön­böző irányba fordítva, oly­kor csíkszeletekre vágva fel­ragasztja, díszíti az alapot. Vagy két éve készítette az első papírvárakat. Előzmé­nye az volt, hogy ő is kedvet kapott a gyufaszálból való modellezésre. Készített is né­hány tornyos házacskát, de ezek nem sikerültek túl jól. Papírból sokkal szívesebben dolgozik, ez az anyag jobban engedelmeskedik akaratának, és sokféle díszítésre ad lehe­tőséget. Kántor Éva Nem irigylem a nyír­egyházi Jósa András Múzeumot ebben a hi­degben. Igencsak fázhat így, csupasz lábbal. Jó pár héttel ezelőtt ugyan­is markos munkások es­tek a falak alján végig­futó műkőborításnak, és a nagykalapácsokkal órák alatt lemeztelení­tették a fal jó részét. Aztán a törmeléket pár napon át közszemlén hagyták a járdán, majd elhordták, és maradt a fal lehámozva... A járó­kelők azóta is találgat­nak, mi történhetett. Egyesek szerint az épü­let alapkövét keresték, mások szerint csupán szellőztetik a falakat. Né­melyek azt is megkoc­káztatták: oktatási célo­kat szolgál a levert fal­rész. Építőipari szak­munkástanulók fognak idejárni, hogy megnéz­hessék: téglából is lehet nagy házat építeni. Vé­gül felröppent a legké­zenfekvőbb feltevés: múzeumról lévén sző, minden bizonnyal régé­szeti szenzáció várható a kutatások eredménye­képpen. Addig kutatnak, fúrnak, ásnak, míg elő nem bukkan a várt fan­tasztikus mennyiségű régiség. Mert akkor tud­ják: bejutottak a raktá­rakba... (tgy) Á el*tí n&i vadásza „A vadásztársak férfiszámba vesznek..." Hogyan lesz egy háziasz- szonyból vadász? —- ezt kér­deztük elsőként Ács Miklós- nétól, a megye első női va­dászától, aki 1973 augusztusá­ban kapott vadászigazolványt. (Azóta még három női vadász fogott puskát, dr. Jászai Jó- zsefné, Jászai Károlyné, és Hetei Lászlóné.) Ács Miklós jó tíz éve kö­tött barátságot a vadászattal. Szép trófeák díszítik a nyír­egyházi Tanácsköztársaság tér 10. sz. alatti lakást. Felesége elsősorban a természet, a jó levegő, a szép tájak miatt szegődött mellé, hajtónak. Mikor jutott eszébe, hogy puskát fog? Egy lajostanyai fácánvadászatot említ, amikor „zárták a kört”, s ahány fá­cán volt, mind a feje fölött repült ki. Véletlenül se ott, ahol a vadászok yöltak. Ek­kor gondolta először: bár len­ne kéznél egy puska, legalább a levegőbe lőhetne.... Négy fácánkakas Sok-sok tanulás előzte meg vadásszá avatását. Fél évig volt próbavadász. A vadgaz­dálkodás és a fegyverkezelés titkát éppúgy el kellett sajá­títani, mint egy sor más is­meretet, ami nélkülözhetetlen a vadász számára. Megkapta a vadászigazolványt, megvá­sárolták az „IZS-Bock” pus­kát, elérkezett az első vadá­szat napja, ö is, mint férje, a tiszavasvári vadásztársaság tagja lett. — Nem vagyok nagyon sze­rencsés vadász — mondta. Nem is annyira a zsákmány izgat, mint a táj szépsége, a természetjárás. A legnagyobb siker négy fácánkakas volt egyetlen napon, egy ásik al­kalommal pedig három nyúl. Lőttem már rókát is... — Úgy érzem a vadásztár­sak férfiszámba vesznek. Megszokták, hogy egy np is van közöttük. A többség se­gítő szándékú, akad persze olyan is, ha nincs vadász­zsákmány, könnyen megjegy­zik, „hát persze, mit várjunk egy nőtől...” Ácsnét nem töri le, ha nem sikerül a vadászat, nem panaszkodik, mint né­mely férfivadász... n ...néha cifrákat mondanak" Ott van a nehéz vadász­munkáknál is, mint a nyúl- hálózás. Jó kollektívának tartja a vasvári vadásztársa­ságot, ahol a tsz-gyalogmun- kás, raktáros, gyógyszer- gyári szakmunkás, főmér­nök, orvos, ügyvéd együtt űzi a vadat, a szeren­csét. Olyan ez, mint egy na­gyobb család, amely eddig csüpá férfiből állt, de az utób­bi években változott a hely­zet. — Nem mondom, úgy is férfiszámba vesznek, hogy néha cifrákat is mondanak — mosolyog megbocsátóan. Az­tán megemlíti, nagy elővigyá­zatosság szükséges a vadá­szathoz, hogy ne érjen senkit baleset. Általános vadász­gondot is szobához. Sajnos a vadászszenvedély olyanokat is a vadászmezőkre űz, akik már előrehaladott korban vannak, több dioptriás szem­üveggel, megcsappant hallás­sal forgatják puskájukat. Tő­lük bizony minden vadász tart. Á margitszigeti vadászbálcn S mit csinál a.háziasszony- ból lett vadász, amikor nincs a vadászterületen? Nagyon sokat dolgozik, amikor pedig van egy kis szabad ideje, szí­vesen olvas. Két nagy lánya van, az egyii nemrég ment férjhez. Mos .ogva említi, mióta aktív : dász lett, 5 kapja a meghívót a vadászok évi báljára, amit a Margit­szigeten rendeznek. Páll Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom