Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
4 K E LET-M AG Y ARORSZÁG 1976. december 12. HÉTFŐ: A magyar diplomácia fontos eseményei: Kádár János bécsi látogatása, Losonczi Pál Indiába utazik — A konzervatív kormánypárt visszaesése a japán választásokon — Az olasz kormányfő Washingtonban KEDD: Kurt Waldheimet ismét az ENSZ főtitkárává választják — Spanyol szociáldemokrata pártkongresszus Madridban — A francia elnök belgrádi tárgyalásai — Folytatódik a genfi Rhodesia-konferencia SZERDA: Szovjet—líbiai megbeszélések, Kadhafi Moszkvában — A PFSZ Központi Tanácsának ülése — Üj kormány alakul Libanonban CSÜTÖRTÖK: A NATO miniszteri tanácsának téli ülésszaka Brüsszelben, Kissinger „búcsúfellépése” — Az NSZEP Központi Bizottsága az NDK gazdasági terveiről tanácskozik Berlinben PÉNTEK: A Spanyol Kommunista Párt főtitkárának sajtóértekezlete Madridban — Az ENSZ közgyűlésének határozatai a közel-keleti helyzetről SZOMBAT: Befejeződik a kampány Lisszabonban a vasárnapi, portugáliai helyhatósági választások előtt — A Szíriái elnök folytatja körútját. Kádár János bécsi látogatása során az osztrák parlament épületébe látogatott. A parlament bejáratánál Anton Benya, a nemzeti tanács elnöke fogadta. (Kelet-Magyarország tele- fotó) A HÉT HÁROM KÉRDÉSE: tevékeny esztendő után, méltó évadzárás a magyar diplomáciában: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Bécsben, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Uj-Delhiben tárgyalt. Ami a nemzetközi élet más vonatkozásait illeti, megélénkült a közel-keleti diplomácia s a portugál helyhatósági választások, valamint a spanyol fejlemények az Ibériai-félszigetre irányítják a figyelmet. 1. Hogyan járul hozzá diplomáciánk a nemzetközi légkör javításához? Ismerjük a mértékeket és saját méretünket: hazánk, a Magyar Népköztársaság nem tartozik a legnagyobb és legnépesebb országok közé. Területünk 79-szer elférne Ausztrália térképén, s Indiában 60-szor nagyobb a népesség, a kontinensnyi ország évente 13 millió lélekkel gyarapodik, ami nagyobb a mi összlakosságunknál. Egy-egy ország súlyát, szerepét mégsem egyszerűen anyakönyvi adatai szabják meg, hanem számtalan tényező összhatása. Nem utolsósorban az, hogy ez az ország milyen politikát folytat, mit tesz a béke és a haladás érdekében, kik a barátai és szövetségesei, egy olyan korszakban, amikor mind nagyobb súlyt kaphat a nemzetközi összmunka. Ezért, eszközeinkhez és lehetőségeinkhez képest, a szocialista országok egyeztetett politikájára alapozva, mind aktívabb tevékenységet tudunk kifejteni a nemzetközi légkör javítása érdekében. Egy évtized alatt csaknem 50 országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat, s 117- re emelkedett azoknak az államoknak a száma, amelyek-' kel diplomáciai viszonyban állunk. A KB első titkára, államfőnk, kormányfőnk és külügyminiszterünk az említett időszakban több, mint 260 alkalommal tett hivatalos külföldi látogatást vagy fogadta hazánkban más országbeli partnereit. A sokatmondó statisztikai összegezés ezen a héten újabb fontos feljegyzésekkel gyarapodhatott. Kádár János bécsi látogatása során Bruno Kreisky osztrák kancellárral és más osztrák vezetőkkel tárgyalt, a jószomszédi kapcsolatok további fejlesztéséről s a találkozó nemzetközi visszhangjában kiemelték, egyúttal a kommunista, illetve szociáldemokrata mozgalom két ismert személyisége folytatott eszmecserét. Losonczi Pál második indiai látogatása kapcsolataink folyamatosságára utal, az Elnöki Tanács elnöke olyan időszakban látogatott el a nagy ázsiai országba, amikor kezdenek beérni az Indira Gandhi kormánya által tett nagy erőfeszítések eredményei. A világ és az idők változását vajon mi érzékeltethetné jobban, velünk magyarokkal, minthogy a kelet magányos vándorának, Körösi Csorna Sándornak darzsilingi sírjánál ezúttal a második hivatalos indiai látogatáson lévő magyar államtő rakja majd le a kegyelet és emlékezés virágait ... 2. Mit várhatunk a közel- keleti tárgyalások megélénkülésétől? Az ENSZ közgyűlése túlnyomó többsége ismét a genfi békekonferencia felújítását sürgette közel-keleti vitájának záróakkordjaként. Két fő érdekelt, az Egyesült Államok és Izrael azonban más véleményen volt — elleneznek egy olyan összejövetelt, amelyen minden érdekelt fél. így a palesztin mozgalom is képviseltetné magát. A jelek szerint még kemény diplomáciai csaták szükségesek ahhoz, hogy a jövő év tavaszán valóban érdemi munkához lásson a genfi értekezlet. Addig is folyik a sorok rendezése. Megalakult az új libanoni kormány, politikusok helyett szakértők töltik be a tárcákat, s általános vélemény szerint átmeneti kabinetről van szó. Mindenképpen felvetődik a nagy kérdés, hogy tulajdonképpen eddig semmi sem történt meg azoknak a problémáknak a megoldásáért, amelyek a polgárháború kirobbanásának közvetlen okaként szolgáltak. Tanácskozik a palesztin mozgalom s a kiszivárgott hírek szerint — a libanoni válság után — most a szervezet belső krízisével kell megbirkózni, milyen legyen a vezetés összetétele, miként lehet arányos egyensúlyt biztosítani a különböző nézetek és irányzatok között? Jelentős mozzanat, hogy Kadhafi líbiai elnök — aki a korábbi vitatható és vitatott állásfoglalásaival szemben mind konstruktívabban járul hozzá a kibontakozáshoz —, Moszkvában járt, a legfelsőbb szovjet vezetéssel folytatott eszmecserét. Az élénkülés kétségtelen, ha az események különböző előjelűek is. A közel-keleti helyzet rendezetlensége károsan fékezi az enyhülést, a feszültség csökkentését s valóban ideje lenne a genfi útjelzők nyomán elindulni. 3. Mi történik Spanyol- országban? A kulcsszó ezúttal a keltezésben szereplő városnév: Madrid. A spanyol szociáldemokraták ugyanis nem első kongresszusukat tartják, amint a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is számos sajtóértekezleten válaszolt már újságírók kérdéseire. A héten azonban ez a két esemény — több, mint négy évtized ófa első ízben — Madridban történt. A spanyol fővárosban, ahol változatlanul érvényben van a kommunista párt tevékenységének betiltása, de hivatalosan a szociáldemokratáknak sem engedélyezték eddig a legális működést. Mindez rávilágít a spanyol helyzet ellentmondásaira: a régit nehéz fenntartani. de az új sem volt képes még teljes mértékben áttörni, és a hivatalos vezetés tovább táncol a borotvaélen. Szerdán, december 15-én például népszavazást tartanak, az alkotmányjogi refórm s a jövő évi választások előkészítéseként. A frontok bonyolultságára jellemző, hogy a szélsőjobb- oldal ellenszavazatra készül, a demokratikus ellenzék ez- útal bojkottot, tartózkodást hirdet. A kommunisták viszont bejelentették, hogy a választásokon indulni kívánnak. A kormányzat közben az ellenzék megosztására is játszik, szeretné a kommunistákat elszigetelni. Sok szó esik Spanyolul szágról a brüsszeli kulisszák mögött is: a NATO miniszteri tanácsán a szövetség új tagjelöltjeként beszéltek Madridról. Az Atlanti Szövetség megrendült déli szárnyának aládúcolasát reméli a spanyol belépéstől s a brüsszeli tanácskozáson visz- szautasították a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát, hogy rendeljenek el „létszámstop’'-ot a két szervezetben. Réti Ervin Bizalom Elnökünkkel Indiában H a harmincöt állam szerződéses kötelezettséget vállal, hogy nem támad egymás ellen nukleáris fegyverrel, rendkívül nagy mértékben csökken az atomháború veszélye. S ha azt is tudjuk. hogy e harmincöt állam között ott van az ötből — négy atomhatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország), mindjárt azt is hozzátehetjük: csökken az új világégés fenyegetése. Ezért keltett igen nagy nemzetközi visszhangot, hogy a szocialista békediplomácia, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése éppen ezt kezdeményezte. Most a hét szocialista ország arra hív fel, hogy vállaljanak szerződéses kötelezettséget: nem vetnek be egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A szerződéstervezetnek van egy cikkelye, amelyre külön is érdemes felhívni az olvasók figyelmét. Ez úgy intézkednék, hogy az államok nem csupán saját területükön tartják magukat a kötelezettségvállaláshoz, hanem mindenütt, ahol fegyveres erőik állomásoznak. Ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag nemcsak Európából tiltanák ki az atomfáma- dás rémét, hanem jóformán az egész földgolyóról, mégpedig az eddig ismert összes közegben: szárazon, vízen, levegőben, de még a világűrben is. A szocialista országok javaslatának cím- zetje nem véletlenül a helsinki záróokmányt aláíró államok köre. Helsinki a politikai enyhülés fontos állomása volt. A mostani szerződés- tervezet elfogadásában a résztvevők újabb közös akciója ölthetne testet — a katonai enyhülés egy fontos területén is. S. P. Látogatás AZ INDIÁI LÉGIERŐ AVRO-típusú katonai gépével, a gyakorta aszály- lyal küzdő India Haryana államának termőföldjei fölött repülünk. A gépen J. S. Chawla, a kormány információs irodájának munkatársa tájékoztat. Uticélunk Észak-India Hissar nevű városa, Delhitől 160 kilométerre. Rövid, 35 perces repülőút után érkezünk a városba. Jellegzetesen indiai településen vonulnak át gépkocsijaink, üzletsorok, színesen öltözött indiai emberek, barátságosan integető iskolások között. Vendéglátóink az Elnöki Tanács elnökének az egyetem kísérleti kutatóintézetét kívánták bemutatni. Amand Kashiap professzor, az egyetem rektora fogadta és tájékoztatta Losonczi Pált a kutatóintézet munkájáról és tevékenységéről. Indiában, mindenekelőtt a népélelmezés szempontjából különösen nagy a jelentősége a gabonafélék nemesítésének, a terméshozam emelésének. A kutatóintézet búza- és árpafajták nemesítésében ért el eddig jó eredményeket. Sikerrel folytatnak kísérleteket az eddiginél rövi- debb idő alatt beérő rizsfajták termesztésével is. A tájékoztatás szerint különösen figyelemreméltó intézetük, állatkísérleti tudományos részlege. Losonczi Pál a szakember szemével tekintette meg a paradicsom és padlizsán kísérleti parcellákat, a kísérleti gyapottáblát, a baromfirészleget, a szarvasmarha kísérleti telepet, ahol elsősorban faj- takeresztezéssel, a tej hozam emelésében értek el nagyszerű eredményeket. Az egyetem rektora, az intézmény szakembereinek kíséretében bemutatta magyar vendégének a kutatóintézet 50 ezer kötetes könyvtárát, folyóirat-gyűjteményét. A világ minden részéből érkező folyóiratok között Hissarban örömmel fedeztük feL ha- zai szakfolyóiratainkat. Vendéglátóink elmondták, hogy jó kapcsolatok fűzik őket magyar kollégáikhoz, és szívesen alkalmazzák munkájukban szakembereink észrevételeit és tapasztalatait. Losonczi Pál végül beírta nevét a könyvtár vendégkönyvébe. A háromezer -hektáros kutató- intézet fontos szerepet játszik az indiai mezőgazdaság fejlesztésében. Annál inkább, mert nemcsak kísérleteket, kutatómunkát folytatnak, hanem tanácsadó-szolgálattal is rendelkeznek. ismeretterjesztő tevékenységüket pedig az Indiai Televízió mutatja be. Az egyetem mintegy kétezer hallgatójából évente négyszázan végeznek és kapcsolódnak be’ a mezőgazdaság gyakorlati tevékenységébe. KÜLDÖTTSÉGÜNK A NYÁRI melegben, tűző napon tett látogatás után szívesen tartott kóstolót a frissen préselt hideg narancsléből. A vendéglátás helyén, India gyümölcsei között fedeztük fel a dinnye nagyságú, kétkilós citromokat. Az intézet munkatársai ezzel a saját termésű óriás gyümölccsel ajándékozták meg Loson- , czi Pált. A háromórás látogatás után, katonai gépünkön visszatérve Delhibe, délután is színes program várta a magyar delegációt. A kora délutáni órákban díszes kivitelű albumot nyújtottak át Losonczi Pálnak, amely Körösi Csorna Sándor forrásmunkául használt tibeti dokumentumainak kicsinyített másolatát tartalmazta. VÁROSNÉZÉS után az esti órákban szálláshelyünkön, az ASHOKA hotelben Losonczi Pál és felesége fogadást adott Ali Ahmed, India elnökének tiszteletére. Kerekes Imre Szeberényi Lehel «4 rent REGÉNY 90. Mit csinálhat? Az ember lehajolt, s a kés eltűnt a kezéből. Föld nyelte el — mondta Anyicska, és nem is sejtette, mennyire igaz. Egészen közel lopakodott. Az ember egy kövön ült, maga elé nézett, és egész testében remegett. Sír — csodálkozott a lány: az ember elméjében bajt gyanított. Hirtelen belevakított a gondolat: egy őrült! Hogyan nem gondolt eddig erre? Úgy lehet, a magányba zavarodott bele. Vagy elméje még előbb megbomlott? S talán éppen ezért bujt el az emberek elől? De legfőképp, szinte bénultan arra gondolt, hogy az őrültek kiszámíthatatlanok cselekedeteikben. Most fogta el csak a félelem reszketőse. „Menekülj!” — súgta a gyöngeség hangja. „Itt maradsz!" — parancsolt rá a másik hang, az a kis erős, ami annyira az övé volt, hogy mindig felül tudott kerekedni. Ezt csodálta meg benne Lonci és mások is. A ketrecajtót magukra záró ál- latszelidítők lélekereje lakott e lányban, s a kíváncsiság akadályt nem ismerő szomjúsága hozzá. S az ember hangtalan rázkódásából felneszeit. A bozót zizzenésére, mely mögül a lány előlépett. Szemközt álltak egymással. A lány fejét csóválta kissé feddőn, kissé megbocsátón. Azért így, mert feledte minden rossz gondolatát. Feledte, ahogy meglátta az ember felemelt arcát. Elpirult az az arc. mint a csínytevő gyermeké. A szem lesütve bújkált a lány elől. Máskülönben ugyanaz a szelíd, megejtő kedvesség, az aranybarna szakállban szétosonó szomorú mosoly keveredett a gyermeki bűntudattal, amit már ismert. Az ember nagyon kifejezően mutogatott, arca nagyon kifejezően beszélt. Anyicska megértett mindent. A kés nincs, hál' istennek — mondta a kéz és az arc egymást segítve. — Elnyelte a föld. itt, ezen a lyukon. És most már nagyon jo. most már nyugodtak lehetünk... Az arc bozontjában fic- kándozó vidám fényecskék nyelvén beszélt, harsogott a megkönnyebbülése. Milyen gyorsan változnak a hangulatai — gondolta a lány. S noha nem sok élettapasztalata volt. mégis arra következtetett, belső suga- lomra: ez az ember nagy megpróbáltatásokon mehetett át. Elindultak visszafelé. Az ember ujjai erősen a lány csuklójára kulcsolódtak. mintha félne, hogy elszökik, s fogva akarna tartani. A lány pedig nem tudta pontosan, mit akar az emberrel. Csak tudta: noha a látszat más, hatalma van fölötte. Tudta a jó ösztöne, hogy nem engedheti ki a kezéből, a képletes kezéből, hiszen a valóságos éppenséggel fogva volt. Tudta, hogy missziója van az emberrel, s mindenekelőtt a titkába kell behatolnia. Ez a furcsa késdolog nyiladéknak tűnt a titok burkán. Talán a kulcsa éppen. Leereszkedtek a sziklafalon. A bálvány fejének hor- paszain, a nyak dudoros erezetén, a köntös laza ráncában. Az ember egyik kezével biztosan fogta a lányt, másik kezével úgy tapadt a. sziklafalhoz, mint a pók. S alattuk zengett a mélység. A kicsiny sziklateraszon, a barlangnyílás előtt fellélegeztek. Megálltak ott kissé, és széttekintettek a mélység fölött. Olyan volt valóban, mint a bibliában megnyílott föld, hol a repedésben a poklok mélye tátong. A nép nemhiába félte, reszkette a vidéket. És ekkor ott a peremen az ember megdermedt álltában. Megdermedt és a lányt durván a háta mögé tolta, önkéntelen mozdulattal. Odalenn a szurdok homályos fenekén a víz sziklazen- gető harsogásába emberi hangok vegyültek. S az emberi kiáltást a sziklák egymásnak verték: — Anyicskááá... áaá... aááá!... A bálványok, mintha szájról szájra adták volna. A férfi hátranézett a lányra. Könnyes szemében esdeklő riadalom: ne. ne. ne felelj ’ Nem — intett a lány —. nem felelek. (Folytatjuk) riiKW II"Tii>Y«1 P * I »I V I ■ I I Ilii _-*• *
