Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 8. Népfrontvezetők továbbképzése A Hazafias Népfront megyei elnöksége december 9-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel egésznapos továbbképzést tart Nyíregyházán a Krúdy moziban a városi, községi és körzeti népfrontbizottságok elnökei és titkárai részére. Előadás hangzik el a Hazafias Népfront VI. kongresszusa állásfoglalásából adódó megyei feladatokról és a népfrontmozgalom munkastílusáról, munkamódszereiről. A nyíregyházi háziipari és népművészeti szövetkezet Jó- savárosban megnyitott méretes szalonjában női felső- ruházati, valamint ágynemű- varrást és különböző ruházati cikkek javítását vállalják. Képünkön: a dolgozók átmeneti foglalkoztatását a nagyker részére gyártott termékekkel oldják .ír Újabb 842 lakás épül —Művelődési ház 40 millióért Hol tart Kisvárda? Első helyen a társadalmi munkában Urbanizáció és iparosítás. Egymásra ható folyamatok. Országos jelenség a városiasodás, ami sokrétű feladat megoldását igényli. Különösen Szabolcsban, ahol Nyíregyházát kivéve városaink fiatalok, és szinte egyidőben kell megoldaniuk a várossá vállás sok-sok gondját. Vajon hol tart ebben Kisvárda? Ezt elemezte egyik legutóbbi tanácskozásán a pártbizottság a politikai bizottságnak immár több mint 3 és fél évvel ezelőtt született határozata és az akkor készült intézkedési terv alapján. Először a munkásoknak Legfontosabb feladatnak tekintették a lakásépítési program végrehajtását. Kisvárdán az elmúlt ötéves terv során 1125 lakás épült. Üj, szép városnegyed van születőben. Az iparosítással ösz- szefüggésben arra törekedtek, hogy a megépült lakásokból minél több jusson elsősorban a fizikai munkásoknak és a fiatal házasoknak. Míg 1973- ban a megépült lakásoknak 66.5 százalékát kapták fizikai dolgozók, addig tavaly már 81.5 százalék jutott a lakásokból munkásoknak. Kisvárda dinamikus iparosítása megnövelte a gyermek- intézmények iránti igényeket. Ezért növelték az óvodai helyek számát. Százhetvenöt gyerekkel többet tudnak már elhelyezni az óvodákban. Bővítették az általános iskolai napközi otthonokat is. Átvállaltak a gondokból a város üzemei, intézményei. Csaknem 3 millió forint anyagi támogatást juttattak ezekre a célokra. 45 milliós társadalmi munka Országos híre van a kisvár- dai Várszínpadnak. A szép környezetben megépült, 712 személyt befogadó, kellemes környezetben fekvő, s nyáron mind színvonalasabb kulturális programokat nyújtó várszínház és több sportlétesítmény megvalósítása csak a város lakóinak az összefogásával születhetett meg. Várossá csak úgy fejlődhet egy település, ha lakói is segítik. Ez a cselekvés jellemző a kisvárdaiakra. Az elmúlt években a tanács 15,8 milliós értékű társadalmi munkát tervezett. Helyette 45,3 milliós munkát végeztek a város üze mei, intézményei, a lakosság. Kétségtelen, hogy egy város társadalmi, gazdasági előrehaladásának egyik legfontosabb ényezője az iparosítás, az ipartelepítés, a munkalehetőségek megteremtése. A Villamosszigetelő és Mű anyaggyár üzemének idetelepítése, és az Egyesült Izzó gyáregységének működése jó munkaalkalmat adott. További előrelépést jelentett az ötödik ötéves tervben megvalósult baromfifeldolgozó vállalat és természetesen a meglévő üzemek bővítése, korszerűsítése is. Jelentős siker, hogy 1970-hez viszonyítva az ötödik ötéves terv végére 2500 dolgozóval növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. Központi fűtőmű 50 millióból Gondot fordítanak a fizikai munkások szakmai képzésére és továbbképzésére is. Ezt a folyamatot eredményesen segíti a párthatározat nyomán kialakult „Egy üzem — egy iskola” mozgalom sikere. Az 1974—75-ös tanévben 150 dolgozó vizsgázott az esti iskolákban, a középiskolát 112 végezte el. Zömük fizikai munkás. Szakmunkásképesítést háromszázötvenen szereztek. Ennek ellenére még mindig kevés az üzemekben a szakmunkás. Csak néhány fontos cél elérését említettük az intézkedési tervben megfogalmazottak közül. Sok feladat vár megvalósításra. Ez a következő évek feladata. Az ötödik ötéves tervben a főbb tanácsi célkitűzések megvalósítására 283 millió forintot fordítanak. Ebből 842 lakás épül. Tízmilliót fordítanak a szennyvíz- csatornák bővítésére, s ugyanennyit a felszíni vizek elvezetésére. Elkészült a város központi fűtőműve 50 milliós költséggel. A gyermekelhelyezési gondok' enyhítését szolgálják majd a 14 millióból megépülő 110 személyes bölcsőde és a két 100 személyes óvoda. Két 8 tantermes általános iskola és egy szakmunkásképző is épül 60 milliós beruházással. Megvalósul a kisvárdaiak régi vágya, a városi művelődési ház. Erre nem kevesebb, mint 40 milliót fordítanak. Az ötödik ötéves tervben tovább fejlődik fiatal városunk. A fejlődés újabb gondok megoldását igényli majd. Ebben pedig a jövőben is számítanak a város lakosságának cselekvő segítésére. F. K. A Kelet- Magyarország tudósítóinak köszöntése S zerkesztőségünk kedden délelőtt a sajtó napja alkalmából baráti találkozón köszöntötte azokat, akik rendszeresen tudósítják a Kelet-Magyarországot, illetve külső munkatársként teszik színesebbé az újságot. A baráti beszélgetés során a szerkesztőség vezetése köszönetét fejezte ki azért a munkáért, amely hasznosan segíti a törekvést: a megyei lap minél szélesebb körből adhasson információkat, minél szakszerűbb írásokkal szolgálja a politikai, tudományos és művészeti tájékoztatást. Megfogalmazódott a törekvés: a jövőben még többen kapcsolódjanak be a kollektív munkába, s minél több olvasó váljék az újság külső munkatársává. Ez teszi többek között lehetővé, hogy a kommunista sajtó még jobb fóruma legyen a társadalom vélemé nyének, és sokrétűbb bemutatója változó és alakuló életünk örömeinek és gondjai nak. A külső munkatársakkal és tudósítókkal lezajlott találkozón az újság minden dolgozója nevében és az olvasók véleményét is bennefog- lalva fejezte ki a szerkesztő ség vezetése: köszönet azoknak, akik szabad idejükben társadalmi kötelességük súlyát érezve járulnak hozzá a közösen szerkesztett napilap megvalósulásához. VÉDELME KÖZÜGY Megdézsmált vagonok Hanyagság és lopások a vasúti szállításnál Milliós, milliárdos értékek utaznak a vagonokban, milliós a vasúti fuvareszközök, a szállításhoz, átrakáshoz szükséges berendezések értéke is. Ezek megóvása minden vasutas feladata. Hol lopnak a szarkák? Tavaly Szabolcs-Szatmár- ban 668 rendőrségi bejelentést tettek a vasúti kocsik meg- dézsmálása miatt. Ebből 560 bejelentés a záhonyi átrakókörzetre esik. Egymillió forint körüli az érték, amivel megrövidítették a fuvarozta- tókat, voltaképpen a társadalmi tulajdont. Vigaszul szolgálhat, hogy a dézsmálások nagyobbik fele nem itt történik. Ha dézsmálásról esik szó, akkor legtöbben a vasúton kívül lévő tetteseket teszik felelősssé. Ezek az esetek többnyire nem maradnak felderítetlenek, mint ahogy az a pátrohai Balogh Mihály esetében történt, aki egy kartonban 24 öltönyt lopott, s próbált eladni a környező községekben. Akad néha bűnszövetkezet % Sajnos az is előfordul, hogy magukról megfeledkezett vasutasok vannak a dézsmálok között. A múlt évben Záhonyban 12 esetben bizonyították be a helyi dézsmálást, a lopott értékek között szerepelt kerékpárlámpa, dinamó, s más műszaki cikkek. Nyugtalanító, hogy amíg korábban egy-egy ember próbált így értékhez jutni, addig az idén előfordult bűnszövetkezetben történő lopás is. A Szovjetunióból érkezett műszaki áruk lopására specializálták magukat. Ez a társaság többnyire gépkocsi-alkatrészeket lopott, például pótkereket, akkumulátort, rádiókat. A sérült rakományé kocsik között jóvol több a hiány az italáruknál, mint más cikkeknél. Amíg 1974-ben 201 esetben állapítottak meg hiányt italt szállító vagonokban, tavaly 229 eset fordult elő. Mellette a konzerv, a bőr- és textiláruk, a műszaki cikkek között volt nagyobb hiány. Küzdjük le a közömbösséget A vasút vezetői nagy súlyt helyeznek a társadalmi tulajdon védelmére, azonban néhány középvezető nem érzi át ennek fontosságát. Bizonyos elfásultság, közömbösség tapasztalható. Pedig, ha a rak- tárnokok jobban betartják az utasításokat, az alsó színtű vezetők szigorúbban ellene riznek, akkor kevesebb lesz a sérült rakomány. A rendőrség és a vasútőrség mellett a vasutasoknak, de az utazóknak is védeniük kell a társadalmi tulajdont. Csak összefogással, nagyobb éber séggel lehet megóvni a milliós értékeket. L. B A KÉPERNYŐ Alaposan kitett magáért a nyíregyházi városi művelődési központ a Tojáspatkoló népművészeti vetélkedő, szerdai, V. fordulójában. A céhes mesterségekről és díszítőművészetekről való tájékozottságban a versengő öt csapat közül az első lett és ezzel — összesített pontszáma alapján — másodikként jutott tovább. Az adás emellett a szokásostól is kellemesebb perceket szerzett, nyújtott jobb szórakozást. Részint azért, mert a téma természetéből adódóan igen látványos volt, részben az ötletes, derűt is kiváltó feladatmegoldások miatt (pl. a korongolás). Bertha Bulcsú új elbeszéléseit, A Teimel-villa című, nemrégiben megjelent kötetében gyűjtötte egybe. Ezekből adott hatásos, olvasásra kedvet csináló ízelítőt pénteken a Nyitott könyv, három novella televízióra alkalmazásával. Az író világának ez a jólsikerült bemutatása az életszerű, látszólag teljesen hétköznapi történetek, pontos szerkesztői-rendezői értelmezésének és szigorúan ökonomikus megjelenítésének köszönhető. Bertha Bulcsú az éles szemmel megfigyelt mindennapi valóságból a lappangó drámák felbukkanását emeli ki, többnyire csattanósra hegyezve. A praktikus világba hirtelen betörő pusztító múlt (Koll úr kertjében) parabo- lisztikus története és az első pillanatban meglepő, de végül is a hősén alapvetően semmit sem vá. kanyar elbeszél- lomás között) inkább ezt az író j iás- szerkesztésmóder. míg A( olajzöld teherautó egy- valóban mindenben he köznapi dráma érzékletesei < ‘a megjelenítése volt , ... Végre láthattunk-naThat-. tunk bővebben is a tv-ben a leningrádi Állami Miniatűi Színház, Arkagyij Rajkin társulata az év elején, nagysikerű, Magyarországon játszott műsorából. A Próba- babák című összeállítás nyitó konferanszában Rajkin, a színpadi szatíra egyik legnagyobb élő művésze, a szatíra létjogát abban jelölte meg, hogy a ma szemetét át ne söpörjük a holnapba, mert ma is rajtunk múlik, hogy milyen gyümölcsöt terem a jövő fája. S a pompás jelenetekben bizonyságul mindjárt el is végzett némely kacagtató takarítást mesterük vezetésével a kitűnő, bámulatosan összehangolt társulat. Az egyes számok közül a borbélynál játszódóra (a munkaidő kihasználatlanságáról, s a lazaság láncreakciójáról) és a „figura hülyére vevéséről” szólóra emlékszünk legszívesebben. A magyar szinkron — már ahol szükség volt rá — illően a háttérben maradva is, mindenben követhetővé, jól évezhetővé tette a jelenetfüzért, ami színpadi előadás szinkronizálásában nem kis dolog. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT Mennyi mindent idézhet fel egy jól megválasztott szó! Mert az ilyen szavak mindig többet jelentenek önmaguknál. Más szavak, egyéb képek is kapcsolódnak hozzájuk, jelentésük, értelmük kitágul. Nemcsak egy emberélet, hanem a történelem jellemző, fontos mozzanatait, eseményeit, alakjait is lehetséges egy-egy szóba ösz- szesűrítani. Eseményeket, sőt eseménysorokat, helyzeteket, politikai alapállást, szembenállást, akciókat és ellenakciókat hősök és politikai kalandorok tetteit, győzelmet, bukást, politikai hitelt és hitetlenséget. Mindent, ami emberi s ami éppen ezért egyben társadalmi is. Ilyen szavakból épíkezik Szilágyi György rádiómonológja, a Hányas vagy? — amelyet a múlt héten mutatott be a Rádiószínház. „A történelem egy nemzedék életében, emlékeiben”. Akár ezt az alcímet is viselhetné ez az egyszerre drámai és lírai töltésű alkotás. Az író a saját korosztálya — az 1928-ban születettek — nevében beszél arról a sokféle ellentétes hatásról, amit ez a generáció, cselekedett és átélt eddig, arról, amit könyvekből vagy másoktól tanult, hallott. Ám ez a rádiómonológ nemcsak a 28-as nemzedéknek volt érthető és mondott sokat hanem mindama más évjáratbelieknek is, akik átélték ezt a korszakot, ki előbb születve, ki pedig később, ki személyesen tapasztalva, ki meg könyvekből ismerve. A valódi humor nem locsogás és csevegés, hanem nagyon is feszes jellemzés emberről, helyzetről. A humorista Szilágyi György ebben a művében nem humorizál, a véres valóságot, a szomorú tényeket és a felemelő igazságot egyaránt mondja. Többet generációja évekkel mérhető koránál. Láttatva, hogyan gyökerezik egy nemzedék léte, tudata a múltba és a jelenbe. Ezt az évtizedeket átívelő, egy nemzedéket áfogó emlékezést Kalmár György úgy élte át, mint sajátját. Seregi István A HAFE nyíregyházi gyárában szovjet megrendelésre készülő nagyméretű festőberendezés darabjain dolgoznak. (Hammel József felv.)
