Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 30. mmHEffiTniin szülőknél EGY NEB-YIZSGÁIÁTTANULSÁGAI Mintegy kétezer-nyolcszáz gyerek van állami gondozásban Szabolcs-Szatmár megyében. Számuk évről évre növekszik, mivel újabb és újabb apró gyerekek fejlődése kerül veszélybe a szülők italozása, esetleg bűnözése miatt, válásuk után, vagy a szülők halála esetén. A nevelőotthoni hálózat meglehetősen korlátozott, nincs minden állami gondozott számára elegendő hely. De ez nem is elsődleges, hiszen az intézet nem pótolhatja teljes egészében a gyerek számára a családot, a nevelő, a pedagógus sem pótolhatja a szülőt. Ezért alakították ki a nevelőszülői rendszert. Megyénkben több, mint kilencszáz gyerek él nevelőszülőknél, öt és fél száz családban ünnepelték a karácsonyt állami gondozott gyermekek. Eredményes a nevelőJ szülők munkája 1976-ban széles körű vizsgálatot végzett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a járási bizottságok bevonásával. Azt vizsgálták, milyen légkörben, milyen körülmények között nevelkedik a vér szerinti családjából kiszakadt kisfiú, kislány... A lehetőségekhez mérten pótolja-e az édes szülőt a nevelőszülő, önálló, értelmes, egészséges gyermekké fejlődik-e- a rossz körülmények közül kiemelt, sokszor már sérült személyiségű gyerek... A vizsgálat megállapításainak alaphangja pozitív: a nevelőszülői hálózat betölti hivatását, a legtöbb helyen jó körülmények között, megfelelő módszerekkel, egészséges szellemben nevelkedik az állami gondozott gyermek. Feltártak viszont több olyan hiányosságot is, melyek nem egy esetben azonnali intézkedést követeltek, vagy megoldandó feladatot jelentenek a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozók számára. Találkoztak a vizsgálatot végzők olyan nevelőszülőkkel is, akiknél rossz lakás- körülmények között, magára hagyatva, sivár érzelmi környezetben nevelkedett a gyerek. A megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet azonnal intézkedett: öt nevelőszülőtől elvették az állami gondozottakat, több helyen pedig erősebb ellenőrzéssel, több tanáccsal, segítséggel bírták változtatásra a nevelőszülőket. Óhatatlanul felmerült persze a kérdés: miért csak a NEB-vizsgálat derített fényt az ilyen esetekre? A válasz is megvan, sajnos: a nevelőszülői felügyelők, az intézet dolgozói túlterheltek. Egy-egy felügyelőre átlagban 46 család, 102 gondozott gyermek rendszeres ellenőrzése vár — éppen kétszer annyi, mint az országos átlag! Ugyanakkor az is gondot okoz, jelezte a vizsgálat, hogy a felügyelők jó része nem rendelkezik megfelelő pedagógiai végzettséggel. Igaz, sokuknak már több évtizedes tapasztalata van, a szakmai képzés azonban nem hiányozhat: ezért ez év szeptemberétől már tervszerű, rendszeres továbbképzést kapnak. Ne legyen „egyenruha“ Egy másik, csaknem minden kihelyezett gyereket érintő gondot is felvetett a vizsgálat — konkrét megoldást javasolva. Az állami gondozottak ruhát kapnak minden évben. A nevelőszülőknél lévő gyerekek szükségleteit a felügyelők a szülőkkel megbeszélve felmérik, és így igényelnek ruhát-cipőt az intézet raktárából. A központi vásárlás miatt sok a panasz a méretekre, a választékra, az „egyenruhás- ságra”... A nevelőszülők többsége emellett maga is vásárol ruhát a gyerekeknek! Azt javasolta a NEB: ne kész ruhát, hanem vásárlási utalványt adjon a nevelőszülőnek az intézet! Az utalvány- rendszert a megye több járásában már be is vezették. Több fiatal ÉJSZAKA AZ ORVOSI ÜGYELETÉN A karácsonyi ünnepek alatt és a közelgő újévi ünnepek előtt zavartalan a tej- és tejtermékellátás városunkban. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi tejüzemében dolgozóktól maximális helytállást igényel a több napos ünnepi ellátás. Felvételünk a tejföl- és tejkiszerelő üzemben készült. (Elek Emil felvétele) Kommentárunk w Érettségi és szakma Segítség az első hívó szóra Több diákparlamenten szóvá tették a fiatalok, hogy a szakközépiskolában végzők — ha nem akarnak tovább tanulni — segédmunkásként helyezkedhetnek el. A négyéves szakközépiskolai tanulás, az érettségi mellett ugyanis itt nem szerezhetnek egyúttal szakmunkás-oklevelet is. A megyékben is több száz fiatalt érintő gonddal az országos oktatási szervek már korábban is foglalkoztak. Most jelent meg viszont az új rendelet, amely 1977. január 1-én lép hatályba, s amely lehetővé teszi a szakközépiskolákban a szakmunkásképzést. Miért volt szükség a módosításra? Nemcsak a fiatalok elhelyezkedése, egyéni boldogulása, hanem a népgazdaság szakember-szükségletének jobb kielégítése miatt is. A tapasztalatok meggyőzték a szakembereket arról, hogy ez az iskolatípus többet ígért, mint amennyit nyújtani tudott. Sokféle munkakör betöltésére és valamennyi szakirányú főiskolai oktatási intézménybe történő felvételre kívánta felkészíteni a fiatalokat. Az új rendelet szellemében született cél jegyében ezután egy szakmára, illetve a szakirányú továbbtanulás egy adott útjára készíti fel a fiatalokat, az eddigi gyakorlatnál jóval alaposabban. A most napvilágot látott rendelet a szakmai oktatásképzés alapvető követelményeit a szakközépiskolákban is a szakmunkásokkal szemben támasztott általános követelmények alapján határozza meg. A szakmai képzést ezekben az intézményekben is a szakmai szintre építi, a szakmunkás- képző iskolák bevált gyakorlatát követve lépcsőzetes (szakmai alapképzés, speciális képzés) rendszerben. A gyakorlati oktatást a fiatalok az első két évben iskolai tanműhelyben, míg a harmadik és negyedik évben vállalatnál, a termelő- munka folyamatában kapják. A rendelet gondoskodik a szakközépiskolai tanulókat megillető juttatásokról is. A szakközépiskolások is kapnak például munkaruhát, szakmai tankönyvet, védőeszközt és védőfelszerelést, rájuk is vonatkoznak a szakmunkás- képzésre általában érvényes egészség- és munkavédelmi előírások. Pénzbeli juttatásként ösztöndíj illeti meg őket, természetbeni juttatásként pedig étkeztetés. A rendelet mellékleteként jelentették meg azoknak a szakmáknak a jegyzékét, amelyekből szakközépiskolai szakmunkásképzés szervezhető. Az új típusú képzést elsősorban kijelölt szakirányú szak- középiskolákban szervezik meg, egy-egy helyen több szakmában is. Érdekessége a január 1-én hatályba lépő rendeletnek, hogy külön jegyzékben tünteti fel azokat a szakközépiskolákat, amelyekbe 1978 szeptemberétől kezdődően csak szakmunkásképzési céllal szabad tanulókat felvenni. (P. G.) Az éjszakai orvosi ügyeletet Nyíregyházán két orvos látja el. Amíg a város békés álmát alussza, addig egyikük a gyermek, másikuk a felnőttek egészségét vigyázza. Összetört lakás és karambol — Se nem öltem, se nem loptam. Engem egyenest a belgyógyászatra kellett volna szállítani, — békétlenkedik az egyik őrizetes. A másik őrizetes is nyugtalan. Csak határozott parancsra ül le. Az orvos elsőnek H. F-et szólítja. A vizsgálat megállapítja a másodfokú ittasságot. A páciens otthoni garázdaságáért került az ügyeletre. Hat deci pálinkától lett olyan erős, hogy nagy családja — tíz gyerek — ellenére tört, zúzott a lakásban. Munkahelye nincs. A vérvétel, a vizsgálatok eredménye: rávezetik papírjára a „fogdázható”- határozatot. A következő páciens másodszor került ittas gépjárművezetés miatt az ügyeletre. Jogosítványa most is a rendőrségen pihen, de ő ennek ellenére saját gépkocsijával okozott karambolt. A helyszín elhagyásában az intézkedő • rendőrök állták útját. Az orvosok szinte minden este csak az ilyen „betegek” ellátása után kezdhetik a gyógyító munkát. Aztán a gyerekek következnek egymás után. A panasz: megfázás, magas láz, hányás. Vizsgálat, injekció, tanácsok. Utánuk a felnőttek jönnek, új vagy régen hordott betegségek tüneteivel. Vizsgálat, gyógyszerfelírás, szak- rendelésre utalás. Nehéz a külterületen! — Ellátunk mindenkit, ez természetes. — kezdi a beszélgetést dr. Gulyás István ügyeletes orvos. — A telefon- hívásokból nem mindig tudjuk megállapítani a betegség mértékét, a sürgősségi fokát. Az ügyelet lényege az elsősegélynyújtás, nem pedig a körzeti orvosi ellátás. — Nyíregyháza hihetetlenül rendezetlen város — mondja Czene Lajos gépkocsivezető. — Nyíregyházát és határát ábrázoló térkép nincs. Az orvos és a gépkocsivezető helyismeretére van utalva. Berreg a telefon. Az Ószőlő utca 7-ből gyerekhez érkezik hívás. Mire visszatérünk, új hívás vár. A Dózsa György utca 21-be egy fel- nőtthöz nehéz légzés, fulla- dásos tünetek miatt kellett sietnie az orvosnak. Kerékpáron has- hártyagyulladással ... Füzesbokorból a kis iskolás Franczel Irénkével kétségbeesetten érkeznek a szülők. A gyereket az apa kerékpáron hozta. A korábban falusi körzetet ellátó két gyakorlott orvos türelmetlenül várja, hogy a gyereket a szükséges mértékig levetkeztessék. A kőkemény hasfal és az egy koppantás mindent elárul. Elhanyagolt, perforált vakbélgyulladás. A két orvos egymásra néz. Míg a gyerekrendelést ellátó dr. Sári Pál a kórházi beutalót írja, addig Gulyás doktor hívja a mentőket. Az éjjeli ügyeletre érkezéstől 15 perc telik el, és a gyerek már a kórházi sebészeti vizsgálóban van. A kórházi diagnózis: perforált vakbél hashártyagyulla- dással. A gvereket azonnal viszik a műtőbe. Mentik az életét... Azt kérdi Fityfiritty, hogy mondjam már, mi az iszák magyar megfelelője? — Aztán minek neked az iszák? — Mert feladat. Az iskolában a feladatlapra be kell írni az iszáknak meg a fejadagnak a megfelelőjét. — És te mire gondolsz Fityfiritty? — Hát, hogy megisszák, meg hogy nagy fej. — A megisszák, az nem egészen pontos, de hogy nagy fej volt, aki ezt a feladatot megfogalmazta, az biztos. Annyira nagy fej, csoda hogy el nem sült. Nem értette a gyerek sem az évődést, sem a bosszúságot. A megoldásra, a megfelelőre várt. Magyaráztam hát türelmesen. — Az iszák helyesen bőrből készült átalvető, azaz tarisznya, de ma már nemigen használják sem a tarisznyát, sem az átalvetőt. Erős hörghuruttal került O. Józsika az orvos kezébe. Űjabb páciens érkezik. Amíg az orvosírnok felveszi az adatokat, addig Gulyás doktor telefonon a kórház sebészetét kéri: a Franczel kislány után érdeklődik. — Műtik a kislányt. Elmúlt az életveszély! — Az éjszakai orvosi ügyeletre érkezők először velem találkoznak — mondja az orvosirnok. — Én veszem fel az adatokat. Hangosan ismételve leírom a panaszt. Vannak, akik indokolatlanul akarják kihívni az orvost. Kért már orvosi segítséget unatkozó nő, és álmából felriadt férfi. Jóval éjfél után vagyunk. Beteg érkezik Üjfehértóról. Aztán újabb hívás. A doktor elindul. Alszik a város. Orvosok ügyelnek, az első hívó szóra viszik a segítséget... * Az éjjeli ügyeletet ellátó stáb szerint csendes volt az éjszaka. 43 beteget láttak el. A létszámban a gyerekek vezettek. Tíz telefonhívásra szálltak ki és valamennyi indokolt volt. Pihenésre az idejükből nemigen futotta. Az orvosok reggel felváltva borotválkoztak: 8 őrsikor körzetükben kezdték a rendelést ... Sigér Imre — A fejadag, ez egy kicsit körülményesebb: rendkívüli időben közfogyasztási cikkekből meghatározott időre egy főre megállapított mennyiség. — Mi az, hogy rendkívüli idő? — Háború, földrengés, vagy tűzvész. Akkora tűzvész, amely sok embert érint, sok mindent elpusztít. — Fityiszt. Tegnapelőtt nem azt mondtad, amikor anyu azt akarta, hogy elvigyél bennünket a moziba. Akkor igenis azt mondtad, nézz ki szívem az ablakon, rendkívüli az idő, esik és fúj. — Na igen. Akkor rosszul mondtam, illetve helytelenül fejeztem ki magam, mert nem az idő, hanem az időjárás volt rendkívüli. nevelőszülő kellene A nevelőszülők ötödrésze hatvan éven felüli, s az átlagos életkoruk is magas: 52 év. Ez a szám önmagában is sokatmondó. Több olyan nevelőszülő van a megyében, akik már szinte maguk szorulnának gondozásra, de mégis szívesen gondozzák- nevelik a gyerekeket. Az okozza az igazi gondot, hogy ezek az idős emberek már több állami gondozott gyereket is felneveltek, 15-20 év óta nevelőszülők, s nem lehet kizárólag adminisztratív úton intézkedni. Meg kell győzni őket, hogy sajnos, már nem alkalmasak gyermeknevelésre... Évek óta gond a megyében a nevelőszülők „fiatalítása”, a hálózat szélesítése. Gondos munkát igényel egy- egy nevelőszülő kiválasztása — s ez nem lehet kizárólag a gyermek- és ifjúságvédő intézet feladata. A különböző állami és társadalmi szerveknek az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk: a tanácsoknak, népfrontbizottságoknak, az iskoláknak ... Olyan családokat kell keresni, ahol az állami gondozott gyerek felnevelkedhet, egészségesen fejlődhet. Ahol új családot, új szülőt talál a gyerek, ahol otthon érezheti magát, játszhat, tanulhat, örülhet, csintalankodhat. Olyan lehet, mint szerencsésebb kis társai, akik nem maradtak édesapa, édesanya nélkül. Tarnavölgyi György — Az időjárás meg az idő nem egy? — Nem. Az idő a valóságnak az a vonása, hogy az egymás után bekövetkező mozzanatok összefüggő folyamatát történésnek fogjuk fel. Tehát sok-sok mozzanat az idő. Az időjárás viszont a légkörnek az alsó levegőré- tegekbeli jelenségéi összességéből adódó állapot. Tehát valami történik az alsó levegőrétegekben és eső, hó, zivatar, szél keletkezik. Látom, hogy Fityfiritty unja a dolgot. Köröz a lábával, piszkálja a körmét és kitartóan nézi a mennyezetnek egy meghatározhatatlan pontját. — Figyelsz te, Fityfiritty? — I-i-igeen — kántálta bizonytalanul a gyerek és újra kérdezte: — De hát, mi az a fejadag?- — Már mondtam, már megmagyaráztam. — Az hosszú. Nekünk egy szóval kell kifejezni, mert nincs több hely a feladatlapon, ahová be kell írni. — Egy szóval? — Igen. — Egy szóval a fejadagot nem lehet kifejezni, hacsak ... — Hacsak? — Hacsak azt nem írjuk, hogy nélkülözés. — Az jó. — Jó, jó, de nem pontos. A fejadagot olyan szépen kitalálták, annyira pontosan utal a lényegre, hogy azt jobban leírni már nem lehet. — Kár, apa. Nagy kár, mert én azt hittem, hogy te mindent tudsz. De ha nem, hát nem. Akkor legalább azt mondd meg, miért nevezel engem mindig Fityfiritty- nek? — Ej, kislányom, attól kérdezd meg ezt, aki az iszák és a fejadag azonos értelmű megfelelőjét követeli egy harmadik osztályos gyerektől. A gyermek csalódottan távozott és miután sejtettem, hogy a Fityfirittyre nem igen kap választ, később közöltem vele: — A Fityfiritty, ha gyermekre mondják, kedveskedő dolog, azt fejezi ki, hogy kicsi, élénk, kedvesen csacsogó leánygyerek. Ha már felnőtt ember az a Fityfiritty, akkor gúnyos értelmet kap a szó és azt jelenti: jelentéktelen, de feltű- nősködő ember. — Ezt nem mondtam a kislányomnak, mert még azt hiszi, hogy valakire komolyan gondolok. Seres Ernő
