Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Az Elnöki Tanács meghallgatta Kádár János beszámolóját ausztriai hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a tárgyalások tovább erősítették országaink jószomszédi kapcsolatát, amely a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének jó példája. A tárgyalásokon közös szándék nyilvánult meg népeink barátságának erősítésére, a gazdasági együttműködés szélesítésére, intenzív formáinak megvalósítására, valamint kapcsolataink minden irányú fejlesztésére. Nézetazonosság volt abban is, hogy a nemzetközi életben a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Együttes erőfeszítést kell tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának végrehajtásáért, az 1977-re tervezett belgrádi tanácskozás sikeréért. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot az Indiai Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a tárgyalásokat és a programot a szívélyesség, népeink egymás iránt érzett őszinte barátsága és tisztelete jellemezte. A látogatás során a magyar küldöttség meggyőződhetett az Indira Gandhi vezette indiai kormány realista politikájának eredményéről. Kétoldalú együttműködésünk lehetőségeinek felmérésében, a nemzetközi kérdések megítélésében a felek nézetei azonosak, vagy közelállóak. A tárgyalások, a megkötött egyezmények hozzájárulnak a műszaki-tudományos és a termelési együttműködésünk továbbfejlesztéséhez, politikai és kulturális kapcsolataink elmélyüléséhez. Dr. Trautmann Rezső, Jósé Lopez Portillonak, a Mexikói Köztársaság elnökének beiktatási ünnepségen részt vevő magyar küldöttség útjáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot, amely a jelentést tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvényt és az ingatlan nyilvántartásáról szóló 1972. évi Szerdán Kecskemétre látogatott Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megyei pártbizottságon dr. Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági és politikai életéről. Ezt követően Győri Imre a kecskeméti sajtóházban találkozott a megyei pártbizottság napilapjának, a Petőfi Népének, valamint a Forrás című folyóiratnak a munkatársaival és a lapkiadó vállalat megyei vezetőivel. A 31. sz. törvényerejű rendeletet, továbbá törvényerejű rendeletet alkotott a tartós földhasználatról. A rendelkezések a földtulajdonviszonyok szocialista jellegének erősítését, a földek rendeltetésszerű használatának következetes megvalósítását szolgálják; védik az állami és a szövetkezeti földtulajdont, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy ilyen földeket magánszemélyek és jogi személyek termelés, más gazdasági tevékenység és építkezés céljára tartósan használatba kapjanak. A törvény- erejű rendeletek 1977. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben döntött és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) látogatás az MSZMP Bács- Kiskun megyei oktatási igazgatóságán folytatódott. Délután pedig a Zománcipari Művek kecskeméti gyárát kereste fel a Központi Bizottság titkára. Az üzemlátogatás során eszmecserét folytatott a gyár szocialista brigádvezetőivel is. A látogatás a megyei pártszékházban összehívott pártaktíva-értekezleten fejeződött be, ahol az agitációsés propagandamunka időszerű kérdéseiről tartott előadást Győri Imre. Győri Imre látogatása Kecskeméten Milliókat mentenek meg •• Ot szabolcsi vállalat 1977-es takarékossági terve A szabolcs-szatmári vállalatok 1977-ben is szem előtt tartják a felsőbb határozatokat: takarékoskodnak alapanyaggal és energiával egyaránt. Figyelmes, jó munkával, a normák szigorításával ügyelnek arra, hogy a megtermelt anyagokból, energia- hordozókból a lehető legkevesebb menjen veszendőbe. A tervek elkészítésével egy- időben külön takarékossági tervet is készítettek, amely részletesen közli a dolgozókkal, hogy hol lehet és hol kell takarékoskodni, öt vállalat takarékossági tervét ismertetjük vázlatosan. A KELET-MAGYARORSZÁGI közmű- és mélyépítő VÁLLALAT dolgozói a terv szerint 3,2 millió forint értékű anyagot takarítanak meg 1977-ben. A vezetők részletes intézkedési tervet dolgoztak ki, amely előírja, melyek azok az anyagféleségek, amelyekkel takarékoskodni kell. Az intézkedési terv a takarékosság módszereit is előírja: például azt, hogy a cementtel és a tüzelőanyagokkal miként lehet takarékosan gazdálkodni. Az anyagfelhasználási normákat szigorították, s magát az anyagfelhasználást gyakrabban ellenőrzik a következő évben. A NYÍREGYHÁZI SZABOLCS CIPŐGYÁR jövőre 800 ezer pár férficipőt kíván legyártani. A gyár termelési értéke 200 millió Ft lesz, és ekkora termelés mellett 2 millió forint értékű anyagot takarítanak meg. Ezenkívül mintegy 300 ezer forint értékű tüzelőanyaggal kevesebbet használnak fel, a hulladékanyagok eltüzelésével. Gondot fordítanak a hibás anyagok, valamint a cérna és a fonal ésszerű fel- használására is. A SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT jövőre az ideinél 100 millió forinttal nagyobb forgalmat akar lebonyolítani. Ezzel szemben költségtervét 10 millió forinttal kevesebbre állította a vállalat. Jobban kihasználják a gépeket, elkerülik az üresjáratokat, így jelentős mennyiségű elektromos áramot takarítanak meg. Jobb munkaszervezéssel igyekeznek elkerülni a felesleges fuvarokat. AZ 5. SZ. VOLÁN VÁLLALATNÁL a gépkocsipark növekedése mellett 460 ezer forint értékű üzemanyagot akarnak megtakarítani. Ezt úgy érik el, hogy jobban ellenőrzik a gépkocsik műszaki állapotát és az üzemanyag-felhasználást. A fenntartási anyagokból (a régi alkatrészek pótlásánál) 5 százalékos megtakarítást terveztek. A vállalat nagykállói telepén jövőre is foglalkoznak a fáradtolaj regenerálásával. A telepen idén havonta 12 ezer liter fáradt olajat tettek használhatóvá, jövőre havi 20 ezer litert fognak regenerálni. 1977-től a dolgozók bérezése a takarékosságra is ösztönöz majd. A NYÍREGYHÁZI VÖRÖS OKTÓBER RUHAGYÁR a következő évben 650 ezer pantallót és 220 ezer zakót gyárt. A nagy arányú termelés mellett 1 millió forint értékű alapanyagot kívánnak megtakarítani. A takarékos- sági terv szerint cérnából és más apró kellékekből 200 ezer forint értékűt takarít meg a gyár. Csökkentik azokat a termékeket, amelyek nem exportképesek, új automata gépeket állítanak be, technológiai változásokat is bevezetnek, hogy hatékonyabb legyen a termelés és kevesebb anyag menjen veszendőbe. (n. 1.) 27-én 866 széles tartálykocsi várt átfejtésre. ZÁHONYBÓL JELENTJÜK Naponta 40000 tonnát raknak át A 6zéles vagonok hosszú sora érkezik — szinte szünet nélkül — a záhonyi átrakó pályaudvar területére. Érc, koksz, fehér olajáru, bányafa, gépek, darabáru ezer tonna számra. A december 27-i jelentés szerint 3070 széles kocsi várt kirakásra. Természetesen ezek részére állandó igény az üres magyar kocsik beérkezése. Zsongó, búgó méhkashoz hasonlít a körzet. De szemmel látható, hogy minden ember tudja a helyét, tennivalóját. Az egyik helyen "nagy puffanással robbantják a nyitott szovjet vagon egy tömbbe fagyott ércrakományát, máshol újabb tartálykocsisor gördül az átfejtő telep üres vagonjai mellé, hogy tartalmuk mihamarabb elindulhasson az ország belsejébe. A darabáruk rakodójain papírtekercsek, gépalkatrészekkel telt ládák, csomagolt áruk közt forgolódnak a fürge targoncák. Az egyik brigád nyersvasöntecseket Palotai Miklós váltókezelő. A nagy hidegben sűrűbben ellenőrzi a váltók biztonságát. A két és fél tonnás konténerek átrakását Szabó Géza brigádvezető és Kovács Zoltán darus végzi. Több mint ezer személygépkocsi várja a tranzit- szállítást. ÉV VÉGI TANÁCSÜLÉSEK Kilenc helységben 230 millióval gazdálkodnak Nyírbátorban a városi, Fehérgyarmaton, Tiszalökön, Ti- szavasváriban, Tiszadobon, Gávavencsellőn, Demecserben és Rakamazon a nagyközségi tanács. Nyírteleken a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt szerdán az 1977. évi költségvetés felhasználásáról, a fejlesztési alap elosztásáról. Nyírbátor és a nyolc nagyközség öszesen 230 millió forinttal gazdálkodhat 1977-ben, de ha a lakosság várható társadalmi munkájának értékét is hozzáadjuk, az összeg meghaladja a 250 milliót. A legnagyobb összeg a Nyírbátori Városi Tanács rendelkezésére áll: közel 39 millió a költségvetése és 52 millió jut fejlesztésekre. Mint minden városban, a legnagyobb összeget — 17 milliót — itt is lakásépítésre, illetve terület-előkészítésre fordítják, de 7 millió jut a belvízelvezetés megoldására, s közel kétmillió gyermekintézmény építésére. Bővül a járda- hálózat, a közvilágítási hálózat, épül piaci pavilon, előrelépnek a közművesítésben, de jut pénz a fürdő építésére is. Gyermekintézmény-kombinát építésére 5 milliót költenek 1977-ben, a lakosság 4 és fél millióval járul; a város fejlesztéséhez. A nyírbátori városi és a 7 nagyközségi tanács a költségvetést és a fejlesztési tervet jóváhagyta, a nyírteleki vb a tervezetet tanácsülés elé terjeszti. dobál — ezt csak kézi erővel tudják átrakni — a szovjet vagon magas falán a magyar vagonba. Speciális brigád foglalkozik a személygépkocsik átrakásával. Több mint ezer személygépkocsi vár Jugoszláviába történő tranzit- szállításra. Ez a brigád arról panaszkodik, hogy a Moszkvics kocsikban nincs üzemanyag, így ezek mozgatása csak kézzel, vagy vontatással lehetséges, ami nagyon sok többletmunkát jelent. Az év utolsó, 53. hetében is, mint egész éven át, darus, kisegítő, kocsirendező, váltókezelő, épp úgy a kereskedelmi, forgalmi és irányító szolgálat minden egyes dolgozójának pontos, egybehangolt, megfeszített munkája szükséges ahhoz, hogy a napi 36-37 ezer, esetleg még a napi 40 ezer tonna árut is átrakják, továbbíthassák. Hammel József képriportja XXXIII. évfolyam, 308. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. december 30., csütörtök Ülést tartott az Elnöki Tanács
