Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 28. Madaráéi­karácsony Lfém mindennapi ese- mény színhelye volt Tiszavasvári mellett a Kastély-erdő. Itt gyűl­tek össze ugyanis hétfőn délelőtt a Magyar Ma­dártani Egyesület Her­man Ottó csoportjának tagjai, hogy kellemes ünnepet szerezzenek vé­denceiknek és kedven­ceiknek: a madaraknak. Zimankós volt az idő, és bizony ezt a madarak sehogysem kedvelik. Ke­vés ilyenkor már az en­nivaló, s a hideg is der- meszti a kis állatokat. A madarászok, akik sokfé­le módon óvják és gon­dozzák ilyenkor a ma­dárkákat, Tiszavasvári- ban immár hagyomá­nyosan, kimennek az erdőbe, és ott egy fát mindennel feldíszíte­nek. ami egy madár szá­mára ünenpi lakoma. Mentek is a csoport tagjai, vittek diót, sza­lonnát, almát, apróma­got, zöldséget. Vidám hangulatban aggatták ezt a fára, de jutott az ete­tőkbe ' is a csemegéből. Amint dr. Legány And­rás, a madarászcsoport vezetője hírül adta: a Kastély-erdőben hétfőn igen jó napjuk volt a cinkéknek, rigóknak és minden más madárnak. Csiviteléssel köszönték meg az ember gondos­kodását. (b) Filmvetítés: kívánságra 'HOGYAN Szünidei program gyermekeknek Még egy hét van hátra a téli szünidőből, amelyet a ka­rácsonyi családi ünnepek után bizonyára sok kis- és nagyis­kolás szeretne kellemesen, hasznosan, a tanulásból ki­kapcsolódva, jól szórakozva eltölteni. Azoknak a nevében érdeklődtünk az úttörőház­ban, a megyei művelődési központban, a moziüzemi vállalatnál, a városi úttörő elnökségnél és a megyei könyvtárban, akik a játék és a télisportok mellett ilyen programokat keresnek. Felső tagozatos általános is­kolásokat vár a megyei könyvtár december 28-án dél­után kettőtől játékos törté­nelmi foglalkozására, ahol az ókori Kelet történetéről, az ókori művészetekről lesz szó. A legkisebbek szórakoztatá­sáról december 29-én mese- délelőttön gondoskodnak az úttörőházban. Aznap délután kettőtől kezdődik az a prog­ram, amelyben 35 nyíregyhá­zi úttörőőrs vetélkedése zá­rul. Különböző feladatokat ol­dottak meg a gyerekek A művészet vándorútján cím­mel — ennek értékelésére a versenyben részt vevő pajtá­sokon kívül az érdeklődőket is szívesen látják. Az úttörő­ház gazdag szünidei program­jából a 30-i szilveszteri klub­délutánt ajánljuk még, ahol a főszerepet az úttörőházi szak­körök játsszák. A nyíregyházi mozik mű­Körzetesítik a fogászati szakrendelést Nyíregyházán Több levélírónk tette szó­vá a napokban, hogy Nyír­egyházán délután nincs fo­gászati szakrendelés. Erről érdeklődtük dr. Bartha Ti­bor városi főorvostól. — Fogászati szakrendelés naponta reggel 8-tól 14 óráig van. A korábbiakban meg­szokott délutáni betegellátást megszüntettük, részben az egy évvel ezelőtt megkezdő­dött körzetesítés, részben pe­dig a kihasználatlanság mi­att. A súlyos fogfájásban szenvedő betegeket ezentúl is ellátjuk délután. Egy or­vos este 6 óráig tart ügyele­tet a városi rendelőintézet­ben. Feladata az elsősegély- nyújtás, így csak foghúzást végezhet az ügyelet alatt. — A fogászati betegellátás végső megoldását az 1977. el­ső felében befejeződő .kör­zetesítés adhatja. Ezzel le­hetővé válik, hogy egy-egy területen ugyanaz a fogorvos kezelje a körzet betegeit. A már működő négy üzemi fo­gászaton megszűnt a zsúfolt­ság az irányított betegrende­lés miatt, bár itt is délelőtt fogadják a betegeket. Az ötö­dik üzemi fogászat január­ban nyílik meg a SZÁÉV- nél. Ez a rendelő látja majd el a Ságvári-telep és a Gu- szev-telep lakosait. A városi rendelőintézetben lévő négy rendelő között osztják fel Nyíregyháza megmaradt te­rületeit. Ezzel gyakorlatilag — terv szerint jövő év már­cius végére — befejeződik a fogászati körzetesítés. Várha­tóan ekkor áll munkába Jó- saváros önálló fogorvosa. — Jövőre korszerűsödik az iskolafogászat is. A má­sodik rendelő 1977. első nap­jaiban indul az új jósavárosi 24 tantermes általános isko­lában. A harmadik szakren­delő is működésbe lép, leg­később az új tanév kezde­téig. Kétezer résztvevő, ötszáz javaslat Kisvárdaiak a városért Kisvárdán befejeződtek a tanácstagi beszámolók: a hetven tanácstagi választó- körzet tanácstagjai vala­mennyien megtartották be­számolójukat. A tanácstagok együttes beszámolóiban 13 helyen adtak számot munká­jukról, a tanácsülésen el­hangzottakról, a város IV. ötéves tervi fejlődéséről, il­letve az V. ötéves terv vá­rost érintő fejlesztéseiről, beruházásairól. A tanácstagi beszámolókon mintegy kétezren vettek részt s több mint 500 észrevétel, javaslat hangzott el. A leg­aktívabbak a város perem­területein tartott tanácstagi beszámolók résztvevői vol­tak. Az itt lakók különösen a területük fejlődése érdeké­ben emeltek szót. Sürgették az út-, járdaépítéseket és a kereskedelmi ellátás javítá­sát. A még nem közművesí­tett területeken a közkifo­lyók bővítését kérték. Majdnem valamennyi ta­nácstagi beszámolón felve­tették a felüljáró építésének fontosságát. A város északi és déli részét elválasztó Zá­hony—Budapest közötti vas­útvonal, közúti közlekedés problémájának megoldása a megyei tanács hosszú távú koncepciós tervében központi beruházásként szerepel. A beruházás a tervek szerint az V. ötéves terv utolsó éveiben kezdődik el s előreláthatólag 1982-ben kerül átadásra. Többen szóvá tették, hogy kultúráltabbá, gyorsabbá szükséges tenni az ügyinté­zést, és a lehetőségekhez mérten javasolják a bürok­rácia csökkentését. A választók nagyra érté kelik a város eddigi fejlődé­sét, amelyhez társadalmi munkájukkal a IV. ötéves tervben több mint 40 millió forinttal járultak hozzá. A tanács továbbra is tá­maszkodhat a városlakók tár­sadalmi munkájára a v.áros további fejlesztésében és a meglévő kisebb-nagyobb gondok megoldásában. (vincze) sorából a Béke moziét emel­jük ki, december 30—január 5. között ugyanis felelevení­tik a nagy művész, Latabár Kálmán legsikeresebb alakí­tásait. A Latabár-show című rövidfilm-összeállítás korha­tár nélkül megtekinthető. A moziüzemi vállalat december 29-én. délelőtt 10 órakor a megyei könyvtár épületében a mesemozi előadásán A ker­tészkedő meg a várúr című mesefilmet mutatja be. A megyei művelődési köz­pont az ismeretterjesztő fil­mek mozijának következő előadását ajánlja a vakáció­zó gyerekeknek. A művelő­dési központnak ez az új programsorozata szerdán dél­utánonként várja az érdeklő­dőket. Kettőtől ötig ismeret­terjesztő rövidfilmeket vetí­tenek. A program érdekessége, hogy a hagyományos mozitól eltérően a vetítésre kerülő filmeket a készletből a nézők kívánsága szerint állítják össze. Több olyan filmet ajánlanak, amelyet korhatár nélkül bárki megnézhet. A táppénzfizetés új rendje A napokban jelent meg a Minisztertanács tár­sadalombiztosításról szóló rendelete és a SZOT társadalombiztosításról szóló szabályzata, amely módosítja az 1975. évi törvény egyes paragrafu­sait. Néhány, a január elsején életbe lépő, a táp­pénzzel kapcsolatos változások közül: Azok a dolgozók, akik a heti munkaidőt 6 napnál rö- videbb idő alatt teljesítik, nem kaphatnak táppénzt a betegség idején arra a napra, amikor egyébként sem dol­goznák. A 7 napnál rövidebb időre alkalmazott alkalmi, - fizikai munkát végzők ese­tében napi 65 forintos táp- nénzt kell megállapítani. Kórházi ápolás idejére a táppénz 70 százaléka jár, de ha a betegnek eltartott hoz­zátartozója van, akkor 90 százaléka. A terhességi­gyermekágyi segélyen levő anyák kórházi ápolás idején (nem vehető figyelembe a kórházi elbocsátás napja) a segély 90 százalékát kaphat­ják meg. Külön anyagi tá­mogatást fizetnek a gümő- kórban szenvedők részére: kórházi ápolásuk idején napi 10 forinttal, legfeljebb napi 50 forintra emelt táppénzt kaphatnak. Ha eltartott hoz­zátartozójuk is van, úgy táp­pénzüket napi 15 forinttal kell kiegészíteni, s így az leg­feljebb 100 forint lehet. A táppénzhez meg kell ál­lapítani, mennyi a dolgozó keresetének napi átlaga. Ezt a keresőképtelenség el­ső napját megelőző naptári év munkabére alapján, vagy ha akkor keresete nem volt, az azt megelőző év átlagából számítják ki. A gazdasági dolgozók, háztartási alkal­mazottak és alkalmi fizikai munkát végző nők napi 65 forint terhességi gyermek­ágyi segélyt kaphatnak ak­kor, ha előzetesen 270 napig dolgoztak. (Száznyolcvan nap esetén 42 forintot.) Ha a ház­tartási alkalmazott munkál­tatójánál lelkik és teljes ter­mészetbeni ellátást is kap, csak a fenti segély kéthar­mada illeti meg. Azok a dolgozók, akik ez év december 31-ig táppénz­ben, terhességi, gyermekágyi segélyben részesülnek, arra folytatólagosan a jövő év ele­jén ig_a korábbi rendelkezé­sek szerint jogosultak. A kórházi ápolás idejére járó táppénzt, terhességi, gyermekágyi segélyt viszont január elsejétől már felemelt összegben folyósítják. (A Hétfői Hírekből) A brigád ajándéka A nyíregyházi tejipari vállalat két dolgozójának, Makula Istvánnak és feleségének kellemes karácsonyt szerzett a vál­lalat Gagarin szocialista brigádja és a TITÁSZ Esze Tamás brigádja. Az egyetlen cigánycsalád volt, akinek lakásában petróleumlámpa világított. A két szocialista brigád elhatá­rozta, hogy karácsonyra a Honvéd utcai kis házba bevezeti a villanyt. Karácsony estéjén kigyulladt a fény a Makula család házában. A kis ünnepségen részt vett a vállalat veze­tője, párttitkára is a szocialista brigádtagokkal. (Elek Emil felvétele) ÚTKÖZBEN Cigaretta É ppen takarított egy kék köpenyes asszony a fülkében. Sietve húz- gálta seprűjével a vonatülé­sek között heverő szemetet, melynek zöme cigarettacsikk volt. Megvártuk, míg kilépett a fülkéből, aztán leültünk. Távolodóban hallottuk a ta­karítónő mormogását: — Hogy nem röstellik ma­gukat! Hogy a kezük szárad­na le a... és így tovább. Ismeretlen útitársam, egy tésztaképű, pörge kalapos fiatalember álmodozó tekin­tettel hallgatta az asszony siralmait, aztán rágyújtott. Már szántóföldek között haladt a vonat, amikor fel­pillantottam az újságból. A kalapos férfiú cigarettája a végét járta, gazdája semmibe vesző pillantással méregette a koszos ablaküveget, lagy­matag mozdulattal a térde közé pöccintette a hamut. Szippantott még egyet. Aztán komótosan eltaposta a pad­lón a csikket. Felnézett, talán észrevehet­te a szememben a rosszallást. Cipője orrával ügyesen az ülésem alá továbbította a ci­garettavéget, és elégedetten dőlt hátra. Bal kezével szó­rakozott mozdulatokkal nyi- togatni kezdte a karfába épí­tett hamutartót. (t. gy.) JEGYZET Hisz ön a boszorkányokban ? jo*önyves Kálmán megfordulhat a sírjában. Szegény bölcs királyunk bizonyára nem így képzelte el a jövőt, s nem gondolta, hogy halála után századokkal is lesz ember, aki ezt komolyan kérdezi. Pedig van. Nem is világtól elzárt korzikai hegyi faluban, ahol megállt az élet, hanem a egyik legfejlettebb és legcivilizáltabb országban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A kérdés először 1973-ban hangzott el, s miután az illetékes tudományos intézet munkatársai nem hittek a fülüknek és a szemüknek a válaszok láttán, a kísérle­tet 1975-ben — még szélesebb körben — megismétel­ték. Eszerint, ahogy ezt dr. Farádi László professzor­tól, az Országos Orvostovábbképző Intézet rektorától tudjuk, az NSZK-ban a megkérdezettek két százaléka meg volt győződve a boszorkányok létezéséről, a fér­fiak további hat és a nők tizenegy százaléka pedig le­hetségesnek tartotta létezésüket. S miért idézem ezt? A napokban ismét kaptam egy névtelen, sokszorosított levelet. Furcsa levél! Csak úgy címzés nélkül dobták be postaládámba egy lánc utolsó szemét. Mert újra lánc kígyózik köztünk, csak most nem az anyagiakkal szélhámoskodik, mint néhány éve. Most — s már többszörösen ismételten — a babonás „hit” terjesztésének szolgálatába állt, s céljának meg­felelően, az eredeti, középkori, az inkviziciós idők esz­közével: a fenyegetés, a megfélemlítés, a lelki terror eszközével. A lánc, a szöveg szerint, állítólag Venezulából in­dult, s ahhoz, hogy idejében körbejárja a világot, min­den címzettnek húsz újabb áldozatot kell bevonnia, ennyi másolatot kell továbbítania. S ha nem teszi? Szörnyű példákat idéz név (de cím nélkül) szerint. Volt aki megvakult, volt akinek villamos vágta le a lábát, másnak gyermeke kapott paralízist, s még az járt a legjobban, aki simán meghalt, mert megszakította a láncot. Nézegetem a fenyegető és ígérgető levelet. Mert ígér is: szerencsét, s kellemes meglepetést kilenc nap múlva, ha teljesítem a parancsot. S erre is idéz neve­ket. Nézegetem a félelmetes sorokat, s gondolkozom: kinek és kiknek áll érdekükben, hogy a szorongás, a félelem, a rettegés, a bizonytalanság magvát hintsék, s megbolygassák sok-sok ember lelki nyugalmát. Ezeknek a leveleknek a buzgó terjesztői vajon mit szólnának, ha ennek az erőszakos pszichés nyomásnak csupán tizedét volnának kénytelenek elviselni? Bizo­nyára sipítoznának a lelkiismereti szabadság védelmé­ben! ... S mi? Mi dühöngünk, vagy félünk. Mint ahogy valóban fél az ugyancsak „boldogított” nagyon idős szomszédasszony, akinek büntetés lenne kézírással hússzor lemásolni ezt a levelet. S ha keservesen meg is tenné, kinek küldené? Egyedül áll a világban, kinek kívánjon hát ilyen „szerencsét?” Idős édesanyám pe­dig azért retteg, mert közös a postaládánk, s fél, hátha neki szánták a levelet, amelyet én nem továbbítok sokszorosítva, hanem megszakítom ezt az átkozott lán­cot. Miután hivatalos meghatalmazást adott már ko­rábban ügyei intézésére, a büntetést vállalom helyette is!... Mfint ahogy valóban megkaptam, bár gondolom, ezt "■ nem Venezuelából irányították: a határidő le­járta után nem kilenc, hanem 13 napra (ha már lúd, akkor legyen kövér!...) társbérlőm kikapcsoltatta a közös gázt, így reméli elérni mihamarabbi agyvérzése­met ... Azóta hideg koszton élek, s miközben a sza­lonnabőrt rágom, azon tűnődöm, hogy a sok-sok ön­kéntes továbbtanulási lehetőséget, meg a megnöveke­dett szabad idő hasznosabb eltöltését propagálva, meg- tettünk-e már mindent a szélesebb körű és hatásosabb tudományos ismeretterjesztés érdekében? Úgy érzem, még nem. Pedig ez lenne a hatásos ellenszer, s egyben közművelődés a javából!... Tenkely Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom