Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 28. Madaráéikarácsony Lfém mindennapi ese- mény színhelye volt Tiszavasvári mellett a Kastély-erdő. Itt gyűltek össze ugyanis hétfőn délelőtt a Magyar Madártani Egyesület Herman Ottó csoportjának tagjai, hogy kellemes ünnepet szerezzenek védenceiknek és kedvenceiknek: a madaraknak. Zimankós volt az idő, és bizony ezt a madarak sehogysem kedvelik. Kevés ilyenkor már az ennivaló, s a hideg is der- meszti a kis állatokat. A madarászok, akik sokféle módon óvják és gondozzák ilyenkor a madárkákat, Tiszavasvári- ban immár hagyományosan, kimennek az erdőbe, és ott egy fát mindennel feldíszítenek. ami egy madár számára ünenpi lakoma. Mentek is a csoport tagjai, vittek diót, szalonnát, almát, aprómagot, zöldséget. Vidám hangulatban aggatták ezt a fára, de jutott az etetőkbe ' is a csemegéből. Amint dr. Legány András, a madarászcsoport vezetője hírül adta: a Kastély-erdőben hétfőn igen jó napjuk volt a cinkéknek, rigóknak és minden más madárnak. Csiviteléssel köszönték meg az ember gondoskodását. (b) Filmvetítés: kívánságra 'HOGYAN Szünidei program gyermekeknek Még egy hét van hátra a téli szünidőből, amelyet a karácsonyi családi ünnepek után bizonyára sok kis- és nagyiskolás szeretne kellemesen, hasznosan, a tanulásból kikapcsolódva, jól szórakozva eltölteni. Azoknak a nevében érdeklődtünk az úttörőházban, a megyei művelődési központban, a moziüzemi vállalatnál, a városi úttörő elnökségnél és a megyei könyvtárban, akik a játék és a télisportok mellett ilyen programokat keresnek. Felső tagozatos általános iskolásokat vár a megyei könyvtár december 28-án délután kettőtől játékos történelmi foglalkozására, ahol az ókori Kelet történetéről, az ókori művészetekről lesz szó. A legkisebbek szórakoztatásáról december 29-én mese- délelőttön gondoskodnak az úttörőházban. Aznap délután kettőtől kezdődik az a program, amelyben 35 nyíregyházi úttörőőrs vetélkedése zárul. Különböző feladatokat oldottak meg a gyerekek A művészet vándorútján címmel — ennek értékelésére a versenyben részt vevő pajtásokon kívül az érdeklődőket is szívesen látják. Az úttörőház gazdag szünidei programjából a 30-i szilveszteri klubdélutánt ajánljuk még, ahol a főszerepet az úttörőházi szakkörök játsszák. A nyíregyházi mozik műKörzetesítik a fogászati szakrendelést Nyíregyházán Több levélírónk tette szóvá a napokban, hogy Nyíregyházán délután nincs fogászati szakrendelés. Erről érdeklődtük dr. Bartha Tibor városi főorvostól. — Fogászati szakrendelés naponta reggel 8-tól 14 óráig van. A korábbiakban megszokott délutáni betegellátást megszüntettük, részben az egy évvel ezelőtt megkezdődött körzetesítés, részben pedig a kihasználatlanság miatt. A súlyos fogfájásban szenvedő betegeket ezentúl is ellátjuk délután. Egy orvos este 6 óráig tart ügyeletet a városi rendelőintézetben. Feladata az elsősegély- nyújtás, így csak foghúzást végezhet az ügyelet alatt. — A fogászati betegellátás végső megoldását az 1977. első felében befejeződő .körzetesítés adhatja. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy területen ugyanaz a fogorvos kezelje a körzet betegeit. A már működő négy üzemi fogászaton megszűnt a zsúfoltság az irányított betegrendelés miatt, bár itt is délelőtt fogadják a betegeket. Az ötödik üzemi fogászat januárban nyílik meg a SZÁÉV- nél. Ez a rendelő látja majd el a Ságvári-telep és a Gu- szev-telep lakosait. A városi rendelőintézetben lévő négy rendelő között osztják fel Nyíregyháza megmaradt területeit. Ezzel gyakorlatilag — terv szerint jövő év március végére — befejeződik a fogászati körzetesítés. Várhatóan ekkor áll munkába Jó- saváros önálló fogorvosa. — Jövőre korszerűsödik az iskolafogászat is. A második rendelő 1977. első napjaiban indul az új jósavárosi 24 tantermes általános iskolában. A harmadik szakrendelő is működésbe lép, legkésőbb az új tanév kezdetéig. Kétezer résztvevő, ötszáz javaslat Kisvárdaiak a városért Kisvárdán befejeződtek a tanácstagi beszámolók: a hetven tanácstagi választó- körzet tanácstagjai valamennyien megtartották beszámolójukat. A tanácstagok együttes beszámolóiban 13 helyen adtak számot munkájukról, a tanácsülésen elhangzottakról, a város IV. ötéves tervi fejlődéséről, illetve az V. ötéves terv várost érintő fejlesztéseiről, beruházásairól. A tanácstagi beszámolókon mintegy kétezren vettek részt s több mint 500 észrevétel, javaslat hangzott el. A legaktívabbak a város peremterületein tartott tanácstagi beszámolók résztvevői voltak. Az itt lakók különösen a területük fejlődése érdekében emeltek szót. Sürgették az út-, járdaépítéseket és a kereskedelmi ellátás javítását. A még nem közművesített területeken a közkifolyók bővítését kérték. Majdnem valamennyi tanácstagi beszámolón felvetették a felüljáró építésének fontosságát. A város északi és déli részét elválasztó Záhony—Budapest közötti vasútvonal, közúti közlekedés problémájának megoldása a megyei tanács hosszú távú koncepciós tervében központi beruházásként szerepel. A beruházás a tervek szerint az V. ötéves terv utolsó éveiben kezdődik el s előreláthatólag 1982-ben kerül átadásra. Többen szóvá tették, hogy kultúráltabbá, gyorsabbá szükséges tenni az ügyintézést, és a lehetőségekhez mérten javasolják a bürokrácia csökkentését. A választók nagyra érté kelik a város eddigi fejlődését, amelyhez társadalmi munkájukkal a IV. ötéves tervben több mint 40 millió forinttal járultak hozzá. A tanács továbbra is támaszkodhat a városlakók társadalmi munkájára a v.áros további fejlesztésében és a meglévő kisebb-nagyobb gondok megoldásában. (vincze) sorából a Béke moziét emeljük ki, december 30—január 5. között ugyanis felelevenítik a nagy művész, Latabár Kálmán legsikeresebb alakításait. A Latabár-show című rövidfilm-összeállítás korhatár nélkül megtekinthető. A moziüzemi vállalat december 29-én. délelőtt 10 órakor a megyei könyvtár épületében a mesemozi előadásán A kertészkedő meg a várúr című mesefilmet mutatja be. A megyei művelődési központ az ismeretterjesztő filmek mozijának következő előadását ajánlja a vakációzó gyerekeknek. A művelődési központnak ez az új programsorozata szerdán délutánonként várja az érdeklődőket. Kettőtől ötig ismeretterjesztő rövidfilmeket vetítenek. A program érdekessége, hogy a hagyományos mozitól eltérően a vetítésre kerülő filmeket a készletből a nézők kívánsága szerint állítják össze. Több olyan filmet ajánlanak, amelyet korhatár nélkül bárki megnézhet. A táppénzfizetés új rendje A napokban jelent meg a Minisztertanács társadalombiztosításról szóló rendelete és a SZOT társadalombiztosításról szóló szabályzata, amely módosítja az 1975. évi törvény egyes paragrafusait. Néhány, a január elsején életbe lépő, a táppénzzel kapcsolatos változások közül: Azok a dolgozók, akik a heti munkaidőt 6 napnál rö- videbb idő alatt teljesítik, nem kaphatnak táppénzt a betegség idején arra a napra, amikor egyébként sem dolgoznák. A 7 napnál rövidebb időre alkalmazott alkalmi, - fizikai munkát végzők esetében napi 65 forintos táp- nénzt kell megállapítani. Kórházi ápolás idejére a táppénz 70 százaléka jár, de ha a betegnek eltartott hozzátartozója van, akkor 90 százaléka. A terhességigyermekágyi segélyen levő anyák kórházi ápolás idején (nem vehető figyelembe a kórházi elbocsátás napja) a segély 90 százalékát kaphatják meg. Külön anyagi támogatást fizetnek a gümő- kórban szenvedők részére: kórházi ápolásuk idején napi 10 forinttal, legfeljebb napi 50 forintra emelt táppénzt kaphatnak. Ha eltartott hozzátartozójuk is van, úgy táppénzüket napi 15 forinttal kell kiegészíteni, s így az legfeljebb 100 forint lehet. A táppénzhez meg kell állapítani, mennyi a dolgozó keresetének napi átlaga. Ezt a keresőképtelenség első napját megelőző naptári év munkabére alapján, vagy ha akkor keresete nem volt, az azt megelőző év átlagából számítják ki. A gazdasági dolgozók, háztartási alkalmazottak és alkalmi fizikai munkát végző nők napi 65 forint terhességi gyermekágyi segélyt kaphatnak akkor, ha előzetesen 270 napig dolgoztak. (Száznyolcvan nap esetén 42 forintot.) Ha a háztartási alkalmazott munkáltatójánál lelkik és teljes természetbeni ellátást is kap, csak a fenti segély kétharmada illeti meg. Azok a dolgozók, akik ez év december 31-ig táppénzben, terhességi, gyermekágyi segélyben részesülnek, arra folytatólagosan a jövő év elején ig_a korábbi rendelkezések szerint jogosultak. A kórházi ápolás idejére járó táppénzt, terhességi, gyermekágyi segélyt viszont január elsejétől már felemelt összegben folyósítják. (A Hétfői Hírekből) A brigád ajándéka A nyíregyházi tejipari vállalat két dolgozójának, Makula Istvánnak és feleségének kellemes karácsonyt szerzett a vállalat Gagarin szocialista brigádja és a TITÁSZ Esze Tamás brigádja. Az egyetlen cigánycsalád volt, akinek lakásában petróleumlámpa világított. A két szocialista brigád elhatározta, hogy karácsonyra a Honvéd utcai kis házba bevezeti a villanyt. Karácsony estéjén kigyulladt a fény a Makula család házában. A kis ünnepségen részt vett a vállalat vezetője, párttitkára is a szocialista brigádtagokkal. (Elek Emil felvétele) ÚTKÖZBEN Cigaretta É ppen takarított egy kék köpenyes asszony a fülkében. Sietve húz- gálta seprűjével a vonatülések között heverő szemetet, melynek zöme cigarettacsikk volt. Megvártuk, míg kilépett a fülkéből, aztán leültünk. Távolodóban hallottuk a takarítónő mormogását: — Hogy nem röstellik magukat! Hogy a kezük száradna le a... és így tovább. Ismeretlen útitársam, egy tésztaképű, pörge kalapos fiatalember álmodozó tekintettel hallgatta az asszony siralmait, aztán rágyújtott. Már szántóföldek között haladt a vonat, amikor felpillantottam az újságból. A kalapos férfiú cigarettája a végét járta, gazdája semmibe vesző pillantással méregette a koszos ablaküveget, lagymatag mozdulattal a térde közé pöccintette a hamut. Szippantott még egyet. Aztán komótosan eltaposta a padlón a csikket. Felnézett, talán észrevehette a szememben a rosszallást. Cipője orrával ügyesen az ülésem alá továbbította a cigarettavéget, és elégedetten dőlt hátra. Bal kezével szórakozott mozdulatokkal nyi- togatni kezdte a karfába épített hamutartót. (t. gy.) JEGYZET Hisz ön a boszorkányokban ? jo*önyves Kálmán megfordulhat a sírjában. Szegény bölcs királyunk bizonyára nem így képzelte el a jövőt, s nem gondolta, hogy halála után századokkal is lesz ember, aki ezt komolyan kérdezi. Pedig van. Nem is világtól elzárt korzikai hegyi faluban, ahol megállt az élet, hanem a egyik legfejlettebb és legcivilizáltabb országban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A kérdés először 1973-ban hangzott el, s miután az illetékes tudományos intézet munkatársai nem hittek a fülüknek és a szemüknek a válaszok láttán, a kísérletet 1975-ben — még szélesebb körben — megismételték. Eszerint, ahogy ezt dr. Farádi László professzortól, az Országos Orvostovábbképző Intézet rektorától tudjuk, az NSZK-ban a megkérdezettek két százaléka meg volt győződve a boszorkányok létezéséről, a férfiak további hat és a nők tizenegy százaléka pedig lehetségesnek tartotta létezésüket. S miért idézem ezt? A napokban ismét kaptam egy névtelen, sokszorosított levelet. Furcsa levél! Csak úgy címzés nélkül dobták be postaládámba egy lánc utolsó szemét. Mert újra lánc kígyózik köztünk, csak most nem az anyagiakkal szélhámoskodik, mint néhány éve. Most — s már többszörösen ismételten — a babonás „hit” terjesztésének szolgálatába állt, s céljának megfelelően, az eredeti, középkori, az inkviziciós idők eszközével: a fenyegetés, a megfélemlítés, a lelki terror eszközével. A lánc, a szöveg szerint, állítólag Venezulából indult, s ahhoz, hogy idejében körbejárja a világot, minden címzettnek húsz újabb áldozatot kell bevonnia, ennyi másolatot kell továbbítania. S ha nem teszi? Szörnyű példákat idéz név (de cím nélkül) szerint. Volt aki megvakult, volt akinek villamos vágta le a lábát, másnak gyermeke kapott paralízist, s még az járt a legjobban, aki simán meghalt, mert megszakította a láncot. Nézegetem a fenyegető és ígérgető levelet. Mert ígér is: szerencsét, s kellemes meglepetést kilenc nap múlva, ha teljesítem a parancsot. S erre is idéz neveket. Nézegetem a félelmetes sorokat, s gondolkozom: kinek és kiknek áll érdekükben, hogy a szorongás, a félelem, a rettegés, a bizonytalanság magvát hintsék, s megbolygassák sok-sok ember lelki nyugalmát. Ezeknek a leveleknek a buzgó terjesztői vajon mit szólnának, ha ennek az erőszakos pszichés nyomásnak csupán tizedét volnának kénytelenek elviselni? Bizonyára sipítoznának a lelkiismereti szabadság védelmében! ... S mi? Mi dühöngünk, vagy félünk. Mint ahogy valóban fél az ugyancsak „boldogított” nagyon idős szomszédasszony, akinek büntetés lenne kézírással hússzor lemásolni ezt a levelet. S ha keservesen meg is tenné, kinek küldené? Egyedül áll a világban, kinek kívánjon hát ilyen „szerencsét?” Idős édesanyám pedig azért retteg, mert közös a postaládánk, s fél, hátha neki szánták a levelet, amelyet én nem továbbítok sokszorosítva, hanem megszakítom ezt az átkozott láncot. Miután hivatalos meghatalmazást adott már korábban ügyei intézésére, a büntetést vállalom helyette is!... Mfint ahogy valóban megkaptam, bár gondolom, ezt "■ nem Venezuelából irányították: a határidő lejárta után nem kilenc, hanem 13 napra (ha már lúd, akkor legyen kövér!...) társbérlőm kikapcsoltatta a közös gázt, így reméli elérni mihamarabbi agyvérzésemet ... Azóta hideg koszton élek, s miközben a szalonnabőrt rágom, azon tűnődöm, hogy a sok-sok önkéntes továbbtanulási lehetőséget, meg a megnövekedett szabad idő hasznosabb eltöltését propagálva, meg- tettünk-e már mindent a szélesebb körű és hatásosabb tudományos ismeretterjesztés érdekében? Úgy érzem, még nem. Pedig ez lenne a hatásos ellenszer, s egyben közművelődés a javából!... Tenkely Miklós